Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

Felújítják a tejüzem palackozóját A ssegedj üzletekben ok­tóber 5-től előreláthatóan 12-ig nem szolgálnak ki a vevőknek üveges palackozott tejet. A tejárusítás — mint korábban — kannákból tör­ténik. Ez idő alatt felújítják a tejüzem tejpalackozó be­rendezését. hogy azután még zavartalanabbul szolgálják ki a fogyasztóközönség igényét. Madách Imre oroszul Madách Imre halálának 100. évfordulójára, amelyről a Béke-vilógtanács kezde­ményezésére világszerte meg­emlékeznek, a moszkvai Isz­kusztvo Művészeti Könyvki­adó szép ajándékkal lepte meg a magyar irodalom ked­velőit: Leonyid Martinov fordításában megjelent oro­szul Az ember tragédiája. Még 1902-ben Maxim Gor­kij vetette fel a madáchi mű lefordításának szükségessé­gét. A PÁSZTORÉIRÁLY i Qi mm j_ A bolgár film utat keres, nek sorsában egyébként egy Az a néhány alkotás, amely nagyszerű drámai mag re;. az utóbbi időben eljutott lik — szerep-séma marad, hozzánk, mind más-más sti- Díszes ruhákban, meg nem lust mutat, mind más-más rettenő bátorsággal vívja, lo­művészi szándék jegyében vagolja végig a filmet anél­fcgant. kül. hogy a néző egyszer is A most bemutatott A pász- emberi közelségbe kerülne torkirály című filmjük a hozzá. Ha pontos meghatáro­látványos történelmi filmek /asát akarnánk adni a Cilrn­regota ismert kategoriajába , , , ., tartozik. Alkotói a bolgár nek' valahog-v ilyenformán történelem legendás alakja- foglalhatnánk össze vélemé. nak, a pásztorból lett nép- nyünket: A pásztorkirály vezérnek, Ivajlonak akartak egy színes, látványos törté­emléket állítani, de úgy, " " " . ,, ,uvik nelm% híradó, amelyet .dőn­hogy egyben az ország egyik leghányatottabb korszakát is felelevenítsék. A film írói — Evgeni Konsztantinov és kint maguk a szereplők kommentálnak. Nikola Valcsev, a film Korszerű Tragédia a Nemzetiben A budapesti Nemzeti Színház centenáris Madách-előadásáról Nikola Valcsev — azonban rendezője jóformán mindent nem döntötték el, hogy mi felsorakoztatott, ami csak is legyen a történet magva, fokozni tudja a látványos­Ilyenformán sem Ivajlo drá. ságot A szép hegyi tájak, mája, sem az ország egysé- a zordon várak, az izzadó gének ügye sem tud kibon- lovak, a csattanó kardok ren­takozni eléggé. getege azonban nem tudja A film nem a maga tör- helyettesíteni — amit szol­vényei szerint alakul, ezért gálni lenne hívatott — az a szereplők sem tudnak ön- embert történelmi drámát maguk lenni. Ivaljo — aki­Miért késik időnként az újságok kézbesítése? A napilapok előfizetői és a Budapestre szállítják. A ja­példányszámonként vásárlók vitás időtartama alatt — egyre többen teszik fel a 1965. novemberéig — a Dél­kérdést: miért asa'K késő dél- Magyarország heti összesített előtti órákban, sokszor pedig oldalszámában, amely ötször hiányosan kézbesítik az újsá- hat és egyszer tizenkét, azaz gokat? Mi az oka, hogy rossz összesen 42 oldal volt, a kö­nyomású és szakadozott a vetkező eltolódás: lesz: há­kézbesített újság? Miért nem romszor hat és háromszor lehet lapunkat kapni már a nyolc oldalon jelenik meg az kora reggeli órákban? újság, azonban változatlanul A kérdések egyike-másika heti 42 oldalon. A fenti ipő­csaknem mindennap elhang- ponttól a vasárnapi 12 olda­zik, jóindulatúan, vagy tü- las lap helyett nyolc oldalas relmetlenül ée gúnyolódva, s készül. a hiányzó négy oldal­rendszerint a lapot kézbesítő lal pedig két hétköznapi lap­dolgozó rovására. Egy-egy szám hat oldalát emeljük lapkihordó 250—500 előfizető- nyolcra. Ezek szerint a Dél­nek viszi az újságot, nem Magyarország kedden, szom­csoda, ha a századik kérdé- baton és vasárnap 8—8, sen túl már ő is csak erői- egyéb napokon 6—6 oldalon tetni tudja az udvarias ma- fog megjelenni. Hasonló kor­gyarázatot, ami egyre rövi- Iátozás alá esik a Csongrád debb lesz, különösen ha nem Megyei Hírlap is. is vétkes a késés felidézésé- Átmenetileg sem tudjuk ben. azonban egyes lapokból meg­Nem kívánjuk a postai felelően kielégíteni az igé­kézbesítés hiányosságait vé- nyeltet, mégpedig a rotációs delembe venni, mert mint ki- papír hiánya miatt. Azt java­derül, bőven van javítani- soljuk példányszámonként! való, de tenni se akarunk vásárlóinknak, fizessék elő hozzá. Viszont az olvasók az érintett lapot, mert az elő­kérdése jogos, válaszra és ha- fizetői igényeket a példá­tározott intézkedésekre vár- nyonkénti árusítás terhére nak. kielégíti a posta. A szerkesztőségek és az ol- A rendszeres késői és hiá­vasók érdekei azonosak. Az nyos kézbesítéssel kapcsola­ujsagirók gondosan szerkesz- tos panaszokat viszont a pos­tett és a legfrissebb hírekkel tónak kell megszüntetnie, ellátott lapot akarnak, az ol- Különösen sok a reklamáció vasók pedig ezt el is várják. Szegeden. ami a kézbesítő E törekvéseknek azonban ha- túlterhelésével, kézbesítői tárt szab a lapzárta, és egy- változásokkal és belső szer­A Vörös Csillag Moziban esütörtötől felszabadulási he„ tet rendeznek, amelynek ke­retében az elmúlt évek leg­sikerültebb magyar filmjeit láthatja majd a közönség. A. L. A paradicsomi jelenet: balra Lucifer (Kálmán György), jobbra Adám és " és Váradi Hédi). Eva (Sinkovits Imre egy érdekesebb eseménynél mérlegelni kell, melyik a fon­tosabb: a későn érkezett kép vagy hír közlése, vagy a „lapúszás". aminek kővetkez­vezési hiányosságokkal ma­gyarázható. A szerkesztősé­gek és a kiadóhivatal min­dent megtesz a lap technikai minősége megjavítása érde ménye a vonatjáratok leké- kében> szükséges tehát, hogy sese, a kézbesítési idő kitolo- - - - ­dása. Néha előfordul, hogy a Már őszbe a posta is tegyen megtelelő , . . . ....... intézkedéseket az újságok szerkesztő a friss hn kozle- időbeni, biztonságos kézbesí­se mellett dönt, ezért késik tése érdekében, az újság. A leggyakoribb eee­teket azonban a papír gyen­ge minősége okozza. Nyomás közben szakad, s ez súlyos időkiesést jelent, másrészt a lapot nyomó rotációs gép is „öreg már", sürgős felújítás­ra, vagy cserére szorul. Ez utóbbi volt az oka, hogy ok­tóber 4-én, vasárnap a szege­di járás községeinek többsége nem kapta meg időben lap­ját, sőt néhol hétfőn, ahol pedig a kézbesítő héttőn sza­badnaposak voltak, csak a mai napon. Szegeden 10—11 órától kezdődött csak meg a lapkézbesítés. A hasonló esetek 800 kéz­besítőt várakoztatnak, akik több mint 60 ezer Dél-Ma­gyarországot és Csongrád Megyei Hírlapot kézbesíte­nek, de hátráltatják a köz­ponti napi- és hetilapok ki­kézbesítését is, mert a posta ezt külön fordulóban nem kézbesiti. A fentebb említett hibák megszüntetésére meg­történtek a szükséges intéz­kedések. Október 13-tól a la­pot nyomó rotációs gépet le­szerelik és felújítás végett A nyeremény­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár hétfőn tartotta a nyereménybe­tétkönyvek harmadik negyedévi scrsolását. A húzáson az 1964. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban le­vő nyereménybetétkönyvek vet­tek részt. Mindazok a betét­könyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye — számvégződése — megegyezik az alábbi számokkal, a harmadik negyedért átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerték. Számvégződés: nyerem.-százalék: 024 25 028 25 104 50 153 25 155 25 163 25 221 25 306 25 318 25 330 25 334 25 366 25 455 25 498 25 503 25 507 25 511 25 758 25 769 200 801 100 870 25 910 25 938 25 953 25 988 50 A nyeremény összegét a be­tétkönyvet kiállító fiók, vagy postahivatal október 19-től fi­zeti ki. (MTI) Madách Imre halálának i00. évfordulója alkalmából e napokban az egész világ nagy klasszikus írónkra em­lékezik. Itt Csongrád me­gyében, de különösen Sze­geden azért is oly jóleső ez az emlékezés, mert Madá­chot még külön egy kicsit magunkénak érezzük. Bár jóllehet talán sohasem itt, a szegedi szabadtéri já­tékok révén neve összefonó­dott a hellyel. Élete fő mű­vének, Az ember tragédiá­jának előadása ugyanis ha datosan nélkülözte, hogy an- hol kevésbé észrevehetően a nál jobban ráirányíthassa a mai élet inkább hangulati, figyelmet az iro mondaniva- mint jellemző jegyeit ele­lójára, a mű gazdag gondo- gyítette. lati elemére. Lehet, hogy az Megőrizte a rendező a sze­első pillanatban a nézők egy gedi szabadtéri eloadasboT és részének meghökkentő volt az azt követő budapesti be­az egyszerű színpad, amely mutatókból azt az alapkon­jóformán csak körfüggöny- cepciót, hogy egyreszt nem bői, jelzésekből és a legegy- történelmi kepeket ad, ha­járt szerűbb térelemekből állott, nem az Ember kuzdelmenek A paradicsomi kép tiltott teremt színteret, másreszt fáit is csupán két nagy ko- az egymást kővető torténel­rong jelezte. Mégis milyen mi képpárokat a maguk egy­kifejezően! Mégis ez, s a töb- másra hatáséban, ellenparja­bi szín hasonló díszletmeg- ként, mintegy Adám csugge­után felújítottaknak. Az idei Madách-centenárium alkal­mával ismét szerepel a játé­kok műsorán. Budapesten, a Nemzeti Színház új, átmeneti he­lyén — a volt Petőfi Szín­ház épületében — a Tragé­diával nyitotta most kapuit. Az előadás rendezője Major Tamás, a halhatatlan művet csaknem évtizedek óta már jó néhányszor állította szín­padra. Mint ismeretes ő rendezte az elmúlt években a szegerii szabadtéri színpa­don is. A mostani centenáris felúiítáe. azonban mégis szin­te merőben más. rendkívül izgalmas és korszerű elő­adást hozott. Madách művét llven egyszerű eszközökkel és ennyire a kor emberéhez szólóan még nem láttuk szín­padon. A rendező személyének azonossága miatt önként ve­tődik fel a kérdés, hogy mi­lyen roknnvonásokat muta­tott ez. az előadás a szegedi szabadtérivel. Ami a külső­ségeket illeti, a válasz tel­jesen egyértelmű: a kettő alapvetően különbözött egy­mástól. Ez magától értető­dően a környezetből fakad, mert hiszen a szabadtéri produkció már eleve hatal­mas tömegeket, látványossá­got monumentalitást kíván meg. A fővárosi előadás' vi­szont mindezt nem nélkülöz­ni volt kénytelen, hanem tu­az újabb és újabb, a dialek- megfelelően, hogy Adám és tikusan egymásnak feszülő Lucifer minden kep vegen korok, az emelkedések és bukások ívelésén. Nem bizarr különcködés volt tehát e szinte végtelen­ségig leegyszerűsített díszlet, s a jelmezeknek ugyancsak a megszokottól eltérő megol­dásai. (Nem fügefalevéllel jelent meg Ádám és Éva az édenkertben, nem viseltek részletekbe menő, korhű jel­mezeket a többi korok sze­replői sem, csak egy-két jel­legzetességet hordtak magu­kon.) Mindezzel a rendező és az intencióit kiválóan meg­értő együttes mindenekelőtt a mű korszerűségét akarták hangsúlyozni. Nem formai, korszerűséget, hanem a mű szelleméből, belülről fakadót. Valahogy úgy mondhatnánk ezt. hogy Madách korszerű­ségét akarták tükrözni a sa­ját korában és a mi korunk­ban egyaránt. Azt akarta az előadás megmutatni, hogyan adott feleletet Madách kora emberének problémáira, s e feleletek hogyan visszhang­zanak a mi korunkban, amelyben — bár más szin­leveti történelmi jelmezét, hogy külsőleg is jelezze, mindig az eredeti alakban Ádámként (és nem például Milthiádesként, vagy Dan­tonként) indul tovább. A már említett egyszerűségre, jelzésekre törekvő díszlet­megoldások. képek (ame­lyekben sokszor maguk a szereplők alakították át pil­lanat alatt a színt) kiválóan segítették elő e gondolat ér­vénvre.iuttatását. S amikor még pillanatnvi sötéttel sem kellett egymástól elválasztani a képeket, egyben az elő­adás és gondolati elemei­nek folyamatos folytatóla­gosságát biztosították. Lehetséges, hogy szakmai körökben lesznek még viták e kétségtelenül merésznek és újszerűnek ható. de a kísér­letnél feltétlenül túl jutott kezdeményezés felett. A Nemzeti Színháznak volt bá­torsága lefaragni a műről minden feleslegest, a roman­tikus látásmódot ugyanúgy, mint a naturalista részletek­be menő igényt, s mondhat­nánk. hogy kicsit kamaszos ten. mas körülményék és tiszteletlenséggel, helyenként viszonyok között — jelent- fjnom iróniával, a ma em­keznek az emberiség sors- beréhez szólóan szolgálni a problémái. Az előadás leg- drámaian nagy ügyet, nagyobb értékét ez a korsze- Az új. fiatal szereposztást rusegre törekvés adta meg, nagy várakozás előzte meg. amelyben helyenként odáig Sinkovits Imre az új ren­ment a rendező, hogy a tör- dezésnek megfelelő sajátos ténelmi képekbe hol jobban, hangvétellel állította be csalódásaiban újra és Nehéz napokról hajlik, de a Tömör­kény István üdülő­telepnek még mindig akad néhány hűséges lakója. Azok, akik valóság­gal szerelmesei ennek a folyómenti tájnak és a Sárgának. A Sárga — az idősebb szegediek tudják jól — nem­csak az a holtág, ahol a jég elől té­len meghúzódhatnak a fáradt hajók. Több ennél: egy része a szegedi mun­kásmozgalom történetének. Régi munkástalálkozók, sztrájkok. küz­delmek emléke kiséri mai lakóit is. Közöttük Bakacsi Ferenc elvtársat, az idős ácsot, aki éppen ezért építette ide házacskáját, s azért lakik itt kora tavasztól késő őszig már évek óta, mert sok-sok emlékezni valója van. — Pedig 1936-ban valósággal él kellett menekülnöm Szegedről — me­séli a ház verandáján, fekhelye szé­lén üldögélve. — A szervezett mun­kásoknak előbb-utóbb kitellett a ..lázitókat" nem szerették a vállalko­zók. Pestén dolgoztam, s csak 1945 januárjab&n jöttem ismét H*za — 1945 januárjában? — Igen, január 17-én. Vagy har­mincan, szegediek keltünk útra, jöt­tünk gyalog, meg egy darabig szov­jet sebesülteket szállító vonaton. El­ső dolgom volt szinte, hogy jelent­kezzem a MÉMOSZ-csoportnál, ami a mai vízügyi igazgatóság épületében működött. 1923 óta dolgozom az épí­tőmunkások szövetségében, nem cso­da, ha a felszabadulás után nyom­ban oda kívánkoztam. Rám bízták a pénztárt, azt kezeltem. — Nehéz napok voltak? — Már ahogy vesszük. Az ellen­séggel nehéz volt győzködni., a dol­gozókkal hamar szót értettünk. Még 1945 elején beléptem a kommunista pártba, s néhány elvtárssal együtt mi alakítottuk meg a felsővárosi párt­szervezetet. A Római körúton volt a helyiségünk, egy sarokházban. — Később az új. népi rendőrséghez kerültem. Amolyan GH-s féle voltam a politikai osztályon. Látja, ott az­utan tényleg nehez volt. Mert bar egy­l)e sikerüli. re több magunkfajta dolgozott ezen a fontos poszton, a régi rendőrtiszt urakkal gyakran összecsaptunk. — Azután, ez is még 1945-ben volt, megválasztottak a MÉMOSZ-csoport ügyvezető titkárává. Gyűléseket tar­tottunk, megbeszéltük a politikai és gazdasági feladatokat a bizalmiakkal. S vitatkoztunk, „pereskedtünk" a kapitalista építési vállalkozókkal, akik hol miben lehetett, gátolták a kibontakozást. Velük elbánni voló­ban nehéz volt. Hogy s;ok áldoza­tot kellett hoznia érte Bakacsi Ferencnek, s az egész magyar munkásosztálynak, azt elfe­ledni nem lehet és nem is szabad. Bakacsi Ferenc rengeteget dolgozott a felszabadulás évében, az azóta el­telt húsz esztendőben. Keze munkája benne van sok szegedi épület falá­ban, bátorító, agitáló, tanító szava sok szegedi munkás eszében, szívé­ben. Most már nyugdíjas. A betegség ugyan egy időre ágynak döntötte, de ó úrrá lett még azon is. A Sárga, a Tisza felől jövő friss Szél, s az emlé­kek segítették az újabb győzelemhez. F. K. a újra edződő, keményedő, ha más­ként nem megy beletörődő mai Ádámot. Egyáltalán nem démoni, mefisztói párja volt Kálmán György meg­formálásában Lucifer, ha­nem valamiképpen a másik énje, a másik pólusa, amelv­lyel egv befeszülve törnek előbbre és előbbre. Űjsze­rűen fogta meg szeremét Váradi Hédi is. aki Éva alakiában szakított ..az örök nő" formálásának felfogásá­val. s ez beleillett az elő­adás egészébe. Sok szép színnel. helyenként a nem vártnál Is erőteljesebb drá­maisággal jelenítette meg Évát, de alakítása mégis egyenetlen volt. nem mindig találta meg a legkifejezőbb megoldásokat. A népes sze­replőgárdából főként Balázs Samu. Geüey Kornél. Tyll Aitila. Máthé Erzsi. Agárdi Gábor. Horkai Tános. Rajz János é« viilnr) Vsicrmond ne­vét említhettük meg. Az eSVf'erősé«rflWs*n «r»11eme« díszletekét SáHHt Fndr« a Jelmezeket Vágó Nelli ter­vezte. Zoltán t Szerda, 1964. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom