Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

r Állandó jellegű üdülőhellyé fejlesztik Mártélyt A mártélyl Holt-Tisza- Iának emelésére és a növok­ág környéke már a felszaba- vő forgalom miatt a ven­dulás előtt is látogatott hely déglátóipari hálózat bővíté­volt, de különösen a felsza- sére. Gondoskodni kell a zu­badulás óla vált közkedvelt- hanyozók vizének és a té, mint kellemes pihenési szennyvíz elvezetéséről, a lehetőség. Jelenleg 22 állán- közkifolyók számának gya­dó üdülőház van a Holt-Ti- rapításánól. Üjabb 150—200 sza partján a különböző vál- négyzetméteren kell kiépíte­intézmények kezeié- ni a ^ és az eében, és Ideiglenes jelleg- ,.,..,,. . ' • . , . gel is épült jó néhány üdü- fldul6telephez vezet5 utakat 1A Mintegy 200—250-en üdülhetnek most Mártélyon egyidőben. A nyári hóna­pokban, főleg szombaton és VRsárnap átlagosan 3500— 4000 ember keresi fel Járhatóvá kell terani. Ha a következő években az illetékes igazgatási szer­vek hatékonyabban foglal­koznak a Mártély problé­strandját. Az utóbbi egy-két máival, s megoldásukhoz évben már nemcsak a vá- megadnak minden segitsé­sárhelvlek, hanem a szegedi- , , . -., . „ . . ek is R7.ívesen keresik fel get- ^^ Mártély minden Mártélyt. bizonnyal valóban üdülő­A helyi tanács és végre- hellyé válik. Hiszen a Holt­hajtó bizottságának kezde- Tisza és festői szépségű kör­ményezésére az Illetékes fel- nyéke kellemes strandolási, sőbb Igazgatási szervek az pihenést és szórakozást Két és fél ezer űj nevelő Szocialista és nemzeti tervszerű intézkedéseket a fejlődésünk alapkövetelmé- további előrejutás eszközei­nké a kulturális forradalom nek és lehetőségeinek meg­bázisának erősödése. E tekin-- teremtésében. Ebben a vo­tetben plafon nincs, a már natkozásban fontos épitő fel­elért eredmények sohasem adat egy új és népes, Bót lehetnek véglegesek, mindig egyre népesebbé váló peda­magasabbra kell töreked- gógustábor kiképzése. A fél­nünk. A „kiművelt fők so- adat nem mai keletű. Eddig kasága" a szó szoros értei- is sok minden történt és mében nemzeti kincs. Oly ezután is sok minden törté­hatalmas szellemi és anyagi nik majd — mégpedig terv­erő, amely újabb, nagy cé- szerűen és intézményesen — lok kitűzését és megvalósi- e cél megvalósítására. Ennek tésát teszi lehetővé. ellenére még mindig peda­Iskolapolitikánk egésze el- gógushiánnyal küzdünk, sőeorbnn és mindenekelőtt Nincs elegendő matematika, ezt a célt szolgálja. Iskoláink fizika, kémia és idegen a valóságos élet valóságos nyelvszakos tanárunk. követelményeinek megfelelő- Örvendetes tény azonban, en igyekeznek tanítani és hogy az idén csaknem két nevelni az új generációt, a jövendő építő nemzedékét. A honfoglalásnak egy sajátos forradalmi formája ez, 'hi­szen a honfoglalás végtelen és fél ezer űj nevelőt kap a magyar iskolahálózat. Óvó­nők, tanítók, tanárok egész kis hadserege vizsgázott si­keresen az ország különböző folyamat, amely — ha át- pedagógusképző intézményei­idén több esetben tartották helyszínen tárgyalást, mely­nek eredményeképpen jú­liusban az egészségügyi mi­niszter Mártély község egy meghatározott területét üdü­lőhellyé nyilvánította. Illet­ve feltételesen engedélyez­te az üdülőhely megnevezés használatát. Az Egészségügyi Minisztérium az engedély megadásakor több követel­ményt ls támasztott, melyek teljesítése, kultúráltabbá, feladata ellátására alkalmas­sabbá teszi majd Mártélyt. A szentesi Járási tanács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban Mártélyon tar­totta ülését és foglalkozott az üdülő fejlesztésének problémáival ls. A további fejlődós érdekében rövid időn belül el kell készíteni az üdülőhely részletes ren­dezést tervét, s meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy az állami tulajdont képező területnek több hasz­nálója legyen. Az üdülőhely területét Indokolt a községi tanács kezelésébe adni. Fel­tétlenül szükség van a köz­művesítés kiterjesztésére, a kabinok számának növelésé­lé, a vendéglátás színvona­nyújt majd a nyék lakéinak. messze kör­vitt értelműnek tűnik is e helyen a szó — a nemzeti lét új meg új területeit hó­dítja meg. Kulturális forradalmunk már elért eredményei olyan ben. Valamennyien megkap­ták már a kinevezésükről szóló okiratot, sőt, ünnepé­lyesen letették fogadalmukat is. Ez év szeptemberében te­Agyúval — felhőkre Jövőre már 150 ezer hektárt óv a „jégvédelmi" egység Tűz! — hangzott a pa­rancs. Az ütegeknél meg­szólaltak a légvédelmi ágyúk. A telefonon érke­zett tűzparancs nyomán tu­catszám fúródtak az égbe a lövedékek. A cél azonban nem repülőgép volt, hanem az a komoran feketéllő vi­harfelhő gomolyog, amely egyre gyorsabban közeledett a négycsúcsű Aragac-hegy­ség felől, s Immár csaknem teljesen betakarta az égbol­tot az Ararát völgye fölött A különös légvédelmi tűz nyomán jótékony eső hul­lott a környező kertekre, szőlőkre, gyapotmezőkre. Ha azonban nem hangzik el az a bizonyos parancs, — jég verte volna el a termést. A különös ágyúzás a fel­hőkre Örményországban történt ahol hadat üzentek a jégesőnek. Az Aragac­h egység lejtőjén, nem mesz­sze Astarak városkától, amely a köztársaság jégve­réstől legtöbbet szenvedett területeinek a központja, ugródeszkák, amelyek rrt&r hát, az iskolaév kezdetén, az eleve feltételeznek bizonyos új pedagógusok közreműkö­désével indul meg az okta­ás. Az illetékes tanácsok jól előkészítették az új pedagó­gusok elosztását, s fennaka­dás a szervező munka olda­láról nem lesz. De nemcsak az elosztásról van szó, ha­nem az új pedagógusok fo­gadtatásáról is. Mindenütt, ahol megjelennek és meg­kezdik áldozatos, egész életre szóló munkájukat, segítse őket a közösség. Segítse őket mindenekelőtt a „kar­társ", a helyi viszonyokkal ismerős régi pedagógus. Az ő tapasztalatai, eredményei, helyismerete igen nagy se­gítséget jelenthet a pályája kezdetén álló ifjú pedagógus­nak. Segítse őket a hazafias népfront, a nőszövetség, a tanács — mindazok a tö­megszervezetek és tömeg­mozgalmak, amelyek Igen sok vonatkozásban segíthetnek, anélkül, hogy ez fölösleges, vagy éppen terher dédelge­téssé fajulna. Ezek az új pedagógusok ragyogóan fénylő „erkölcsi bizonyítvánnyal" keltek útra az alma mater falai közül. Valamennyi fiatal tanár szí­vesen vállalta a vidéki be­osztást Mindannyian tudják, külön Jégelhárftó egységet állították fel. Az alakulat fel van szerelve a legkorsze­rűbb eszközökkel: lokáto­rok és rádiók segítségével derítik fel a közeledő fel­hőket, azok méreteit és to­vábbi adatait, hogy aztán légvédelmi ágyúikkal meg­semmisítsék az ellenséget. A lövedékek ugyanis olyan speciális összetételű anya­got juttatnak a felhők tö­megébe, amely megbontja a jégképződés természetes fo­lyamatát. Ennek nyomán a leesni készülő jég jótékony esővé alakul át, kevésbé szerencsés esetben pedig darává, amely azonban már nem veszélyes. Az idén az alakulat több­ször is megmentette Asta­rak és Eosmiadzm kertjeit és szőlőit a jégveréstől . A különleges „jégvédel­mi" egység 60 ezer hektár­nyi területet védelmez a jégveréstől. Jövőre ezt a te­rületet 150 ezer hektárrá növelik.-. hogy némelyik falunkban por ugyan akad még, talán nem is kevés, de a kultúra már ott van, meggyökeresedett és évről évre sikeresen harcol minden ellen, ami még — poros. Ez az új nemzedék hit­tel-lelkesedéssel zárkózik fel az őt megelőző nemzedékek­hez és velük együtt kívánja folytatni a „szent háborút" a kulturális forradalom újabb eredményeiért. Ha volt értelme valaha „a pedagógus hivatása" szavaknak, úgy ma van értelme és belső tartal­ma. Ha nem nagyobb is a réginél, de a lehetőségeiben mozgalmasabb. Ez pedig azt jelenti: engedni kell ezt a nemzedéket is alkotni. Ké­szen állnak a nagy munkára, megérdemlik, hogy min­denütt szeretettel fogadják őket. Otthont kell terertReni nekik. Érezzék, hogy „haza­értek", hogy ott, ahol meg­kezdik emberformáló, alkotó munkájukat, szeretik is őket, megbecsülik erőfeszítéseiket, velük tart minden tisztessé­ges ember. Az új Magyarország új polgárainak neveléséről van szó. A most csatasorba álló 2475 űj nevelő pályakezdése, hite, forradalmi lelkesfedése nagy értékünk. Gazdálkod­junk értelmesen vele, becsül­jük meg fiatal pedagógusa­inkat! ftesti divat — Szecfedeti Az ünnepi hetek gazdag programjában a szegedi asz­szonyok és lányok, a város nővendégei sok érdekes be­mutatót láthatnak. A többi között Pesti divat Szegeden címmel divatbemutatót ren­dez augusztus 13-án, csütör­tökön este 7 órai kezdettel a Hungáriában a Budapesti Ruhaipari Tervező Vállalat,, a Vörös Október, a Május 1. Ruhagyár, a Szegedi Ruhá­zati Bolt és a Dél-Magyaror­szági Textilnagykereskedel­mi Vállalat. Itt már a nyári divatos ruhák mellett az őszi divatból is ízelítőt kap­nak az érdeklődők. A világhírű lengyel koz­metikai cikkekkel Szegeden eddig csak ritkán találkoz­tunk. A magyarországi len­gyel nagykövetség nz ünne­pi hetek alkalmából Szege­den a Klauzál téri bemuta­tóteremben — volt Képcsar­nok — kiállítást rendez. Nagyhatású gyümölcs-, vlta­mfnkrémeket. illatszereket, divatos színű körömlakkot, rúzst és szépségápolási sze­reket mutatnak be. Ezeket a helyszínen meg is vásárol­hatják a látogatók. A kiállítás augusztus 12­én, szerdán délelőtt 11 óra­kor nyílik, s mindennap délelőtt 10-től este 8 óráig tekinthető meg. Augusztus 15-én a szegedi Kamaraszínházban ruháza­ti kiállítás nyílik, ahol a városi tanács kereskedelmi osztálya, a ruházati bolt és a Tisza Állami Áruház mu­tatja be a Szegeden kapha­tó különleges méterárut, la­kástextilt, konfekciót, kötött­árut és cipőt. (Jj elmélet a bauxit keletkezéséről Dr. Fülöp József geológus, a föld- és ásványtani tudo­mányok doktora új magya­rázatot dolgozott ki arra, ho­gyan alakult ki jelenlegi bauxitvagyonunk még a kré­takor kezdetén, több mint százmillió évvel ezelőtt. Az eddigi felfogás a ba­uxit keletkezését a krétán bauxit alapanyaga, ott ma sikerrel biztathatnak a kutató­fúrások. Ez az alapanyag pedig széles sávban szinte mindenütt megtalálható* például a Dunántúli Középe hegység csapásában, nagyjá­bél az Esztergom és Sümeg közti vonal mentén is. Aku­belül olyan időszakra tette, tatofurasok ™onbm ezen a amikor hazánk egész terű- terű eten sem találtak min­lete szárazföld volt. Ebből denütt a bauxitra. az következett volna, hogy ahol akkoriban előfordult a JUGOSZLÁVIAI JEGYZETEK Bánáti barangolás — Itt mulatott az uraság! Boltíves pince mennyezete feszül fölöttünk. Hordók sora és sokasága a fal mentén. Az egyik óriási ce­menthordónál állunk éppen. — Ebben o hordóban... Itt ren­dezte dáridóit, tivornyáit gyertya­fénynél az óriási hordó belsejében. A csókái állami gazdaság pincé­szetében járunk, a föld alatt, ízlel­getve ennek a vidéknek jellegzetes, Igazgatónak. Altalános mezőgazda­sági mérnöki és állatorvosi. — Nehogy átejtsenek! — moso­lyog, de ez csak tréfa. Hogyan is lehetne „átejteni" egy ilyen ismert, neves szakembert, akinek irányítása alatt az elsők közé emelkedett ez a 17 ezer holdas mammutgazdaság, vagyis, ahogy itt nevezik: mezőgaz­dasági-ipari üzem. Mert húsfeldol­gozó üzemen kívül van Itt tej- és romezer ember dolgozik a gazdaság területén, a környező falvakból autó­busz szállítja őket A nyolcezer hold legelőn fehéren, kissé kesernyés, fanyarkás vörös bo- Mjtgyár, ecetgyár.jzeszgyár. ^ Há­rait s aranyszínű rizlingjét. Csóka a Tisza partján, Zentával szemben, a bánáti oldalon terül el. Kora nyártól késő őszig olyan, nkár egy Van Gogh-festmény: a távolban jegenyék őrizte tanyák, s körös-kö­rül virágtenger ég lángolva, ötven holdon termelnek virágot, s nagy mennyiségű virágmagvat exportál­nak különböző európai országokba. ban dolgozók keresnek, az ő átla­guk eléri a 40 ezer dinárt. Tovább robog velünk a gépkocsi. S ahogy visszatekintek, mintha szi­várvány ragyogna a táj fölött. Nem csalóka fény, valóban szivárvány, megtörik a nap fénye a rengeteg vízsugáron, amely szikrázó abroncs­ként hajol a föld fölé. öntözik a répát, a kukoricát, a silót. A táj Kikinda felé haladva már jellegzetesen bánáti táj. Néhol szik, nagy legelő birkanyájjal, aztán rit­kuló fák, síkság, ameddig csak a szem ellát Nem olyan gazdag ez a föld, mint a bácskai. De ahol nagy­üzemi módon gazdálkodnak, gépek­kel, s megadják a talajnak a szük­séges mennyiségű műtrágyát, ott ki­váló eredményeket érnek el. Jártam az újvidéki mezőgazdasági kísérleti intézetben, amélyet Loson­czi Pál földművelésügyi miniszte­gyapjasan hömpölygő juháradat is rünk is meglátogatott, s most, hogy méltó lenne Van Gogh ecsetjére, a suhan velem a gépkocsi a kikindai távoli kútágassal, a bozontos pulik- betonúton, jobbra, balra felismerem kai. Vagy az, amikor a gazdaság az ott kinemesített kukorica, búza szállító parkja megmozdul répasze- és lucemafajtákat. Az intézet kísér­Mezögazdasági-ipari üzem A Léderer-uradalom! így nevezték valaha. A Korhec szalámigyár! — szállt a híre jó kolbászainak, szalá­miainnk. Most már csak a helye van meg R régi üzemeknek, a gyárnak, talán már a hordó sem az, amely­ben a régi uraság tivornyázott, orgi­ázott. Körszerű gépiekkel szerelték fel a vágóhidat, nagyüzemi mód­szerekkel művelik a gazdaság föld­jeit. A húsfeldolgozó üzem teljesítőké­pessége évi 5000 szarvasmarha és 115 ezer sertés. Különlegessége a csóka) sonka és a császárhús. A gazdaság igazgatójával, Gla­vafitki Torna mérnökkel járjuk sz üzemegységeket. Két diplomája van a fiatal, jókedélyű, mindig mosolygó mozog déskor — erről fényképeket láttam — és elszállít 2000 vagon répát. Mennyit keres egy mezőgazdasági munkás A korszerű, nagyüzemi gazdálko­dás nemcsak a határra, a környékre ütötte rá jellegzetes bélyegét, ha­nem a falura is. Az ötezer lakosú Csóka olyan, akár egy kis város. Forgalmas, rendezett, igazi szocialis­ta falu vált belőle a felszabadulás óta. Délben meglátogattuk a „Radnics­ki resztoran"-t, a munkásétkezdét. A mi üzemi konyhánkhoz hasonló rendszerrel működik. A dolgozó egy ebédért « dinárt fizet be, a többit a eazdasáe vállalia A dclaozök át- mint a San Pasfore' s előnyük, hogy a gazdaság vallatja. A dolgozók a ellenállóbbak a hideggel szemben és lagos keresete 30 ezer dinár körül erőg száruk nem dől meg. Külön Legjobban a sertésfiaztató- említést érdemel az Újvidéken ki­leti telepién, a Római Sáncoknál mindez megtalálható kis agyasokban, de itt, ez a nagy és végtelen határ az igazi kísérleti parcellája a kutató­intézetnek. Ez a bánáti föld, ahol a gyakorlatban is megmutatják a ter­méseredmények, hogy milyen hasz­nos munkát végzett a tudomány. 80 km sebességgel a dűlőúton A búzafélék itt js fajták, sok közöttük az olasz búza, de a Bezosztája egyre nagyobb tért hódít. S mellettük az NS—4. NS—33, NS—49 fajták, amelyeket Újvidéken nemesítettek ki, s az első eredmé­nyek szerint nagyobb termést adnak, nemesített hat hibridkukorica-fajta is. Ahogy Kikindát elhagyjuk — a város közpxmtja olyan, akár egy ápolt, gondozott kert —, rövidesen megváltozik a határ. Ez már a Bá­nét nevű állami gazdaság 14 ezer holdas birodalma. A főmezőgazdász mutatta be a gazdaságot, bejártuk minden zegét­zugát — autón. Igen, autón men­tünk az üzemegységekbe. Mert a gazdaság a dűlőutakat, amelyek a tanyákat, majorságokat, üzemeket összeköti — kiköveztette. Húsz kilo­méter hosszú utat épített saját ere­jéből. A gépkocsi 80 kilométeres se­bességgel száguldott velünk a búza­mezők, répaföldek és kukoricatáblák között. A gazdaság az idén építette fel korszerű sajtgyárát, amely az emen­tálihoz hasonló kerek sajtokat gyárt — egy holland specialista irányítá­sával. A gépieket Svájc importálta, a szakértőt Hollandia küldte, a tehe­nek fekete-tarka svájclak, a sajtnak még nincs neve, most érik az első eresztés. Háromezerötszáz tehene van a gazdaságnak, de tej- és sajlgyér üzemben tartásához ez nem elegendő, összevásárolják a környező falvak­ból is a tejet. De csak az általuk ellenőrzött tehenek tejét veszik át. — Mennyi egy ilyen fekete-fehér tehén tejhozama? — Gondos és szakszerű takarmá­nyozással 3800—4000 liter — hangzik a válasz. Ahogy tovább megyünk, Becske­nagyhozamű rek felé, a messzeségben felvillan egy híd fehér íve. A Duna—Tisza­Duna csatorna fölött feszül. Jobbra ezüstösen csillannak meg az olaj­tartályok. a finomító tornya. Déli­báb talán? Itt incselkedni szokott az utassal, a bánáti sík fölött néha csa­lóka képet, mutat. Vizet, Várost, tor­nyokat, ligetet. De ez most valóság. Illés Sándor Dr. Fülöp József magyarán zata rávilágít ezeknek a kel­lemetlen meglepetéseknek a hátterére. Felismerése sze­rint ugyanis a bauxit aa alapanyagból a krétaka9 kezdetén csak olyan időszak­ban és csak olyan száraz­földi területeken alakulha­j tott ki, amikor ós ahol ten­germedence volt a közelben. Csakis az ilyen medence csalogathatta maga felé a környező magasabb fekvésű területekről a lehullott csa­padékot, a szivárgó és át­áramló vizeket, a folyókat, a piatakokat stb., márpiedig az alapanyag bauxittá „ne­mesedésére" csak akkor van lehetőség, ha a rajta átszi­várgó víz kimossa belőle a fölös kovasavtartalmat. Ennek a feltevésnek több konkrét bizonyítéka van. A kutatófúrások éppien az egy­kori tengermedencékben, va­lamint a tőlük messze fekvő részeken maradtak sikerte­lenek, a hajdani partvidéke­ken viszont mindenütt rá­bukkantak a bauxitra, sőt az akkori tengerek üledék­anyagában még a kimosott kovasav is megtalálható. A tudomány már megálla­pította. hogy az egykori nagy kiterejdésű, Európa nagv ré­szét borító tenger hazánk­ban északon a Duna mai medréig, kelefen. illetve dé­len pedig nagyjából a Tata­bánya—Oroszlány—Mór— Zirc—Devecser vonalig ter­jed és — legalábbis az ed­digi adatok szerint — csu­pán a mai Bakonvbél és Fe­nyőfő környéke emelkedett ki belőle, mint valami szi­get. A felismerés tehát az­zal a gyakorlati következ­ménnyel jár, hogy a kuta­tást a jövőben a hajdani tengerág keleti és déli part­jaira, valamint erre az agy­kori szigetre kell összponto­sítani, (MTI) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Swfllbftt, l§«4. augusztus 8,

Next

/
Oldalképek
Tartalom