Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

„Otthon érezzük magunkat" Szír vendégekkel a határon Szeged a külföldiek szemével UllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllH^ A jugoszláv sajtó elismerő cikkei Marton László, az MTI Szegeden van Európa egyik sához hozzáfűzhetjük, hogy belgrádi tudósítója jelenti: legjobb akusztikai berende- a Dnevnik című tekintélyes A Szegedi Szabadtéri Játé- zésű színháza* — állapítja napilap mind az újvidékig kok kezdete óta Újvidéken, meg a cikkíró. mind a szabadkai kiadásá­Szabadkán, és más vajdasági A Borba a város és a Sze- ban már több terjedelmes városokban, sőt Jugoszlávia- geden hallott magyar népi cikkben, fényképes tudósí­szerte megnőtt az érdeklődés muzsika szépségét dicséri tásban számolt be elismerő­Magyarország iránt. Mind cikkében. en a szabadtéri játékokról többen gondolnak arra, hogy Az MTI belgrádi tudósítá- és Szeged ünnepi heteiről, három-négy napra a szom­szédos országba látogatnak és megtekintik az európai hírnevű Szegedi Szabadtéri Játékok műsorát. Az érdek­lődés érthető. A szabadtéri A poznani lengyel—magyar társaság csoportjónak játékok vonzerején kívül látogatása még azt is figyelembe kell 6 venni, hogy a vendégeknek Szerdán 36 fős lengyel cso- Ezek után érthető, hogy a nem kell vízumot felmutat- port érkezett. A látogatás nagy gyár dolgozóinak több niuk és csupán merő forma- azért érdekes, mert már a mint kéthetes magyarorszá­ság a határátlépés során az második, hiszen két évvel gi programjaikban mindig né­ellenőrzés. ezelőtt is ugyanennyien, hány napos szegedi tartóz­A jugoszláv sajtó nagy ter- ugyancsak autóbusszal jöttek kodás is szerepel, jedelemben foglalkozik a ide Poznanból. A kedves cso- — Nagy örömmel jöttünk o c .., . T, port vezetője is ugyanaz: Ed- a Tisza-parti fesztivál szín­Szegedi Szabadtéri Játékok- mond Tasser országgyűlési helyére — mondotta tegnap kai. A Politika csütörtök! képviselőj a poznani Czigels- délben Edmond Tasser. — szamaban megallapitja, hogy fci Múvek lengyel—magyar Valamennyien alig vártuk, a Tisza menti varos nemcsak bardti társaságának elnöke, hogy megérkezzünk és első­paprikáirol híres. »A müve- Az jsmétlődő kapcsolat bu- nek megnéztük az Aida-elő­szetek kedveim — írja dapesti eredetű. A fővárosi adást. Csodálatosan szép volt, a legnagyobb eksmeressel tanács küldöttségével 1962- s az a vendégszeretet, amely­adoznak. a szabadién szín- ben Poznanban járt a sze- ben itt részesítenek, szinte házvak, amely nem keve- gedi származású Bossányi lenyűgöz bennünket. sebb, mint 7000 nezo befő- György is, a Budapesti Kéz- — Poznanban, gyárunkban gadasara alkalmas. Az ule- műipari Tröszt igazgatója, már öt éve működik a len­seken ügyesen elrejtett 3000 Azóta a mintegy tízezer dol- gyei—magyar baráti társa­hZtll ͰT gozót foglalkoztató hatalmas ság - folytatta. - Minden aoslcoaifc. Hogy <L TieZOK mm- PcrrtfsnHnhÉin márfiiiie tíR óc denhol egyformán kristály- Czigelski Művekkel trösztje esztendőben március Í5 es tiszta hangot élvezhessenek, baráti viszonyt tart fenn. apnhs 15 kozott megszervez­zük a lengyel—magyar bará­ti hónapot. Ilyenkor az üzem­ben és a városban magyar filmeket vetítünk, magyar könyveket olvasunk, magyar Feltűnően színes autóbusz állt meg tegnap délután koncerteket rendezünk, fény­a magyar—jugoszláv határállomáson. Felirata szamunkra ,,...„,., . ,. , . olvashatatlan arab írás, a busz. utasai szír tanítók, diákok, kepkiallitason mutatjuk be a újságírók. Hosszú út állt már mögöttük. Szíriából Török- magyar nép életét. Cikkeket országba mentek; majd Bulgárián át Jugoszláviába, on- írunk kapcsolatainkról; ma­nan Olaszországba, Svájcba, Németországba, Ausztriába gyarországi élményeinkről az és azután lépték át a magyar határt. A rövid beszélgetés üzemi és a városi újságokba, alkalmával a legnagyobb elragadtatással szóltak orszá- ugyanúgy foglalkozunk a ba­gunkról, fővárosunkról és sajnálták, hogy csak keveset rátsággal a helyi rádióban időzhettek Szegeden, összesen negyven napig tart turista és a televízióban. Társasá­útjuk, amelynek — mint említették —. sajnos már vége gunknak 500 tagja van és felé közelednek. A 33 személyből álló csoport vezetője többen elhatároztuk: a kö­Mohamed Shaihin, a szíriai távirati iroda homsi kiren- vetkező esztendőkben újból deltségének vezetője, és vele utazott több újságíró is. Az eljövünk Magyarországra és •utolsó magyarországi állomásuktól, Szegedtől meleg sze- természetesen Szegedre Itt cetettel búcsúztak. Jugoszlávián, Bulgárián, Törökorszá- különösen otthon érezzük gon keresztül térnek vissza Szíriába, azzal hogy- a vi- magunkat, szontiátósra. M. T. A szerencsés tízezredik Az NDK nagykövetsége ál­tal rendezett háztartási kiál­lítás rendezősége — mint már erről korábban hírt ad­tunk — elhatározta, hogy a bemutató tízezredik és 15 ez­redik látogatóját az elster­bergi gyár »Glutos« fürdő­kályhájával ajándékozzák meg. Kedves pillanatok szemta­núi lehettünk tegnap a kiállí­tás színhelyén, a DÁV Klau­zál téri művelődési otthoná­ban. A rendezők nagy izga­lommal várták a tízezredik látogatót, akj délelőtt 11 óra körül lépett a terembe. A sze­rencsés tízezredik, Zsolnai Istvánné három gyermekével érkezett a kiállításra, karján a legkisebbel, a 8 hónapos Andrással. Azonnal közölték vele, hogy ő a szerencsés, az övé az egyik fürdőszobakályha. A boldogságtól alig tudott szóhoz jutni. — Igazán?! Nagyon köszö­nöm, erre nem számítottam — mondta boldogan. Keresve sem találhattak volna megfelelőbb személyt. Zsolnai István, akj az újsze­gedi ládagyárban dolgozik és felesége, a Szegedi Nöiszabó Ktsz dolgozója, ugyanis hét éve építettek csinos kétszo­bás családi házat Gedóban. Fürdőszoba is van, de a fel­szerelése hiányos. Többek között hiányzott eddig a für­dőkályha is. Az egyik kályha tehát gaz­tiára talált, a másik várja a tizenötezredik látogatót. Kruner Wcrner, az NDK kiállítás vezetője virággal kö­szönti a szerencsés családot, a tízezredik látogatót, Zsol­nai Istvánnét és gyermekeit Olyan lesz a holnap, amilyet mai munkánkkal megalapozunk Beszélgetés az üzemről, termelésről, munkáséletről a Szegedi Ruhagyárban A párt helyes politikáját termelőmunkának, hanem az exporttermelését segítik, ami nyugodt körülmények között üzemrész, a szalag széles jog- a népgazdasagnak hasznos, valósítják meg a Szegedi körrel ellátott vezetői. Erről megerősödtek abban a tudat­Ruhagyárban is A pártmun- a jogkörről, mint a megbe- ban, nogy helyesen cseleKeri­kát nem terhelik nyugtala- csülés mérvéről is beszéltek, tek a vállalat vezetői, ami­nító feszültségek, vagy kü- Egymás után sorolták, mi- kor keszseggel vallalták ís­lönösebb viták. De ez nem lyen intézkedésekkel bőví- met a szovetoltony gyártását, jelenti azt, hogy nincs mi- tették e vezetők hatáskörét. . mllnj, ről beszélgetni, s az itt dol- ök engedélyezik a velük A gyar nemcsak munkahely gozó munkások, műszakiak együtt dolgozók rendkívüli buktatók és a nehézsé­ne beszélgetnének szívesen szabadságát. Rendes évi sza- , felbosszantják az különböző kérdésekről. Hát badságuk idejét is velük be- f^^™ e°zTaz tadu­még ha megyei, városi part- szelik meg a munkasok. Val- ... . 'kV ba1ok vezetők látogatnak el hoz- lalati kilépőt is ők adhatnak, "munkaSban zajuk. így volt ez csutorto- ha a munkás ugyes-bajcs oldódnak fel s hoev ez mi. kön is, amikor Siklos Ja- dolgainak intéztére munka- toklveSek, eb­nos elvtárs, az MSZMP időben ker kilépést. Az ter- . felviláéosí­Csongrád megyei ™ágá- mészetes hogy a jutalmazá- ^„kt f pá^SStek nak titkara egész napos la- soknál velemenyuket figye- . k; J, t tevékenv. togatást tett az üzemben lembe veszik. A fegyelme- « 8 n^^^dőbra ^á­Berta István elvtárssalLa zetlenkedőket nemcsak szó- adnüraf^Su prob­városi pártbizottság ipari ban, hanem irasban is figyel- idmakra osztályának munkatársával, meztethetik. Ez ugyan nem _ . ' . csupán A termeiéit eem lehet £25^ K —£ k-JTS^' esel « mezeimére, g­^E&SSZZZ SStt SJ5U* SZ "SS gyárban. S különben is azt lasztó. Ez a2 önállóság nem- ojvan tordésre ameHvel ön­tart ják; enélkül beszélni a csak a vállalatvezetés elis- tudnak mlebti munkáséletről, bemutatni a mérését jelenti, hanem része k a tordések nem gyárat a vendégéknek nem a művezetők tekintélye nö- ^személvl családfvonm lehet. Gondja ez a gazdaság- vekedésének, sőt az úgyne- k0résúak sokkar strteLa vezetésnek, a párt- és tö- vezett vállalati atmoszféra ' , szerteaga­megszerveáiteknek is. Hi- helyes alakulásának is. z* ffi? szenaz üzemi pártmunka Helyeselte ezt a megyei ges . Problernait felolelok sokféle és sokirányú fel- párttitkár is, mert - mint J[s fsok ke,rdés,re kertek adatai közepette az itt dol- mondotta - a korábbi évek valaszt í?y ,peldáui a gozó kommunisták állandóan tapasztalatai bizonyítják, mekneveles időszerű proble­foglalkoznak a legfontosab- hogy ahol csak mondvacsinált ma,,ra- a munkasasszonyok bal: a tei-melés problémái- hatásköröket adnak az em- keresik> kutatJ0k miért vaL S hogy eredményesen bereknek, ott mindenen a fut néha egy-egy gyermek foglalkoznak, ezt tanúsítják nemtörődömség lesz úrrá. élete vakvágányra. Az okot az első félévi termelés szá- Jelentkezett ez a szegedi ru- keresve a beszélgetés sorén mai, amit Berzsenyi La- hagyárban is a korábbi évek- ^ * Beszélgetés során jósnak, a vállalati pártbizott- ben, amikor mindent a fel- megállapítottak, nem helyes, ság titkárának és Szabó sőbb vezetők végeztek el, s ba a szülők olyan szemlélet­Sándornak, az üzem főmér- így nem éreztek munkáju- ben nevelik gyermekeiket ^rtStekámera^nbdÍg(Í: ^ megfeleiő ősséget a hogy úgy tanuljanak, né ^z év elTő hat^óSS: művezetők. Ennek konzek- kelljen majd munkapad nak eredményes munkájá- venciáát rendkívül okosan, mellé állniuk, amikor fel­ről tanúskodik a 101,3 szá- célszerűen vonta le az üzemi nőnek. Nincs annyi íróasz­zalékos tervteljesítés A gyár pártbizottság és a műszaki- tal, kutatólaboratóriumi ál­éves terve szerint 500 imlio ,, , , ... forint értékű árut kell gyár- ©^asagi vezetes egyarant. las, hogy mindenki szellemi tani. E félmilliárd számotte- x.^,, pályán helyezkedhessen el. vő összeg, különösen ha ar- Áltatában /d az emberek ra gondolunk, hogy az 1957. közérzete évi termelési érték összege 75 millió forint volt Sokat beszéltek arról, hogy hogy csak 32 orvosi' Egy üzem termelését sem a ruhagyárban az emberek más 113501,10 Páíyán találhat­mérni.CSftontos fX^ tudja, mi rejlik a * boldogulását zött a gazdaságosság is. El- munkahelyi közérzet fogalma mondották, hogy a 11,3 szá- mögött. Azok is akiknek al­kotó ^^ felszabadítja és tették.' Ez 3,5 millió forint megtermékenyíti a munka- A gyermek jövője, a csa­többletnyereséget jelent. Nye- hely eredményes légiköre, s Iád jelene sokáig volt be­reségrészesedésre átszámítva azok is, akiket korábban szédtéma az egész napos lá­lelőnaöLregreS ju"St "kelőié ^ emb€ri tulajdonságok togatás idején. Munkásasszo­szétosztásra. Már ennyit tar- mtrikák és szemelyi torzsai- nyok, családanyák nemcsak talékoltak. s ezt most jogos kod ások szövevénye keserí- a gyáron belüli problémái­örömmel, büszkeséggel mon- tett el. E kérdésnek, mint a kat, hanem a gyárkapun ki­SS titkárának^ ^ beszélgetés k'd-dlt. vülieket is feltárták. Miért Hosszan sorolták a számo- sokféle aga-boga van az nincs elegendő zöldség dél­kat, s talán egész füzetet le- üzemben. Termelési eredmé- után a boltokban? Miért hetne teleírni kitűnő, lelke- nyeik is tanúsítják: általában nem árulnak zöldségfélét sítő adataikkal. amelyekre .. , . „ , Siklós János elvtárs elisme- JO az enlberek kozerzete a élobaromfit szerdán, szom­rően mondotta: „Ez igen munkahelyen és ez egyben baton, piaci napokon a ter­szép teljesítmény". De meg kötőanyaga ls az üzemszere- melőszövetkezetek? Miért is kérdezte: „Hogyan érték tetnek. Munkások mondták csak a Belvárosban nyitnak el e szép eredmenyt. ^ a pártvezetöknek) hogy tejbüféket, falatozókat? A A családi tervek kedvük telik az eredmények- külső kerületekben meddig megvalósulóso is a gépek ben> 8 bíznak a további erő- kell még reggelenként várni mellett dől el feszítések sikereiben. a friss kenyérre, péksüte­Itt sem könnyű a minden- ményre? Emlékeztettek arra, E kérdésre az egész napos napi termelőmunka, a gépe- hogy régebben délután is S^vS^: SÍtéS' S 32 aUtomatÍzálás még volt Zöldségpiac, s így a dél­sok. Tömören így összegez- me5Sze van a"ól, hogy a ru- előtti műszakban dolgozók is hetjük válaszukat. A gyár hagyártás csak gépkezelői friss árut vásárolhattak, munkásai nagy érdeklődést tevékenység legyen. De a gé- Miért nem gondolnak erre Str^üzemi^dS Pek"ekhSOk kÖZÜk , a is 3 Kereskedem!! vál­iránt. Igen sokan látják már, munkahoz> 8 a munkakedv- lalatok vezetői? hogy keresetük, az év végi hez is. A vezetők fontosnak A hosszú eszmecsere, be­nyereségrószesedós alakulá- tartják, hogy a gépek hibát- szélgetés a késő délutáni seae^v5 s 't" legye"ek\ne bosszant" órákban ^ véget a kérdé" lósulása is végső soron a sak a munkasokat, zavarta- sekre, problémákra adott munkatermekben a gépek lan legyen a termelés. A za- válaszok bizonyára tovább mellett, a termelésben dől vartalansághoz természetsen erősítik majd az üzemi lée kU!^vSedÍtvar- a 10 gép -m elég. Néha aka- kört, amely itt ' a munkás! A munkásvándorlás erre a nyersanyagellátás és élet állandó ható tényezője, az üzemre nem jellemző. A íekkent tapad a termelomun- A légkört, amiből az öntu­műszaki gárda is stabil. E kára a sűrű gyártmányvál- dat, alkotókészség élet­megállapításnál a beszélge- toztatás, a korábban leadott, öröm, s nemcsak az a felis­tós során hosszan időztek, a de visszatérő profil. E kérdés mérés fakad, hogy olyan kérdések és válaszok sokasé- kapcsán kíváncsiak voltak, lesz a holnap, amilyet mai ga hangzott el. Ezekből ki- vajon helyesli-e a megyei munkánkkal megalapozunk, derült: jó dolog, hogy itt az párttitkár, hogy ismét visz- hanem tettekre is serkenti úgynevezett középvezetők, szahozták a szövetöltöny- és szép sikereket hoz a ter­tehát teremmesterek, szalag- gyártást. Mikor hallották, melőmunkában. vezetők; nemcsak felelősei a hogy ezzel a budapesti üzem pA Tanuljon a gyerek, de ne az­zal a kizárólagos életcéllal; A munkásasszonyok észrevételei Séami. augusztas 14, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom