Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

Sajtófogadás az NDK nagykövetségén Wilhelm Meissner. az NDK budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ked­den sajtófogadást adott. Tájékoztatójában hangsú­lyozta: az NDK megszületé­sével Németország egyhar­mada örökre megszabadult a német imperializmustól, s először jött létre olyan né­met állam, amelynek a né­pek közötti barátság és a béke biztosítása a legfelsőbb törvénye. Ezután részletesen foglalkozott az európai poli­tikai élet homlokterében álló német kérdéssel. Az NDK politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fej­lődéséről szólva egyebek kö­zött méltatta a Szovjetunió­val kötött barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási-és együtt­működési szerződést. A tájékoztató után a nagy­követ szívélyes, baráti lég­körben .hosszan elbeszélge­tett a sajtó munkatársaival. (MTI) Megoldják a kisközségek szolgáltatási problémáit A legfrissebb felmérések tik, s továbbítják a javításra szerint az ország kétszázti- váró holmit a városokban, zenhét községében nincs asz- vagy nagyobb községekben talos, 409 községből hiányzik működő ktsz-ekhez. Ez be­a szabó, 105-ből a cipész, vált, de nem oldhatott meg négyszáztizenegyből pedig a minden problémát. A végső fodrász. Még mindig kétszáz- megoldást attól az egyez­tizenhat olyan falu van az ménytől várják, amelyet a országban, ahol nincs vil- falusi szolgáltatások szerve­lanyszerelő. Lakatos, kárpi- zésével kapcsolatban a közel­tos, cipész, bádogos és ve- múltban írtak alá a SZÖ­gyesipari szolgáltatásokkal VOSZ és az OKISZ vezetői, együttesen 1075 község nincs Ez az egyezmény jogot biz­ellátva. tosít a földművesszovetkeze­A kisközséeekben ucvanis teknek arra> hogy a 2000 A Kisközségekben ugyanis kosúnál kisebb községekben, önálló, illetve főfoglalkozású aZ építőipari tevékenység ki­rádió- vagy tv-szerelő, fod- vételével, bármilyen, a la­rász, vagy bármilyen más kosság által igényelt ipari szakember nem talál annyi jellef szolgáltatást elvégez­; zenek. Ezzel lehetoseg nyílt munkát, amennyiből biztosít hatná maga és családja meg­élhetését. Az ilyen községek­ben a ktsz-ek is csak tete­arra, hogy a helyi földmű­vesszövetkezet egy-egy alkal­mazottja, vagy tagja a föld­mes ráfizetéssel vállalhatnák művesszövetkezet költségén egy-egy műhely fenntartását kitanuljon egy-egy szakmát, Megpróbálkoztak azzal a .... , . megoldással, hogy a földmű- s a szövetkezet altal beren­vesszövetkezetek felvevőhe- dezett üzletben, masodallás­lyeket nyitnak, itt összegyűj- ban működjék. önkényesen váltak me9 egymástál: Ők tizenheten és a gyár A Kenderfonó- és Szövő- — Hát persze! Azért jöt- írjuk, mintha fizetés nélküli ipari Vállalat szegedi ken- tek el onnan sokan hozzánk, szabadságon lett volna. Ha derfonó üzeméből ez évben mert itt többet lehet keresni, nem, akkor így marad a augusztus közepéig tizenhe- Igaz, jóval több a munka könyve." Hát ez meg milyen ten léptek ki önkényesen, is ... — hallom a választ az igazságos döntés.. J21 Többségük családi okokra, be- Universal Ktsz szolgáltató * .,. , iegségre hivatkozott. Az részlegénél. Áprilisban írtak a konyve­igazság: sokan magasabb ke- Eperjesi Ferenc jelenleg ff ?nkénye?en leP®tt reseti lehetőségekről hallót eperjesi rerenc jeienieg kl májusban helyezkedhe­rtseti íenetosegeKrol hallót- vidékén van. Hiaba keresem, tett voina pi a7 occptcvárhan tak, ezérfc váltak meg az nem tudok szót érteni vele I - , * , ^ . 11 , , .. r1 s vegul jumus 15-tol dolgo­uromtoi. A munkakönyve beszel rola. zott rsak akkor m,-n. ki Aki elment szerencsét pró- 1959 szeptemberében ment seStő a vendésíátónS halni, nem biztos, hogy meg- a kenderbe dolgozni. S 1964 Seglt° 3 vendeglatonal­találta, amit elképzelt magá- január 15-én önkényesen — Alig kerestem 800 forint nak. A tizenhét önkényes ki- csapta be maga után a ken- körül... Huszonöt év után lépő közül sokan már új der kapuját. Ott hétforintos valóban az egészségi állapo­münkahelyükről is „tovább- órabére volt. tom késztetett arra, hogy ott­álltak", s olyanok is vannak , hagyjam a gépeimet. S ennyi közöttük, akiknek még ma Január 18-an mar az Um- szoigálat után ezt érdemel­6incs megfelelő állandó versal Ktsz-ben kezdte a tem? munkahelyük. munkát. Februárban 2000 fo- .. , , - , nimiiu..^^ , .. . Most a kabelgyarban beszé­Nem akarok örökre 00 1 keresett> 3unius" lek vele. Ügy van itt, mint ban pedig majdnem 2300-at. termelőszövetkezeti dolgozó. ittmaradni Régi magyar közmondás: s h°gy ez az állása meddig - Kérem, hogy engedje- a pénz beszél, a kutya ugat. j052' az raa még bizonyta­nek el jelenlegi munkahe- Sok igazság, nagy bölcsesség lyemről, mert elég szűkös bújt a szavak mögé. S ha * körülmények között élek, és most Eperjesi Ferenc azt A Kenderfonó és Szövő­másutt többet tudnék keres- mondja; hogy az vesse rá az ipari Vállalat szegedi kender­rotV'l^íaotaG^ultaőstínte első kbvet, aki ha teheti, a üzeméből ebben az év. MSftSf. helyében nem ugyanígy cse- ' "Sg^ 10-en hagyta maga rnogott a lekszik, bizony nem marad- Többségük családi okokra hi­?ZBg!^kender elofono mun" nának sokan a dobálódzók. vatkozott. Aki elment sze­rencsét próbálni, nem mind Huszonöt ev után találta meg, amit elképzelt magának katermét. A munkakönyvét kiállítot­ták. Arról vall, hogy gaz­dájának 6,50 volt az órabére, — Bizony, még ma is fur­amikor megváltak egymástól; ^ az egyeztető bizottság Vastagh Gyula es a gyar. „ . „ - Nem akarók örökre itt- velemenyet — emeli egy maradni. Átmegyek majd a szinttel magasabbra hangját MAV-hoz, ott vagonkirakás- Királyházi Sándorné — Tíz Méry Éva Haragtartók L de miért? egtöbben szeretik az muson munkálkodunk —, ha szút. Ki ne hallott volna még őszinte beszédet A valaki még ma sem veszi ter- olysmiről, hogy látszólag nyilt, szemtől szembe mészetesnek a személyéhez minden elrendeződött a kon­véleményt mondó emberek— kötődő hibák leleplezésének fliktus után, majd egyik nap­ha eleinte nem is mindig ér- szükségességét, ezért vala- ról a másikra egyszercsak tik meg őket — általában mennyien felelősek vagyunk, leváltották, vagy elbocsajtot­rokonszenvesebbek, mint az ., ...... . tak egy embert a vállalattól, örökké mézes-mázos szavúak, A ^kar bírálatról besze- mert vaiamit elfuserált A akik aztán rendszerint „há- J\ lunk> feltételezzük a vállalatnál némelyek helye­minden elfogultság selték a döntést, mások saj­nélküli, messzemenő tárgyi- nálták „szegényt", de csak lagosságra törekvő ítéletal- keveseknek jutott eszébe, kotást Senki sem kívánhatja, hogy egy évvel ezelőtt ő szó­hogy a megbirált személy lel- iait fGi termelési értekezle­túlról jönnek" és sohasem tudjuk, hányadán állunk ve­lük. Szókimondó munkatár­sainktól még a bírálat is el­viselhetőbb, mert tudjuk, sal kereshetek még három­mondta hónap megszakítással 25 évet Szegedi töltöttem a kenderfonóban. kenderben. Huszonhat mun­kanapra 1275 forint bért fi­zettek neki. ezret is havonta új munkahelyén, Konzervgyárban a felvételi Hát ezt érdemeltem?! irodán. Július 7-én kezdett ... .„-- . , , , , . , ,, Huszonot evig koptatta a eloszor dolgozni. A ket da- . , , ,. tum között eltelt időszak vizesfono gepei előtt a kove­aiatt nem volt munkahelye, zetet. Hány kilométert tett itt a konzervben az első hó- meg azóta ma már ízületes napja elég jól „kifutott": júli. lábaivaJ? Mindig menni) meg usban 1600,- forint volt a állni; három műszakban. Borítékjára írva. Rakodó, tel- .... , r, • - . , , , — Belefáradtam mar. Al­jesitmenyberben számolják , ,,_,,„ , . „ , , , lando delelottrol hallottam el. Augusztusban azonban 1 ... Í..I.V. . • , az ecsetgyarban. Pedig ott nem keresett többet, mint a , kevesebbet kerestem volna, mert a kenderben 1700 fo­rint volt a legutóbbi, a már­,„ _, . .. , . , . ciusi bérem is. Aztán a Megerte az onkenyes kile­. . munkaközvetítő nem adott pes? papírt. Akkor fellebbeztem, Az vesse rá az első követ... kértem, hogy utólag javítsák ,T . . , . .. . . ki hozzájárulásos kilépésre Nem mindenki jart igy. , ... Volt, akinek jobban kedve- a munkakönyvemet. Azt fe­zeit a szerencse. lelték: „Ha visszajön, úgy Szállítják az ezerjót és a kadarkát Csongrád megye szőlőter- kezdték meg. A tsz-ek, a ter­melő vidékeiről már eddig melők főleg szőlőként ad­tízezer mázsa szőlőt szállí- ják át a leszerződött meny­tottak be a Csongrád—Szol- nyiséget, mustot kevesebb nok vidéki Állami Pince- mennyiségben visznek az át­gazdaság különböző pincé- vevőhelyekre. A tervek sze­szeteihez. Az ezerjó átvétele rint a megyében 120 ezer befejezéshez köíeledik, míg mázsa szőlőt vesznek át a a kadarka szállítását most pincészetek. Hollós Ervin: és hogy az elhangzottakon kívül kesedjék, vagy a mellét ver- ten a felettese atyaistenke­nem marad bennük semmi, ve »mea culpazzon akkor is, dése ellen. Bebizonyítható amit alkalomadtán kívánnak ha rágalmazzák, vagy ha az ilyenkor a rosszindult? Saj­kijátszani ellenünk. Egyene- 0 szamlajara irt hiba mas noS( csak igen nehezen, sen áldásos, ha igazi bará- személyekhez kotodik. Teve­taink, elvtársaink kendőzet- des ne esfk: "em az a «f A megbiraltaknak ez a lenül elénk tárják baklövé- rmces ember, aki mindenfele /\ fajtája ugy viselkedik, seinket sőt az sem olvan k"tikara csak bologat, ha- mint a Bourbonok, nagy tragédia, ha kissé fel- az> aki a személyeske- semmit nem tanul es semnut nagyítva mutatják be azokat, dest- a nyilvanvaló nem felejt. Jol ehet, mar ok hiszen a megszüntetés félté- rossz indulatot batran vissza- u reg korrigálták a szova tele, hogy lássuk őket, tud- utasítja. A biralat többnyire tett mulasztást, ugyetlense­junk létezésükről akkor is kellemetlen erzese- get, a fejükből azonban nem ket ébreszt, ha körültekintő megy ki a revans gondolata. Mái- közhely, hogy abszolút és a jószándék kétségbevon- Különösen ha van valami­tökéletes, hiba nélkül való hatatlan, hát még ha felelőt- lyen hatalom a kezükben, s ember nincs ezen a glóbu- lenül vagdalozó és nagyító- ezt könnyebben megtehetik, szon. Ha nagyon pontos, lel- val kell keresni benne az Elvük: szabadulni minden­kiismeretes is valaki a mun- igazságot! képpen a kellemetlenkedők­kájában, egyszer-másszor le- Trthh i a7ímban „ tői, mert akkor csend és nyu­het rosszabb a hangulata, , T°bbnyme azonban ..nem a galom Jesz talán_ kényelme. nyomhatja valami a kedé- kntlka talalasaval es a tar- sebbé válik az élet. Az egyik lyét, s ilyenkor akaratlanul talmával van baj a minden- vállalattól egymás után ket­is becsúszhatnak hibák. Mi- napi életben, hanem a fogad- ten is távozni kényszerültek, lyen jól jön ilyenkor a fi- tatásával Vannak akik űev s masho1 kerestek munkát, gyelmeztető szó! Aki józanul tetasavaL Vannak, akik ugy Ugyan miért? A vállalat >>ve_ gondolkodik és nem örökké iszonyodnak a biralattól, hogy zérkarának" egy része nem a presztízsét félti, az szíve- szinte remegnek bele. Hiába munkával, hanem ivászattal sen kalapot emel érte. igaz nem öt. hanem száz szá- kezdte a napot, fél délelőttö­„ ., .... , . .. , , . ket töltöttek a söntésben. Csakhogy bármilyen nep- zalekig, neha akkor is sze- Akadt olyan> ezt képtelen szerű és előnyös is elfogad- mélyes sértésnek, támadás- volt szó nélkül hagyni és pá­ni az intelmet, mindig akad- nak veszik és legszívesebben nászt tett a főnökénél. Ter­nak, akik duzzognak, sőt né- ártani szeretnének a felszó- mészetesen nem tudta, hogy . , , , . i„i 1 a -i r , rossz helyen kopogtat. A fo­ha meg is haragszanak erte. lalonak. Az ilyenfajta ember nök hümmögve, bólogatva Szavakban általában egyet- sohasem értékeli azt, hogy meghallgatta, majd utána értenek azzal, hogy ami igazat mondtak róla, még- közölte szeszkedvelő barátai­rossz, azt jóvá kell változtat- hozzá csupa jóakarattal, se- "Vigyázat! x. Z. fúr , , , , , ~ . ,,, , , , , bennünket!" Amikor az illető m, magukban azonban mást gitoszandekkal, hanem azt megtudta ^ a fura főnöki gondolnak. Mások előtt elité- nézi rögtön.: a ranglétra fo- hozzáállást, jobbnak látta lik a hízelgést, a talpnyalást, ka>n milyen magasan áll az önként „lelépni". A másik is viszont titokban jólesik ne- illető. Ha az övénél alacso- többé-kevésbé hasonló okok kik akár a legátlátszóbb di- nyabb a beosztása, akkor fé- miatt kérte ki munkakönyvét csérét is. S ezt az emberi lelmetes tud lenni iránta, ha citálhatunk egyéb példá­viszont magasabb, akkor alá- kat is Egy szegödi zatosan meghunyászkodik két évvel ^^ valaki meg. bírálta a művezetőt, mert D e ez még hagyján. Mi- durva, goromba volt beosz­vel az igazság ma már tottjaival szemben, sőt né­pozíciókhTta^tf tt - -^t , legtöbbször tőlük függetlenül mert termelési értekezleten neveles feladata mind töke- diadalmaskodni szokott, nem neki nem tetsző véleményt letesebbé formálni a társa- olyan egyszerű kicselezni, s nyilvánítottak. A bírálat az dalom elszigeteltebb, elmara- hosszút állni érte. Pláne nyil- úisaeb..n is meaielent mire dottab tagjait. Itt nincs he- ten' hivatalosan ilyesmi szin- műveÍtö Zv Ive türelmetlenségnek s te Ehetetlen. A legharago- 32 Bnntett ™vezetf .nagy tureimetiensegneK s sabb megbírált is tudja h larmat csapott. Azzal érvelt, mindig óvakodnunk kell az törvény óvja azt, aki valami- hogy „a dolgozókkal csak „ultima racio" kimondásától, lyen fonákságra felhívja a erős kézzel lehet bánni", kü­Marx azt mondja, hogy az hnU^t"'^dot lönben szinte lehetetlen bol­ember Iénvese a társadalmi Keresnfik tehát, hogy vissza- , • , y!S "a tórsadalmi üsfienek. Megjes,zik ^ dogulni velük. Persze, hogy viszonyok osszessege', tehát jaskodó„ nevét, s hosszú'-dőn nem adtak neki igazat sehol, — jóllehet már a szocializ- át érlelik magukban a bcsz- mert az ő érvelésében az „erős kéz" a durvasággal volt egyenlő. A városi párt­bizottság munkatásai győz­ték meg téves felfogásáról, mire elhallgatott. De úgy látszik, csak „jobb napokra várt". Szimpatizánsokat szer­vezett maga köré, akik közül az egyik nemrég városi aktí­vaértekezleten szólalt fel a művezető védelmében. Vala­mi olyasfélére kérte az ille­tékeseket, hogy járjanak el a két évvel ezelőtti bíráló ellen, mert rágalmazott. Lám, némelyekből az évek múlása sem mossa ki a bosszú gon­dolatát, jóllehet tudják, hogy a bírálat nemcsak a. vállalat­nak, hanem személy szerint nekik is hasznukra vált gyengeséget nem lehet meg­szüntetni valamiféle ukázzal. Nem, mert az érzések rend­kívül bonyolultak, s az em­ber jellemétől, egyéniségétől függ, hogyan reagál a környe­zetétől kapott hatásokra. A történelem A <zu$lái szafté Talán két napja voltunk vából jött, Budapestre kel- da Vasziljevszíkájáról a len­ismét Szegeden, amikor va- lett mennie. gyei írónőröl A zsúfolt né­laki szólt, hogy a Széchenyi — összeköttetést kell ta- zőtéren sokszor felcsattant a tér 25-ben lakik egy fiatal lálni a felszabadult Magyar- taps. A filmkockákba is be­szabó, egy zuglói ifjúmunkás, országon megalakult kom- letapsolt a lelkes közönség Spekulálni kezdtünk. munista part és a Budapes- A munka szemmel látha­— Ez csak a Vértes Pubi ten ezer veszély között dol- tóan kamatozott. November­lehet! gozó illegális harcosok kö- ben már egyre több fiú és — Az, az, a Lenin Pubi... zött, hogy összeegyeztessék a lány járt be a szervezetbe Az Andrássy laktanyai terveket, feladatokat, a nem- beszélgetni és dolgozni. Meg­csendőrnyomozók nevezték zeti felszabadulás program- érezték a régi rendszer ősz­ei így Vértes Imrét, mert ta- ját. szeomlásának hangulatát Ián mindannyiunk között ő S egy reggel arra ébred- egy új társadalom kibonta­volt a legfiatalabb. Még 17 tünk, hogy már nincs is kö- kozásának lehetőségét. Akik éves sem volt, amikor már zöttünk. Irigyeltük is a fel- még korábban a hitleri pro­részt vett az illegális ifjúsá- adatáért, amit kapott, meg paganda áldozatai voltak gi munkában. Együtt vol- izgultunk is érte, hiszen a figyelni kezdtek a történel­tunk Garanyban, az ioterná- fronton nem olyan egyszerű mi fordulóra. Mások akik ló táborban, majd később a átjutni, váratlan veszélyek azelőtt a munkásotthonban, Margit körúton. Már szalad- légióját rejtegeti egy ilyen a szakszervezetben, az tunk is érte. kockázatos vállalkozás. So- SZDjf-ben csoportosultak, a Bekopogtunk, s ki nyitott káig azonban nem foglalkoz- szó igazi értelmében a poli­ajtót tűvel, cérnával a kezé- hattunk a gondolattal, mert tika széles országútjára lép­ben? Valóban ő volt! Az a munka sűrűsödött itthon tek — ki a körutakra, su­Andrássy laktanyai Lenin is. Klubdélutánokat szervez- gárútakra ós terekre; a szű­Pubi! tünk műsorral, előadásokkal, kebb körű beszélgetésektől — Gondoltad, hogy itt fo- — Menjünk el a mai prog- eljutottak a konkrét politi­gunk találkozni? ramban a moziba! — aján- kai cselekvésig. Most már — Ki gondolhatott közű- lotta valaki. — Szovjet fii- ezrek találkoztak a kommu­lünk bármi biztosat? met játszanak! nista párttal. Így megszaporodtunk Vér- Vanda Vasziljevszkája Szi- Ezért tudott szüntelenül tes Imrével, a zuglói szabó- várvány című filmje volt ez. növekedni, terebélyesedni a ifivel, de hamarosan búcsúz- az első szovjet film Szege- mozgalom ebbe a termé­ni is kellett. Sárközi nem den. El is mentünk vagy kény és mély talajba gyö­sokáig maradt Szegeden, százötvenen, akik a klubdél- keredzett. mindjárt az első napokban utánra sereglettünk össze. Következik: komoly megbízatást kapott: Először egy szovjet őrnagy GYERÜNK Kossá Istvánnal, aki Moszk- beszélt a filmről, meg Van- A KÁLVIN TÉRRE! A z ilyesféle haragnak, bosszúnak nincs sem­mi értelme. Lehetet­len messzire jutni vele, mert a törvény és a társadalom is útját állja a bírálat elfojtásá­nak. Ideig-óráig elérhető vele annyi, hogy látszólag minden a rendes kerékvágásban n">egy, a felszín alatt azon­ban parázsként izzanak a megoldatlan problémák. Ép­pen azért továbbra is arra van szükség, hogy minél többen kövessék a szókimon­dó. a tényleges hibákon fel­háborodó emberek példáját, hiszen csak így küzdhetünk eredményesen a fogyatékos­ságok ellen. F. NAGY ISTVÁN Szerda. 1964, szeptember 30. OAl.-JMAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom