Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

Közéletünk hírei ELUTAZOTT A NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉGE A Német Szocialista Egy6égpárt pártmunkás-küldöttsége, amely Harri Tischnek, a Központi Bizottság tagjának, Rostock megye pártbizottsága első titkárának vezetésével néhány napot töltött hazánkban, szerdán elutazott Budapestről. MAGYAR SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA Szerdán Fabók Zoltán osztályvezetőnek, a SZOT elnökségi tagjónak vezetésével öttagú szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba. ahol a szovjet szakszervezeték szervezési és kultúrnevelési tevékenységét tanulmányozzák. JUGOSZLÁV EGYHÁZI VEZETŐK HAZÁNKBAN A magyarországi görögkeleti szerb egyház vikáriusának meghívására a jugoszláviai szerb egyház képviseletében hazánkba látogatott dr. Száva Vukovics belgrádi püspök és dr. Milas Erdeján, a belgrádi görögkeleti teológia dékánja. Itt-tartózkodásuk alatt megtekintették a magyarországi szerb egyház több intézményét. A jugoszláv egyházi vezetőket szerdán fogadta Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Felszabadulásunk 20. évfordulója az idei népművelés középpontjában Elkészült Szeged népművelési terve A rövidesen megkezdődő új évadra elkészült Szeged idei népművelési terve. Radnóti Tamás, a városi tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője adott a tervről tájékoztatást. — A terv középpontjában — mondotta — a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplése áll. Ez egyrészt azt jelenti, hogy intézményeink, a színház, a művelődési otthonok, a műkedvelő művészeti csoportok a jubileum ünnepi eseményei alkalmából aktuális műsort adnak. Másrészt pedig azt, hogy a felszabadulásnak eszmeileg kell áthatni a népművelési tevékenységet. A könyvtárakban például fokozni szeretnénk a politikai és világnézeti művek forgalmát. Művelődési otthonainknak azt javasoljuk, hogy ebben az évadban olyan szellemi vetélkedőket, Ki mit tud? versenyeket rendezzenek, amelyek tartalmilag a felszabaduláshoz kapcsolódnak. Idén fokozottan ügyelünk arra, hogy a mozik műsorán a szocialista szellemű, haladó alkotások helyes arányban szerepeljenek. Az új évadtól fellendülést várunk — Ez csak néhány példa, de jól mutatja, hogy az a gondolatkör, amelyet a felszabadulás jelent, valóban képes áthatni egész munkánkat, anélkül, hogy azt sematikussá tenné vagy elszürkítené. Ellenkezőleg. Az új évadtól fellendülést várunk, s arra számítunk, hogy nemcsak tartalmilag mélyül el a munka, hanem formailag is színesebbé, élénkebbé, érdekesebbé és vonzóbbá válik. — Munkatervünk sokat foglalkozik a szocialista magatartás kialakulását befolyásoló, formáló tényezőkkel. Erre nagy gondot fordítunk, s ezt a munkát is igyekszünk színesebbé tenni. Művelődési otthonainkban például etikai beszélgetéseket szervezünk. S hogy a fontos téma vonzó is legyen: a beszélgetéseket irodalmi alkotások, filmek, tvprodukciók bemutatásához kapcsoljuk. Kamarakiállítások — Az általános és szakmai műveltség fejlesztése érdekében idén jelentős mértékben növeljük azoknak a művelődési formáknak, alkalmaknak a számát és hatékonyságát, amelyek az iskolai rendszerű felnőttoktatást segítik. Részben ennek szolgálatéba állítjuk a művelődési otthonok ismeretterjesztő és szakköri tevékenységét is. — A népművelés tartalmas és vonzó formáinak kialakítását szolgálja, hogy a szegedi múzeum közreműködésével az idén először — újdonságként — kamarakiállításokat szervezünk. Ezeket a kiállításokat a járás és a megye több községében bemutatjuk. — Az idei népművelési munka másik nagyon jelentős újdonsága, hogy ebben az évadban szorosabb együttműködést alakítunk ki az egyetemek és a főiskola tanári karával. Fokozottabb közreműködésük ebben a munkában nagymértékben hozzájárul majd a népművelés színvonalának emeléséhez. A legközelebbi feladat — Az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a tavasszal Szegeden is megrendezzük a Felszabadulási Kulturális Szemlét, s közben előkészítjük a jövő évi ünnepi hetek programját is. Az a célunk, hogy a játé. kok kiegészítő rendezvényei hozzájáruljanak a fesztiváljelleg erősítéséhez, megszilárdulásához. — Legközelebbi feladatunk: Szeged felszabadulása 20. évfordulójának megünneplése. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkák — a DélMagyarországban közölt programnak megfelelően — már meg is kezdődtek. Újító- és feStalálómozgalmunk néhány időszerű problémája Koszorüzássk a bolgár nemzeti ünnep alkalmából Bulgária felszabadulásának megkoszorúzták Georgi Di20. évfordulója alkalmából mitrovnak, a bolgár nép nagy Jancso Georgiev nagykövettel fiának, a nemzetközi munkásaz élükön a budapesti bolgár mozgalom kiemelkedő harconagykövetség tagjai szerdán sának budapesti szobrát, délelőtt a Szabadság téren a koszorúzásoknál jelen megkoszorúzták a szovjet hősi volt Böjti János külügyminiszter-helyettes, Kovács Pál, a főváros} tanács végrehajtó emlékművet. Az ünnep alkalmából Jancso Georgiev vezetésével a nagykövetség és a budapesti bolgár 'kolónia képviselői Magdika, a szülök és a tanulók Munkahelye hat tanya közt oszlik meg. Naponta átkerékpározik egyiktől a másikhoz a homokpusztai dűlőutakon. A nehéz, mély út fárasztó, a föveny visszafogja a kerékpárt; a táj azonban felüdítő — szőlőskertek, gyümölcsösök, dinynyeföldek, szépen fejlett kukoricások, s a csokrosodó fák között élő tanyák. Inkább oázishoz hasonló, mint pusztához. A házak többsége ugyan szegényes, lakói gazdagok az őszinte örömben és szeretetben, amikor Magdika megérkezik. Törékeny, mosolygós szemű, pacsirtaszavú barna fiatalasszony Öcsai Istvánné. ö a sándorfalvi Üj Elet baromfitenyészetének egyik felelőse. Hat tanya rögtönzött óljaiban több ezer baromfi, hét gondozó és három tanuló napi munkájának irányítása, ellenőrzése a feladata. A versenygyőztes jutalma Tanyai körúton vagyunk. A Makra-tanyán kis kert int álljt, benne ezerszáz egyhónapos gyöngyös rohangál. Szállásuk megfelelő, tiszta, a gondozás lelkiismeretes. Távolabb van a 713 íiba szálláshelye, szalmatetős fészere félében. A rossz elhelyezés és a gondatlan nevelés sok áldozatot szedett a kis libákból ... Más a kép az Üjvári-tanyán: 1300 leghom. mint fehér bokréták pompáznak a drótkerítés mögött. A szomszédos udvarban van az 1200 darab tarka New Hampsire (Nyu-Hempsir) törzsállomány birodalma. Az ólakban háromemeletes tojófészkek, az udvaron önitató és hosszú bádog etetővályú. Gondozója a Pessadik család, Magdika szülei. Hagyománya van náluk a baromfinevelésnek, régen maguk is évente 500 szárnyast tartottak. Innen a szakemberré nőtt lányuk vonzalma e foglalkozáshoz, örülhetnek az „öregek", hiszen a szülőházból pár hpnapja kirepült fiatalasszony-lányuk élete azóta valóságos színes mezei csokor. A boldog házasság, rá két hónapra külföldi út Prágába, Varsóba a férjével (a megyei KISZ jutalma a versenygyőztesnek a csirkenevelésben elért kiváló eredményéért), júliusban szakképesítő vizsga Csongrádon, vörös diplomával — mindez az idei fél év eseménye. A legjobb tanuló Utolsó állomás a fehérföldes pusztán tanyázó, 1844-es létszámú pulykaállomány. Tóth Ilona és Juhász Ilona a szép, erdőtől szegélyezett környezetben vigyázza a felserdült állatok növekedését. — A legjobb tanuló a kis Juhász Ilonka. Lelkiismeretes, tevékeny, szorgalmas — dicsérik. Ö a nyolc tanuló egyike, akik a tsz-elnök ós az osztályfőnök javaslatára jöttek ide az általános iskola elvégzése után. Az út innen a csongrádi szakiskolába vezet, három tél 3—3 hónapja a tanulásé, a többi a gyakorlati gondozásé. Szükség van itt mindannyiukra, sőt több új szakemberre, hiszen az Üj Élet baromfitenyészete még „csecsemőkorban" van. De elég belepillantani a fejlesztési tervükbe ahhoz, hogy 'meggyőződjünk: nagyra nő a baromfitenyészet. A központi irodában Sári János főkönyvelő vázolja a nagy tervet. — Pár éven belül elkészül a 20 ezer férőhelyes korszerű tojóház, mintegy 6 milliós beruházással. Az őszön modern felszerelésre várunk, két libatömő villanygépet is ígértek. A baromfitenyésztés inasévei Az idei 20 ezres állomány eddig nem hozott nagy jövedelmet, hiszen a rossz szálláshelyek miatt sok volt az elhullás és a ráfordítás. A gyöngyösök azért így is szépen fizettek: 24 ezer forint befektetés ellenében 53 ezret adtak. Csirkéből a tervezett 165 ezer helyett 343 ezret bevételeztek. Ezek az évek a baromfitenyésztés inasévei az Űj Élet-ben. A korszerű szálláshely, berendezés megalapozásával együtt nevelkedik fel a hozzáértő szakembergárda is. Egyik tsz-tag most tanul a hároméves felsőfokú baromfitenyésztési technikumban, az őszön állatorvost fogadnak a gazdaságba. felelősségben és tudásban is felnőnek a jelenlegi tanulólányok. Mindez gazdagon fizet a jövőben. B. Ö. bizottságának elnöhelyettese, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. A Szabadság téri emlékmű megkoszorúzásánál ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja is. * Bulgária felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete szerdán este fogadást adott a városligeti Gundel étteremben. A fogadáson megjelent Apró Antal, Fock Jenő, Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, a társadalmi élet és a diplomáciai testület számos képviselője. A meleg, baráti légkörben lezajlott fogadáson Jancso Georgiev és Kállai Gyula pohárköszöntőt mondott. Az újítók és feltalálók mozgalma hazánkban az idén lépett történetének tizenhatodik esztendejébe. A megtett utat jelzi, hogy az elmúlt több mint másfél évtized alatt népgazdaságunk különféle területein több mint másfél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Az így elért gazdasági eredmény, illetve töblettermelési érték meghaladja a 17 milliárd forintot. Űjítómozgalmunk fejlődését talán két számmal lehetne legjobban jellemezni. A mozgalom kibontakozásának évében — 1948. évben — a dolgozók 35 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, a múlt esztendőben már több mint 252 ezret. A szóban forgó időszak alatt nemcsak a népgazdaság, hanem az újítók is megtalálták számításaikat, mert eddig több mint egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki az alkotó dolgozóknak. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős ösztönzőerőnek bizonyult az is, hogy sok újító és feltaláló részesült tevékenységéért a Kossuth-díjban, kormányés kiváló újító kitüntetésben. Hazánkban - átlagosan — évente csaknem 2000 találmányra adnak szabadalmat. (Ebből 500—600 külföldi bejelentés.) Hazai feltalálóink tevékenysége nyomán egy-egy találmány átlagosan másfél millió forint hasznot eredményez a népgazdaságnak. Több olyat is említhetünk közülük, amely világviszonylatban is kiemelkedő műszaki értéket képvisel. Ilyen például a Heller—Forgó-féle hőkicserélő berendezés, amelyből mór a Szovjetunióban, Angliában, és máshol is többet felépítettek, vagy építenek. Hasonló nagy jelentőségű volt az a találmány, amely az Almásfüzitői Timföldgyárban született. Itt a kohómérnökök és a vegyészmérnökök egy kis csoportja megoldotta a bauxit folyamatos feldolgozásának módszerét. Ezért a találmányért 9 mérnök 1 millió 800 ezer forint díjat kapott. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban ma még sok gonddal küzd. Az idén megrenedezett újítók és feltalálók tanácskozásain több észrevétel és javaslat hangzott el az újítókra és feltalálókra vonatkozó rendelkezések módosítására. így szabatosabban kellene körülírni az újítás fogalmát, jobban tisztázni kellene a munkaköri kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének feltételeit az űjítómozgalomban. Továbbá az is gondot jelent, hogy a műszaki és gazdasági vezetők jelenleg bátortalanok az újítási díjak mértékének megállapításáRegionális iparfejlesztési terv a dunamenti városoknak Ötven gyár bővítését és új üzemeket terveznek Győr vidékére A Városépítési Tervező VáUalat regionális osztályának dolgozói az Építésügyi Minisztérium megbízásából széles, körű ipartelepítési vizsgálatokat végeznek az országban. Már elkészítették az első nagyobb összefüggő terület, az Esztergom és Győr közötti felső-dunai ipari övezet fejlesztésének regionális tervtanulmányát. Az Országos Tervhivataltól kapott előzetes adatok alapján 11 város és ipari település beruházásait hangolták össze. Ezen a területen a harmadik ötéves tervben több mint 50 gyár bővítését, vagy új üzem építését tervezik az iparágak. A regionális vizsgálatoknak az volt a célja, hogy ezek a beruházások ne szétszórtan, hanem a településeknek egyegy megfelelő területén, öszszevontan épüljenek fel és így egyszerre több üzem kapjon közös közmű- és más szolgáltató részlegeket. Ennek az elgondolásnak alapján célszerűbben telepíthetik az új lakónegyedeket is. A regionális vizsgálatoknak megfelelően a felső-dunai ipari övezet területén Győrben, továbbá Komárom— Szőny—Almásfüzitő körzetében, valamint Esztergom— Dorog—Tokod—Tát—Nyergesújfalu—Lábatlan—Süttő szakaszán alakítják ki az iparfejlesztés három nagy csomópontját. Győr lesz a legnagyobb ipari csomópont, ahol a fejlesztés 30 nagyüzemet érint. A nagy Duna menti ipari övezet régi gyárainak bővítése és új üzemeinek építése mintegy 11 milliárd forintba kerülne, a lakótelepek, valamint közintézmény- és közműhálózat kialakítása pedig ötmilliárd forintra rúgna. A tervezők már továbbították a regionális iparfejlesztési tanulmányt az Építésügyi Minisztériumhoz és a megyei, valamint a városi tanácsokhoz. Ez a tanulmány nem kötelező terv, de már most jelentős segítséget nyújt az illetékes hatóságoknak az új beruházások sorsának eldöntésében, a gazdaságos ipartelepítés elveinek érvényesítésében. nál. Mint ismeretes — az ide vonatkozó rendeletek szerint — az újítóknak az elért megtakarítás 2—10 százaléka fizethető ki újítási díj gyanánt. Mégis a jelenlegi gyakorlat szerint — országos átlagban — az elért megtakarítás 3—3,5 százalékát fizetik ki az újítóknak, akik joggal sérelmezik ezt. A jelenleg érvényben levő rendelkezések lehetővé teszik, hogy az újítók kísérleti, illetve megvalósítási szerződésben állapodjanak meg a feltételekről az újításra igényt tartó vállalattal. Vitás esetben az újítónak módja van fellebbeznie a szakszervezethez vagy a bíróságnál keresnie (és megtalálnia) az igazát. Az újítók mozgalmának jelenleg éppen az az egyik legnagyobb hátráltatója, hogy a munkaköri kötelesség kérdésében — a legtöbbször és leggyakrabban vitatott probléma eldöntésében — a jelenlegi joggyakorlat szerint a bíróság nem illetékes. De nem tartható az sem egészségesnek, hogy a gazdasági vezetők hovatovább már majdnem minden jelentős újítási díj megállapítását a bíróságokra hárítják. Ezzel a huzavonával nemcsak az újítók kedvét veszik el, hanem a felelősség nem vállalása és a kényelemszeretet miatt szükségtelenül megnövelik a bíróságok munkáját, fokozzák az üzemek vezetésében amúgy is túltengő bürokráciát. Az újítók és feltalálók mozgalmának sikereit, az újítók tevékenységét ismeri az egész ország. Nehézségeik pedig nem ismeretlenek az illetékes szervek előtt. Jelenleg az Országos Találmányi Hivatal gondozásában kidolgozás alatt van az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet. Ez a rendelet előreláthatólag az említett problémák közül sokat megszüntet. A készülő rendelettervezetnél minden valószínűség szerint figyelembe veszik az olyan javaslatokat, mint például az újítási díj megállapításánál a 6 százalékos középarány kimondása. Előreláthatólag a szóban forgó 6 százalékos díjtól — le- vagy felfelé — csak nagyon indokolt esetben szabad majd eltérni. Az a javaslat is nagy érdeklődésre tart számot az újítók körében, amelyben a munkaköri kötelesség fogalmának új értelmezéséről lesz szó. Eszerint nem a rendeletben fogják meghatározni a munkaköri kötelesség fogalmát, hanem a vezetők kötelessége lesz ennek meghatározása a helyi viszonyok figyelembevételével. Ezen túlmenően pedig — az eddigi gyakorlattól eltérően — vita esetén a bíróság jogkörébe fog tartozni a munkaköri kötelesség kérdésének eldöntése is. A vonatkozó legújabb rendelet előreláthatólag még az idén megszületik. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban addig is — a jelenleg érvényben levő rendelkezésekre támaszkodva — tovább fejlődik és érezteti kedvező hatását népgazdaságunk minden területén. Tokár Péter Nemzetközi vízgazdálkodási tervezési konferencia Budapesten A Magyar Hidrológiai Társaság és a Vízügyi Tervező Iroda rendezésében háromnapos konferencia kezdődött Budapesten, a Technika Házában. A hazai vízgazdálkodási szakembereken kívül Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Malaysia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság. valamint Olaszország és a Szovjetunió képviselői is részt vesznek a konferencián. Csütörtök. 1964. szept. 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3