Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

4 kenderfonó új csarnokában A szegedi kenderfonógyár éj fonócsarnokában nagy ütemben dolgoznak a szere­lók. Az angol szakemberek irányításával egymás után állítják fel a szigetországból vásárolt korszerű, félauto­mata gépeket. A szerelés jó! halad, november végére már valamennyi új termelőberen­dezés üzemképes állapotban lesz. (Gébmann B. MvJ Háromszorosára növeli a vegyipari gépek gyártását a magyar ipar A harmadik ötéves terv lók, szárítók, kristályosítók, most van folyamatban, elvi időszakában gyors ütemben szűrők, gumi. és műanyag- döntések azonban már in­növekszik a vegyipari gé- feldolgozó berendezések, tézkedtek arról, hogy nem­pek gyártása. A tervek már Ezenkívül azonban egyéb ki- csak a vegyipari gépgyártó nagyrészt elkészültek, s ezek segítő gépeket, szivattyúkat üzemeket, hanem nemcsak a hazai igények is gyárt iparunk, hogy ezzel néhány kohászati vállala­nagymérvű növekedésével, teljessé tegye a vegyiüzemek tot is korszerűsíteni kell hanem jelentős szovjet ren- berendezéseit. ahhoz, hogy a nagyarányú de lésekkel is számolnak. A A számítások szerint a ter- fejlődéshez szükséges alap­számítások szerint 1966 és melékenység növelésével, te- anyagok rendelkezésre állja­1970 között körülbelül há- hát beruházások nélkül nak. Mindenekelőtt megfe­romszor annyi vegyipari gép évente körülbelül 5 száza- lelő rozsdamentes és saválló készül hazánkban, mint a jö- Jókkal lehet növelni a acélok, különleges osőveze­vőre záruló mostani ötéves vegyipari gépek gyártását, tékek ós a nagy nyomást is tervben, s ez az ütem azonban az igé- bíró vegyipari edényei; gyár­a következű ötévi termelés nyekhez képest lassú volna, tásáról kell gondoskodni. A értéke valószínűleg meg- ezért beruházásokról a hazai és jelentós beruházásokra is külföldi igenyek vegleges sor kerül. tisztázása után döntenék az A beruházások Jóváhagyása illetékesek. (MTI) 16 milliárd fo­haladja a rintot. Bár a tervegyeztetésekitt­hon is, külföldön is még fo­lyamatban vannak, máris bi­zonyos. hogy a jövőben nem­csak egyedi gépeket, hanem komplett vegyipari beren­dezéseket, teljes gépsoro­kat is gyárt iparunk. Mindenekelőtt festék- és műanyag-feldolgozó vonalról van szó, de nagy mennyiség­ben készülnek majd kanna­és doboztöltő automaták, sőt dobozgyártó gépsorok is mindenekelőtt exportra. A hazánkban készülő vegy­ipari gépeknek 40—50 száza­léka kifejezetten a technoló­giai műveletek korszerűsíté­sét szolgálja, mint például a különféle hőcserélők, bepár­Hasznosítható-e a gyálaréti holt meder? Az Alsó-Tiszavidéki Víz- volna a Holt-Tiszából öntöz­ügyí Igazgatóság szakembe­reit régebb óta foglalkoztat­ja a Tisza gyálarét—röszkei holt medrének hasznosítása — mondotta Forgó László vízügyi igazgató. A felvetett téma alapos megismeréséhez a helyi lehetőségek feltárá­sához már korábban hozzá­fogtak. A környéken gazdál­kodó szövetkezetek szerettek Közéletünk hírei főn reggel elutazott Szófiá­ból. A küldöttség tagjaként HAZAÉRKEZETT A KlNAI népköztársaságból . . . .. _ . , . „ A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG hazaerkezett GyőH Imre> a Csongrád megyei pártbizott­A magyar küldöttség, . , , titkára orszáaevű amely kínai meghívásra Ko- fs eí,sö '"Kara, orszaggyu­mócsin Zoltánnak, az lésl kepviselő Ss. MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népszabadság főszerkesztőjének vezetésé, vei részt vett a Kínai Nép­köztársaság kikiáltása 15. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken, hétfőn haza­érkezett. DOBI ISTVÁN MEGKEZDTE SZABADSÁGÁT ni, dé""erre az OMMI eddig nem adott engedélyt. Ugyan­is az ide tartó csatornák vi­zében a megengedettnél jó­val több olyan anyagot ta­láltak, melyek kedvezőtle­nül hatnának a talaj szerke­zetére. A vízügyi szakemberek most annak lehetőségét ke­resik, hogy az innen kike­rülhető öntözővizet milyen módszerrel lehetne megfele­lően hígítani és a szántó­l földre juttatni. A tanulmány­terven máris több tervező dolgozik. Így a harmadik ötéves terv időszakában az összegyűlt csapadék- és csur­galékvíz gazdaságos felhasz­nálására javaslatot tesznek. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná. csánák elnöke hétfőn meg­kezdte évi rendes szabadsá­gát LENGYEL KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA Stefan Jedrychowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az Állami Tervhiva­tal elnöke vezetésével vasár­nap héttagú lengyel kor­mányküldöttség érkezett ha. zánkba a magyar—lengyel gazdasági együttműködési Parkett és neon fény Sövényháza iskoláiban Sövényháza határában kü­lönböző helyeken a húsz év­vel ezelőtti grófi majorok­nak megfelelően épült ki az iskolahálózat A tanyavilágban tanító pedagógusok ellenőrzésekor, ha minden Iskolát felkeres­nénk, 27 kilométeres utat kellene megtenni — mondot­ta Kelecsényi József, a sövényházi általános iskola igazgatója. 20 évvel ezelőtt 280, az idén 455 gyermek tanul az általános iskolák osztályaiban. A grófi birto­kon az elemi iskolát járó gyermekek jelentős része nem jutott el a hatodik osz­tályig. Ma viszont a sövény­parkettre, a petróleumlám­pát, pedig neon fénycsőre cserélték. Megkezdődött a múzeumi hónap Aranykincsek kiállítása Vasárnap délben a szegedi Móra Ferenc Múzeum köz­ponti épületében Hantos Mi­hály, a Csongrád megyei ta­nács vb elnökhelyettese ün­nepélyesen megnyitotta a múzeumi hónapot. Az ün­nepségen megjelent Katona Sándor országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága titkára. A megnyitó előadás ismer­tette, hogy az elmúlt egy év alatt a megye hat múzeumá­ban megrendezett 18 állandó és 71 időszaki kiállítást több mint 200 ezer ember kereste fel. Ezidő alatt a helyi múze­umok mintegy hatezer régé­szeti, néprajzi tárggyal, mun­kásmozgalmi, irodalmi és más dokumentummal gyara­podtak. Az új anyagok jóré­szét a múzeumi hónap idején rendezett kiállításokon is­merheti majd meg Csongrád megye és Szeged lakossága. Különösen érdekesnek ígér­kezik a Szegeden október 10­én nyíló felszabadulási em­lékkiállítás, amely a megye 20 éves fejlődését mutatja be. A hódmezővásárhelyi képzőművészet nagy sereg­szemléje lesz a XI. hódmező­vásárhelyi őszi tárlat. Nagy várakozás előzi meg az októ­berben sorra kerülő szegedi országos régészeti és tudo­mányos tanácskozást is. A megnyitó után dr. Bálint Alajos megyei múzeumigaz­gató bemutatta a szegedi múzeum aranykincseit, köz­tük a nagyszéksósi hun feje­delmi aranyleletet is, ame­lyet a múzeum névadója, Móra Ferenc tárt feL Az aranykincsek kiállítása csak egy napig tartott A bemuta­tót mintegy 250-en tekintet­ték meg. A következetesség magasabb fokán bizottság ötödik ülésszakára. | házi általános iskolát végzett ifjúság 62 százaléka közép­HAZAUTAZOTT BULGÁRIÁBÓL PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK A magyar parlamenti de­legáció, amely a Bolgár Nem­zetgyűlés irodája meghívá. sának eleget téve Vass Ist­vánné vezetésével szeptem­ber 22-től október 5-ig tar­tózkodott 3ulgáriában, hét­iskolában tanul tovább. Ebben a tanévben a fel­szabadulás óta először érték el — amint azt az iskola igazgatója említette —, hogy az általános iskola felső ta­gozatú osztályai külön tante­remben tanulnak. Az iskolai tantermek olajos padlózatát Országos rektori-dékáni értekezlet Hétfőn országos rektori- lönböző nemzetközi kong­dékáni értekezletet tartotta'* resszusoknak. a Budapesti Műszaki Egye- A továbbiakban az előadó temen. A tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a felsőok­megjelent Gosztonyi János, tatás fejlődött, s számszerűen az MSZMP Központi Bizott- is jobban kielégíti a népgaz­sága tudományos és közokta- daság igényeit. Ezé*ben a té­tási osztályának vezetője, ott nyekben fontos szerepet ját­voltak az Egészségügyi, a szik, hogy amíg 1959-ben Földművelésügyi, a Honvé- több mint 30 000 hallgatója delmi Minisztérium, vala- volt a felsőoktatási intézmé­mint a Magyar Testnevelési nyeknek, jelenleg — nem és Sporttanács képviselői is. végleges adatok szerint — Ilku Pál művelődésügyi számuk csaknem 85 000. Ez­„n„ után részletesen foglalkozott miniszter megnyrioja utan az 1964_65_ös ^ fő fel. Molnár János miniszterhe- adataival, lyettes bevezetőben megálla- Délután az országos érte­pította, hogy felsőoktatási kezlet résztvevői szekciókban intézményeink nemzetközi tanácskoztak a felsőoktatás kapcsolatai ma már kiterjed- időszerű kérdéseiről. A meg­nek a szocialista és kapita- beszéléseket dr. Polinszky lista országokra egyaránt. Az Károly és Molnár János mű­egyetemi vezetők, tanárok velődésügyi miniszterhelyet­megbecsült részvevői a kü- tesek vezették. (MTI) anapsag egyre gyak­rabban szóba kerül a mezőgazdasági dolgozók szakmai felkészültségének fontossága. A falusiak köré­ben egyesek azonban még mindig azt a maradi nézetet vallják, hogy a parasztnak csak annyi esze legyen, ha esik az eső, ne álljon meg a csurgásban. Az ilyen és ehhez hasonló nézet retten­tően nehezíti a kulturális forradalom ügyét. melyet pártunk VIII. kongresszusá­nak küldöttei a falusi nép­nevelő munka élvonalába állítottak. A kongresszusi ha­tározat mezőgazdasági ré­szében elsők között áll a ter­melőszövetkezeti gazdatár­sadalom műszaki felkészült­ségének állandó fokozása. A határozat megvalósításának fontosságát jelentős terjede­lemben méltatták a párt Központi Bizottságának feb­ruári ülésén is. A központi szervek állás­foglalása a tsz-gazdák szak­mai műveltségének növelé­sére a falusiak igen tekin­télyes körében élénk érdek­lődést. támogatást váltott ki. Több helyen a községek vezetői már felismerték, hogy a szövetkezeti gazdál­kodásban csak ideig-óráig használhatók a kisparaszti munkamódszerek. Ezekkel eddig sikerült valamelyest tartani, tovább növelni a hozamokat. Ahhoz azonban, hogv a mezőgazdaságban az eddigieknél nagyobb termés­eredmények lássanak napvi­lágot. az alacsony termelé­kenységű módszereket mind jobban a fejlettebbeknek kellene felváltani. Arról van szó többek között, hogy a vegyszereket, a takarmány­tápokat, a traktorokat és munkagépeket, az új nö­vényfajtákat, s ezek ter­mesztésének agrotechniká­ját minden szövetkezeti gaz­da aránylag rövid időn be­lül ismerje meg A Hazafias Népfront sze­gedi járási bizottságának ülésén jóleső érzéssel vehet­tük tudomásul, hogy a falusi emberek szakmai és műsza­ki felkészültségének növelé­seben már sokan jelentős részt vállaltak. Ásotthalmon, Domaszéken, Rúzsán, az (il­lési Kossuth Tsz-ben a párt községi és szövetkezeti tit­kárai munkaidejük jelentős részét már eddig is a mező­gazdasági szakmunkáskép­zés szervezésére fordították. Zákányszéken az általános iskola igazgatója a nyári szünetben is összehívta a nyolcadik osztályt végzett gyermekek szüleinek érte­kezletét Arról beszelt a szülőkkel, hogy gyermekei­ket mezőgazdasági pályára küldjék. Az eredmény nem maradt el. A szegedi járás­ban ebben az évben 110 mezőgazdasági tanulót szer­ződtettek gyümölcs- és zöld­ségkertésznek, borásznak, gépésznek, tehenésznek, ser­téstenyésztőnek és baromfi­nevelőnek. Ez az élőrehala­dás igen számottevő, mégis el kell mondanunk, hogy az ifjúság köréből a szegedi járás szervei több tanulót vártak. A termelési ágak tájjelegének megfelelő to­vábbfejlesztése a jövőben el­képzelhetetlen jó felkészült­ségű szakmunkások nélkül. "p1 gyes tsz-vezetők, így Rordányban és az ül­lési Kossuth-ban tagadják a szakmai műveltség fontos­ságát. A bordán yi tsz-elnök azt kérdezte a járási tanács szakelőadójától, hogy neki személy szerint milyen anyagi előnyt jelent, ha a termelés szervezése mellett még a szakmunkásképzés gondját is magára vállalja? A mezőgazdasági szakmun­kásképzés közvetlen anyagi előnyt senkinek sem jelent. Közvetettet azonban igen. A bordányi tsz elnöke is ta­pasztalhatta. hogy csak a gazdálkodás egyes területe­in járatos emberek láthatják el jól feladatukat, ö maga is sokat évődhetett, amíg a legalapvetőbb nagyüzemi munkafogásokra megtanít­hatta munkatársait Jóllenet. a még több termés eléré­séhez most már ezek a mód­szerek kevésnek bizonyul­nak. Űjabbakra kellene meg­tanítani az embereket. De a tanítás már nehezen megy, mert az új módszerek elsa­játítása túlnő a közvetlen vezetők szakmai felkészült­ségén. Márpedig ha a sze­gedi járásban a szakmai feL készültséget közelebb akar­ják hozni a mához és a hol­naphoz. akkor ebben a küz­delemben a helyi szervek az eddigieknél több figyelmet* állhatatosságot tanúsítanak. Kétségtelen, hogy a szak­munkásképzés szervezése rendkívül bonyolult Fokoz­za ezt az is. hogy Csongrád megye parasztságának csak­nem fele — 100—120 ezer ember — szétszórt tanyavi­lágban fi. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésében, az ifjúság és a felnőtt szak­munkásképzés szervezésében ezen egyszerű oknál fogva Csongrád megyében speciá­lis helyzettel kéli számolni. Nehezíti a szakmai művelt­ség szélesebb körű terjeszté­sét az is, hogy 40 éves ko­rig a mezőgazdaságban dol­gozók háromnegyed részié nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Más­részt a szövetkezeti gazdák egyharmada 60 éven felüli. Ugyanakkor az ifjúság rész­aranya — 20 éves korig — a rendszeresen dolgozó ta­gokhoz képest alig haladja meg a három százalékot. J elenleg a csaknem 200 ezer mezőgazdasági keresőből mindössze 2300 rendelkezik szakmunkás­bizonyítvánnyal. Amennyi­ben a 2300 szakmunkást a szövetkezetek számszerű szervezésének befejezésétől, 1960—61-től számítjuk, a képzésben felmutatott ütem nem a legmegnyugtatóbb. A megye szövetkezeteiben az FM által kiadott fejlesztési terv álapján 1965-ben 25— 30 ezer szakmunkásra lenne szükség. A párt VIII. kongresszu­sának határozatában minde­nekelőtt a parasztság szak­mai műveltségének fejleszté­sét állították előtérbe. A határozatnak ezt a tételét kétféleképpen értelmezik. A földművelésügyi szervek a szakmai, a művelődésügyi szervek pedig a humán mű­veltség színvonalának növe­lését tartják döntőnek. A gyakorlati életben ez azt je­lenti, hogy a nyolc általá­nos iskola elvégzése egyik alapfeltétele a szakmunkás­tanfolyamra fratkozásnak. Vagyis Csongrád megyében — függetlenül a mezőgazda­sági dolozók életkorától — 100—120 ezer embernek kel­lene először bizonyítványt szerezni az általános iskola elvégzéséről. Tehát annak a szövetkezeti gazdának, aki traktorra akar ülni, vagy meg akarja tanulni az ipar által gyártott tápszerek ete­tését. vegyszerek használa­tát, először meg kell ismer­nie az Árpád-kori uralkodó­kat, a Habsburg-dinasztiát és 1848-at történelmével és irodalmával együtt. Valójá­ban érdemes lenne mérleg­re tenni, hogy a túlnyomó­részt elöregedőben levő szö­vetkezeti gazda társadal óm­mal mit lenne érdemesebb tanítani: mindenekelőtt a napi munkához szükséges ismereteket, vagy pedig elöl­ről az egész életet? Helyes lenne a mezőgaz­dasági szakmunkás­képzéseddigi gyakorlatát ala­pos vizsgálat alá vetni. A nem feltétlen szükséges hu­mán tárgyak tanítását egyes korosztályok foglalkoztatásá­nak praktikusabbá tételére törölni kellene a tanterv­ből. A mezőgazdasági ifjú­ság szakmunkás-képzésére így juthatna több idő, anyagi és szellemi eszköz. DUPS! KAROLY t Szerda, 1964. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom