Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
Nemes küzdelem a lehetőségekkel Divat- és gyártmán/tervezés a szőrmegyárban Éppen a napokban játszódott le Budapesten a Pannónia szőrmegyár szegedi gyáregységének egyik érdekes eseménye: a TANNINPEX Külkereskedelmi Vállalatnál bemutatták a jövő évi exportkészítmények egy részét. Ez amolyan erőpróba volt az októberi belkereskedelmi és a decemberi külkereskedelmi bemutatóra. A próba sikerült. A felvonultatott 19 kabát tetszést aratott. A vásárlók elégedettek Nem az első, s remélhetőleg nem is az utolsó sikere ez a szegedieknek. Rimár Gábor modelltervező, aki éppen a közelmúltban lett a gyáregység műszaki fejlesztési osztályának vezetője, már 1962-ben elnyerte egyik alkotásával az év legszebb terméke díjat. Az idén pedig megismételte az eredményt, sőt mohazöld színű irhakabátja még a Könnyűipari Minisztérium ezüstserlegét is elhozta tervezőjének; Pedig nem könnyű az ilyen sikert elérni. Igaz, a TANNINPEX igyekszik megadni a segítséget ahhoz, hogy innen Szegedről is ki lehessen tekinteni a nagyvilágba, főképpen persze a világpiacra, mégis leginkább a már kialakult saját módszerek állandó tökéletesítése, revíziója visz közelebb a célhoz. Hogy mi a cél? Versenyképes. gazdaságosan előállítható, kitűnő minőségű és divatos bundák, kabátok gyártása. A versenytársak kiválóak: a bolgárok, románok, spanyolok, franciák és nyugatnémetek egyre szebb cikkekkel lépnek a porondra. A kis sorozatban, akár egyedi kívánságra is készülő szegedi áruk azonban tartják a „frontot", s az angol, svéd, svájci, dán, nyugatnémet, holland és francia vásárlók elégedettek velük. Száz modell jövőre Mj a legfontosabb tervezéskor? Nehéz eldönteni. — Talán elsősorban a divatvonal — mondja Rimár Gábor —, de azzal a megkötéssel, hogy össze kell egyeztetni a bőrök nagyságával, az anyag természetével. Meg kell találni azt a lehetőséget, hogy konfekcionálható legyen, alkalmas a nagyüzemi gyártásra. Hogy megfeleljen az anyagtakarékossági, önköltségi, terfnelékenységi feltételeknek. — Idén mintegy 50—60 modellt készítünk a jövő évi exportra, s ugyanannyit belföldre. Természetesen lesznek köztük hasonlóak, megegyezőek is. Újdonság főleg a juhvelúr bőrök színében van. Jön azonban a derékban karcsúsított divatvonal, s ez majd megnehezíti a munkánkat. Egyébként már hozzá is láttunk a belkereskedelmi kollekció elkészítéséhez, s vele párhuzamosan az exportbemutató teljes anyagának összeállításához. Ezeken dolgozik mos t az egész modellműhely. A szakma utánpótlása A modellműhely hat embert foglalkoztat. Valamikor egyedül Rimán Gábor tervezett, ma már van segítsége is Szánd Lívia személyében, aki az üzem ösztöndíjasaként végzett az Iparművészeti Főiskolán, és két éve dolgozik Szegeden. — A diplomamunkám is műbőr- és bőrkabátok készítése volt — meséli —, de be kell vallani, a főiskola csak az alapokat adta meg ehhez a szakmához. Egy év is beletelt, mire úgy ahogy belejöttem. Hiába tudok szabni, varrni, az anyagok tulajdonságaival előbb meg kell alaposan ismerkedni. Tavaly már tíz modellt tervezett önállóan, az idén még többet. Most éppen egy juhvelur kabát szabásmintáját készíti. Főnöke és mestere szerint igen szorgalmas, tehetséges. A mintaszériázó és a szabásminta készítő szakembereken kívül egy hónap óta még ketten dolgoznak a moriellműhelyben. A szénázás és a tervezés utánpótlásai ők. Itt dolgoztak azelőtt is a gyárban, szakmunkások. Most esti technikumba járnak, s számukra külön házi továbbképzőt is rendeznek. A modellkészítés, a gyártmánytervezés kulcshelye minden ruházati üzemnek. Sokszor már a rajzon, később a mintadarab, vagy a próbaszéria készítése közben eldől, hogy amit a tervező kigondolt, megvalósítható-e? Nemes küzdelem ez az anyaggal, a lehetőségekkel. De a gyár kollektívája rendre győztesen kerül ki belőle, ezt bizonyítják sikereik. Fehér Kálmán A népgazdaság valódi érdeke A z igazgatói alap felhasználására, különösen az egyéni jutalmazásra szánt hányadának szétosztására a vállalati közvélemény mindig érzékeny. Különleges esetek híre még az érintett vállalaton túl is elterjed, bejárja néha az egész iparágat. Így volt ez nemrégiben is, amikor az egyik vállalat igazgatója egész tervidőszakon át nem nyúlt az alaphoz, meggyőződéssel állítván: vigyáz a népgazdaság érdekeire, nem bánik könynyen az ország vagyonával. Azóta is emlegetik, hogy a vállalatnál felhasználatlanul maradt az alap. Mindenki számára világos ugyanis, aki csak valamenynyit is megértett az immár másfél évtizede rendszeresített igazgatói alap valódi céljából, hogy az ilyen álláspont minden, csak nem a népgazdasági érdek képviselete. Az alapot azért bocsátják az igazgató rendelkezésére, hogy — kulturális és szociális célokon túl — a vállalat előtt álló gazdasági feladatok megvalósítását segítse. elsősorban cél jutalmazások alkalmazásával. Ez az oka annak, hogy az idén már teljesítményeik, alapjövedélmezőségük alakulásától függetlenül megkapják az egyes gyárak, vállalatok az e célra szánt teljes pénzöszszeget. Az összeg tulajdonképpen csak a létszám változása szerint ingadozik. (A gyakorlatban az egyes vállalatok igazgatói alapját úgy határozzák meg, hogy a dolgozók számát beszorozzák az úgynevezett fejkvótával: átlagosan 150 forinttal. Ezer fő esetén a vállalat igazgatói alapja például 150 ezer forint.) Távolról sem könnyelműség húzódik meg a feltétel ilyen meghatározása mögött. Arról van szó ugyanis, hogy az igazgató számára — függetlenül a vállalati eredménytől — bizonyos ösztönzési, kulturális és szociális kiadásokra mindenképpen lehetőséget kell biztosítani. K ülönösen érvényes ez az alap kulturális és szociális kiadásokra szolgáló hányadára, a meglevő intézmények fenntartá-, sa érdekében. Nem más azonban a helyzet a jutalmazást, ösztönzést szolgáló hányaddal sem. Sőt, éppen azoknál a vállalatoknál kell az ösztönzésre lehetőséget nyújtani a problémák megoldása érdekében, amelyekW Óramű pontossággal... BELKERESKEDEL MI DELEGÁCIÓ UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Szovjetunió Minisztertanácsa állami kereskedelmi bizottságának elnöke meghívására pénteken Tausz János miniszter vezetésével belkereskedelmi delegáció utazott a Szovjetunióba, a két ország kereskedelemszervezési tapasztalatainak kicserélésére, illetve belkereskedelmi árucsere-tárgyalások folytatása céljából. MAGYAR DELEGÁCIÓ UTAZOTT ATHÉNBA Dr. Rosta Endre, a Kul- ció megbeszéléseket folytat turális Kapcsolatok Intéze- a kulturális együttműködés tének ügyvezető elnöke, Vá- kérdéseiről és aláírja a mályi Gábor, az intézet osz- sodik munkatervet, amely a tályvezetője ós Árgyelán két onszág kulturális kapSándor, a Külügyminiszté- csolatainak 1964—65. évre rium munkatársa pénteken szóló programját határozza Athénba utazott. A delegá- meg. MAGYAR KATÓ NAI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁS AI AZ NDK-BAN A Német Demokratikus Köztársaság Nemzetvédelmi Minisztériumának meghívására Borbándi János vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoport főnöke vezetésével a Magyar Néphadsereg tisztjeinek egy csoportja az NDK-ban tartózkodik. A magyar vendégek tájékozódnak az NDK nemzeti néphadseregében folyó politikai nevelésről és kiképzésről. Ezenkívül meglátogatnak üzemeket, mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, kulturális létesítményeket és történelmi műemlékeket. (MTI) Sajtótájékoztató a mezőgazdasági kiállítás szovjet bemutatóiról Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon részt vevő szoviet küldöttség pénteken délelőtt sajtótájékozatót rendezett. Zója Beljajeva, a szovjet kiállítás igazgatója tartott tájékozatót. A szovjet termékek megtalálhatók mind a négy nemzetközi bemutatón, azaz a KGST-országok közös gép-, műszer- és takarmányozási kiállításán, valamint a nemzetközi mezőgazdasági könyvkiállításon. A szovjet mezőgazdasági gépipart például mintegy ötvenféle gyártmány képviseli. Többsége egészen új típus. Több mint ötszáz szovjet műszer és laboratóriumi berendezési tárgy is látható, amelyek közül 15 nyert díjat a kiállításon. A kübekházi határban már ezerszáz hold mélyszántás feketéllik. A kapások betakarítása után a szántott terület megduplázódik, hogy a télen a fagy is zavartalanul végezhesse a talajművelést. A mező próbára teszi az embert: óramű pontossággal megszervezi-e a betakarítás százféle teendőjét? Ez a felelősségérzet hívta egyik reggel is a határba a Sarló és Kalapács Tsz brigádosát, Viszmeg Ferencet. Első útja a majorba vezetett. Tizenkét ember, 6 traktor és 2 silókombájn indult az 50 holdnyi hibridkukorica silózására. Innen a napraforgóhoz kerékpározott, hogy a 150 hold termése mikor szólítja munkára gondozóit. Majd a herecséplő kombájn működését ellenőrizte, s megszervezte a szalmahordást a tagokhoz. Végül a cukorrépaés hagymaszedő csapatok előrehaladását nézte meg. — Az ősz nem tűri sem a halogatást, sem a kapkodást. Mindent a maga ideiében gyorsan, szervezetten kell elvégezni, mert a mi „műhelyünk" hamar beázik — mondja Viszmeg elvtárs. Zömök, kerek arcú ember, akit a másfél éves brigádvezetés megtanított arra, hogy minden emberrel a „maga nyelvén" kell beszélni. Számára 300 ember irányítása nem valamiféle hatalom, csak felelős megbízatás. Pontos összhangban Mint ahogy a karmester dirigálja a zenekart és beinti az egyes hangszerek belépését, oly pontosan kell összehangolni a tsz vezetőségének is az őszi betakarítási teendők sokaságát. Szántás, vetés, begyűjtés, szállítás. silózás — mind megfelelő ütemben, a gazdaság erejének és a munkálat optimális feltételeinek figyelembevételével kell, hogy történjék. Lényegében szeptemberben és októberben betakarítja a Sarló és Kalapács Tsz tagsága az 580 hold kapásnövény termését és elveti a 751 hold búzát. Hogyan szervezik meg? — A legfontosabb a szedés és szállítás egyensúlyának biztosítása. Most például csak két csapat, összesen 36 —40 ember szedi a cukorrépát, hogy gyorsan szállíthassuk is. Nagy meleg van és hamar megfonnyad. A hagymát már 75—85 tag szedi, annak ugyanis 5—7 nia — magyarázza a brigádvezető. A tsz-ben a szállítással nincs baj, tíz vontatótraktor és két gépkocsi meggyőzi. Nagy előny a függetlenített rakodóbrigád, ifjú Horváth József hat markos embere páratlan munkabírással dolgozik. Van is jó keresetük. A szervezés kulcsemberei A szeptemberi teendők: a cukorrépaszedés zöme, a napraforgó- és hagymaszedés, valamint a kukoricatörés megkezdése. Októberben legfontosabb a vetés, s a kukoricatörés befejezése. Szűcs József, a tsz elnökhelyettese elmondotta, hogy az őszi vetést jórészt előkészítették, a tarlóföldbe kerülő rész, 350 hold felszántva. Nem is az őszi teendők megtervezése a legnehezebb, sokkal inkább a végrehajtás. Az, hogy a csapatok idejében a kijelölt dűlőben legyenek és jól dolgozzanak. A szervezés és végrehajtás kulcsemberei a brigádvezetők és a csapatvezetők. A növénytermesztési agronómus és Viszmeg Ferenc brigádvezető összehangoltan. teljes egyetértésben dolgozik a traktorosbrigád vezetőjével, Oltványi Pállal. A szántás és vetés, a szedés és szállítás másképp elképzelhetetlen. A tagság szólításában, közvetlen irányításában pedig nélkülözhetetlen a hat csapatvezető odaadó hozzájárulása. Bálint Géza, Egri József, Vincze József, Török Andrásné, Forrai János és Szűcs Antal felelősséggel, rátermettséggel végzik megbízatásukat. A gépezet tehát jól szerkesztett és „olajozott", csupán megfelelő időben kell kiadni az utasítást az őszi munkákat irányító vezérkarnak. B. ö. • IlIIII ne!k nincs teljesen rendben a szénájuk. Az igazgatói alap ilyen jellegű célfeladatok elvégzését serkentheti, ha a rendelkezés szellemének megfeleleőn gazdálkodnak vele. Ha az említett vállalatnál arra vigyáznak, hogy a fontos pénzforrást ne fecséreljék el sűrűn tartott rendezvényekre és reprezentációra, lelkesen üdvözölni lehet a törekvést. De az igazgatói alapot megtakarítás címén felhasználatlanul hagyni egyet jelent azzal, hogy lemondunk a vállalati tevékenység hatékonyabbá tételéről. Ez pedig már valóban sértené a népgazdaság érdekeit. Az elmondottakon túl indokolttá teszi az e témával való foglalkozást az iparirányítás közelmúltban végrehajtott átszervezése, az összevont nagyvállalatok létrejötte is. Az igazgatói alappal most már az összevont vállalat vezérigazgatója rendelkezik. Az új helyzetben az is probléma, hogy szükséges-e felosztani, s ha igen, milyen arányban a gyáregységek között a központi igazgatói alapot. Nem vitás, központi keretre szükség van, hogy azzal a vezérigazgató a nagyvállalat előtt álló feladatok elvégzését ösztönözze. Az egész alapot tehát semmiképpen sem lenne célszerű felosztani. Az sem vitás azonban, a gyáregységvezetőknek is szükségük van megfelelő pénzügyi hatáskörre, hogy ezzel főbb célkitűzéseik megvalósítását serkenthessék. A hhoz, hogy e hatásikör szélességét meghatározhassák, esetenként figyelembe kell vennj az egész vállalat irányítási módszerét. Ahol erősebb a központi irányítás, ott a központilag kezelt hányad nyilván meghaladja majd a gyáregységek között felosztottat. Ahol a vállalati egységek, tevékenységük jellegénél vagy éppen vezetőik rátermettségénél fogva nagyobb önállóságot élveznek, a fordított arány is indokolt. Érdemes tekintetbe venni ezen túl az egyes gyáregységekre váró sajátos feladatokat, és azok bonyolutsági fokát is. Nem kétséges, a nagyvállalatoknál kezdetben erős központosítással, határozott központi irányítással kellett indulni. De az sem vitás: ahogy az új szervezet munkája, működése megszilárdult. amikor már végbement az új keretek között a termelőerők tényleges koncentrációja. létrejött az észszerű munkamegosztás, a vezetés is a decentralizáció, a helyi önállóság növekedése felé fejlődhet. Ennek következtében az igazgatói alap gyáregységenkénti felosztásának aránya is a fejlődéssel változhat. Sommázva az elmondottakat: a népgazdaság valódi érdeke az, hogy az igazgatói alapot valamennyi vállalatnál a rendeltetésének megfelelően használják fel, s ez feltételezi az iparátszervezéssel keletkezett új követelmények figyelembe vételét is. M. M. LIBÁKÉRT; A Libakert nem kert — városrész Debrecenben. A szűk, girbe-gurba, sötét utcákat most eltüntették, s modern városrészt építettek a helyére. Az utcák kiegyenesedtek, a régi, roggyant házak helyén újak állnak, három-négyemeletesek. A régit aligha sajnálja valaki, vagy ha mégis, akkor a tovatűnt ifjúság ébreszt benne szomorú gondolatokat Két új törpe vízmű Vas megyében A Vas megyei községek fejlesztési terveiben központi helyet foglal el a jó ivóvízellátás. Először a járási székhelyek és a nagyobb falvak vállalkoznak törpe vízművek építésére. Csepregen és Körmenden most kezdte meg működését új törpe vízmű. Mindkét helyen a lakosság nagyértékű társadalmi munkával járult hozzá a vízmű építéséhez. Szombat, 1964, szeptember 5. QÉL-JAAG.YARQRSZÁG 3