Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

A városi nőtanács hasznos előadássorozatot indít A Nőtanács Szeged váro­si bizottsága az idén is felké­szült, hogy a hosszú téli es­téken hasznosan foglalkoz­tassa a nőket November 15­től Művelődjünk, tanuljunk címmel előadássorozat indul. A sorozatban tudósok és kü­lönböző szakértők tartanak előadást így például A nő szerepe a környezet formálá­sában címmel ismeretterjesz­tő előadásra, majd utána be­szélgetésre kerül sor. Az élőadássorozat kereté­ben egy estét szentelnek a Munkáranevelés a családban című előadásra és az ezt kö­vető beszélgetésre. Az elő­adások segítik az anyagokat a megfelelő lakáskultúra ki­alakításában és tanácsot ad­nak a testápolásra és ismer­tetik a különböző kozmetikai „fogásokat" is. Az előadáso­kat egy-egy terület művelő­dési otthonában rendezik. Ugyancsak november 15-én megkezdődik a szülők iskolá­ja. Itt a nevelési tervről, a pegógusok és szülők kapcso­latáról esik majd szó. Máris „nagyüzemmel" mű­ködik az újszegedi nőtanács kézimunka-tanfolyama. Itt Pusztai Józsefné, hétgyerme­kes édesanya irányítása mel­lett készülnek a szebbnél szebb horgolt teritők. hímzett párnák és rátétes kézimun­kák. Az újszegedi asszonyok hetenként egyszer, kedden jönnek össze beszélgetésre, tapasztalataik kicserélésére. A sikerültebb munkákból rendeztek már kiállítást, amelynek nagy sikere volt. A Nőtanács Szeged városi bizottságának képviselői az Országos Nőtanács meghívá­sára november első napjai­ban tapasztalatcserére utaz­nak a fővárosba, ahol a tele­vízióból is ismert háziasz­szonyok klubját látogatják meg. Alkalmi ruha Fiataloknak, Idősebbeknek, karcsúaknak és teltebbeknek egyaránt elegáns viselet a képünkön látható csinos, al­kalmi ruha. Enyhén karcsú­sított, princesz vonallal ké­szült. Alkalmi jellegét kieme­li a felsőrész gyöngyhímzése. A ruha készülhet bársony­ból, vékony szövetből. A nyakrészét pedig készíthetjük csipkéből, vagy díszíthetjük íliterrel. A színeket az alka­lomhoz megfelelően vá1 asszuk meg. Bemutatkozott a Figaro második szereposztása Az első dicséret a szín- Kovács Zsuzsa nem visz­házé, azért a méltányos szatért — áttért az igénye­gesztusért, hogy alkalmat sebb, nagyobb művészi erő­adott két fiatal művésznek kifejtést igénylő, klasszikus tehetsége reprezentatív bi- prózára. Zsuzsija elsősorban zonyítására. A második di- féktelen temperamentumá­cséret a két fiatal színészé val, üde kedvességével tűnt — Király Leventéé és Ko- ki. Alakításában egy kicsi­vács Zsuzsáé —, akik a ka- vei talán több lehetne a pott lehetőséggel jól sáfár- „gi raffináltság, a figurára kodtak s a klasszikus fi- a ira jellemzö nöj fifika. gurakat Beaumarchais szelle­mében, de a modern színház Cherubin szerepet a má­követelményeinek is megfe- sodik szereposztásban Hőgye A közelítő tél Komoly gyakorlati felada­tok elé állítja a családi ott­hon egyszemélyi felelősét, a háziasszonyt a közelítő tél. A felkészülése sokirányú, ezért helyes összegezni a teendőket Mindenekelőtt: elbúcsú­zunk a nyártól, azaz elrak­juk a télre használaton kívül helyezhető holmikat: nyári paplant, könnyű takarót nyári ruhákat, szandálokat, hogy felszabadítsuk fehérne­műs- és ruhásszekrényünket a most beköszöntő időszakra. A nyári ágyruha szokott he­lye — modern lakásban a beépített előszobaszekrény felső ürege; máshol a fek­vőhely (rekamié) fiókja, ahová lehetőleg huzatban helyezzük el az ágybélit, hogy belső borítóját, az an­gint sérüléstől, piszkolódás­tól óvjuk. Ezután kerülnek elő a jó meleg téli dunyhák, pehelypaplanok. Ezeket da­rabonként gondosan átvizs­gáljuk: ha az angin lyukas, vagy megritkult, a hézagokat összevarrjuk. A nyári öltönyöket, a női és gyermekruhákat, testi fe­hérneműt tisztított, kimosott, sőt lehetőleg kivasalt álla­potban rakjuk el, hogy az új nyáron majd csak átvasalni kelljen. Erre a célra alkal­mas, portalanított szekrény­részbe vagy lezárható ládá­ba helyezzük el a ruhákat, egymásra hajtogatva: az öl­tönyök zsebébe, s a szek­rény, vagy láda aljába és a ruhák tetejére Globolt, vagy más molyirtószert szórunk. Ezután az időszerű ruha­darabok felett tartunk szem­lét Számba vesszük a csa­ládfő, a gyermekek és ma­gunk téli ruhakészletét Megállapítjuk, van-e min­denkinek elegendő meleg fehérneműje, felső ruhája, megfelelő harisnyája, cipője, kabátja. Ha hiányoznak, ko­moly pénzügyi tervet kell készítenünk. Idejekorán szükséges a meglevő kabátok, cipők rendbehozásáról, az állag­megóvásáról gondoskodni. A gyerekekre ilyenkor felpró­báljuk a téli flanellinget, nagykabátot, cipőt. Ha ki­nőtte, de még van a ruhá­ban felhajtás, azt jó előre leeresztjük, vagy szabóval leeresztetjtik, a kopásokat kijavíttatjuk. „Még ezen a télen jó lesz!" — jelszóval ne spóroljuk meg a gyerek új cipőjét, mert az ilyenfajta takarékossággal, szűk cipő­vel szinte jóvátehetetlen hi­Sokféle teendő Szobában, konyhában A ruházat bát vétünk a serdülő gyer­mek egészsége ellen. Ellen­ben a még használható láb­belire ilyenkor tétetünk új, erős talpat, cipőorr- és sa­rokvasat. Sok szülő „edzés" címén télen is rövid zokniban já­ratja gyermekét. Ez helyte­len szemlélet, megfázáshoz vezethet. A gumis nylon­térdzokni megkíméli az is­kolást a kényszerű és ké­nyelmetlen harisnyatartó­viseléstől és a hosszúszárú, alul zárt tréningnadrág alatt elegendő meleget ad. Itt em­lítjük meg a réteges öltözkö­dés fontosságát: gyermek­nek-felnőttnek egyaránt ajánlatos a téli időszakban a felső alatt vékony trikó­alsóinget viselni, s a felső ing, vagy blúz felett puló­vert és kardigánt, vagy zub­bonyt A télre előkerült ruhákat — a molyirtó szaga miatt vállfára akasztva — néhány órán át nyitott ablaknál szellőztetjük viselés előtt, majd kikeféljük. Követke­zik a lakás, — azaz minden háziasszony visszatérő prog­ramja, az őszi nagytakarítás. Lehetőleg úgy, hogy hozzá­tartozóink ne váljanak a nagytakarítás szertartása mi­att napokra hontalanná. Az­az: fokozatosan, helyiségen­ként és műveletenként, in­kább több napra elosztva, lassú ütemben végezzük a falak, kárpitozott bútorok portalanítását, festett ajtó­és ablakkeretek, ablaküve­gek melegvizes lemosását, padlók és parketták rendbe­hozását. Ha kereteink megengedik, tegyünk szőnyeget a lakószo­ba padlójára. A drága valódi perzsán kívül is sokféle szép, műszálas szőnyeg kapható az áruházakban. A hazai gyapjú torontáli, vagy csongrádi szőttes szőnyeg derűs színei­vel meleg hangulatot vará­zsol a lakásba és kí­méli a nagy gonddal tisztított parkettünket. Für­dőszobába, előszobába, mel­lékhelyiségekbe a padló gu­miborítása a legcélszerűbb, könnyen kezelhető eljárás. De még az egyszerű rongy­szőnyeg is szebb a „kopasz" padlónál és köves konyhában a háziasszony egészségét is jói szolgálja télen. iKonyhában, kamrában, mellékhelyiségekben is akad tennivaló. A csempés, vagy olajjal festett falfelületek meleg vizes lemosást kapnak, hasonlóképpen a kamra pol­cai és az edényes szekrény. Ezután következik a kamra polcainak tüzetesebb átvizs­gálása, tehát a télire esetleg eltett befőttek, lekvárok, sa­vanyúságok ellenőrző szem­léje. Ha penész mutatkozik egyik-másik üvegünkben, azt teljes mennyiségében leszed­jük: a romlásnak indult gyü­mölcsöt, lekvárt, ha még menthető, újraíelíőzéssel, forralással és újbóli légmen­tes lekötözéssel óvjuk. A lakásban biztosítanunk kell a tüzelő számára megfe­lelő helyet. A pincéből fel­hordott tüzelőt a kamra, vagy más mellékhelyiség sarkában tároljuk, éspedig lezárható fedelű ládában, hogy az ada­gonként kilapátolt szén szál­lelve elevenítették meg. Zsuzsa jTtssza — Akik annak idején látták és elég színesen, a Szegedi Nemzeti Színház Zalameai bíró előadását, emlékezhetnek egy nagy hangú, borissza zsoldoskato­nára, aki öntelt szájaskodá­sávaí, szertelenségével gyak­ran késztette tapsra, nevetés­re a közönséget. Az élvhaj­hász katonát a főiskoláról akkor kikerült Király Le­vente játszotta. A fiatal szí­nész az első prózai sikerek után — elsősorban a szín­ház igényei miatt — egyre gyakrabban kirándult az operettek színes-látványos világába, s a szegedi közön­ség jó része szinte már el is könyvelte őt egy kedves, énekes-táncos komikusnak. Hogy lényegesen több en­nél, Király Levente most a Figaro házassága címszere­pével fényesen bebizonyítot­ta. A — mondhatni — testé­re szabott figurát sok szín­nel, ötlettel, s főleg sok temperamentummal vitte színpadra. Figarója, az örök borbély alakjának megfele­lően játékos, könnyed, szi­porkázó, töretlen ívű ala­kítás. A nemes: játék len­dülete azonban néha a kel­leténél jobban elragadja, s emiatt a szöveg intellektuáli­sabb részei itt-ott nem hang­súlyozódnak ki eléggé. kedvesen A. L. Giccsárusítás miatt visszavonható az iparigazolvány A Könnyűipari és Belke­reskedelmi Minisztérium kö­zös utasítást adott ki az íz­lést rontó árucikkek forga­lomba hozatalának megaka­dályozására. Egyes kisiparo­sok és magánkereskedők ugyanis telephelyükön, vá­sárokon. piacokon és búcsú­kon ízléstelen, nemegyszer erkölcsromboló árucikkeket hoznak forgalomba. A taná­csok figyelmeztetik az ipa­rost és kereskedőt az áru­sítás beszüntetésére. Kétsze­ri eredménytelen figyelmez­tetés esetén az ioarigazol­ványt visszavonhatják. Felszatóülási emSii'ás a Ságvári lmm\\\ ÉképziorÉen A tizenöt-tizenhat évesek se — következett Balogi Jó­a húszéves szabadságot kö- zscf előadásában. A" vers szöntötték. Ünneplő ruhába után ismét szegedi író, Bár­öltözötten, s kicsit mégha- dos Pal lépett a közönség tódva hallgatták a szabadsá- elé, hogy felolvassa Vissza­got hozó harcokat, az új térés című novelláját. Lödi élet első napjait köszöntő Ferenc Utcák és terek című verseket, eibeszéléseket. verse — Simon Márta sza­Felszabadulási emlékülést valta el — és Tóth Béla rendezett vasárnap délelőtt Hídverés című novellája — a Ságvári Endre Gyakorló Oláh Júlia tolmácsolásában Gimnázium irodalmi szakkö- hallottuk — után két írónő re. Az ünnepség rendezői a László Ibolya és Fenákel Ju­hász éve szabad városban, dit művei hangzottak el. Az Szegeden született alkotá- előbbinek Van olyan tűz cí­sokból — szegedi írók, köl- mű versét Gábor Gabriella, tők verseiből, novelláiból — az utóbbinak Két utca lakója állították össze a műsort. Ko- című novelláját Bozóki Mar­vács Miklós Szabadság, hű git előadásában hallottuk. kísérőnk című verse hang- A műsor végén Papp Lajos zott el először Jobba Gab- Írni című versét szavalta el riella előadásában, majd az Dubay Éva. ünnepségen személyesen is Az ügyesen pergő emlék­részt vett Dér Endre József Qiést Hegyi András, az is­Attila-dijas íro olvasta fel koIa KISZ-szervezetének tit­Négy nap, négy éjjel című kára konferálta, a műsorban emlékezését. A novella után közreműködött az iskola újra vers — Gál Sándor énekkara is Szécsi József ta­Jött a szabadság című ver- nár vezényletével. ló pora be ne lepje a fövő ételt, vagy a fregolin szára- ^órus Erdős János karnagy dó ruhát. Irodalmi est a Tisza Szállóban Szeged felszabadulása hu- mai Mihály, Mocsár Gábor, irodalmi művek tolmáesolá­szadik évfordulójának emlé- Papp Lajos, Tóth Béla, Lgdi sabar| részt vevő fjatalok kére irodalmi estet rendezett Ferenc, Fenákel Judit és , _ , tegnap a Tisza Szálló hang- Németh Ferenc - műveiből m0st elsősorban az elbesze­versenytermében a városi ta- adott elő Chikán Ágnes, Ge- lések előadásában tanúsítot­nács művelődési osztálya. A rencsér Éva, Gyürki István, tak nemcsak alapos felké­főleg diákokból álló közön- Agai Katalin Csikós Gáboiszültséget, hanem átélést, seg előtt bevezetéskent Vaj- Jobba Gabriella, Vastagh da László főiskolai tanár pálj mácsai József, Marik SfsífeKatlirlta * Ánnamá­kibontakozott irodalmi éle- na- Erdei Péterné, Szabados tet, majd a Szegedi Fiatalok Margit, Dilmann József, An­Irodalmi Színpadának, vala- nus Jolán, Stanics Béla, . mint a Tartósító és Húsipari -- . , eppen szerencsés modoros­Technikum irodalmi színpa- Wpcíai Palné' Toth Sandor> .4. dának tagjai léptek fel a valamint Csiszár Klára pe­Zeneművészeti Szakiskola dig Muszorgszkij, Weiner, .... előadóival és a MÁV Ha- Hacsaturján és Farkas Fe- itekmtve a műsor jól szer­zánk kórusával karöltve. A ^ műveket játszott ^ modorosságtól mentes egy­szerűséget is. Noha a versek előadására is szépen felké­szültek, ezeknél már inkább érződött helyenként a nem el­Minden családban szükség van hőmérőre, kis gyógyszer­szekrénykére, amelyben nem patikát rendezünk be, mind­össze steril vattát, kötöző­szert, fertőtleni tőt, pár szem Kalmopirint vagy más láz­csillapítót tartunk — szükség esetére, amíg az orvos meg­érkezik. A gyógyszereket és a vegyi takarítószereket (me­lyeknél kerüljük a lúg, sósav és más maró savak haszná­latát), mosóporokat stb. gon­dosan elrakjuk, sőt, elzárjuk a gyermekek által meg nem közelíthető helyre. A téli felkészülés nem ke­vés munkát, gondot jelent a háziasszonynak. De megéri a fáradságot B. S. vezényletével Kodály Zol­tánnak Ady Endre Fölszál­lott a páva című verséből készült kórusművét énekelte, azután Radnóti Miklós és a ma Szegeden élő írók és költők — Andrdássy Lajos, Bárdos Pál, Dér Endre, Si­Csíkos Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház művésze ünnepélyes egyszerűséggel, sallamgtalanul rendezte a mintegy kétórás műsort. Az kesztett és összehangolt — egészében sikeres volt Az Öntödei Vállalat 06. számú gyáregysége felvé­telre keres hegesztet, kazánfűtőt, és segédmunkásokat fiatalkorúakat. X32144 Autó­motorszerelőt felveszünk L Belker. Száll. Váll. Szeged. Bolyai János utca 11. 8725 Férfi és nöt segéd­munkásokét állandó palackozási mun­kákra alkalmazunk a sző­regi palackozóba. Felvétel­re Jelentkezés Szeged, Tá­bor utca 3. Fincegazdaság. X 32259 Az Országos Gumiipari Vállalat budapesti betanulás­sal, szegedi telephellyel felvesz harmincöt évet be nem töltött fizikai dolgozókat, akiket szakmunkásnak képeznek ki. A szego-di gyár­egység beindulása után folyamatosan visszakerülnek Szegedre. Érdeklődés az EMERGÉ Gumigyárnál Budapesti út 4. szám. Telefon 24-23. K 610 • I. Szegedi Építőipari Vállalat szegedi munkahelyre azon­nal felvesz kőműves szakmunkásokat és kiszolgáló seoédm unkásokat Jelentkezés Szeged, Dáni u. 14—16., munkaügy. 32 216 Értesítjük Sbef&S M AGR°KER rak«rai leltározást tartanak. Mindennemű árukiadás szünetel mind a sze gedi, mind a hódmezővásárhelyi raktáraknál. Csongrád megyej AGROKER. £ g0 , Csütörtök, 1964, október 22, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom