Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkalmából HO SI MINH elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakításának 19. évfordulója, a vietnami nép e nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint az egész magyar nép és a magunk nevében is köszöntjük önöket és a testvéri vietnami népet. üdvözöljük vietnami testvéreinkben a harci társakat, akik szilárdan védelmezik hazájuk szabadságát az amerikai imperialisták agresszióival szemben, s lankadatlanul küzdenek az egész vietnami nép szabadságáért, az 1954. évi genfi egyezmények megvalósításáért, őszinte örömmel töltenek el bennünket a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményeik. A Magyar Népköztársaság az önök igaz barátja, osztozik gondjaikban és örömeikben. Nagy nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek országuk építésében, Vietnam egyesítéséért folyó küzdelmükben. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. »*« Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Xuan Thuynak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A KISZ Központi Bizottsága az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte a Vietnami Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát. (MTÖ Sajtófogadás a bolgár nagykövetségen Bulgária felszabadulásának közelgő 20. évfordulója alkalmából Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete kedden sajtófogadást tartott a nagykövetségen, amelyen részt vett a magyar és külföldi sajtó számos képviselője, továbbá a külügyminisztérium több munkatársa. Jancso Georgiev nagykövet méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét és ismertette Bulgária fejlődését az elmúlt húsz év alatt. A nagykövet ezután a KGST-országok magas színvonalú együttműködésének jelentőségéről, majd a Hol gár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság testvéri barátságáról és együttműködéséről szólt, majd a békés egymás mellett élés elvének jelentőségét hangsúlyozta. — A Bolgár Népköztársaság fennállása óta a világbéke megőrzésére, az államok közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fej lesztésére törekszik. Ez a politika elszakíthatatlan a szocialista népek nagy családjának álláspontjától, ami kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszk vai tanácskozásainak dokumentumaiban fejeződött ki. A Bolgár Kommunista Párt messzemenően támogatja a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívására tett javaslatot. (MTI) li gyarmati sors évszázadai után, tizenkilenc évvel ezelőtt 1945. szeptember elsején kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első demokratikus államát. A Távol-Kelet egyik legtöbb gyarmati megpróbáltatást elszenvedett népe indult el ezen a napion az új élet felé vezető úton. Vietnam népe — a kom munisták vezetésével — már a második világháborút megelőző években szabadságharcot vívott a francia gyarmatosítók ellen, akik egész Indokinát uralmuk alatt tartották. A szabadságharc fegyvereit 1940-től a japán hódítók ellen kellett fordítaniok, akik a francia kolonialisták helyére akartak lépni. S bár a háborúban összeomló Franciaország képtelennek ^rSartSa foPÜnok tae^^ MaynedUMe re a szocializmus építésének útján. Dél-Vietnam népe megint fegyverfogásra kényszerült. Hallatlan áldozatokat követelő küzdelem ez, amely azonban minden amerikai beavatkozás ellenére a győzelem felé vezet: megdőlt a Diem-rezsim, megpecsételte az új diktátor, Khan hatalmát is, s a partizánok ellenőrzik az ország nagyobbik felét. A féktelen amerikai szoldateszka néhány héttel ezelőtt már úgy akart kiutat találni reménytelen helyzetéből, hogy megtámadta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot is. A tizenkilenc év alatt nemcsak a demokratikus Vietnam ért el szép sikereket, hanem a világ hatalmi viszonyai is gyökeresen megváltoztak. A szocialista országok határozott kiállása soha, egy percre sem tudtak berendezkedni az országban, mert a vietnami nép, félelmet nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A világháború befejezésének szinte másnapján újból megjelentek a francia gyarmatosítók, hogy Vietnamot s egész Indokinát visszahajtsák a gyarmati igába. Elkezdődött korunk egyik legkegyetlenebb háborúja, amelyet — a világ valamennyi imperialista hatalmának támogatásával — a francia imperializmus indított A független állam megalakulását s a szabad társadalom megteremtését jelző vörös lobogókat ismét a forradalmi hadseregnek s a partizánoknak kellett kézbe venniök: Hét és fél évig tartott a küzdelem, míg 1954-ben Dien Bien Phunál a franciák döntő vereséget szenvedtek, s távozni kényszerültek Délkelet-Ázsiából. A Dien Bien Phut követő genfi értekezleten az imperialista hatalmaknak — bár fogcsikorgatva — de engedniök kellett; Vietnam északi felében, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban elkezdődhetett az újjáépítés, és a szocializmus alapjainak lerakás*. Délen azonban az amerikaiak léptek a franciák örökébe, s életre erőszakolták a nép által soha el nem ismert, úgynevezett Vietnami Köztársaságot. Katonai hídfőállássá építették ki ezt az országrészt a térség valamennyi népe és állama, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz és Kambodzsa ellen. Miközben a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az egész szocialista tábor segítségével, sikeresen haladt előaz amerikaiakat. Nemzeti ünnepén teljes szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam hős népét, s kívánjuk, hogy példamutató sikereket érjen el hazája felvirágoztatásában, s a harcoló országrész mielőbbi teljes felszabadításában. (h. n és Az őszinteség szókimondás jegyében A konzervgyári kommunisták tanácskozásáról A beszámoló, amelyet az elmondhattuk, hogy most itt üzemi pártszervezet titkára, voltak a kérdezettek, komNáczi János elvtárs ismer- r.iunisták, pártszeivezeti vitetett a Szegedi Konzerv- zetők, tömegszervezeti aktigyár pártaktíva ülésén, az vák és többen a pártonkívüelső félévi tervteljesítésről liek közül is, főleg olyanok, szólt. Olyan adatokat, tényeket tartalmazott, amelyeket június 30-a óta már sokszor elmondottak az üzemben, de még ilyen fórumon nem. — A teljes termelési tervet 81 százalékra, az egy foglalkoztatottra jutó terme- datot jegyeztem füzetembe akik valamilyen vezető beosztásban vannak az üzemben. A kérdést maguk is hallották. S mit válaszoltak? A beszámoló hallatára 3— 4 bóbiskoló ember láttára önkéntelenül is néhány monlési értéktervet 77 százalékra teljesítettük. Nagyobb lété számmal dolgoztunk a tervezettnél és mégis kevesebb értéket gyártottunk. Nem tettünk meg mindent a gazdaságos termelés érdekében. Hol voltak a kommunisták? Ezt már elmondották néhány nappal korábban a műszakiak tanácskozásán is. Akkor és most is azt kérdezte az értekezleten részt vett Törköly Ferenc elvtárs, az MSZMP szegedi végrehajtó bizottságának tagja, hogy hol volt a pártszervezet, hol voltak a kommunisták, a tömegszervezetek vajon fáradtak ezek az emberek, vagy már sokat hallották e felsorolást és unják? Majd magam vigasztalására írtam e két mondat mellé: nincs olyan szabály, hogy csupán a beszámoló dönti el a pártaktívaülés vitáját, menetét. A többit már csak hozzágondoltam: Az is bizonyos, hogy a pártvezetőség, vagy ez esetben a párttitkár beszámolója nagyban befolyásolhatja az egész tanácskozás színvonalát. Vajon az itt közölt tények gondolatébresztőek, vitára ösztönzőek-e? — Akadozik a nyersanyagellátás, s a középvezetők, a vezetői, aktívái, amikor ilyen Párt" és a tömegszervezeti akkomoly gazdasági problémákkal kellett megbirkózni? E tanácskozás alkalmával tívák példamutatásával is baj van. Még mindig nincs rendjén minden a vezetők és a munkások kapcsolatákaró nem védi, csak rongálja. így mire használatba vesszük őket, újra javításra szorulnak. Az első félévi tervteljesítés, pontosabban a nem teljesítés bizonyítványát többen is igyekeztek magyarázni. Török István, a termeltetési osztály vezetője, például hozzászólását annyira részletezte, hogy szót ejtett a paradicsom és a paprika gombabetegségétől kezdve sok mindenről, de a nyersanyagellátás akadályairól keveset szólt. Ábrahám. Antalné igazgató meg is jegyezte: — Megtanultunk magyarázkodni, és elfelejtettünk szervezni. A művezetők ne a létszámterv túlteljesítésének okait keressék, s azt magyarázzák, miért volt erre szükség, hanem az üzemszervezés helyes módszereit kutassák, hogy ne kelljen később magyarázkodni. Volt, aki kimondta: nem számok, igaz, hogy munkaerő-hiánynyal küzd a vállalat. Hiszen ezt a napi létszámjelentések is igazolják. Több dolgozót foglalkoztatnak a tervezettnél, de ha így marad az üzem- és munkaszervezés, később komoly gondot okozhat a munkaerőKorszerű gépeket kapott a szegedi ecetüzem Mind több gyár, üzem kap ezer megtöltött üveg került Szegeden is korszerű, fél ki a szegedi üzemből. Tavagy teljes automata gépeket, valy az új gépek beszerelése, Nemcsak a nagyobb iparte- bejáratása nehezítette a teriepeket, hanem több kisebb melést. üzem gépparkját is felújít- Az idén júliusig 630 ezer ják. A többi között teljesen üveg ecetet palackoztak. Érúj berendezést kapott az dekes megnézni a régi és utóbbi években a Szeszipari az új berendezés egy hónap Országos Vállalat 716. számú alatti teljesítményi. Tavaly szegedi ecetüzeme is. egy hónap alatt 110 ezer Tavaly új palaokozó, töltő üveg ecetet készítettek el, és palacköblítő gépet kapott míg az idén egy hónap alatt a vállalat. így az új gépek 131 ezerre növekedett a tersegítségével óránként 400— melés. 500 üveg helyett ezer üveget A második negyedévben tudnak megtölteni. Két év- azonban nem teljesítette a vei ezelőtt az üzem két új vállalat a tervét. 350 ezer ecetképző kádat kapott, s üveg helyett csak 280 ezer tervbe vették, hogy még az üveg ecetet készítettek. A idén beállítanak egy 200 lemaradásnak különös óka hektoliteres képzőt és egy volt. A vállalat kénytelen tárolót is. Jelenleg 7 ecet- volt kevesebbet teljesíteni, lképző kád és 6 tároló mű- mert az üzletekbe szállított ködik. üvegeket nem kapták vissza, Az üzem felújításának je- s ísy nem tudtak mibe palentősége a terv teljesítésé- lackozni. A második félévben mutatkozott meg legjob- ben már megfelelő mennyiban. Múlt évi terve 600 ezer ségü üveg áll az ecetüzem palack volt, de csak 549 rendelkezésére. ban. Ismételten panaszkod- hiány. Vannak ugyanis, akinak néhány vezető hangne- ket nem tudnak megfelelőBeruházás nélkül 17 százalékkal nőtt a pozdorjalemez-termelés Megyei pártvezetö látogatása az új rostkikészítő tizemben Mióta felépült a Rostkikészítő Vállalat új üzeme Újszegeden, sok vendéget köszönthettek a gyáregység dolgozói. Jöttek sokan szakmabeliek és más vendégek, akiknek büszkén mutatták meg új, korszerű rostkikészítő üzemüket. így volt ez hétfőn is, amikor dr. Förgeló az újszegedi üzem. gozásra, ezért a jövőben naEz csak a kezdet, amelyet az gyobb mennyiségben dolipar átszervezése után sze- gozhatnak fel rostlent. Az retnének megvalósítani min- átszervezés eredményeiről denütt. szólva elmondották, hogy jeA rostkikészítő vállalatnak lentősen csökkent a szállítá12 megyében vannak telephelyei. Az átszervezés lehetővé teszi a jövőben a beruházások koncentrálását. Az eszteg Sándor elvtárs, az közök célszerűbb, gazdaságoMSZMP Csongrád megyei sabb felhasználását. Ennek végrehajtó bizottságának nyoYnán pedig kedvezőbben tagja, a Délalföldi Mezőgaz- alakul majd a termelékenydasági Kísérleti Intézet igazgatója látogatta meg az üzemet. Elmondották a munkások és a gyár vezetői, hogy az új létesítmény berendezéseit teljes egészében Szegeden készítették. Jóleső érzéssel újságolták, hogy az új berendezés teljesen felmenti őket a nehéz fizikai munka alól s ma már valóban szocialista körülmények között dolgozhatnak. Az üzemlátogatás során elmondották Förgeteg Sándor elvtársnak a rostüzem dolgozói, hogy az iparban még egyedülálsi költség. Mind több üzemben alkalmazzák a legkorszerűbb technológiát, a pozdorjalemez-gyártásban pedig bevezették a folyamatos gyártást, s így beruházás nélkül 17 százalékkal nőtt a termelés. A termelési és munkaköség, az önköltség. Amikor a __ megyei pártvezető megkér- Ti dezte, hogy milyen eredmé- ruImenyekro1 szoIva beszel" nyeket értek el a terv telje- tek a munkásellátás kérdésítésében, elmondották, hogy seiről, hogy néhány üzemországos szinten, ahogy itt egységükben a géppark túlnevezik nagyvállalati mére- ságosan vegyes, korszerűtlen tekben nem teljesítették a és a szociális létesítmények tervet. sem megfelelőek. Nincs megA vállalat több termelési oldva a vállalat szakmunkásproblémával küszködött az ellátottsága és képzése sem. első fél évben. Förgeteg elv- Az év eleji tervlemaradásról táns érdeklődött az ország tá- elmondották, hogy ezt rövivolabbi vidékein levő üze- desen megszüntetik és előremek munkaja iránt is. El- .... . , . . mondották a vállalat vezetői, lathatoan az év vegére teljehogy két kisebb kenderüze- fiítik az 1964- évi tervfeladamet átalakítottak lenfeldol- tokát. mére. Naponta megállapítjuk, hogy a kelleténél több létszámot használnak fel üzemrészeinkben, de ennél tovább alig-alig jutunk. A lemaradás okai Míg e szavakat mérlegelem, és arra gondolok, hogy a vállalat kommunistái, s az itt megjelent pártonkívüliek vajon hogyan reagálnak az elhangzottakra, máris szóra emelkedett Bátyi Zoltán, a tervosztály vezetője, aki most egyben a munkaverseny-szervezés, irányítás vállalati „vezetője" is. Első mondataiban előre tekint: — Négy hónap van még hátra, de már látjuk, hogy a 250 millió forint értékű tervből örülhetünk, ha 210— 220 milliót érünk el. Ezután általános feladatok megjelölése következett: Mindent el kell követni a termelési terv teljesítéséért. — Ezután sorra vette az egyes üzemrészeket. — Sok problémánk van a gépekkel, sokat állnak műszaki hiba miatt. Nem egyenletes a nyersanyagellátás, ha pedig bőséggel van nyersanyag, nincs rendben a munkaerő-elosztás. Sokan nem tartják be a technológiai fegyelmet, ezért van az, hogy az egyik gyártmánynál 4 millió forintos megtakarítást értünk el az anyagköltségben, a másiknál viszont 5 millióval túlléptük az engedélyezettet. A mun kafegyelemmel is hadilábon állunk, mert néhányan már műszak vége előtt tíz perccel indulásra készen állnak. Nincs, aki tanítsa az embereket Bódis József belső ellenőr is a termeléssel kezdte hozzászólását. — Vannak munkások, akik nem sokat törődnek a termeléssel, még a maguk munkájával sem. Az ilyenek többnyire meggondolatlanul rosssz munkamódszerrel dolgoznak. Az a baj, hogy nincs, aki tanítsa őket, magyarázza nekik, hogyan, s mit tegyenek. A következő felszólaló a TMK-részleg vezetője volt, aki igyekezett választ adni arra, miért van baj a gépekkel. — Ne a szezon elején, hanem a végén javítsuk ki a gépeket. A kijavítottakat pedig megfelelő helyen tároljuk, ne dobjuk ki a szabad ég alá, mert ezeket a hótaen ellátni termelőmunkával, ezért keveset keresnek és továbbállnak. Ez a hozzászólás élénkítette a vitát, hiszen hónapok óta részben a munkaerő-hiánnyal indokolták sokan a gyenge termelési eredményeket, s most lám az egyik vezető mondta ki e nézet tarthatatlanságát Már csak 22 brigád versenyez Az igazgatónő hozzászólásában a termelés mennyiségi számainak elemzéséről áttért a jobb, eredményesebb munka érdekében megvalósítandó feladatokra. Mert a konzervgyárban nemcsak mennyiségi mutatók vannak, hanem olyanok is, amelyek a minőség, az önköltség alakulását jelzik, s bizony ezekkel sem dicsekedhetnek az üzemrészek vezetői. A többi között beszélt arról, hogy éppen az előző napon 184en hiányoztak a termelőmunkából, különböző okok miatt A munkaverseny gazdátlan a vállalatnál, a szakszervezet nem törődik a munkások nemes vetélkedésével, de a pártaktívák egy részét sem izgatja a dolgozók versenye. Sőt a pártszervezet sem érez felelősséget az e téren mutatkozó hibákért. Nem értékelik rendszeresen a szocialista brigádok versenyét sem. Ezt a megállapítást erősítette meg Kovács Józsefné is, mások elmondották, hogy az év elején 52 brigád versenyzett, közülük többen a szocialista címért. Ma már csak 22 brigád van együtt, a többiek szétszóródtak, ez is a gazdátlanság, a nemtörődömség jele. Többen hangsúlyozták: csak akkor jut előbbre a vállalat, ha feltárják a közös gondokat és kellő fontossággal mérlegelik az elvégzendő munkát Azt, hogy mit tudnak már ma 'megoldani és mi az, aminek feltételeit ezután kell megteremteni. Mit tehet hozzá a hallottakhoz a külső szemlélő? Most arra van szükség, hogy a pártaktívaülés nyíltsága, őszintesége jusson el az üzem minden részébe, hogy a dolgozók ismerjék meg a tennivalókat, s a vezetők kérjék a munkások segítségét a munka- és üzemszervezésben meglevő hibák felszámolásához. A hátralevő négy hónap alatt ugyanis még sokat tehetnek az adósság törlesztéséért. Nagy Pál Szerda. 1964. szeptember 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3