Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

Meghalt Étsy Emília Csütörtökön este 80 éves magyar líra forradalmi lelkű korában meghalt Budapesten költőit. Szegeden ismerkeÉtsy Emília, aki a 10-es évek dett meg a még diák József végén és a 20-as évek elején Attilával, akinek verseit eta szegedi színház ünnepelt és tői kezdve a leglelkesebben országosan elismert nehéz és a leghívebben tolmácsolta, drámai hősnője volt. Egyike Juhász Gyula egyik legszebb a modern magyar színjátszás versével hódolt Etsy Emília úttörőinek, aki elvetve a művészetének, Szőke hegemúlt század külsőséges ha- dűnek nevezve versei elhivatásokra törő deklamáló já- tott interpretátorát. tékstílusát, rendkívül meleg- Etsy Emília élete végéig tónusú orgánumával, reális a legszorosabb kapcsolatot élet- és lélekábrázolásával, tartotta tenn a munKásmozszerepetnek mély átélésével galommal is és az előadóműért el maradandó emlékű művészi hatásokat. Különösen a modern színművek, főleg Ibsen drámái találtak benne méltó tolmávésznö az ellenforradalom szegedi korszakában állandó vendége volt a szegedi munkásotthonnak. A színpaddal a 20-as évek csolóra, de legnagyobb alaki- vége felé szakadt meg a szotása Rcxstand romantikus rosabb kapcsolata, amikor drámájának, a Sasfióknak férjhez ment dr. Rapaport címszerepe volt. Pályáját az Sámuel ismert idegorvoshoz, első világháború előtti kor- de művészetéhez sohasem szakban Nagyváradon kezd- lett azért hűtlen. Szegeden, te, ahol azonnal feltűnt ki- majd később a fővárosi vételes tehetsége. Már Vára- színházakban gyakran venden megnyilatkozott vers- dégszerepelt és aratott minmondó talentuma ls. A for- dig igen komoly sikereket, radalmi lelkű fiatal Holna- Állandó szerződést azonban posok, elsősorban Ady End- többé nem vállalt, viszont re, Juhász Gyula, Balázs Bé- szinte halála pillanatáig fiala, Babits Mihály, Dutka talos érdeklődéssel figyelte a Akos és Ernőd Tamás versei magyar színészet fejlődését. Meleg víz az újszegedi uszodában SZEAC-Dózsa 12:0(9:0) A több mint harminc- megfelelően berendezi az zonyult, s részben ez is oka m£k£tetef£iD ^XÍtS éves újszegedi versenyúszó- uszodát. Az öltözőben zuha- annak, hogy ez a sportág dába a héten bevezették a nyozót szerelnek fel, sasimeleg vizet. Az úszók és a hanyozóhelyiségből egy műnem tudott a fejlődéstel £ ^SSéSJ'wSS^A pást tartani. Most a verseny- " ^ Küre zok es a vezetők koreben ér- tösi ^ sándor (Dezsőfi) _ hetően nagy az öröm. vízilabdázók már régóta vár- anyagból készült folyosón leták ezt, de a megvalósítás het majd a medencéhez kikéslekedett. Az újszegedi hő- jutni. Mindenütt meleg lesz, forrást nem lehetett egysze- a víztől a medence fölött is, használjuk — mondta Bökö- pov,"Boros Jdr. OGilícz)öss'zeReményik, Pataki — Csömör, — Az uszodát egész télen Nemes, Hajós (Szlovák), Porűen bevezetni, mert a föld s ezért a SZUE-t télen nyitmélyéből feltörő víz sokféle va tartják nemcsak a sporvegyi anyagot tartalmaz, és tolók, hanem a közönség száazt előbb meg kell szűrni, mára is. Olyan szerkezetre volt szűk- a szegedi úszók és vízinyi Gyula, a városi úszó- állításban állt ki. A Szegedi szövetség elnöke. — Hacsak Dózsában ifjúságiak is szerenem lesz tizenöt fokos hi- peltek. Nemes négy, Csömör deg, a fiúk és a leányok min- kettő, Hajós, Kővári, Boros, dennap lejöhetnek edzeni és Popov, Szlovák és Kürtösi ség, amely ezt a műveletet iabdázók téli edzései eddig így megfelelően készülhetnek egy-egy gólt lőtt. elveszi o ír,-.; rí r>\ rí x mucon írni.- TPc» rr^tr.'.kk; Unfót-rnn. termékenyítették meg előadó művészetét. Juhász Gyulával Váradon találkozott először és kapcsolatuk a későbbi évtizedekben sem szakadt meg soha, egészen a költö haláláigSzínészi pályájának minden állomásán, Kolozsvárott, Néhány hónappal ezelőtt kezdett betegeskedni, de erős szervezete sokáig küzdött a gyilkos kór ellen. Halálának hire bizonyára nagy részvétet kelt színészkörökben, de a magyar prózai színházak régi közönsége körében is. amely még ma is élénken Kassán, majd Szegeden is emlékezik Etsy Emília rendminden alkalmat megraga- kivül sokoldalú, kivételes dott, hogy a matinék emel- művészetére, vényén megszólaltassa a Magyar László elvégzi. A gépet most beszerelték, s ez lehetővé tette, hogy a már lefektetett föld alatti vezetéken a meleg víz a káros anyagok nélkül megérkezzék az uszodába. A 90 fokos víz először a vascsöveken keresztül az öltözőhelyiséget melegíti és csak azután folyik a medencébe. A magas hőfok miatt hideg vízzel keverik. A Fürdők és Hőforrások Vállalat az új helyzetnek nagyon korlátozottak voltak. A Városi Fürdő kis medencéje már alkalmatlannak biDnnnT •Fúni a jövő évi versenyekre. Ez További barátságos mérkőazt jelenti, hogy egészséges zések eredményei: Makói Vafejlődés előtt áll Szeged vá- sas—Móravárosi Kinizsi 5:2 ros úszósportja... (1:1). SZEAC II.—Szegedi M. K. Spartcus 4:4 (2:2). Az ezüstserlegért Többször megírtuk már, hogy lapunk sportrovata a megyei labdarúgó-bajnokság legjobb góllövőit a küzdelmek befejezése után megjuAz oiimpiák történetéből A tizedik: Los Angeles, 1932 Nagy részvéttol temették el Pór Bertalant Csütörtökön délután a Kerepesi temetőben nagy részvéttel temették el Pór Bertalan kétszeres Kossuth-dijas kiváló művészt, a munkásmozgalom régi harcosát. Délután 1 órától a munkásőrség tagjai, majd neves művészek és a munkásmozgalom régi harcosai álltak diszőrséget a ravatal mellett. Diszörscget állt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Központi Bizottság több tagja és osztályvezetője, a művészeti intézmények vezetői, az elhunyt pályatársai, a képzőművészeti élet neves személyiségei, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ott volt a temetésen a társadalmi, kulturális és művészeti élet számos ismert személyisége, az elhunyt sok tanítványa, barátja és tisztviselője, a budapesti dolgozók százai. A ravatalnál az MSZMP Központi Bizottságának nevében Köpeczi Béla, a Központi Bizottság osztályvezetője mondott gyászbeszédet. A második amerikai olimpia mindenben elütött az első, St. Louis-itől — előnyére. Nagy gazdasági világválság volt, de azért népes versenyzőgárda utazott át a tengeren, s a küzdelmek reális körülmények között dőltek el. Magyarországot ezúttal negyvenkilenc versenyző képviselte. Szép sikert értünk el, mert hat első, hat második és öt harmadik helyezéssel hatodikok lettünk az országok sorában. Pelle István, kiváló tornászunk egymaga két aranyérmet szerzett, Jekelfalussy Pillér György nyerte meg az egyéni kardvívóversenyt és kardcsapatunk is győzött. Az ökölvívó Énekes István és a vízilabdacsapat lett még első. Los Angelesben egyébként szegedi fiú is állt a győzelmi emelvényen: a harmadik helyen végzett 4 x 200 méteres gyorsúszó-váltónknak Wannie András (SZUE) volt az első tagja. A külföldiek közül a legnagyobb csillag a lelátón ült... Nurmit profivád miÉnekes István att nem engedték rajthoz állni Kaliforniában. Ezért egy lengyel futó, Janusz Kusocinski nyerte a tízezret. A finnek a Jarvinnen család legfiatalabbjának győzelmével vigasztalódtak. A papa 1906-ban, a második athéni olimpián a diszkoszvetésben győzött és Los Angelesbe mind a három fiát elküldte. A három hatalmas termetű Járvinnen — Kaarlo, Akilles és Matti — az első alkalommal létre hozott olimpiai falu egyik fő látványossága volt. Matti gerelyhajító győzelme után még fokozódott a népszerűségük. A vágtaszámokat a kis néger Eddie Tolan nyerte meg. Apró lábai dobverőként peregtek a salakon, vastag, feketekeretes szemüvegét tapasszal erősítette a füléhez. Százon 10.3-mal, 200-on pedig 21.2-vel szerzett aranyérmet. Nagy újság volt még, hogy az uszodában a japánok tizenöt-tizenhat éves legénykéi mindent letaroltak, A lóláb Amikor a leltározó bizottság a lovat meg a kocsit kezdte firtatni, Laska Gábor elkomorodott. — Azt nem lehet felírni! — Már hogyne lehetne! Aláírta Gábor bátyánk a belépési nyilatkozatot, amin az is rajta van, hogy mezőgazdasági szerszámokat, kocsit, lovat, miegymást át kell adni a közösnek. — De csak azt, ami az enyém. — Ki kéri a másét? írjad, Péter. Egy darab ló, négyéves, paripa, fején fehér folt... Egy kocsi, használt, kerekek jók, ráf jó ... — Mondtam már, hogy a kocsi, meg a ló idegen jószág! Itt az írás, a pecsét is rajta van a passzuson! Ez a ló, a kocsival együtt elkelt a májusi vásáron. A gazdája: Jójárt Antal. Majd a Jójártnál fölvehetik a leltárba, de itt nem, mert nálam csak tartásra van. — Jójárt is belépett? — Hogy lépett volna be? Városi ember az. Csak hát ez a passziója, a ló. Nincs annak egv falat földje sem. — Hat mi a foglalkozása? — Portás. Gyári portás ... Mindenki átlátott a szitán, de nem volt mit tenni. Laska Gábor túljárt bizottság meg a falu eszén, elpasszolta a lovat, mielőtt a közösbe kellett volna adni, azaz hogy átíratta. Ügy van vele, hogy majd elfuvarozgat itt a községben a -tartott* lóval és mégis a maga gazdája marad. Különben pedig sógora az a Jójárt, a volt felesége édestestvére. Kifundálták. Hát van ilyen. Nyelni kell egyet és tovább írni. — Egy darab vetőgép, egy darab fogasoló, egy szelektor ... így maradt meg a Funi Laska Gábornak, amivel csakugyan kis fuvarokat vállalt. Daráinivalót vitt a malomba, fát hordott be az ártérről, szenet szállított a plébánosnak. Kitelt belőle a dohányra meg a kosztra való, s mi kellett neki egyéb? Asszony, gyerek nem volt a háznál, csak magára volt gondja. Békében is hagyta a szövetkezetet, egy kapa földet meg nem piszkált. Ha hívták dologra, igérte, hogy majd megy, csak még előbb a tanyát betapasztja, csak még előbb a fát felvágja, csak még előbb megássa a kertet. Végül mégiscsak odaszorult. Nem ment ő akkor sem, onnan jöttek, mert hamar híre futott, hogy nagyot emelt az öreg és megpattant benne valami ér. így hát most egyedül nyög a tanyában, nincs aki egy pohár vizet, egy meleg levest adjon neki, vagy megigazítsa a feje alatt a párnát. Négy-öt fiatal vállalta el, hogy gondozásba vesz; az öreget, hátha megenyhül a szövetkezet iránt, de meg nincs is ki másra hagyni. Ha megvolna 'a földje, azért elistápolná valaki, de így kinek kell? A meztelen bajjai senki sem szívesen köti össze a sorsát. Elmentek hát hozzá, kitakarították a tanyaházat, megetették az aprójószágot, orvost hívtak és ebédet főztek az öreg Laskának. — A lóról se feledkezzetek meg fiaim! A lóról... — De hiszen az nem is a Gábor bácsié! — Tartásra van nálam. Annál nagyobb a felelősség. — Flvinnénk tán addig a közös istállóba. Elkelne most a segítsége. Jó ló az, csak fel kellene javítani. — Nem! Nem lehet! A gazdájával menjek perre érte? Beteget, tehetetlen öreget istápolni, igen-igen természetes. No de egy idegen lovat? Még ha dolgozna érte. De hogy csak itt nyiharásszon a hűvös istállóban — azt már nem! Ügy döntöttek, hogy Kispéter Jani fölpattan rá és benyargal vele a városba. Viselje gondját a gazdája, Jójárt Antal. Ez a ló úgyis csak háborúságot okozott mindig, mert azt mondták az emberek: ha Laska Gábornak lehet, nekik is. Naplementekor már ott volt Kispéter Jani a gyárkapunál. Megkötötte Funit a kötőfékjénél, s egyenesen a portára ment. — Jójárt Antalt keresem. — Én volnék. — Meghoztam a lovat. — Hogy értsem ezt? Milyen lovat? — Hát a Funit, a maga lovát, amit tartásra adott Laska Gábornak. Mert hogy az öreget szél érte... No isten megáldja. Odakötöttem a telefonoszlophoz. Jójártban meghűlt a vér. Hiszen erről nem volt szó. A sógor éppen csak azt kérte, hadd legyen a nevén a ló. Hát mit csináljon ő most vele? Vigye föl a második emeletre és fektesse az ágyába? Vagy a fürdőkádba? S mivel etesse? A sajtos tésztát nem igen eszi a ló... Legjobb lenne talán eloldani és elengedni. De az se tökéletes. Holnap aztán benne lesz az újságban, hogy talált tárgyak: egy esernyő, egy szemüveg meg egy ló... Ügyis rájönnének, hogy honnan való. Lehet, hogy a fáskamrában megférne. Ha viszont a lakók megtudnák, isteni riadalom lenne. Persze, persze, kilátszana a lécajtó mögül. Meg aztán ezt etetni, itatni is kell, és annyit zabál, mint egy ló. Az igazgató keresetéből se futná egy lóbendőre, n«mhogy a portási fizetésből. Hogy ez a sógor is milyen bajt zúdít az emberre! Nézegette Jójárt a lovat messziről, kétszer-háromszor is megkerülte, próbált hozzá közelebb menni, de nem mert. Funi idegesen topogott a kövön, s mát felfarclt a járdára is. Egyre kellemetlenebb lett a dolog. Még csak az kellene, hogy valaki rákérdezzen a vezetőségből: „Kié ez a ló? Hogy tűrheti meg a portás, hogy idegen jószágot idekössenek a gyárkapuhoz?" Pont most, nyugdíj előtt... Szorultságban jobban hegyesedik az ész. — Halló, vágóhíd? Egy gazdátlan lovat fogtak itt a munkások. Nem tudjuk hová tenni. Virslinek tán még jó lenne. Aztán ha megkerül a gazdája, majd megkapja a bőre meg a húsa árát... Kiszállt a rendőrség is és úgy találták, hogy a gazdátlan lovat csakugyan el kell vinni. Jójárt izzadt, tüzelt, de csak az volt neki fontos, hogy eloldják onnan a kötőféket. Majd értesíti a sógort, hogy süsse meg az ötletét. Legföljebb nem fuvarozgat tovább, hanem el matat a közös földön. Mondta ő akkor is, hogy nem lesz ez jó, de ő akarta mindenáron. Csak legalább neki ne kellene enni a Laska Gábor főztjéből. Hiszen úgy lehet, büntetés is jár ezért. S kinek, mint a tulajdonosnak? Mert hiszen most már teljes hosszában kilátszik a lóláb. Sz. Simon István Nyári Tibor, a megyei góllövőlista első helyezettje talmazza. A legeredményesebb góllövő ezüst serleget, a második ég harmadik helyezett pedig egy-egy emléktárgyat kap. A góllövőlistán az élcsopor állása jelenleg a következő. 21 gólos: Nyári (Szegedi Spartacus). 19 gólos: Szél (Szegedi Dózsa. 15 gólos: Bite (Sz. Spartacus), Fodor G. (Szentesi Kinizsi). 13 gólos: Bánfi (Alsóvárosi MÁV). 11 gólos: Slezák (Sz. Dózsa). 9 gólos: Sajtos és Zádori (Szeged Honvéd), Gábor (Dorozsma), Virágh és Bulik (Szentesi Vízmű), Sándor és Sarkadi (Szegedi Ruhagyár). 8 gólos: Bischoff (Kiste,, ,, ek), Károlyi (Sz. Dózsa), megelőzték a nagy eselyes Varga (Sz. Spartacus), Molamerikaiakat. nár (Sz. Vízmű). Közös szegedi ökölvívócsapat Egységben az erő — tartja nap, szombaton este lesz a régi mondás, s ezt meg- Szegeden a Rókusi Tornaszívlelve a szegedi ökölvívó- csarnokban: a Ceglédi VSE sport vezetői elhatározták, jó képességű gárdája áll ki hogy a Dózsából és az ellenük az este 7 órakor kezSZVSE-ből közös csapatot dődő találkozón. Télen bualakítanak. A területi baj- dapesti csapatokat is vendénokságban továbbra is kü- gül lát majd a szegedi ököllön-külön vesznek részt, de vívó-válogatott, s így jó a baratsagos merkozeseken , ,.,11. . egyesítve az erőket, egy csa- mGrkoZesekre van kilátás. A patként indulnak. holnapi találkozó is nagy A Dózsa—SZVSE vegyes- küzdelmet és szoros eredcsapat bemutatkozása hol- ményt ígér. =S=0=R=0=K=B=H=N= Kiskunfélegyházán kétna- kerül a Dózsa—SZAK talál^.,.Ktíi:dÜ10. irj,ús,:igi bir kozó a Hunyadi téren és a Szegedi Honvéd—Szegedi kózóversenyt rendeztek. Az országos meghívásos küzdelemben részt vettek a Szegedi 624. sz. ITSK és a Szőregi TSZ SK fiataljai is. akik helyezéseket értek el. A serdülők között Lele (ITSK) második, Tóth (Szőreg) harmadik. az ifjúságiaknál Szűcs (Szőreg) harmadik lett súlycsoportjában * A Szegedi EAC jó formában levő kosárlabda-együttese holnap, szombaton a Budapesti Honvéd sokszoros bajnokcsapatával játszik bajnoki mérkőzést a Rókusi Tornacsarnokban délután 5 órai kezdettel. A Honvéd kitűnő erőt képvisel és már idei bajnoknak tekinthető. Gremingerék ellen nem lehet győzelemre számítani, de az biztos, hogy szép mérkőzést és jó játékot láthat a közönség. * Holnap két labdarúgórangadót is játszanak Szegeden. A megyei bajnokságban már szombaton sorra Spartacus összecsapás a Szabadság téri pályán. Mind a két helyen délután 4 órakor kezdenek. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar szocialista Munkáspárt Csongrád megyei es Szege* városi bizottságának lapja. Megjelenik a étié Kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő Mzottsás Főszerkesztő: or Lóköa Zoltán Szerkesztősé*: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja II. Telefon: 35-3(1. 30-03 Éjszakai telefon: 35-00 Eladja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős Kiadó Rovart László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztár saság útja 10. sz. Telefon: 35-00. 11-IS. (Beküldött kéziratot nem őrzün* meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda VáUalat Szeged Kárász a S. INDEX 35 055 Teri esz tik • songrda megyeo postahivatalok Előfizetési dll egy hónapra u Ft Előfizethető bármely postahivatalnál és kése besí tőnél. 6 DÉL-MAGYAHORSZAQ Póalek, 1964. szeptember 4, *