Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

Tizenegy országba utazik a hagyma Nylon tasakokban, miniatűr zsákokban a termés Császári parancsra százhúszezer fej vörös- és fokhagymát kellett szállítani 1788-ban a törökök ellen küzdő osztrák seregeknek. Az első „hagymaexport" emlékét sárgult papírok őrzik a múzeumban, s a mai nagyarányú szállításokról a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjának kimutatásai tanúskodnak. Makó környékéről és a szegedi járás tiszántúli községeiből ezer vagonnál több hagymát exportáltak az idén. Fogyasztók világszerte A fűszernövény termését tizenegy ország vásárolja. Svájc, Hollandia, az NDK, Olaszország, Anglia, NyugatNémetország, Svédország, Ausztria, valamint Kuba és Trinidad részére csomagoltak árut az idén, s rövidesen a Szovjetunióba indítanak vagonokat. Piros netz zsákokba rakják az exporthagymát, amit mindjárt a földeken maguk a termelőszövetkezeti tagok, a szedők csomagolnak, s természetesen az ő munkájuk a válogatás, osztályozás is- Némelyik ország külön kikötéseket alkalmaz. Az angolok gyakran kérnek olyan nagy hagymákat, amelyekből egyetlen darab egy egész család ebédjének ízesítéséhez elegendő. Különleges csomagolások Ahány ország — annyi kívánság, s mind teljesítik. Jubileum és feladatok Magyar-finn postai megállapodás Kövesi Béla, a Magyar állapodást írtak alá. Kövesi Posta vezérigazgatója finnor- Bélát fogadta a finn közlekeszági tárgyalásainak eredmé- désügyi miniszter, nyeként a magyar és finn Vincze István, hazánk helpostai szervek közötti — a sinki ideiglenes ügyvivője két ország közötti postai és fogadást adott a magyar postávfeözlési kapcsolatok köny- taügyi küldöttség tiszteletére, nyítését tartalmazó — meg- (MTI) Vidéken több mint ezer javító és szolgáltató átvételi hely Az OKISZ sajtótájékoztatója Csütörtökön sajtótájékozta- seket állították ki, amelyek tót tartottak a kisipari szö- Jelentős idő- és munkaerővetkezeteknek az Orszáeos megtakarítás révén segítik a vetKezeteKneK az országos mezőgazdasag műszaki fejMezőgazdasági Kiállításon lesztését. Ezek közét tartozik felállított pavilonjában. Erdős például az a gép, amellyel József, az OKISZ elnöke csírázó, azaz előhajtatott burtájékoztató előadásában ki- gonyát lehet ültetni, vagy az fejtette, hogy a mezőgazdaság üdítőitalt palackozó félautofejlesztésében, segítésében a mata berendezést. (MTI) kisipari szövetkezeteknek is jelentős szerepük van, mégpedig három területen. Először is az agrártudományi kutatóintézetekkel együttműködve a mezőgazdaság különböző ágazatai részére készítik el a legújabb gépek és műszerek kísérleti példányait, prototípusait A kisipari szövetkezetek második fontos feladata, hogy különböző áruk, tömegcikkek szállításával kiegészítsék az állami ipar áruforgalmát. A mezőgazdaság kötéláru-szükségletének például a felét — évente mintegy 400 tonnával •— a kisipari szövetkezetek fedezik, a fogatok, versenylovak lószerszámainak pedig ők a kizárólagos szállítói. A falusi lakosság részére tekintélyes építőipari tevékenységet is kifejtenek. Az idén például 770 millió forint értékben építenek családi házakat, 350 millió forint értékben pedig falusi kulturális, vendéglátóipari és egyéb hasonló létesítmények építésén, karbantartásán dolgoznak. A kisipari szövetkezetek Vidéki tevékenységének harmadik fő köre a javítás és szolgáltatás. Több mint ezer helyen van már a földművesszövetkezetekkel közös átvevőhelyük. Most azt tervezik, hogy a járási székhelyeken hoznak létre 5—6 iparágat felölelő központi üzemházakat. Az OKISZ bemutatója sokoldalúan szemlélteti a kisipari szövetkezetek mezőgazdasággal kapcsolatos munkáját. Elsősorban azokat a modern technikai vívmányokat, új gépeket és berendezéHuszonöt-, öt- és egykilós zsákokba teszik a vöröshagymát. A svédek legújabb kérése szerint pedig miniatűr zsákokat is állítanak össze, három darab hagymával. Ezek valószínűleg önkiszolgáló boltokba kerülnek. A skandináv államba kompvagonokban történik a szállítás, nem rakják ki a tengerparton a vasúti kocsikat, hanem rátolják a hajóra, s átrakás nélkül jut el az áru rendeltetési helyére. Ugyancsak Svédországba tízdekás nylon tasakokban küldik a fokhagymát Pattan, mint a labda A magyar hagyma népszerűsége és növekvő keresettsége egyedülálló jó tulajdonságaival magyarázható. Tetszetős, csillogóan fényes héjú, jól bírja a szállítást, ha földre ejtik, pattan mint a labda anélkül, hogy megsérülne. Az egyiptomi hagymánál is jobb minőségű, s olyan hagymás államok, mint Olaszorzág és Hollandia i$ vásárolja a Makó környéki termést A kétszáz esztendős mezőgazdasági kultúra agrotechnikájában az utóbbi évtized fontos változásokat hozott. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kutatói, szakemberei olyan „gépcsaládot" konstruáltak, amelynek berendezései a magvetéstől, a növényápoláson keresztül a dughagyma betakarításig helyettesítik a nehéz és fárasztó kézi munkát. Ez is hozzájárult a magyar hagyma mai világpiaci rangjának kivívásához. T. B. A

Mb.„l; és TermészetMuszakl tudományi Egyesületek Szövetségének szegedi intéző bizottsága most ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból igen stílusosan nemcsak hivatalos ünnepségeket tartottak, hanem egy hónapig előadásokon, kiállításokon, s más alkalmas rendezvényeken hívják fel a figyelmet, a szokásosnál is nagyobb intenzitással, a különböző szakmák műszaki fejlődésére, újabb eredményeire. Ez már az idén a második olyan szervezett megmozdulás az MTESZ részéről, amely méltóképpen reprezentálja a szövetség célkitűzéseit és erőfeszítéseit a tudomány és az ipar színvonalának növelésére itt Szegeden is. Az első az üzemi technika hónapja volt, melyet közösen rendeztek meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsával. A technika hónapjának rendezvényei már harmadik éve kerülnek sorra, lassacskán hagyománnyá vagy galábbis munkamódszerré válnak. A jubileumi ünnepségek egyikén egy felszólaló mégis megjegyezte, hogy az MTESZ munkáját még nem ismerik elég széles körben. Eme önkritikus véleménynek van is alapja, hiszen mint oly minden másban, a műszaki propaganda hatásfokában sincs felső határ, bővíteni mindig lehet és kell is. De pesszimizmusra azért nincs ok. A statisztika fehéren feketén kimutatja, hogy csupán 1964 első felében 509 rendezvényen 28 ezren vettek részt. Valószínű, hogy a számok tekintetében maximaiizmus volna többet kívánni, mivel jól tudjuk, hogy egyelőre Szegeden nincsen olyan bázisa a tudományos, s még inkább a ' műszaki életnek, mint az ország más, sokkal iparosodottabb nagyvárosaiban. Ha azt az utat amit az 1949-ben megalakult Kétszakos képzés a főiskolán Több mint 300 hallgató kezdi meg új rend szerint tanu'mányait Tavaly vált ismeretessé, se azzal kezdődött, hogy a hogy a tanárképző főiskolá- Művelődésügyi Minisztérium kon idén szeptemberben az minden főiskolának elküldte elsőévesek számára az eddigi a kétszakos képzés programháromszakos képzés helyett ját, tantervét. A program kétszakos képzés kezdődik. Most, az új tanév megindulása előtt Gaál Gézával, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk, mi a jelentősége a kétszakos képzésnek, továbbá, hogy befejeződtek-e az előkészületek, megtörtént-e minden a zavartalan áttérés biztosítására. — A kétszakos képzés bevezetése — mondotta Gaál Géza — azért fontos, jelentős állomása a tanárképzésnek, mert a minőség javítását szolgálja. Nyilvánvaló alapelve az volt, hogy a tanított anyag mennyisége az eddigiekhez képest általában nem növelhető. Mélységben viszont igen. Ez azt jelenti, hogy egy-egy anyagrészre most több idő, több óra fordítható. — Az előkészületekhez tartozott az úgynevezett szakpárosítás kidolgozása. Vagyis annak meghatározása, hogy milyen tárgyak kerüljenek egymás mellé. Ezt a munkát a főiskolák végezték. Az egymáis mellé helyezés egyik fő szempontja az volt, hogy a ugyanis, hogy azok a tanár- szakpárosítás a jövendő tajelöltek, akik nem három, hanem csak két szakon tanulnak, jobban el tudnak majd mélyedni szakmájukban, biztonságosabban mozognak szakterületükön és alaposabb, elmélyültebb tudást szereznek, mintha három tárgyat tanulnának. Ennek következtében eredményesebben dolgozhatnak majd munkahelyeiken, az általános iskolákban. Szakpárosítás — Az új rendszerű képzés bevezetésének előkészítéAz őszi csúcsforgalom feladatai a vasutasszakszervezet választmánya előtt A Vasutasok Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt a vasutasok Petőfi Sándor Művelődési Otthonában választmányi ülést tartott. Az ülésen Kiss Károly, a szegedi vasútigazgatóság helyettes vezetője mélyrehatóan elemezte az igazgatósághoz tartozó vasutas dolgozók feladatait az őszi csúcsforgalom idején. A szállítás mellett kitért a rakodási, a pályaépítési, pályafenntartási és távközlési problémákra is, és felhívta a figyelmet a pontos, baleset nélküli munkára. nárok majdani kötelező óraszámát teljes mértékben kitöltse. Olyan tárgyak tehát nem kerülhettek egymás mellé, amelyeknek az óraszáma alacsony. — A szakpárosítások ennek megfelelően készültek el. A felvételre került hallgatók sokféle — közel harminc — lehetőség közül választhattak. Hogy csak néhányat soroljunk fel ezek közül, együtt tanulhatják — és az új tanévben már tanulják is — a magyart és a történelmet, az oroszt és a testnevelést, a matematikát és a rajzot, a földrajzot és a testnevelést, a biológiát és a mezőgazdasági ismereteket. Könyvek és jegyzetek — Mivel a főiskolákon tanított anyag terjedelme a kétszakos képzésben általában nem bővült, felhasználhatók hozzá azok a tankönyvek és jegyzetek, amelyek az oktatási reform szellemében eddig is készültek és készülnek. A Szegedi Tanárképző Főiskola ezeknek megírásából jelentős részt vállalt. A kilenc bevezetendő tankönyvből hetet, a 78 jegyzetből pedig harminckettőt a szegedi főiskola tanárai írtak. Ezeknek egy része már meg is jelent, de a többi is időben a hallgatók rendelkezésére áll majd. — Megjelentetésükben sajnálatos akadály a nyomdai kapacitás hiánya. Jellemző erre, hogy a levelező oktatás számára készült Módszertani Útmutatót, melyet dr. Szabó László igazgatóhelyettes vezetésével a szegedi főiskola tanárai írtak, a főiskolán kellett stencilezett formában előállítani, annak ellenére, hogy nagy példányszámban jelent meg, hiszen az egész ország, minden főiskola számára érvényes. Uj tárgyak — A kétszakos képzés egyik újdonsága, hogy két új tantárgyat is bevezetnek. Minden elsőéves hallgató számára kötelező tantárgy lesz a Nyelvmüvelés és az orosz szokcsok számára Bevezetés az irodalomelméletbe című előadások hallgatása. Ez utóbbi a magyar szakos hallgatóknak eddig is, most pedig orosz szakos, minden elsőéves számára kötelező. A tantárgy általános tájékozódást nyújt, s hozzájárul a hallgatók ízlésének formálásához, neveléséhez is. — Kétszakos képzés az idén természetesen csak az elsőéves hallgatók számára kezdődik. Számuk több mint háromszáz. Ez azt is jelenti, hogy az idén nemcsak a tanárképzés minőségének javításával, hanem a tanárjelöltek számának növelésével is — tavaly 180 elsőéves hallgató volt — az iskolareform megvalósítását szolgálja a Szegedi Tanárképző Főiskola. szegedi MTESZ-csoport végigjárt mígnem 18 tagegyesületet és jóval több mint 3 ezer tagot — az MTESZ teljes tagságának egyötöd részét — magában foglaló intéző bizottság lett belőle, akkor tulajdonképpen elégedettek lehetünk. öröm lapozgatni' azokon az íveken, melyekben leírták, hogyan jöttek létre a tudományos és műszaki egyesületek szegedi csoportjai, milyen munkát végeztek a múlt években, hogyan hívták fel olykor az egész ország, sőt kicsit a világ figyelmét is magukra. Túlzás ez? Aligha. Csak emlékezzünk rá például, hogy a Bolyai János Matematikai Társulat az országban először itt alakult meg. Arra, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1959-ben Szegeden tartotta vándorgyűlését. Hogy az Építőipari Tudományos Egyesület kezdeményezte 1963-ban a szocialista faluról szóló nagyszabású ankétot. Arra, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület hívta össze 1961-ben a városi közlekedés aktuális problémáit elemző konferenciáit. Arra, hogy a legfiatalabb szegedi tagegyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület hívására jöttek össze az idén a gázszakma legkiválóbb képviselői az ország különböző részéből. Ezek persze csak szemelvények, figyelmeztető adatok a teljesség és a rangsorolás igénye nélkül. Ismeretes, hogy mikor a tudomány közvetlen termelőerővé válik korunkban, a műszaki fejlesztés igen nagy feladatokat ró mindannyiunkra. Azzal, hogy az MTESZ szegedi intéző bizottsága 18 tagegyesületbe összpontosította csaknem valamennyi szakma helyben található erőit, hozzájárult az említett célok eléréséhez, s egyben elérte azt is, hogy Szeged az elmúlt 15 évben tudományos és műszaki tekintetben is bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Vehetjük bizonyságul a különböző munkabizottságok tevékenységét is, mellyel országos vagy helyi célkitűzések mielőbbi valóraváltását szolgálták. Szeged általános rendezési tervének bírálata, a fürdővárossá való fejlesztés lehetőségeinek feltárása — mind-mind időszerű, s a maga nemében jól megoldott feladat volt. S ne feledjük: az MTESZ-ben dolgozó emberek társadalmi munkások, akik szabadidejüket, pihenésre, szórakozásra fordítható energiájukat áldozzák fel a közösség érdekében. Nyomon követhető a fejlődés a szövetség tevékenységének módszereiben iis. A már említett üzemi technika hónapjának idején, és máskor is, az előadások, ankétok, kiállítások rendezése mellett mind többet használják fel az ismeretterjesztés hathatósabb, népszerűbb formáit: a filmvetítéseket, a klubesteket, a társas, baráti összejöveteléket. Hogy miért fontos ez? Ha már ennyi szépet és jót mondtunk eddig az MTESZ-ről. hadd említsük fel munkájának egyik fogyatékosságát is. Nevezetesen azt, hogy még mindig nem foglalkozik eleget az üzemi munkások ismereteinek bővítésével, nem vonzza őket kellőképpen magához. Az ismeretterjesztés korszerű eszközei éppenséggel ehhez segítenek hozzá. Sokan azt hiszik, hogy az MTESZ „területe" bezárul a technikumot végzett szakember egy begy űjtésévej. Ez tévedés. Nem az iskolai végzettség szabja meg a tevékenység határát, hanem az érdeklődós. Az érdeklődést pedig elsősorban az MTESZnek kell felébresztenie az üzemi munkások között is. Kétségtelenül sikernek könyvelhető el, hogy az elmúlt években lényegében megvalósították az úgynevezett műszaki középkáderek helybeli továbbképzését. A faipari egyesület például technikumot szervezett, s csaknem valamennyi egyesület tanfolyamokon képezi tagjait. Kudarc számba megy viszont, hogy főiskolai, egyetemi képzettségű szakemberek helyi továbbképzését a különböző kezdeményezések és tárgyai ások ellenére sem sikerült megnyugtatóan megoldani. E tekintetben még további erőfeszítésekre van szükség. Ma már nemcsak Szegeden található létalapja az MTESZ-nek, a vidék iparosodása szükségszerűvé teszi működését szinte minden vidéki városban. Több tagegyesületnek már korábban alakult csoportja a megyében, Makón, Hódmezővásárhelyen vagy Csongrádon, sőt a közlekedési egyesületnek a megye határain kívül is. Szentesen pedig „kihelyezett" csoportja működik az MTESZ-nek. A fejlődés azonban mintha megtorpant volna. Szentes után várható volt. hogy Hódmezővásárhelyen is megalakul a csoport, de szervezése megakadt. Éppen ezért mondható jelentősnek. hogy most, a jubileum alkalmával Szegedre hívott országos vidéki tapasztalatcsere-értekezlet napirendjén a szövetség új ügyrendi szabályzatának megtárgyalása szerepelt. Az ügyrendi szabályzat csak látszólag bürokratikus formaság, valójában kereteket teremt, s életbelépése után remélhetőleg lendítést is ad az MTESZ munkájának kiterjesztésére. Egyúttal azt is elmondhatjuk róla, hogy bevezetésének szükségessége az MTESZ társadalmi jelentőségét jelzi, s mint egy alkotmány, leszögezi az eddig elért eredményeket, s egyúttal megszabja a fejlődés lehetőségeit és irányát is. Még egy fontos ben újabb sikereket, nem pedig megtorpanást szeretnénk észlelni. Mégpedig az intéző bizottság kötelékében működő állandó és időszaki munkabizottságok tevékenységében. Sajnálatos, de tény, hogy éppen a jubileum évében elmaradtak a tőlük megszokott színvonaltól, s jelenleg nem végeznek olyan munkát, mely túlmutatna az egyesületi feladatokon, komplex, a várost, vagy egyes iparágakat érintő feladatok megoldását szolgálnák. Az idén, bár most is működik névleg több munkabizottság, különösebb eredményt még egyik sem tudott felmutatni. A Műszaki és Természettudományok Egyesületének Szövetsége Szegeden is nagy munkát vállalt a tudomány és a népgazdaság fejlesztésében, a műszaki haladás társadalmi szolgálatában, a műszaki, gazdasági, mezőgazdasági és természettudományokkal foglalkozó szakemberek szakmai és ideológiai műveltségének növelésében. Tevékenységére nagy szükség volt az elmúlt másfél évtizedben, de még nagyobb szükség lesz a következő években. A jubileum megszabja a feladatokat. FEHÉR KALMA.N Péntek, 1964. szeptember 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 3