Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

Brigádverseny a földeken Kidolgozták a mezőgazdasági szocialista brigádok versenyének irányelveit A szövetkezeti gazdák ál­tal kezdeményezett szocia­lista brigádverseny eddigi eredményei ég tapasztalatai alapján a Termelőszövetke­zeti Tanács Elnöksége, a Földművelésügyi Miniszté­riummal, a Kommunista If­júsági Szövetséggel, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­val, a Hazafias Népfronttal és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértés­ben kiadta a termelőszövet­kezetekben dolgozó szocia­lista brigádok működésének irányelveit. A szocialista brigád cím elnyeréséért — mint az irányelvek leszögezik —, a termelőszövetkezetek bármelyik üzemágában le­het versenyezni. A vetélkedésben elsősorban azok a brigádok vehetnek részt, amelyek minden mun­kát egységesen, közösen vé­geznek, de nevezhetnek olyan brigádok is, amelyek a munkaigényes növények kézi munkáit családi műve­lés formájában látják el. Ha indokolt és célszerű — hangsúlyozzák az irányelvek «— akkor a brigádnál kisebb ter­melési közösségek is tehet­nek vállalást a szocialista brigád cím elnyerésére. Részt vehetnek a vetélke­désben például egy-egy üzemág fogatosai, egy-egy is­tállóban dolgozók, vagy a növénytermesztésben egy-egy munkacsapat Ahol a mun­kaszervezet lehetővé teszi, ott kornlex brigádok is alakul­hatnak, például az állatgondozókból és takarmányosokból, vagy a növénytermesztés dolgozóiból és a traktorosokból stb. A tagokkal együtt részt vehetnek a verseny­ben a rendszeresen dol­gozó családtagok és a szö­vetkezeti alkalmazottak is, ha a brigád célkitűzéseivel egyetértenek. A termelőszövetkezeti szo­cialista brigád címért folyó verseny eddigi tapasztalatai alapján az irányelvek rámu­tatnak, hogy a brigádok vállalásaikat az év elején a szövetkezet éves termelési tervének ismeretében, s an­nak alapján, egész évre te­gyék meg. A vállalások a mozgalom céljának, a „szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni és élni" elv megvalósí­tására irányuljanak. A vállalásukat a brigád­tagok maguk dolgozzák ki, de tárgyalják meg a termelő­szövetkezet vezetőivel, s ez­után jelentsék be a közgyű­lésnek. A szocialista brgád címet első ízben elnyert brigádok oklevelet kapnak. A cím újólagos elnyerése esetén zászlóval is kitün­tetik őket, a brigádtagok pedig okleve­let és szocialista brigád jel­vényt kapnak. A cím viselé­sére a brigádok mindaddig jogosultak, amíg vállalásai­kat a követelményeknek megfelelően évenként meg­újítják és azt teljesítik. Az irányelvek befejezésül rámutatnak: nagyon fontos, hogy párt-, állami és tömeg­szervezetek vezetői támogas­sák ezt a szövetkezeti gaz­dák részéről kezdeményezett nagyon hasznos mozgalmat Adjanak segítséget a brigá­dok megalakulásához, műkö­déséhez, segítsék vállalásaik teljesítését (MTI) Közéletünk hírei BUDAPESTRE LÁTOGAT AZ OSZTRÁK KÜLÜGYMINISZTER Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására dr. Bruno Kreisky osztrák kül­ügyminiszter 1964. október 29-től november l-ig hivata­los látogatást tesz Budapes­ten. Dr. Kreisky külügymi­nisztert elkíséri dr. Carl H. Bobleter külügyi államtitkár. Az osztrák küldöttség tagja lesz továbbá Erich Bielka­Karltreu nagykövet, az oszt­rák külügyminisztérium főtitkára, valamint az oszrák külügy-, belügy-, oktatási, pénzügy-, kereskedelmi és újjáépítési minisztériumok és a kancellári hivatal államo­sított iparral foglalkozó fő­osztályának vezető tisztvi­selői. HAZÁNKBA ÉRKEZETT AZ NDK KATONAI KÜLDÖTTSÉGE Csütörtökön hazánkba ér­kezett a Német Demokrati­kus Köztársaság nemzeti néphaderegének vezető be­osztási! pártpolitikai munká­sokból álló küldöttsége. A delegációt Waldemar Verner admirális, miniszterhelyet­tes, politikai főcsoport­főnök vezeti. A vendégek — akik né­hány napig tartózkodnak hazánkban — tanulmányoz­zák a Magyar Néphadsereg­ben folyó pártpolitikai mun ka tapasztalatait, megláto­gatnak katonai egységeket, s megtekintenek néhány me­zőgazdasági és ipari létesít­ményt is. (MTI) Határidőié kell elkészülniük A kender fonó gyár és a textilművek beruházása a kooperációs értekezlet napirendjén Időről időre úgynevezett sa volt. Ismeretes, hogy a kooperációs értekezletet tar- kenderfonógyári rekonstruk­tanak a két nagy szegedi ciónak a Csongrád megyei, könnyűipari beruházás, a míg a textilművek bővítésé­kenderfonógyár és a textil- nek a 31-es építőipari vál­művek építésének és üzembe- lalat a fő kivitelezője. Mind­helyezésének közvetlen ér- két építővállalat igyekezett dekeltjei, hogy felmérjék a munka állását, megbeszél­jék, milyen módon lehet le­küzdeni az esetleges akadá­lyokat. Az értekezlet a Könnyűipari Minisztérium beruházási főosztálya rende­zi a helyszínen a városi pártbizottság, a tanács, a beruházó és főhatósága, a tervező, a kivitelező val'a­latok, az Országos Tervhi­vatal és a Beruházási P.ank illetékes képviselőinek rész­vételével. A kenderfonógyárban és a textilművekben ismét sor került a kooperációs érte­kezletre. Mindkettőt Tóth Béla, a minisztérium beru­házási főosztályának vezető­je tartotta. A kenderfonó­gyárban megjelent Beck Ta­más, a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat igazgató-fő­mérnöke és Nagygyörgy Má­ria, a kenderfonógyár igaz­gatója is. A textilművek ér­tekezletén többek között ™™'t a részt vett Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat 1964-ben a lehető legjobb munkát nyújtani, úgyhogy az ő hibájukból eredően ál­talában nincs sok elmara­dás. A kenderfonógyár új fono­csévélő, vetülékcsévélő, fel­vető, írező és nyírógépek többsége is beérkezett már, s csaknem mindet fel is sze­relték. Súlyosabb kifogás mindössze a felvető és a nyí­rógépek ellen merült feL Kü­lönösen a Soproni Gépgyár nyírógépe gyenge minőségű* villanymotorja állandóan le­ég. Az új fonodában 60 gé­pet szereltek fel eddig, 20 gép az év végére kerül ter­dájában" viszonT — melynek melésre kész állapotba s másik 20 gep szerelesehez csak akkor tudnak hozzá­fogni, ha az építők biztosít­ják a területet. A régi fono­dában már minden új gép működik. Az angol gyártmá­november 30-ra kellene tel­jesen elkészülnie — még hozzá sem kezdett a fűtés, illetve a klimatizáló berende­zések felszereléséhez az al­vállalkozó, a Csőszerelő Vál­lalat - saját hibájából. Bár nyű nyújtó- és előfonógépek szeptember 10-ig le kellett volna szállítania a berende­zéseket, mégcsak válaszra sem méltatta az építőipari vállalat kötbérigényt beje­lentő levelét. Persze kötbérből még nem lesz felszerelés, klimatizálás, porelszívás. Ez pedig zavar­ja a termelést. Annál is in­kább, mivel több helyen nyitva kellett hagyni a csar­nokot. Kár, hogy az építő­beruházó is szinte belenyugodott a ké­sésbe, s még csak utána sem vezérigazgatója, s Móczárt "^k eddig hogy a Csősze­Lajos, a szegedi textilművek 0 Vallalat egyaltalan el­igazgatója. be­Az építkezések helyzete készítette-e a szükséges rendezéseket? A textilművék angol szerkezetű csarnokának — sével kapcsolatban például gyakori hibája azonban, hogy elektromos tengelykapcsoló­ik kigyulladnak. A textilművekben — ha nem is minden nehézség nél­kül — valamennyi felsze­relt termelőegység dolgozik, az új fonodában is, holott a tisztító üzemrész még nem készült el. Program­módosítások A kooperációs értekedet nemcsak a tények megállapí­tásával foglalkozott, nem­csak a munka eredményeit és hibáit sorolta fel, hanem igyekezett megtalálni a meg­oldásokat is. A kenderfonó­gyár új csarnokának szerelé­AZ OKTATÁSI HELYZET — ELFOGADTAK A JÖVÖ ÉVI KÖLT­SÉGVETÉSI ÉS KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERVET — INTERPEL­LÁCIÓK • • Illést tartottaII.kerületi tanáes melyben a szövődé és az új fonoda kerül elhelyezésre — Az egyik legfontosabb kér- december 31-ig teljesen el dés természetesen itt is, ott kell készülnie. A 5-ös klímá­ié az építkezés előrehaladá- sáv építését csaknem be is fejezték, a 6-os október vé­gére kerül tető alá, a 4­esnél meglehetősen súlyos el­maradás mutatkozik: az épület nyitva áll. A 31-esek azonban ígéretet tettek, hogy a zárófalat október, a tűzfa­lat november végéig elkészí­tik. Az 5-ös klímaberendezés Ülést tartott tegnap, csü­törtökön délelőtt a szegedi II. kerületi tanács a Postás Mű­velődési Otthonban. Lacsán Mihálynak, a kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnö­kének megnyitó szavai után Szőllősi Sándor elnökletével folyt a tanácskozás. Első napirendi pontként megtárgyalták Pásztor Al­bert művelődésügyi állandó bizottsági elnök előterjeszté­se alapján az 1963—64-es ok­tatási év tanulmányi ered­ményeit, valamint az általá­nos iskolai napközi ottho­nok helyzetét. Foglalkozott a tanácsülés dr. Török Miklós pénzügyi osztályvezető előterjesztése alapján az 1965. évi költség­vetési tervjavaslattal, s a jö­vő esztendei községfejlesz­tési tervvel, amelyet Kerepe­si József, a III. kerületi ta­nács vb titkára terjesztett elő. A napirendi pontok vitá­a jövő évi költségvetési terv a megvalósulással jelentősen elősegíti a kerület további fejlődését A tervjavaslato­jában sorrendben felszólalt kat a tanácsülés elfogadta. Szabó Mihály, Hegyesi Ger­gely, dr. Móricz Béláné, Sánta Pál, Iglói Ferenc, Fo­dor Gyuláné, Mohácsi Ká­rolyné, Gombai Mihály, Vígh István, Pásztor Albert, Toldi István és Sípos József. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a kerület iskoláiban a nevelőtestületek elsősorban az oktatás módszerének kor­szerűsítésére, a mélyebb és megalapozottabb ismeretek nyújtására törekedtek. Elő­térbe került a korszerűbb szemléltető eszközök ered­ményesebb felhasználása is. Hangoztatták továbbá, hogy Lebontják a Török-házat Szegeden az Oskola utcá- sen elhasználódtak, tetőszer- városrész időszerű fejleszté­nak és környékének rendezé- kezete roggyant. A Török- se. A vitára most tett pontot se — amint erről lapunkban ház falát — miután a mellet- az Építésügyi Min sztérium. beszámoltunk — napirenden te levő öreg épületet lebon- Dr. Trautmann Rezső épí­van. A gyakorlati végrehaj- tották — gerendákkal kellett tésügyi miniszter ugyanis le­tásnak és kivitelezésnek azon- megtámasztani, hogy össze ne vélben közölte dr. Biczó ban hosszú idő óta nagy kér- omoljon. Ilyen körülmények Györggyel, a városi tanács vb dőjele és egyben akadálya is között döntött úgy a város elnökével, hogy nem gördít volt az Oskola utca 6. szám vezetése, a Török-házat le akadályt a Török-ház lebon­alatti, úgynevezett Török-ház. kell bontani, hogy megváló- tása elé. Az épület sorsa te­Ennek a XVII. századi és a sulhasson a Roosevelt tér és hát eldőlt, lebontják, mert ez város legrégibb polgári ren- az Oskola utca szögletének szükségszerű. deltetésü házának tényleges városképbe illő rendezése. A városi tanács az építés­építészeti értékét pincéjének A helyi döntés után a Tö- ügyi miniszter értesítése után szép ívei adják. Magának az rök-ház sorsa körül hosszú máris intézkedett. Felkérésé­épületnek a homlokzata és a ideig dúlt még a vita, ennél- re a Szegedi Tervező Vállalat tűzfala nem eredeti építészeti fogva a rendezés megrekedt, pályázatot hirdetett a Török­stílust mutat, ennélfogva nem A Török-ház sorsa körüli vi- ház lebontása után megmara­is valódi érték. tárói, az épület lebontását dó üres telek, tehát az Os­A házat a szakemberek indokoló okokat felsorolva kola utca és a Roosevelt tér egyik csoportja műemléknek, a Dél-Magyarország idei. jú- szöglete legmegfelelőbb be­másik csoportja műemlék- lius 16-i számában „Műem- építésére, építészeti kérdésé­jellegűnek ítéli. A város ve- lékvédelem és városfejlesztés" nek megoldására. Arra törek­zetese kezdetben a házat épí- címmel cikket közölt. Tette szenek, hogy — amennyiben tészeti stílusának „gyengéi" ezt nem a végső szó kimon- megoldható — megmentsék a ellenére is megkísérelte meg- dásának igényével, hanem Török-ház építészetileg érté­menteni és beleilleszteni a hogy véget érjen a kes pincéjét. Ennek figyelem­aron^b "n°nern Tehetséges, mert több éves áldatlan huzavona, bevételével készül a megújuló a 300 éves épület feíai telje- g érdemben megkezdődjék a városrész beépítésének terve* Végül interpellációkra ke­rült sor. Sánta Pál kifogásol­ta, hogy az utcákon bérbe­adott füves területeken a gazokat nem takarították le a bérbevevők. Eck Gyuláné hangsúlyozta, hogy a Tiszta Szegedért mozgalom ne csak akcióként szerepeljen, ha­nem egész éven át éreztesse hatását Klivinyi Lászlóné a Rózsa utca és a Csongrádi sugárút sarkán levő közki­folyó további fenntartását kérte amellett, hogy a kör­nyékben már sok helyen be­vezették a vizet a lakásokba. Tornán Miháljrné szorgal­mazta a magasnyomású víz bevezetését Béketelepre. Mint panaszt hangsúlyozta, hogy a Béketeleppel kapcso­latos autóbuszmegállók kar­bantartása nem kielégítő, több helyen vízben, sárban kénytelenek várakozni az utazók. Hegyesi Gergely ház­tartási boltot, valamint na­gyobb csemegeüzletet kért a Klapka tér környékére. Bizonyos utcák házszámren­dezése még nem tökéletes a II. kerületben. Ezt tette szó­vá a többi között Kóbor Já­nosné is. Panaszolta, hogy a dorozsmai állomáson lakók­hoz csak másfél hét késés­sel érkezik meg a postai kül­demény. Goldea György a gedói új település magasnyo­mású vízhálózatának kiépí­tését szorgalmazta. A tanácskozás Lacsán Mi­hály zárszavával ért véget. Az interpellációkra 30 na­pon belül a kerületi tanács illetékes szakigazgatási szer­vei írásban válaszolnak. kötelezte az építővállalatot i a beruházót, hogy keresse meg helyszínen a Csőszerelő Vállalat illetékeseit és győ­ződjék meg a klimatizáló be­rendezések sorsáról. A tex­tilművekben a 31-es építőipa­ri vállalatot, a könnyőipari szerelőt és a beruházót kész­tette, hogy üljenek le tár­gyalni, és egyeztessék mun­kájukat. A gépek átvételével ós sze­relésével kapcsolatban több­szereléséhez munkaterület ször felmerült a két értekez­híján a könnyűipari szerelő léten, hogy csak akkor te­vállalat még hozzá sem kez- kinthető befejezettnek a sze­dett, holott november 30- relés, ha a gép minden szem­ra már át is kellett volna pontból megfelel a vele adnia. Ha a két kivitelező szemben támasztott követei­vállalat jobban együttműkö- ményeknek. Figyelmeztették dik, akkor nem fordulhatott a textilműveket, hogy ne ve­volna elő ez a súlyos elcsú­szás, ami a 6-os és a 4-es klí­maberendezés befejezési ha­táridejét is veszélyezteti. A 31-es építővállalatnak nem szabad lett volna új építmé­nyekhez kezdeni, amíg a fő­épületben is van rá építőmes­teri, főképpen kőművesmun­ka. A textilművek bővítésének jelenlegi szakaszához több kisebb építkezés is tartozik. A transzformátorház, a rak­tár és a kazánház építése rendben halad, az öltözőé és az ipari tanuló kollégiumé más kevésbé. Remélhetően azonban mindkettőt át fog­ják még az idén adni. ^ Gépszerelés, üzembehelyezés Az építkezésekkel párhuza­mosan szerelik fel az új ter­melőberendezéseket, gépeket. A kenderfonógyárban szin­te már valamennyi beérke­zett gépet felszereltek, s üzembehelyezésükkel igye­keznek pótolni a rekonstruk­cióval járó termeléskiesést. Máris megállapítható, hogy az új gépek technikai és technológiai adottsága meg­felelő, beválnak a munká­ban- tervek szerint, határidőre el­A textilművek 1228 kínai készüljenek, hogy mielőbb gyártmányú szövőszéke is ki- megkezdődjék bennük a ter­tűnően működik, a szövőelő- melés. készítő keresztcsévélő, lánc- F. K. Sokat fejlődött Üllés Tegnap délelőtt Üllésen a munkájáról. A végrehajtó bf­Szegedi Járási Tanács Végre- zottság ezt.tán — a korábbi hajtó Bizottsága helyszíni vizsgálat alapján — határo­ülést tartott, melyen elsőnek zatot hozott, amely megálló­Farkas István, a szegedi já- pítja: a községi tanács vb a rási tanács vb elnöke tartott követelményeknek megfele­beszámolót a vb jogkörében löen dolgozott az elmúlt hű­kiadott döntésekről, valamint rom esztendőben, s ennek a lejári határidejű határozat- eredményei megmutatkoznak tok vegrehaitasarol. Ezt ko- , .. , . , vetően Dinnyés Géza, az ül- a kozse0 jelentós tarsadalmi lési községi tanács vb elnöke gazdasági és kulturális éle-_ adott számot a helybeli vb tének fejlődésében. gye tudomásul, ha egy-egy új gép hibásan működik, ha­nem azonnal jelentse az importáló TECHNOIMPEX­nek, hogy az intézkedhes­sen. A tervezés, a pénzügyi le­bonyolítás kérdései szintén szerepeltek a kooperációs értekezlet előtt. Mind a ken­derfonógyár, mind a textil­művek esetében szükséges­nek tűnt a program módo­sítása is, mivel a munka előrehaladtával különböző előre nem látható igények merültek fel. A textilművek­nél ismét megállapították a beruházás megvalósításának szakaszait. A hatodik és he­tedik szakasz tervezését je­lenleg végzik, ezekbe olyan építmények kerülnek, mint például a hőközpont, kerítés, agregátorház, szállítópálya, a gépi adatfeldolgozó, az üzlet­ház, valamint a tisztító. Előbbiek tervdokumentáció­ja november végére, az utóbbié 1965. májusára ké­szül el. Szeged két nagy könnyű­ipari beruházása több száz­millió forintba kerül, érthe­tő tehát, hogy a kooperációs értekezlet résztvevői a jó gazda módján törődtek vele. Hiszen közös érdek, hogy a Péntek. 1964- otiúbex 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom