Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatrs az 1. oldalról.) mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési "bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irányozzák elő s tavalyihoz képest. Ez sem jelent azonban végső határt, s arra kell törekednünk, hogy árucsereforgalmunkat a hosszúlejáratú megállapodások és konkrét kooperációs egyezmények tartós alapjára helyezzük. Jelentős az előrehaladás a műsz~ki és tudományos együttműködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma mar nem két nincstelen agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan szocialista ország, amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Joszip Broz Tito: Kölcsönös az elhatározás országaink sokoldalú kapcsolatainak fejlesztésére Egyetértünk a lényeges nemzetközi kérdésekben Kedves elvtársak! Ha reálisan értékeljük a jelenlegi nemzetközi helyzetet. megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a bék:\s együttélés aktív politikájával bizonyos mértékig sikerült enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Nem végeznek atomfegyver-kísérleteket a víz alatt, a légkörben és a magas légkörben, nem nő a háborús célú hasadó anyagok gyártása. A nemzetközi feszültség enyhillésének ezek a jelei azonban csupán kezdeti szakaszt jelentenek a nyitott kérdések rendezésében. A béke erőinek tehát továbbra is maximális erőfeszítést kell tenniök a háború nélküli világ megteremtéséért. A nemzetközi élet legutóbbi eseményei különösen Időszerűvé teszik ezt. Kádár elvtárs példaként sorolta fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni amerikai agressziót., a Ciprust ért török támadást, a Kongóba történő amerikai behatolást. Magyarország — n Szovjetunióhoz és n többi szocialista országhoz hasonlóan — szolidaritást vállal minden néppel és országgal, amelv a szabad fejlődéshez való jogát védelmezi az imperialistákkal szemben — mondotta Kádár János elvtárs, majd így folytatta: A magyar és a Jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Mindkét kormány úgy véli, hogy a leszerelés továbbra is elsőrendű fontosságú kérdés és támogatja az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Üdvözöljük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket is. amelyek KözépEurópában, a Balkánon és a világ más részein atomfegyvermentes övezetek megteremtését célozzák. Sürgető problémának tartjuk a német kérdés rendezését, amelynek kiinduló pontja a két német állam létezésének elismerése, a békeszerződés -megkötése ós a nyugat-berlini helyzet rendezése. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a népek önrendelkezési jogának biztosítására. a fasizmus és a revanslzmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fokozottabb támogatására. Kedves elvtársak! A kommunista mozgalom napjainkban a világ társadalmi megújhodásának hatalmas mozgató erejévé vált, igazi világmozgalommá fejlődött. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrendszer létrehozása. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatatlanok. A marxisták—leninisták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseményeket, jól látják a nehézségeket is. Ezek között különleges helyük v-n az v.tűv'M időben támadt komoly nérete'téréseknek, omelvek a Kínai Kommunista Párt vezetői által végzett szakadár tevékenység következményei. Ez az egységbontó tevékenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nem kétséges, hogy a kommunista mozgalomban támadt nehézségeket le fogjuk küzdeni, s ebből a harcból a kommunista mozgalom — mint eddig mindig — még erősebben és szilárdabban kerül ki. A kommunista pártok a háború utáni időszakban óriási politikai és szervezeti tapasztalatokat szereztek és minőségileg új színvonalra emelkedtek. Fejlődött a marxista— leninista elmélet is. üzen az úton fontos állomás volt a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű huszadik és huszonkettedik kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 19G0-as moszkvai értekezlete. Mivel a kommunista világmozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelenségek vannak, és szükség van a nézetek és feladatok egyeztetésére, szükséges. hogy korunk új problémáit marxista-elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és munkáspártok értekezlete. Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében, Ezt tükrözi az általunk aláirt közös közlemény is. Üjbó! bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjon együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon hozzájárul az általános és teljes leszerelés, a német kérdés mielőbbi megoldásához, a világkereskedelem fejlesztéséhez és mindazon kérdések rendezéséhez. amelyek ma a világ különböző tájain fenyegetik a népek békéjét, függetlenségét, a világbékét. Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két, szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködésének, népeink barátságának erősítéséhez. Kádár János elvtárs beszédét a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei barátságának, a szocializmus és a világbéke éltetésével fejezte be. Kádár János elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Joszip Broz Tito elvtárs bevezetőben köszönetét fejezte kl a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. Történelmi visszapillantást vetve szólott a két nép kapcsolatairól, rámutatva: országaink, népeink szabadságszerető és forradalmi szelleme történelmünk döntő pillanataiban később is kifejezésre jutott. A két háború között Jugoszláviában — ugyanúgy, mint önöknél — a kommunisták és más haladó erők súlyos mindennapi harcot folytattak a demokratikus és szociális jogokért, a növekvő fasiszta veszély ellen — mondotta. Elvtársak és Elvtársnők! A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva elmondhatom: örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Magyar Népköztársaság ma erős, fejlett ipari ország, olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a még sokoldalúbb fejlődést, és lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. Önök országukat nemcsak helyreállították. begyógyítva a múlt súlyos sebeit, hanem az iparilag fejlett országok színvonalára is emelték. Magától értetődő dolog, hogy ez nagy erőfeszítést és sok lemondást is követelt a dolgozóktól, elsősorban a munkásosztálytól. De eddigi alkotómunkájuk eredményei biztosítják, hogy országuk felvirágozzék, népük életszínvonala és jóléte még gyorsabban emelkedjék. Ehhez kívánok önöknek sok sikert. Munkásosztályuknak, országuk dolgozóinak a háború utáni fejlődós sajátos gondjai közepette is volt crejiik ahhoz, hogy legyőzzék a nehézségeket, megalapozzák a forradalmi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az ország munkásosztályának ebben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a jelenlegi magyar kormány vezetői, Kádár János elvtárs és munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint a világbéke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős tényező Magyarország a nemzetközi munkásmozgalomban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. Ezt követően Joszip Broz Tito elvtárs részletesen beszélt Jugoszlávia fejlődéséről, kihangsúlyozva, hogy az ipar gvors növekedése következtében a mezőgazdasági lakosság aránya a háború előtti 76 százalékról 50 százalék alá csökkent, ami a Jugoszláviában lezajlott mély társadalmi változások bizonyítéka. Állandóan növekszik a szocialista tulajdonban levő mezőgazdasági terület és egyre több egyéni gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkezetekkel. Az iparban évenként átlag tíz százalékkal növekedett a termelés. Az iparosodás jóvoltából Jugoszlávia megháromszorozta külkereskedelmi árucserefcrgalmát. A nemzetközi kapcsolatok bővítését nagyban elősegítette, hogy vállalataink Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában eredményesen vesznek részt olyan nagyobb beruházásokban, mint kikötők, hidak és gyárak építése. zetközi kommunista és munkásmozgalomban mindinkább tért hódít az a felismerés. hogy a békeharc a szocializmusért „vívott küzdelem része és minden olyan igyekezet, amely elválasztásukra törekszik. súlyos kárt okoz a békének és szocializmusnak. Valójában ez a lényeg a nemzetközi munkásmozgalomban folytatott szakadái'politikában, s a Kínai Népköztársaság mai vezetőinek a termonukleáris háborút kalandor módon megítélő gyakorlatában. Az az elképzelés, hogy a szocializmust fel lehet építeni a jelenlegi civilizáció — városok, gazdasági és kulturális központok üszkös romjain —, a termonukleáris háború százmilliós áldozatainak sírjain, valóban a politika legveszélyesebb fajtáját képviseli. Ez lényegében saját népük és mindazon népek mélységes lebecsülését is jelenti, akik elhatározták, hogv megakadályozzák a nukleáris katasztrófát. A 'zucialixiiius fölénye máris nyilvánvaló — Mindez nagy erőfeszítéseket és áldozatokat követel dolgozóinktól, Az ország építésével párhuzamosan azonban változtak és javultak a lakosság életkörülményei. Mi, ugyanis mindig úgy vélekedtünk: a szocializmus építése azt a felelősséget rója ránk, hogy olyan társadalmi viszonyokat fejlesszünk kl, amelyek közvetlenül is bizonyságot tesznek a szocializmus fölényéről. Ezért állandóan figyelmet fordítottunk a lakosság életszínvonalának javítására. Az új társadalom építése természetesen nálunk sem — mint ahogy egyetlen más országban sem— ment végbe egyenletesen, nehézségek és erőfeszítések nélkül. így a mi fejlődésünk és gyakorlatunk is gyakran összeütközésbe került az objektív és szubjektív problémák, nehézségek egész sorával. A problémákról, hibáinkról és fogyatékosságainkról is nyíltan beszélünk népünkkel, nyilvánosan megvitatjuk kiküszöbölésük módját, elemezzük e jelenségek okait és lehetőségeinket a nehézségek gyorsabb és eredményesebb leküzdéséra A szocialista Jugoszlávia — folytatta beszédét Joszip Broz Tito elvtárs — mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más országok függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, a népek önrendelkezést jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműködésért. Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendjüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alapján tevékenykedett mind a nemzetköz; életben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban. Az el nem kötelezettség politikája a háború utáni nemzetközi kapcsolatokban nemcsak kívülálló paszszív, hanem cselekvő erőként jelentkezett és hatott a nemzetközi kapcsolatok békés megoldásában, s az egymás mellett élés elve alapján sokban hozzájárult a világ békeszerető erőinek növekedéséhez, a népek felszabadításához, a társadalmi haladás ügyéhez. A< együtlélt s a béhe megőrzésének alapvető leltétele A mi véleményünk szerint az együttélés a béke megőrzésének alapvető feltétele, olyan konkrét politikát jelent, mely az általános és teljes leszereléssel, a nemzetek és népek közötti egyenjogú kapcsolatok megvalósításával, a fejlődő országok haladásának meggyorsításával, a nemzetközi kapcsolatok további demokratizálásával, a népek közötti bizalom helyreállításával és a kölcsönös érdekek alapján való közeledéssel valósul meg. Az együttélés nem jelenti a nemzetközi munkásmozgalomban és a társadalmi fejlődésben a forradalmi harc befagyasztását, amint azt egyesek nekünk felróni igyekeznek. A nemFgytttlműködés új tormákkal é* tu rí alommal Jugoszlávia — mint isme- resen fejlesztjük és szélesítretes — következetes politi- jük együttműködésünket, .tokájával baráti kapcsolatokat szomszédi viszonyunkat, teteremtett Afrika, Ázsia és kintet nélkül n múlt bizj?Latin-Amerika egy sor orszá- nyos vitás kérdéseire, s azoitgával. Lehetőségeink szerint ra az eltérésekre, amelyek számos ilyen országnak be- még fennállhatnak, ruházási hitelt, műszaki és Hasznos eszmecserénk — egyéb segítséget nyújtottunk ahogy azt Kádár elvtárs is és arra törekedtünk, hogy kiemelte beszédében — megrészt vállaljunk erőfeszítése- mutatta, hogy mindkét részikben, melyeket gazdasági és ről fennáll a készség és eltársadalmi fejlődésük érde- határozás, hogy fejlesszük kében tesznek. országaink sokoldalú együttA nemzetközi munkásmoz- működését. Országaink kivágalomnak nagy a feladata és ló lehetőségekkel rendelkezfelelőasége, hogy felfogja a nek a gazdasági kapcsolatok világ különböző országaiban fejlesztésérc. jelentkező sajátos feltétele- A jugoszláv—magyar gazket, különösen azokban az dasági együttműködési biországokban, amelyek csak zottság megalakulása az most indulnak a szocializmus jparj együttműködés terüépítésének útján. leien meghozta első eredA szocializmus ügyének menyeit, csak árthat, ha nem ve- s kedvezően hat majd az szik figyelembe a való árucsere-forgalom további helyzetet, vagy merev, dog- növekedésére és a gazdasági matlkus sablonokat alkal- együttműködés más terülenta/nak. , teire, ahol még sok reális leFigyelembe véve a szociális- hetőség áll fenn. ta fejlődés formáinak gaz- A jugosziav Szocialista dagságát, ma meg inkább Szövetségi Köztársaságbanszükség van a kölcsönös _ amint önök előtt jsmeremegértésre, tiszteletre és tű- teg _ jelentős számban élrelerore, a nyílt elvtársi ve- nek a magyar nemzetiségű lemény és tapasztalatcserére, állampolgárok, ahogy a Mamint valaha. gyar Népköztársaság terüleVéleményünk szerint min- tén is élnek jugoszláv nemden pártnak és minden szo- Zetiségű polgárok. Ezzel kapcialista mozgalomnak köte- csoiatosan forradalmunk lessége világosan és egyértel- egyik jelentős vívmányára műen kifejteni és megfogal- szeretnénk rávilágítani, a mázni a mai fejlődés alap- nemzetiségi kérdés megoldávető kérdéseiben — a hábo- sara Jugoszláviában. Ez kirú és a béke és békés egymás hatott minden nemzetiségre, mellett élés kérdésében — úgy hogy ma országunk minvallott politikáját. den polgára teljes egyenjoUgyanakkor kötelessége az gúságot élvez, a kultúra és is. hogy állásfoglalását ne a társadalmi, politikai élet csupán deklarálja, hanem minden területén, beleértve alkalmazza a gyakorlat- a nemzetiségi nyelv szabad ba,n- , ,, használatának jogát is. Ilyen a felmerülő konkrét problé- módon a Jugoszláviában élő mákkal és esemenyekkel magyar nemzetiségű dolgokapcsolatban is. Ily módon zúk, az egyenlőség alapján elérhetővé lesz, hogy gyor- részt vesznek a társadalmi sabban szembetűnjenek a és munkás önigazgatásban, különféle helytelen állás- Nemcsak lojális polgára Jupontok és — miután elszige- goszhiviának, hanem aktív telődtek — meghátrálásra tagjai is szocialista építkezékényszerüljenek. sünknek. Ez azt jelenti, hogy Mi mindig nagy jelentősé- a több nemzetiség hazánkget tulajdonítottunk a szo- ban nemcsak hogy nem vett clalista országok közötti kap- fel semmiféle problémát — csolatoknak. Ezek a kapcso- mint ebben a konkrét esetlatok jelentősek országaink ben — hanem számára, hiszen a népeink hozzájárulhat közeledéközötti együttműködés to- sünkhöz, kultúránk, szokávábbfejlesztését, kell svulgál- saink stb. megismeréséhez, niolt, s ezzel együtt s a kölcsönös megbecsülés és kiküszöbölni mindazt, ami egyenjogúság feltételei között a múlt negatív öröksége. a barátság és együttműködés Jelentősek a többi ország hídja lehet, szempontjából is, mert a mi Élvtársak és elvtársnők! együttműködésünk a népek Holnap annak a meleg és közötti újfajta demokratikus szívélyes fogadtatásnak a és egyenjogú kapcsolatok kellemes emlékeivel térünk példájául szolgál. Ma, ami- haza, amelyben bennünket kor egyértelműen elítéljük mindenütt részesítettek. Enazt, amit ezen a téren Sztá- gedjék meg, hogy még egylin tett — csupán a Jugosz- szer szívből megköszönjem a lavia iránti viszonyt emlí- figyelmüket és a vendéglátem — tást, amelyben részünk volt megvannak a kedvező fel- az önök szép hazájában, tételei annak, hogy a szo- Joszip Broz Tito eh+árs cialista országok minden beszédét a Maqvar Népközoldalú együttműködése űj társaság és a Jugoszláv Szoformákkal cs tartalommal cialista Szövetségi Köztársagazdagod,jék. ság barátsága és együttniűKedves Dobi elvtárs! ködése éltetésével fejezte be. Kedves Kádár elvtárs! Tito elnök beszédét nagv Ugy vélem, önök is osz- taps fogadta. A jelenlevők toznak azon meggyőzödé- hosszan, melegen ünnepelsünkbgn, hogy szomszédos ték a jugoszláv vendégeket, szocialista országaink viszo- éltették a jugoszláv és a manya erós és tartós alapokon gyar nép barátsáeát. nyugszik, teljes egyenlőség A nagygyűlés Gáspár Sánés egyenjogúság, a kölcsönös dor zárószavai után az Intertisztelet és megértés alapján, nacionálé hangjaival ért véKülönböző területeken, sike- get / 2 0£L ,Yl-űGY/if.^óSiftG - -:rt,a' szeptember 16.