Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

Önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők országos találkozója Szegeden Csütörtökön délben a sze­gedi egyetemek Dugonics téri központi épületének au­lájában a helyi Tanárképző Főiskola női karának hang­versenyével kezdődött meg a^ önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők idei or­szágos találkozója. A kórus Kodály és Bartók népzenei gyűjtésen alapuló több mű­vét adta elő nagy sikerrel. Ezt követően a vendéglá­tók nevében Hantos Mi­hály, a Csongrád megyei ta­nács vb elnökhelyettese kö­szöntötte az értekezleten résztvevő dr. Ortutay Gyula, dr. Barcsi Géza, dr. Kniezsa István akadémikusokat. Mik­lósvári Sándort, a Művelő­désügyi Minisztérium fő­osztályvezető helyettesét, Ba­lassa Ivánt, a Művelődés­ügyi Minisztérium osztály­vezetőjét és valamennyi megjelent vendéget. Ezután dr. Bárczi Géza akadémikus, a Magyar Tudományom Aka­démia nevében tolmácsolt jókívánságokat a tanácsko­zásnak. A találkozót dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke nyitotta meg. Beszé­dében megemlékezett arról, hogy a néprajzi társaság az idén ünnepli alapításának hetvenötödik évfordulóját. Méltatta e tudományág kuta­tóinak azóta elért eredmé­nyeit és utalt arra, hogy Szeged és környéke népéle­tének kutatása, az itt fel­tárt eredmények hogyan nyújtottak közvetve segítsé­get több nagy írónk mun­kásságához, kiváló irodalmi művek születéséhez. Dr. Ortutay Gyula ezt kö­vetően az 1963-64. évi XII. országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázatra be­érkezett művek alkotóinak átadta a kétezer forinttól nyolcszáz forintig terjedő pályadíjakat. A pályázatra minden korábbi évnél több, összesen 339 dolgozutot küldtek be. Ezek összterje­delme meghaladja a 18 000 gépelt oldalt. A gyűjtők szá­mos illusztrációt, néprajzi tárgyat, népdalokat, mesé­ket, elbeszéléseket tartalma­zó magnetofon 6/alagokat is csatoltak dolgozataikhoz. A zsűri Szűcs István Borsod megyei református lelkész, B erényi Ándrásné Heves megyei tsz-tag, Márton Lász­ló Békés megyei tsz-tag, öt nappal a szavazás előtt Békefi Antal Vas megyei tanár és Zentai János Bara­nya megyei tanácsi dolgozó munkáit felemelt, kétezer forintos első díjjal jutal­mazta. Rajtuk kívül még mintegy félszázán kaptak az első, második és harma­dik helyért járó jutalmakat. A Csongrád megyeiek közül második, illetve harmadik díjjal tüntették ki Zöldi Pál szegedi nyugalmazott posta­tisztviselőt, Vecsernyés Já­nost, a Csongrád megyei ta­nács művelődési osztályá­nak főelőadóját. Molnár István tápéi tanárt, Papp Imre szentesi tsz-tagot és dr. Börcsök Vince szegedi tanárt. A találkozón délután meg­kezdődtek a tudományos előadások. Csütörtökön hat referátum hangzott el. Dr. Benkő Loránd, a nyelvtudo­mányok doktora. egyetemi tanár, dr. Inczefi Géza fő­iskolai tanár, dr. Deme László kandidátus, egyetemi tanár, Szabó Géza főiskolai tanársegéd, Várkonyi Imre felsőfokú tanítóképző inté­zeti tanár és Rakonczai Fe­renc hódmezővásárhelyi tsz­tag tartottak nagy érdeklő­déssel kísért előadásokat. A tanácskozás pénteken és szombaton űjabb előadá­sokkal folytatódik. A talál­kozó résztvevői befejezésül vasárnap közös tanulmányi kiránduláson vesznek majd részt a Csongrád megyei Tápé községben. D. J. Az aktívaértekezlet után Teljesítheti-e tervét a kender fonógyár? Szeptember első napján ta­nácskozásra ültek össze a szegedi kenderfonógyár kom­munista műszaki dolgozói, hogy megbeszéljék, milyen módon lehetne az üzem ter­melését kilendíteni a holt­pontról. Az aktívaülés — amint akkor részletesen be is számoltunk róla — meg­állapította, hogy az év eleje óta felszaporodó termelés­kiesést, az elmaradást első­sorban nem a kétségtelenül létező létszámhiány, nem is a jelenlegi építkezés, az özem nagyarányú rekonst­rukciója okozza, hanem sok­kal inkább a létszámgazdái-, kodás lazaságai, a munka­szervezés hibái. Több fontos műszaki Intézkedés életbe­léptetésének elhúzódása és a munkaverseny visszaesése is késlelteti a kibontakozást. Leggyengébb a vizesfonoda Több mint másfél hónap telt el az említett tanácsko­zás óta. Arra nem elegendő idő, hogy gyökeresen meg­változzék minden, de talán ahhoz elég, hogy az első lé­péseken túl legyenek a cél felé vezető úton. Azért ke­restük most fel a gyár né­hány műszaki dolgozóját, Bérczy István főmérnököt, Lacsán István fődiszpécsert, ördögh András termelési osztályvezetőt és Gyulai Zol­tánt, az üzemi pártbizottság titkárát is, hogy ismét szó essék azokról a problémák­ról, melyek a kommunista aktívaülést foglalkoztatták. Az első és legfontosabb feladatként jelölték meg ak­kor, hogy az év hátralevő részében az időarányos terv teljesítése mellett az elma­radásból is mintegy 158—180 ezer kilométer kenderfonalat is gyártsanak. Mint áll tehát a tervteljesítés? — Szeptemberben teljesí­tette tervét az üzem, sőt 20 ezer kilométer fonállal töb­bet sikerült gyártani — mondja ördögh András. — Sajnos a folytatás elmaradt: októberben ismét visszaesés következett be. — Az üzem „leggyengébb" része most a vizesfonó. Ezen az osztályon legsúlyosabb a létszámhiány és a fonási fel­tételek sem érik el a kívánt szintet — magjarázza az okokat Lacsán István. — Az akadályokkal szemben egye­lőre tehetetlenek vagyunk. Kulcshely: az új csarnok — Nagyon sok függ az új fonócsarnoktól — veszi visz­sza a szót a termelési osz­tály vezetője. — A száraz­fonón és az új csarnokban már most is jól megy a munka. Azok a szárazfono­dások, akik a rekonstrukció­ból eredő gépáthelyezések miatt most „munkanélküli­ek" lennének, az új csarnok­ban álltak gép mellé. Lénye­gében tehát ugyanazzal a létszámmal két termelői egy­séget foglalkoztatunk, s egy műszak ideje alatt másfél­háromezer kilométer fonál­lal készítünk többet. — A lemaradás megszün­tetésének kulcspontja tehát az új fonócsarnok. Megkezd­tük az átállást két műszak­ra, s novemberben már e szervezés szerint akarunk dolgozni. — Az ígérgetésnek azon­ban nincs értelme — teszi hozzá szavaihoz a fődiszpé­cser —, az elmaradást teljes egészében már nem szüntet­hetjük meg, csak csökken­tésre összpontosíthatjuk az erőfeszítéseket. Ha késve és más rovására — Ami az elmaradt mű­szaki intézkedéseket illeti — mondja Bérczy István fő­mérnök —, igazán nem hi­báztatható senki. A műhely­ben is kevés a szakember, nem jutottak hozzá, hogy megvalósítsák őket. Még a betervezett gépfelújítások is elmaradtak. Ennek ellenére az év végén megcsináljuk és bevezetjük a kannatömkö­dőket, s a nyújtógépek sza­lagőreit átalakítjuk. Ne is mondjam, más munkák ro­vására. — Ha nem is ide vág egé­szen, hadd említsem meg — folytatja —, hogy a fonodái létszám növelésére ismét le­szünk intézkedéseket. Való­színűleg sikerül a téli hóna­pokra kölcsön kapni egu autóbuszt aminek segítségé­vel újabb dolgozókat tudunk behozni Földeákról, vagy c megye más részéről — Az új dolgozók termé­szetesen kisebb teljesítményt nyújtanak, egy ideig nem le­het úgy számítani rájuk, mint a régiekre. Az üzemi munkafegyelem is szokatlan olykor számukra. a műsza­ki beosztású dolgozók igen fontos feladata, hogy ta­nítsák őket, törődjenek ve­lük, de igényesek ts legye­nek irántuk, s ne tűrjék meg a lazaságokat. Nincs arányban az okokkal — Bár az aktivaértekez­let megállapította, hogy a létszámhelyzet alakulása vagy a rekonstrukció hatása nincs arányban az elmara­dás mértékével. ezt a han­gulatot nem könnyű leküz­deni az üzemben — mond­ja Gyulai Zoltán párttitkár. — Az első lépéseket, úgy érzem ennek ellenére már megtettük a nehézségek le­küzdésében. Az idő szorít, közeleg az év vége. Csodákat nem várhatunk, de a szívós, lelkiismeretes munka előbb­utóbb meghozza majd az eredményt. Mi történt tehát a ken­derfonógyár kommunista műszaki dolgozóinak tanács­kozása óta? Körülbelül az, amit a kérdezettek elmon­dottak. Hibát még lehetne sokat találni. Hogy mást ne említsünk, a munkaver­seny-mozgalom még min­dig nem tölti be hivatását. Az első lépések után tehát következnie kell a többinek is. Ha az új csarnokban si­kerül jól megszervezni a ter­melést, november-decem­berre kizökkenhet a kátyú­bői a kenderfonógyár. F, K. Kontárok nyomában A műstoppoló „mester" és a képfestő „művész" Nemrégiben bejelentés ér- ban még nem született dön- rén-szálán eltűnt. A kerületi kezett a KIOSZ Szeged váró- tés Ha lesz is határozat tanács szabálysértési előadó­si és járási titkárságához: mindenesetre az ilyen műkő- többször eljárt ebben az kontár dolgozik az egyik sze- ügyben is. gedi háztetőn, rakja a ké- des engedelyezése csak ideig- Többször foglalkoztak már ményt. Gyors intézkedés, s lenes megoldás lehet, amíg a hatóságok és lapunk is a az egyik társada'mi aktivis- ipari, tanácsi és kisipari szol- Mikszáth Kálmán utcában ta, ellenőr azonnal indult a gáltatóink nem nőnek fel az igényekhez. helyszínre. A tettenérés sike­rült, K. J. valóben ott dolgo­zott a tetőn, építette a ké­ményt. Az ellenőr felvette az adatokat, hogy aztán megte­gye a hivatalos bejelentést a kerületi tanács illetékes sza­bálysértési előadójának. giccses képeket festő és áru­sító „művésszel" is. Sajnos, az évek során nem tudták „hogy megfogni" a „mű­vészt", mert a KIOSZ nem járhatott el ellene, mivel nem Iparosról van szó, nincs is semmiféle iparengedélye. Sokkal veszélyesebbnek tartják az olyan kontárokat, akik megfelelő szakértelem nélkül vállalnak munkát. Nem véletlen, hogy a lakos- Mégis mindenféle adó fizeté­ság éppen az ilyen lelkiisme- se nélkül a közízlést rombo­Mielőtt a kontárokkal bő- retlen pénzhajhágzókat jelen- ló giccsek árusításával ebben vebben foglalkoznánk, érde- ti be az esetek többségében, az üzletben nagy forgalmat mes meghatározni, hogy mit Sok panasz érkezett már pél_ bonyolítanak le. is ériünk a fogalmon, ipar- ... _ t , . . engedély nélkül végzett szak­dául az Oskola utcában évek ipari tevékenység — mondja óta működő „műstoppoló" el­a hivatalos szaknyelv. A kon- len. Többen kifogásolták az tárok azonban többfélék, pontosabban két fő csoportra elvégzett munka rossz niinő­oszthatók. Vannak, akik nap- ségét' de elofordu)l 32 is> pal szakmunkásként dolgoz- a niűstoppolasra bé­nák üzemben, vagy ktsz-nél. Megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek és csupán azért vállalnak ismerőseiknél ki­sebb-nagyobb munkát, hogy azt kisegítsék, és nem utolsó sorban mellék­jövedelmet szerezzenek. Ez a „fusizás" vi­szonylag enyhéb elbírálás alá esik, még a hatóságok részé­ről is. A gyakorlatban ugyan­is bebizonyosodott, hogy több szakmából kevés a kis­iparos és a különböző szol­gáltató vállalatok sem pótol­ják a lakosság igényeinek ki­elégítését. Éppen ezért az egyik tanácsülésen már el­hangzott olyan javaslat, hogy a megfelelő szakképzettség­gel rendelkező és mellék­munkát vállaló emberek ré­szére adjanak valamiféle mű­ködési engedélyt (bizonyos kereseti lehetőség megszabá­sával), megfelelő adóztatás­sal. Ebben az ügyben azon­adott holmi egyszerűen szó­A napokban megjelent mi­niszteri rendelkezés szerint lesz már mód a giccset ké­szítő és árusító „művészek" elleni eljárásra. Reméljük, hogy az illetékes hatóságok most már nem késlekednek. E«yre többen veszik igénybe az Aliami Biztosító szolgáltatásait Mind népszerűbbé válik Szegeden is a dolgozók kö­rében az Állami Biztosító ál­tal nyújtott számos szolgál­tatás'. Bizonyítja ezt az is, hogy a személy- és vagyon­biztosítással rendelkezők szá­ma Szegeden 62 ezer 796. Ez a szám három ezerrel több, rúint tavaly ilyenkor. Mind többen veszik igénybe a kedvező és korszerű feltéte­leket nyújtó általános ház­tartási biztosítást, valamint a személybiztosítási módoza­tok közül az önsegélyező cso­portok által nyújtott szolgál­tatások anyagi védettségét. Az előrelátás, a magunk­ról való gondoskodás min­dig helyes és célszerű, hi­szen az embert érheti olyan előre nem látott, nem várt Fellélegzett Zágráb Gyorsan apad a Száva A szerda és a csütörtöki A mentőosztagok és a Jugo­nap végre megkönnyebbülést szláv Néphadsereg alakulatai hozott sok zágrábinak: a megfeszített erővel dolgoz­Száva vízszintje gyorsan nak a még veszélyeztett he­apad és így nem kell újabb lyeken élő lakosok áttelepí­áradás veszélyétói tartani. A horvát főváros azonban tésén. Csütörtökön reggelig össezesen ötvenezer embert mufat^Az'^elárasztott "SSS biztos fedél alá. leteken összesen mintegy kétszázezer ember lakott. Tízezer családnak teljesen új otthont kell építeni, 30 000 család lakása megrongáló­dott. A katasztrófát súlyos­bítja az a körülmény, hogy több ezer lakást sürgősen, még a tél beállta előtt kell felépíteni. A legújabb adatok szerint 100 üzem és 30 is­kola súlyosan megrongáló­dott. A kárt összesen 100 milliárd dinárra becsülik. Hivatalos jelentések szerint eddig 17 holttestet találtak a vízben. A háromnapos hősi harc következményeként Zágráb­ban az élet normalizálódik. (MTI) esemény, amely anyagilag problémák elé állítja. Az Állami Biztosító Szeged vá­rosi fiókja is nyújt anyagi védelmet az ilyen előre nem látott és nem várt esemény­re. Januártól szeptember vé­géig Szegeden a vagyonbiz­tosítással rendelkezők közül négyszázan részesültek kár­térítésben, amelynek az öez­szege meghaladja a másfél millió forintot. A személy bi ztosításom ke­resztül ebben az időszakban 2120 biztosított kapott a fel­tételekben meghatározott esetekre vállalt anyagi kár­térítést. Ezt a számot egé­szíti ki közel 2 ezer fővel azoknak a száma, akik az önsegélyező csoportok inté­ző bizottságai útján részesül­tek 150—300 forintig terje­dő rendkívüli segélyben. A vagyonbiztosítással rendel­kezők közül Szegeden min­den ötödik biztosítottra jut egy kárkifizetés. A vagyon­biztosítással rendelkező 9171 személy közül 2096-an vették igénybe a feltételekben vál­lalt szolgáltatást A szemé­lyi biztosítással rendelkező 53 ezer 625 fő közül pedig 4107-en tapasztalták az elő­relátás helyességét Vagyon­és személybiztosításra janu­ártól szeptember végéig kö­zel 2 milllió forintot fize­tett ki az Állami Biztosító Szegeden. Mi újsáq a színházban? Berdál Valéria november 11-én, Budapesten az Állami Operaházban énekli Gounod Faust című operájának Mar­git szerepét * Megkezdődtek a színház új revűoperettjének, a Madame X-nek a próbái. A darab librettóját Schneidereit írta, zenéjét Masanetz-Janowsky szerezte. A revűoperett ko­reográfiáját Eck Imre, a pé­csi balett vezetője tervezte. Rendező Gyökössy Zsolt, a Vidám Színpad rendezője. A darabot, melynek a decem­beri szegedi előadás a ma­gyarországi ősbemutatója lesz, három év óta nagy si­kerrel játsszák Berlinben. * November 7-én mutatják be Jevgenyij Svarc A sár­kány című szimbolikus me­sejátékát a Szegedi Nemzeti Színházban. A darabban mu­tatkoznak be a szegedi kö­zönségnek Mádi-Szabó Gá­bor és Sárosdy Dezső, a színház új tagjai. A magyar­országi ősbemutató előadás többi főszerepét Pagonyi Nándor, Demjén Gyöngyvér. Kátay Endre és Szabó Kál­mán játssza. A darabot Ko­mor István rendezi. A határ mentén... A szegedi járás déli határa szép példák állanak előttünk — hazánk határa i6. Öröm- a határmenti lakosság pél­mel vesszük a két szomszé- dás helytállásáról is. Jelen­dos ország — Magyarország tik az övezetben észlelt ide­és Jugoszlávia — egyre szé- gen személyeket, s odaadóan lesülő kapcsolatait is. Ez segítik a határt megsérteni azonban nem csökkentheti akaró elfogását, éberségünket a határszaka- A határőrség és a lakos­szon. ság jó együttműködése — a Vajon kikkel szemben kell határsértők kutatása, elfogá­védehneznj a határvonalat? sa mellett — megnyilvánul Mindig akadnak — ha igen a közös szórakozásokban, kevés számmal is — olyan kulturális és sportprogra­egyéneík, akiknek „nem tisz- mokban. Közös kulturális ta a levegő". Bűnösök, fele- csoportjaink többször jelen­lősségrevonás elől menekü- tős sikereket értek el a se­lők kalandvágyók, akik egy- regszemléken. A polgári lab­aránt nekivágnak a nagyvi- darúgó-csapatokban határ­iágnak. Olykor a garatra őrök is játszanak, felöntött, alkoholmámorban A közösek úttörőszerve­eltévedt emberek is eljutná- /eleiben ..Keresd a határér­nak a „tilosba", ha nem vol- tőt!" játékkal ismerkednek na. aki megakadályozza őket az úttörők, s ennek során ebben. Néhány diák — kü- ízelítői kapnák a határőr­lönösen bizonyítványosztás- romantikából is kor — a szülőktói való fé- Mindazok számára, akik leimében, miután rossz osz- tiszta, becsületes úton jár­tályzata van, nem hazafelé, nak, mindenkor nvitva áll­hanem a határnak veszi út- nak forgalomellenőrző pont­ját. jaink. Ezeken érvényes úti­„A haza védelme a Ma- okmányokkal nyugodt szív­gyar Népköztársaság minden vei mehetnek rokonaik láto­polgárának szent kötelessé- gatására, ismerkedni aszom­ge" — mondja alkotmá­nyunk 51. paragrafusa. Ha­táraink mentén ez a határ ^tévesztenek széd nép életével, üdülni, világot látni a magyar ál­A határsértők őrzésének elősegítésében is megtestesül. Az évek során Bodor Mibál.v határőr százados Csütörtök, 1964, október 22, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom