Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

Közéletünk hírei CSEHSZLOVÁK KÜLKERESKEDELMI MINISZTERHELYETTES LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta Frantisek Mares csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettest, akivel eszmecserét folytatott az 1965. évi államközi kereskedelmi tárgyalások előkészítéséről. Frantisek Mares dr. Mulató János kíséretében meglátogatta a Magyar Hajó- és Darugyár telepét. KINEVEZÉS A Minisztertanács dr. Vedres István kandidátust, tanszékvezető docenst az egészségügyi miniszter első helyettesévé kinevezte. KADAR JÁNOS FOGADTA AZ INDIAI KOMMUNISTA PART ELNÖKÉT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta S. A. Dange-1, az Indiai Kommunista Párt elnökét, a Szakszervezeti Világszövetség alelnökét, aki az SZVSZ Főtanácsának budapesti ülése alkalmából hazánkban tartózkodik. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott beszélgetésen jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára. ? rt síí/: : i B t mmmmm ÉPÜL A GÁZVEZETÉK Az üllési földgáz fogadására felkészült Szeged. A sándorfalvi úttól gerincvezetéket építenek a városon keresztül. A gázvezeték építői már a Petőfi Sándor sugárúton dolgoznak. Egyre több szakmunkást igényel a

nta7fifi97flacáfa ülést iartott a néptront MCtUgatliaoag Csongrád megyei elnöksége Tegnap Szegeden, a Tábor utcai székházban ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége, hogy megvitassa a mezőgazdasági szakmai továbbképzés helyzetét és feladatait. Az elnökség tagjain és a meghívott mezőgazdasági szakembereken kívül részt vett a tanácskozáson Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is* Az ülést Széli János országgyűlési képviselő, a megyei elnökség tagjai, a szatymazj Finn—Magyar Barátság Tsz elnöke nyitotta meg, majd dr. Ábrahám Lajos, a megyei elnökség tagja, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajtani osztályának vezetője tartott bevezető előadást Rámutatott, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése szempontjából kulcsfontosságú az erőteljesebb szakmunkásképzés. A mezőgazdaságban országosan is nagy a szakemberhiány, s ez Csongrád megyében is érezteti hatását. Egy évvel ezelőtt mindössze 257 mezőgazdasági mérnök és 567 technikus dolgozott a szövetkezetekben. Ez igen kevés. Az ideális az lenne, ha egy mérnökre kétezer, egy technikusra pedig ezer hold termőterület jutna, a valóságban azonban ez a területnagyság 4900. illetve 2100 hold. Az állami gazdaságokban valamivel jobb a helyzet: itt jelenleg 1700 holdnyi termőterület jut egy mérnökre. A nagyfokú szakemberhiányra mutat az is — folytatta az előadó —. hogy tavaly ősszel 90 tsz-ben nem volt felsőfokú végzettségű szakember, sőt 37 tsz-ben még technikus sem. Máris mintegy 400 közép- és felsőfokú végzettségű szakember hiányzik a megye közös gazdaságaiban. Nem biztosított a géppark megfelelő karbantartása sem, mivel egy gépészmérnökre jelenleg több mint 500. egy gépésztechnikusra pedig 383 erőgép jut. Átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint hazánkban a déli áramlat pénteken és szombaton átmeneti javulást, vidékenként erősebb felmelegedést hozott, de az Alpokon és a NyugatiKárpátokon áttörő hideg hatására máris újabb felhősödés, kiterjedt esőzés kezdődött Az új esőfront első hulláma szombat reggél indult a nyugati határvidékekről, s a délutáni órákban a keleti országrészekre is. Az előrejelzés szerint vasárnapra felhős időt, országos méretű esőit, megélénkülő északias szeleket várhatunk. A hőmérséklet keleten is csökken. A maximum szintet előreláthatólag a vasárnap reggelre kialakuló nyugaton 5—8, keleten 9—13 fokos hőmérséklet képviseli majd. A hűvös csapadékos jellegű idő valószínűleg jó pár napig tart a Kárpát-medencében, s számottevő javulás — a jelek szerint — csak a jövő hét második felére ígérkezik. (MTI) — Uj magyar tengerjáró A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében szombaton délben új 1300 tonnás Duna-tenger járót bocsátottak vízre, ebből a sorozatból már a tizediket, amely magyar színekkel közlekedik majd nemzetközi vizeken. Székesfehérvár nevű hajónkhoz hasonlóan ez a Duna-tengerjárónk is korszerűbb, mint a sorozat többi tagja. EZ is 81,5 méter hosszú ugyan, de majdnem egy méterrel szélesebb, mint a többi, s ezzel rakodótere is megnövekszik. A hagyományos darugém helyett, hidraulikus forgódaruval rendelkezik, amely gombnyomással könnyedén emeli az árut a hajó bármelyik raktárába. A hajót Űjpest-nek nevezték eL (MTI) Sajnos, az utánpótlás nem megfelelő. A megyében évenként mindössze körülbelül 20 új mezőgazdasági mérnökkel számolhatunk. A technikusok száma valamivel kedvezőbb, jóllehet az elmúlt években középfokú technikumot végzetteknek csak 47 százaléka dolgozik ma a mezőgazdaságban. Mivel a felsőfokú technikumot végzettek kevésbé kiváinkoznak el más területekre, a jövőben a felsőfokú iskolákkal kell többet törődni. Meggyőzéssel és más eszközökkel el kell érni, hogy a jövőben minél többen jelentkezzenek felsőfokú technikumokba. Nagyon fontos, hogy ahol csak lehet, adjanak társadalmi ösztöndijat a tovább tanulni szándékozóknak. Biztató jel, hogy például a hódmezővásárhelyi felsőfokú mezőgazdasági technikumban a hallgatók 23 százaléka részesül társadalmi ösztöndíjban. Jelenleg mintegy 90 ezer ember dolgozik a megye mezőgazdaságában. Számuk 1980-ra várhatóan mintegy 60 ezerre csökken. Ez a természetes fejlődés következménye, viszont ez annál jobban indokolja a szakmunkásképzés fokozását. A 90 ezer mezőgazdasági dolgozóból jelenleg a 3 ezret sem éri el a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők száma, ezért a megyei tanács terve szerint 1980-ig legalább 22 ezer szakmunkást kell kiképezni. Szakmunkás-tanfolyamra, ha csak lehet, betanított munkásokat küldjenek a tsz-ek, akik már elvégezték az úgynevezett tsz-akadémiákat, vagy különféle szakkörökön elsajátítják az alapismereteket Az előadó végül a mezőgazdasági mérnökök és technikusok továbbképzésének problémájával foglalkozott. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben van ugyan erre lehetőség, de az Agrártudományi Egyesületnek is foglalkoznia kellene ezzel a kérdéssel. Az előadás után hozzászólások következtek. A szakemberek megvitatták az előterjesztést és hasznos javaslatokkal egészítettek ki. Számvetés előtt A

lig két hét múlva megkezdődnek a taggyűlések, amelyeken beszámoltatják és újjáválasztják a pártalapszervezetek vezetőségeit. A több mint két hónapja folyó előkészítő munka tapasztalatai bizonyítják: pártszervezeteink felismerték a gondos felkészülés jelentőségét, azt, hogy ez legfőbb záloga a taggyűlések sikerének. A pártvezetőségek beszámoltatása és újjáválasztása minden időben legfontosabb mozzanatát képezte a pártalapszervezetek életének. A mostani taggyűlések jelentőségét még inkább aláhúzza az a körülmény, hogy a szocializmus építése új időszakának első két esztendejéről kell számot adni. Ez az új időszak szerves részét képezi az MSZMP 1956 után kialakított helyes politikájának, mégis a régihez képest új, és tegyük hozzá, bonyolultabb feladatok megoldását állította pártszervezeteink elé. Az új feladatokból viszont logikusan következett, hegy a pártmunkában keresni kellett új utakat, módszereket, amelyek elvezetik pártszervezeteinket a legjobb megoldásokhoz. A jelenlegi taggyűléseknek arról kell tehát mindenek előtt számot adniok; hogyan sikerült előrelépni e tekintetben, a vitathatatlan eredményekben, előrehaladásban hol volt a pártszervezet munkája. Emellett meg kell mutatniolc azt is, hogyan lehetne még hatékonyabbá, tartalmában gazdagabbá tenni a pártmunkát, a szocialimus építésére irányuló tevékenységet. Az eiőkészítő munka most döntő szakaszába lépett Ezideig az anyaggyűjtés, a vélemények, javaslatok megvitatása volt napirenden. Pártvezetőségeink beszélgetések sorozatán át cserélték ki tapasztalataikat, elgondolásaikat az alapszervezet tagjaival. Külön örvendetes az a most már legtöbb pártszervezetben meggyökeresedő gyakorlat, hogy a pártszervezet munkájáról a pártonkívüli dolgozók véleményét is igénylik. Gondos munka eredményeként halmozódtak fel az egyes kollektívák tapasztalatai, öltöttek formát az elképzelések, amelyek szolgálnak a beszámolók elkészítéséhez. mj em lehet eléggé hangsúlyozni a beszámolók meghatározó szerepét a taggyűlések sikeres munkájában. A jól összeállított, a valóságot híven tükröző, a hibákkal is bátran szembenéző beszámoló képes csak a helyzet tárgyilagos elemzésére, a józan számvetésre. A jó beszámolónak ugyanakkor előre is kell mutatnia, a tennivalók világos, az adott kollektíva minden tagja számára érthető megfogalmazásával. A végzett munka értékelésének, a feladatok meghatározásának alapját a párt VIII. kongresszusának határozatai képezik. A kongresszusi határozatok helyességét a szegedi pártszervezetek munkájának tapasztalatai, eredményei is bizonyítják. Ebből logikusan következik, hogy további előrehaladásunknak is a kongresszus határozatainak még eredményesebb megvalósítása az alapja. A pártszervezetek beszámolói azonban nem érhetik el a kívánt eredményt, ha az értékelést, a feladatok meghatározását általános „elvi" megállapításokkal, és ami még veszélyesebb, frázisokkal próbálják pótolni. Az alapszervezet tagsága, az adott üzem vagy vállalat dolgozói előtt a kongresszusi határozat végrehajtásával kapcsolatos tennivalók termelési egységekre, emberekre, gépekre meghatározott termelési feladatokban, ha úgy tetszik méterben, tonnában vagy esetleg más mértékegységben, tehát konkrét munkában jelennek meg. Az általános megállapításokkal teletűzdelt beszámoló, amelyet bárhol, bármely időben el lehet mondani, eleve elsekélyesedésre. meddő szócséplésre szűkíti le a taggyűlés munkáját. Ha általában beszélünk a pártélet problémáiról, a gazdaságszervező munkáról, az eszmei-politikai tudatformálásról, abból sem gazdasági sikerek nem születnek, sem a társadalom tagjainak tudata nem válik szocialistává. Természetesen a beszámolóknak kell tükrözniük az. országos helyzetet is, azt is, hogy hol foglalunk helyet a szocialista világrendszerben, mit tettünk, és mit teszünk a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséért, a béke védelméért. Világosan látni kell azonban, hogy az adott alapszervezetnek megvan a maga konkrét helye és tennivalója az országos feladatokban a maga területének sajátos helyzetével, eredményeivel, gondjaival egyaránt. Az országos eredményeknek, tennivalóknak azonban az alapszervezetek beszámolóiban elsősorban összehasonlító alapként, mértékegységül kell szolgálniok. Fontosak annyiban, hogy az általános helyzethez képest hol dolgoztak jobban vagy roszszabbul pártszervezeteink az üzemi kollektíva. Mindezekből következik tehát, hogy a jó beszámoló alapvető feltétele a konkrétság, az értékelés, a tennivalók olyan rögzítése, ahogyan ezek az adott területen, a valóságban, a mindennapi életben jelentkeznek. Indokolatlanok azok az aggályok, hogy az ilyen módon elkészített beszámolók egyszerű kifejezésmódjuk miatt nem lesznek talán eléggé ünnepélyesek. A vezetőségeket beszámoltató és újjáválasztó taggyűléseknek munkaértekezleteknek kell lenniök, amelyeket éppen a hétköznapi munka örömeiről, gondjairól való okos eszmecsere, a tárgyilagos felmérés és feladatmeghatározás tesz ünnepélyessé. Nem kevésbé fontos a beszámolók bátor* kritikai hangvétele, szemlélete sem. A munka során elkövetett hibák, elvi tévedések, a problémák elől való elvtelen ki-: térés, vagy azok tudatos elkenése nem viszi előbbre a pártszervezet munkáját H

a a tanácskozás nem vet nagyon józre nul számot a nem kívánatos jelenségekkel, ha nem törekszik tudatosan azok felszámolására* úgy nagyon sovány eredményre számíthatnak. Mindenki láthatja — és ezt még ellenségeink sem tagadják —, hogy a szocializmus építését az eredmény-3k, az előrehaladás jellemzi hazánkban. Nem tennénk azonban jót ügyünknek, ha nem látnánk és nem tennénk semmit vagy csak keveset tennénk azokkal a negatív jelenségekkel szemben, amelyeket még mindig nehéz teherként cipelünk. A gazdaságszervező munka területén pártszervezeteink erőfeszítései nyomán nagyot léptünk előre. Ugyanakkor látni kell, hogy pártszervezeteink erejéből nem jutott elegendő a szocialista tudatformáló munkára, amelynek hiányát éppen a jelentkező problémákon egyre inkább érezzük az élet különböző területein. A szocialista tudat kialakulása nem megy végbe spotánul, csupán a szocialista alap által meghatározottan. E folyamat feltételezi a tervszerű eszmei-politikai tevékenységet, amelynek az élet minden területén és minden percében szakadatlanul folynia kell. Ugyanakkor ez a tudatformáló munka kötelessége minden párttagnak, és joggal várjuk azt el a szocializmus minden őszinte harcosától. A VIIL kongresszus nem véletlenül emeli a gazdaságszervező munkát és a szocialista tudatformálást, mint szerves egységet képező tennivalót a szocializmust építő munka csúcsára. A szocialista társadalom ugyanis nemcsak magas színvonalon álló technikai bázist, a termékek nagyobb bőségét és a jólét bővebben buzgó forrásait, de az új, szocialista tudattal átitatott embereket is feltételezi. Senkinek nincs oka kétségbevonni, hogy e téren még bőven van pótolnivaló. Vannak még — és nem elhanyagolható számban — olyanok, akik a jogok és kötelezettségek terén az előbbit állítják előtérbe az utóbbival szemben. Ha van ilyen — márpedig van —, akkor a felelősek ezért mindenekelőtt mi, kommunisták vagyunk, és a megoldást is elsősorban a mi munkánk hozhatja közelebb. A taggyűlések előtt számot kell adni arról is, hogyan alakult pártszervezeteink belső élete, hogyan érvényesültek a pártélet alapvető normái, mit tettek azért, hogy mind szervezeti, mind politikai tekintetben erősödjön a párt egysége. A párt belső életének vizsgálata azonban nem öncélú feladat, és óvnunk kell mindenkit a befelé fordulás veszélyétől. A pártszervezet belső életének vizsgálata is elsősorban abból a szempontból jelentős, hogy megmutassa: a pártszervezetek erejének növelése mennyiben szolgálta a legfontosabb feladatok teljesítését? Szükséges ez azért is, mert ennek alapján lehet eldönteni* hogyan lehetne még jobban erősíteni a pártéletet, mint a további sikeres munka legfontosabb zálogát. Végül, de nem utolsó sorban nagyon jelentős, hogy a beszámolók alaphangját az előrehaladásra való törekvés, a további tennivalók világos, konkrét megjelölése adja meg. Amikor egy pártszervezet visszatekint két esztendős munkájára, teszi ezt mindenekelőtt azért, hogy annak tanulságait gyümölcsöztesse a jövő számára. Amikor számbaveszik az eddigi munka eredményeit, fogyatékosságait, önkéntelenül is arra irányuljon gondolatuk: hogyan tovább, hogyan lehetne még jobban, mind kevesebb hibával előre lépni? Az elmúlt két év munkáját az útkeresés jellemezte, az a szakadatlan törekvés, hogy az új feladatokhoz felnőjenek pártszervezeteink. Ez a szakasz eredményekben gazdag, időnként balsikerekkel is tarkított időszak volt. Pártszervezeteink nehéz munkával alakították ki a pártmunka azon új módszereit, eszközeit, amelyek képesek arra, hogy mind hatékonyabban szolgálják az új feladatok végrehajtását. A korábbi évek sikereire támaszkodó, tapasztalatokban gazdag két esztendő egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a jövőben még jobban, nagyobb hatásfokkal folyjék a pártmunka, szolgálja nagyszerű céljaink megvalósítását. P

ártszervezeteink eddigi sikeres munkájának betetőzését jelenti a két esztendős számvetés. Ha a taggyűlések beszámolójában helyet kapnak a legfontosabb napirenden levő kérdések, ha az eddigi munka értékelésében, a kijelölt feladatokban a párttagok és a közvetlen környezetükben dolgozók felismerik saját tennivalóikat, a taggyűlés eléri célját. A jó beszámoló képes megteremteni az alkotó vita, a tetrekesz elhatározás egészséges légkörét, feloldja a bizonytalankodást és jó útravalót ad a soronkövetkező két esztendőre. Ez a vezetőségeket beszámoltató és újjáválasztó taggyűlések legfőbb feladata, így válnak a párt politikájának testetöltő, nagyszerű céljaink felé vezető út fontos állomásává. TÖRKÖLY FERENCVasárnap, 19*L október 25. OÍl-/Y\AGYARORSZÁC J*