Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-19 / 220. szám

Elők és holtak I új flim I Szimonov nálunk ls ismert világhírű regénye és a belőle készült film a második világháború első hónapjaiban játszódik. Abban az időben tehát, amikor a németek rohamléptekben nyomultak előre, egészen Moszkva alá, s a Vörös Hadsereg felkészületlenül. szinte majdnem teljesen tehetetlenül fogadta a tervszerű és hatalmas csapásokat. Zűrzavar, kapkodás, óriási veszteségek: ez követte a háborúnak abban az Időszakában a német támadásokat. A regény és a film is azt kutatja, hogyan és miért történhetett ez. Jellemző helyzeteket, emberi sorsokat mutatnak bo, s végül is a kérdésre, amellyel szembenéznek, azt válaszolják, hogy o legfőbb ok a személyi kultusz volt, s mindaz, ami belőle következett. A háború fenyegető veszélye hónapok óta érződött, s mégis, amikor az első fasiszta támadók szovjet földre léptek, a határ a kezdeti harcokban a szovjet haditechnikának Bzinte nyoma sem látszott: hatalmas, nehézkes bombázókat vadászgépek kísérete nélkül Indítottak támadásba; nem volt elég fegyver, nemcsak harckocsi, ágyú, hanem még puska és géppisztoly se; a bekerítésekből kitört hősöket gyanakvás, bizalmatlanság fogadta, elszedték fegyvereiket, s amikor később előretörő német egységekkel találkoztak, tehetetlen áldozatai lettek a váratlan támadásnak; a hadsereg vezetésébe gyáva, karrierista emberek is kerültek, akik már az első próbákon megbuktak, s viszont: igaz kommunista katonák voltak a háború előtti években börtönökben. Szimonov regényének legnagyobb jelentősége, hogy ezeket a problémákat bátran és becsületesen ábrázolta. A filmnek lg ez ad különös fontosságot. Mindazt, amit a regény erről az időszakról elmond, a film is bemutatja. Eszmeileg, tartalmilag, mondanivalóban tehát hü és méltó Szimonov alkotásához. Művészileg azonban kétségtelenül alacsonyabb színvonalú. Nem az a baj, hogy a film nem adja vissza teljes gazdagságában a regény bonyolult cselekményét. Azt sem hibáztatjuk, hogy a sokszálú történetből a film jóval több problémát hagy megoldatlanul, mint a regény. Szimonov müvének egyik legrokonszenvesebb vonása, hogy nem csiszolja le, nem kerekíti ki mindenáron epizódjait; lezáratlanul hagy szituációkat, emberi sorsokat, epizódokat. Ennek távlata, hangulata, atmoszférája és mondanivalója van: az élet, a háború is ilyen „befejezetlen" volt. Az, hogy hány ilyen megoldatlan helyzet van a regényhez képest a filmben teljesen mellékes. Mi azt kifogásoljuk, hogy A. Sztolper rendezése nem tudta a regény színvonalához méltóan átültetni Szimonov művét a film nyelvére. Nem tudta képpé változtatni mindazt, amit a regény leirt. Ez a tehetetlenség megmutatkozik már abban is, hogy a rendező egy láthatatlan narrátort alkalmazott, aki a képek alá olvassa a regény egyes részletelt. Nagyon szépek ezek a részek, hangulatteremtő erejük, nagy intenzitásuk van, dehát filmen akkor lennének igazán hatásosak, ha képekben láthatnánk őket. Azonban nemcsak ilyen — képekben nehezen visszaadható — mozzanatok filmszerűtlen megoldása csökkenti a hatást, hanem olyan — képekben viszonylag egyszerűen bemutatható — epizódok is, mint például a gyáva Baranov hosszadalmas elbeszélése, amelyet szintén hallunk, ahelyett, hogy látnánk. Nem egyszer rosszul és szintén filmszerűtlenül tömörít a rendezés. Jellemző erre a kiváló katonának, Szerpilinnek első megjelenése. Ez a kemény és nagyszerű harcos, amikor először látjuk, annyit beszél, magyaráz, hogy már szinte majdnem ellenszenvessé válik. A film természetesen nem képes olyan epikai részletességgel bemutatni a jellemeket, mint a regény; tömörítenie, összefoglalnia, sűrítenie kell. Csakhogy azt hiszszük, nem úgy, ahogyan az Élők és holtak Szerpiltnt bemutatja. Mindez azt jelenti, hogy a film, bár eszmeileg, tartalmilag hű a regényhez, hangulatilag a sajátos atmoszféra visszaadásában elmarad Szimonov művétől. Ám még így is jelentős és Izgalmas alkotás. A rendező szigorú, dísztelen stílusa üres kontrasztok és külsőséges eszközök nélkül mutatja be a háború kegyetlen valóságát, a szovjet ellentámadás megindulását is. Ha a második világháborúról készült régebbi szovjet filmekre, mondjuk például a Berlin elesté-re gondolunk, akkor láthatjuk Igazán, milyen nagyjelentőségű alkotása a szovjet filmművészetnek ez az új film, az Élők és holtak. ö. l. Reggeli, ebéd, uzsonna az iskolában Az iskolások száma évről évre emelkedik, de nem nő ezzel párhuzamosan a konyhák kapacitása. Most. az idei tanév elején arról számolhatunk be, hogy ismét mintegy 650 ebéddel, uzsonnával többet adnak a szegedi iskolákban, mint az elmúlt tanévben. Ezenkívül az idén először a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 12 szegedi általános iskolában büfészolgálatot létesített. „Belépett" a közétkeztetésbe a Tisza-parti iskola konyhája is, ahol 450 gimnazista étkeztetéséről gondoskodnak. A számok, a tények örvendetesek. de nézzük meg a valóságban a napközis közétkeztetési szolgáltatásokat. Hagy forgalom a büfében A Gutenberg utcai leányiskolában éppen a „hosszú" szünetre csengetnek, özvegy Tokos Bélánét, a büfés nénit pillanatok alatt gyerekhad veszi körül. A többség tejet, péksüteményt vásárol, de sokan vesznek csokoládét, csomagolt sajtot, cukrot is. A büfé vezetője elégedett a forgalommal. — Naponta 5—600 üveg tejet. több száz péksüteményt vásárolnak a tanulók —magyarázza a büfé vezetője. — Ezen a héten már előfizetést is vezettem be a tejre. Árulok rajzlapot, tollhegyet, radírt és több más, fontos tanszert ls. Félek azonban a hidegebb időtől, mert a huzatos folyosón nem tudom, hogyan bírom az árusítást. A jó munkát végző büfés gondjára — amely a többi iskolai büfében is hasonló — bizonyára felfigyel a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és ezen a problémán is segít. Miért késve? A Juhász Gyula utcai napközis konyhán az idén 200zal több, tehát összesen 3100 általános iskolás részére biztosítanak tízórait, ebédet, uzsonnát. Ez nagy problémát jelent a kcmyha dolgozóinak, mert kevés a főzőüst és így kétszer kell főzniök az ebédet. Így ls készen van az ebéd már tíz órakor, s előkészítik a szállítandó uzsonnát, tízórait is. Mégis igen sok a panasz az iskolákból: későn érkezik az ebéd. A napközis konyha ellenőre éppen a napokban tapasztalta a Dugonics iskolában, hogy az ebéd három órára étkezett meg a napközibe. Ez zavarja a tanítást. s amellett nem egészséges. 12 óra helyett csak a késő délutáni órákban jutnak ebédhez a tanulók. A konyha vezetői tudnak erről a sajnálatos problémáról. Magyarázatképpen csak annyit tudnak elmondani, hogy egyetlen teherautójuk évek óta gyakran rossz, s most is már hetek óta „betegen" pihen a konyha udvarán. Ezért a TEFUtól bérelnek naponta egy kéttonnás teherautót és egy tehertaxit. így, bár a szállítási költség magas, le tudják valahogy bonyolítani az élelem kiszállítását. Ebbe azonban nem lehet belenyugodni: az illetékesek feltétlenül gondoskodjanak arról, hogy az ebéd időben érkezzen meg az iskolába. Az étrend egyébként változatos. Tízóraira, uzsonnára általában májkrémet, vajat, csemegeszalámit, gyümölcsízt és zsíros kenyeret adnak. Hetenként háromszor-négyszer van főzelék, máj. sertés- és marhahús. A kereskedelmi osztály áruforgalmi csoportvezetője, Kurucz Árpád tájékoztatása szerint a közeli napokban gyakrabban iktatnak majd baromfit is az étrendbe. Amin változtatni kellene Fél kettőre jár az óramutató, de a Hajnóczy utcai napközis óvodába még mindig nem érkezett meg az ebéd. A óvodások, különösen a kiscsoportosok, az asztalra borulva bóbiskolnak. Most már nem sok haszna lesz az ebédnek, mert az álmos, fáradt gyermekek alig esznek néhány falatot. Nem beszélve arról, hogy túlságosan közel kerül így az uzsonna ideje is. Sajnos, ez nem rendkívüli eset. Minden második héten a „későiek" közé sorolják az óvodákat felváltva, s ilyenkor a kicsik nyűgösen, álmosan várhatják az ebédet. Jó lenne ezen is segíteni! A tapasztalatok alapján a napközis óvodák részére az óvónők azt kérik, tízóraira küldjenek gyakrabban kávét, kakaót, péksüteménynyel. A gyerekek nagy része már reggel 6 órakor megérkezik a napközibe, otthon általában nem tudnak még számukra tejes, meleg ételt készíteni, ezért ez nagyon indokólt lenne, s anyagilag sem okozna többletet. Horuczl Mária Kitüntetés népfrontmunkáért A Hazafias Népfront szegedi járási bizottságának elnöksége legutóbbi ülésén két elnökségi tagnak, dr. Varga Béla pusztaszeri orvosnak és Stelczermár Dezső nyugdíjas pedagógusnak ünnepélyes keretek között adta át az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényét. A kitüntetetteknek a népfrontmozgalomban kifejtett munkásságukat Sajó Gyula, a Hazafias Népfront járási elnöke méltatta. Mentőorvoaok tanácnhoxása Pénteken Miskolcon, a megyei kórházban találkoztak az ország mentőorvoeai, hogy kétnapos tanácskozáson kicseréljék az életmentési munkánál szerzett tapasztalataikat. A tanácskozáson részt vesznek a prágai ós varsói mentőszolgálat képviselői, valamint mintegy száz meghívott vendég, közöttük kórházi orvosok, sebészek és traumatológusok is. A konferencián több mint negyven előadást tartanak. Cipőmodellek bemutatója A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és a városi nőtanács a szegedi asszonyok kérésére a Szegedi Ruházati Bolt és a Cipőnagykereskedelmi Vállalat közreműködésével kiállítást rendez a népfront Vörösmarty utcai székházában. Az 1965-06 cipőmodelleket mutatják be. A kiállítás minden látogatója közvéleménykutató lapot kap, s ezek értékelése után rendeli meg a kereskedelem az ipartól a jövő évi divatcipőket. A kiállítás ma, szombaton délelőtt 9 órakor nyílik, s szeptember 22-ig lesz nyitva. — Jó napot. Mivel szolgálhatunk? — Ez jó nap? Még alig léptem át a küszöbön, maga már igyekszik megszabadulni tőlem. — Csak ki akartam szolgálni. — Van szuperelasztikus harisnya? — Van. — Hát elasztikus? — Nem értem. — Aha! Nem érti? En világosan megkérdeztem, miért tartanak csupán szupert? Hát választék ez? — Elvtárs, szintetikus rostból csupán egyféle harisnyát gyártanák, a szuperelasztikust. — Hm, hm!... Szóval nem akar tovább fáradozni... — Kérem, ezek igen csinosak, mutatósak, tetszik önnek? — Csak ne erőszaA minta vevő kolja rám a saját ízlését. Hány órakor zárnak? — Kilenckor. — Akkor még van három óránk. Mire való tehát cz a sietség? A jó kiszolgálás rovására? — Választott az elvtárs? — Nézze kedves elvtársnő, figyelmeztetem, hogy a maga viselkedése nem válik az állami kereskedelem dicsőségére. Micsoda ellenséges magatartás ez a vevővel szemben? Ha unja ezt a munkát, miért nem írta ki az ajtóra: „Leltár." — De mikor nincs most nálunk leltár! — Nono, ismerem én magukat. Ha maguk unatkoznak, tesznek egy cédulát, kiraknak néhány árut a pultra és kész. Megkezdődik az emlékezések leltározása. — ön is láthatja, az üzlet nem mutat most olyan képet, mintha leltároznánk. — Micsoda, még gyanúsít?! — De amint látja, minden harisnya, ami csak a raktárunkban található, itt fekszik ön előtt. — És nekem nincs jogom választani? Ismerem magukat... gyorsan végezni akarnak a vevővel, elszédítik és rásóznak azt, amit akarnak. De velem nem fognak kibabrálni, érti? — Engedje meg, hogy addig, amíg ön válogat, kiszolgáljam azt a vevőt, aki ön után jött. — Ahá, a kegyencek! ö fiatal, én öreg vagyok. Neki nincs jegygyűrű az ujján, nekem van. Talán van egy Trabantja is. — Lehet, de innen nem látom. Beszeljünk kérem a harisnyáról. — Egyik sem tetszik nekem, de azért ezt megveszem. — Ha nem tetszik, minek veszi meg? — Nem látja az elvtársnő, hogy már háromnegyed kilenc? És nekem mozijegyem van. Siessen! Vigye el az ördög, megállt az órám! Elkéstem a filmet. Kérem a panaszkönyvet. Adrián Camarasoiu Szervezetten - fegyelmezetten A szállítások szervezése az őszi betakarítások idején A mezőgazdasági termelés egyik fő sajátossága, hogy a folyamatos és eredményes gazdálkodás jórészt a mindenkor szükséges szállítások gyors és pontos elvégzésétől függ. E tekintetben különösen kiemelkedő az őszi időszak, amikor a betakaruló termények millió tonnái mellett nagy mennyiségű üzemanyagot, vetőmagot, istállótrágyát és műtrágyát kell a szállítóeszközökkel a szántóföldekre eljuttatni. | Előrelátó felkészülés A mezőgazdasági szállítások szervezésénél két lényeges körülményt kell figyelembe vennünk. Az egyik: az egyes munkafajtákat akkor és olyan sorrendben kell elvégezni, amikor és ahogyan azt az agrotechnika megszabja. Pontos, időre történő szállítások nélkül ez lehetetlen. Rohammunkával Itt semmire sem megyünk, egy-két nap késés viszont néha beláthatatlan károkat okozhat. A másik, amit szem előtt kell tartanunk: a mezőgazdasági termelés költségei között az egyik legtekintélyesebb tétel a szállítási költség. Ez egyes üzemágakban és gazdaságokban gyakran a teljes önköltség egyharmadát is eléri. Érthető hát, hogy éppen a szállítások szervezése kíván legtöbb figyelmet és hozzáértést a mezőgazdasági üzemek vezetőitől. Ma már a legtöbb tsz-ben a belső szállítási munkákat elsősorban saját szállítóeszközökkel végzik. Ezért rendkívül fontos, hogy a tsz-ek vezetői időben mérjék fel a szállítási feladatokat, a rendelkezésre álló gép- és fogaterőt. E felmérés alapján tegyék meg a szükséges szervezési és egyéb intézkedéseket az erők ésszerű, gazdaságos felhasználására. Az őszi szállítási munkacsúcs nagy feladat elé állítja a vasútat, az állami szállítási vállalatokat. Sokat segíthetnek a mezőgazdasági üzemek az országos szállítási gondok megoldásában is, ha a számukra érkezett anyagokat, árukat késedelem nélkül kirakják, az általuk szállított terményeket, árukat pedig a vagonok megérkezésekor gyorsan, haladék nélkül berakják. Mindez előrelátó, gondos szervezést kíván. A szállítások lebonyolítása ne ötletszerűen történjék, hanem az idényre készített szállítási terv alapján, amely megjelöli a szállítási útvonalakat, a szállítandó mennyiségeket, a szállítási határidőket, a szükséges és rendelkezésre álló szállítóeszköz-kapacitást és a kézimunkaerő-szükségletét. | Használjuk ki a jármüveket A különböző szállítóeszközök termelékeny kihasználását, a nagy szállítási teljesítmények elérését sok tényező befolyásolja, amelyeket érdemes figyelembe venni a szállítási terv készítésekor. A gazdaságos megoldás érdokében például általános szabályként tekinthetjük, hogy kisebb távolságra a lovas fogatok, közepes útvonalra a vontatók, nagyobb távolságra pedig a gépkocsik használata a legelőnyösebb. Eredményesen javítható a szállítóeszközök teljesítőképessége és a szállítás gazdaságossága a rakodást idő csökkentésével. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a munka megkezdésekor rendelkezésre álljon a szükséges rakodólétszám, és a rakodást megfelelő módon szervezzék. Nagytömegű szállítások cselén kedvezőbb, ha a fel- és lerakást külön rakodóbrigád végzi. Így elkerülik a felesleges. időt rabló utazgatást. A szállítások gyors lebonyolításának egyik nélkülözhetetlen feltétele az erők megfelelő koncentrálása. Ez főként az egynemű anyagoknak nagy távolságra történő szállításánál lehetséges. Fontos, hogy a tehergépkocsikra, a pótkocsikra teherbírásuknak megfelelően rakodjanak. Még ma is gyakran > ' félig megrakott jármüvezet, pedig ez nagv pazarlás éppen azzal, amiből úgyis kevés van. B Ösztönző díjazás A szállítások megszervezésekor a tsz-ek ne feledkezzenek meg a vontatók, a gépkocsik karbantartásáról, a fontosabb pótalkatrészek beszerzéséről sem. Jó előre gondoskodjanak vezetői vizsgával rendelkező, és jelenleg más munkaterületen dolgozók munkábaállításáról is, hogy az esetleg szükséges kettős műszak megszervezését gépkocsi- vagy vontatóvezető-hiány ne gátolja. Gondoskodjanak a járművek folyamatos üzemanyag-ellátásáról. és arról is, hogv — a balesetek elkerülése érdekében — a szállítóeszközök műszaki állapota megfeleljen a KRESZ előírásainak. A szállítási munkák megszervezésénél elengedhetetlen. hogy a fogatosok, a vontató- és gépkocsivezetők, a rakodómunkások díjazását a tsz-ek vezetői úgy alakítsák ki. hogy az a nagyobb teljesítmények elérésére ösztönözzön. Sajnos több példa van arra. hogy — függetlenül az ésszerűségtől — hosszabb távra fogatokkal, rövidebb távra gépkocsikkal, vontatókkal szállítottak. Ha a munkadíjazást úgy határozzák meg, hogy a normák a fogatosoknál rövidebb távon, a gépkocsiknál pedig hoszs/abb távon legyenek kedvezőbbek, nincs az a brigádvezető vagy tsz-elnök, aki az ellenkezőjére az ésszerűtlenre rá tudná bírni a dolgozókat. A szállítási feladatok nagyok, a rendelkezésre álló erő pedig gyakran kevés Az őszi vetés és betakarítás mégis időben elvégezhető, ha a mezőgazdeság dolgozói szervezetten, fegyelmezetten látnak munkához. Dr. Dankovics László Szombat, 1964, szept. 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5