Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkai a előterjesztette a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség soron következő kongresszusának téziseit, majd Balogh István, a Központi Bizottság titkára a KISZ szervezeti szabályzata módosításának tervezetére tett javaslatot. A Központi Bizottság sokoldalú véleménycsere után mindkét előterjesztést jóváhagyta, majd a kongeszszussal kapcsolatos feladatokról felhívást fogadott el. (MTI) A DAV szegedi üzletigazgatóságának félévi munkája HUSZONNÉGY TSZ VILLAMOSÍTÁSA — TIZENHÉT KILOMfiTERÜJVEZETÉK— ÖT TRANSZFORMÁT ŐRÁLLÓ MÁS A KflLA DÁV szegedi üzletigazgatósága az idei első féléves tervét 104,7 százalékra telje-i sítette. A százalékok mögött ' több millió forintos építkezés áll. A vállalat — mint erről Kovács János, az üzletigazgatóság vezetője beszélt — elsősorban a lakosság egyre növekvő energiaszükségletét biztosítja. Idén Csongrád megy étien az első fél évben 16 százalékkal több energiát használt fel a lakosság, mint tavaly hasonló időszakban. Tavaly Szegeden a külváros lakói panaszkodtak a nem megfelelő energiaellátás miatt. A DÁV szegedi üzemvezetősége e városrészek — Baktó, Ságváritelep, Petőfitelep — zavartalan energiaellátása érdekében öt transzformátorállomást épített. Jelenleg Tarjántelepen épül egy új transzformátorállomás. Jelentős munka volt a 17 kilométer hosszú, kisfeszültségű hálózat építése. i Idén 32 termelőszövetkezetet villamosít a DÁV szegedi VAROSBAN üzletigazgatósága. Az első fél évben 24 közös gazdaságban gyulladt ki a fény. Villamosították többek között a kiskundoro7<3jnai és az újszentiváni Űj Élet, a szegedi Móra Ferenc, az algyői Napsugár, a csengelei Egyetértés, a mórahalmi Vörös Október, a kisteleki Üj Élet, a balástyai Felsőgajgonya és Homokgyöngye, az ásotthalrm Alkotmány és a rúzsai Juhász Gyula közös gazdaságokat. Az első féfl évben a belvárosban is jelentősen javult az energiaellátás. Nagyfeszültségű kábeleket fektettek le a nagy energiaigényű városrészben. A nagykörút közvilágításának korszerűsítése is az idei munkák között szerepéit. Az Április 4. útjáig, illetve a Csongrádi sugárútig még idén kigyullad a fény. A második félévben kerül sor a Tolbuhin sugárút közvilágításának korszerűsítésére. Terven felóH — igen rövid idő alatt — villamosították és korszerűsítették a röszkei határállomást. Huszonhét fénycsövet szereltek fel itt, s az országutat is egy kilométer hosszan korszerűen világították meg. A terven felüli munkák közé tartozik a kazánkovács ktsz részére épített Dorozsmai úti transzformátorállomás. Az elmúlt fél évben a társadalmi munkákban is példamutatóan kivették részüket a vállalat dolgozót Több száz társadalmi munkaórával villamosították az újszegedi vidám parkot és szabadtéri színpadot, valamint a Tisza—Maros-szögi KISZ-tábort. Hazaérkezett az Aleksander Zawadzki temetésén részt vett magyar küldöttség Szerdán visszaérkezett Budapestre az a magyar küldöttség, amely részt vett Varóban Aleksander Zawadzkiíak, a Lengyel Népköztársaág Államtanácsa elnökének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagénak temetésén. A küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke vezette, tagjai voltak: Lévárd! Ferenc, nehézipari miaiszter, és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi epülőtéren Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Baircs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, Erdélyi Károly, külügymi"niszter-helyettes, valamint az MSZMP Központi Bizottságának és a Külügyminisztériumnak több vezető munkatársa fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, Lengyel Népköztársaság buMapestí nagykövete is. (MTI) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar AZ ÉLETSZÍNVONAL emelkedésvel együtt járó kulturáltabb táplálkozás mind nagyobb feladatot ró az élelmiszeriparra. A fogyasztók reális igénye az, hogy a gyorsan fejlődő élelmiszeripar sok olyan kész és félkész terméket állítson elő, amely csökkenti a főzés gondját, és ezáltal a háztartást vezető nőknek több idejük marad a gyermeknevelésre, a pihenésre és a szórakozásra. Az élelmiszeripar jellegéből következik, hogy a nyersanyagát elsősorban a mezőgazdaság szolgáltatja. Ezért a mezőgazdasági termékek nagy részét az ipar értékesíti; a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatát ez határozza meg. Érdekeik a legfontosabb területeken azonosak. Mindkét ágazat érdeke például, hogy a mezőgazdaság a legfejlettebb nagyüzemi agrotechnikát alkalmazza a fajtáknak és a vetőmagnak i a megválasztásától, a növényvédelemig, a betakarítástól a szakszerű tárolásig A mezőgazdasági termelés idény jellegű, ezért a feldolgozás is ehhez igazodik. Általában, de különösen a betakarítás időpontjában rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság- és az élelmiszeripar jól együttműködjék. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági üzemek a nyersanyagot a közösen megállapított időszakban és ütemezés szerint, a szerződésben vállalt feltételek mellett adják át. Nehézséget jelent az ipar számára a mezőgazdasági nyersanyag változó mennyisége és minősége. A gyárak technológiai berendezései és a berendezések teljesítőképessége adottak, ezen lényegesen váltotzatni menetközben alig lehet. Ezért — a természeti tényezők nem befolyásolható hatásától eltekintve —, lehetőleg olyan minőségben kell átadni a termékeket és olyan szállítási ütemezéssel, hogy az a feldolgozó gyárnak sem technológiai problémát, sem túlterheltséget ne okozzon. Különösen fontos ez a tárolásra alkalmatlan gyümölcs- és zöldségfélék esetében. Ha a termelő gazdaság termékei nem az előre megállapított időben és mennyiségben takarítja be, illetve ha nem így bocsátja a feldolgozó vállalat rendelkezésére, adódhat olyan helyzet, hogy az iparvállalat az ütemezésen felüli mennyiséget — az említett okok miatt — nem tudja átvenni. Ilyenkor a termelő gazdaságoknak súlyos gondot okoz a gyorsan romló termékek azonnali értékesítése, s emiatt komoly veszteségek keletkezhetnek. A KÖLCSÖNÖSSÉG elve megkívánja, hogy amenynyire a mezőgazdasági üzemeknek a legmesszebbmenőkig tekintettel kell lenni a feldolgozó ipar érdekeire, ugyanígy az is a legnagyobb mértékig legyen tekintettel a mezőgazdasági termelők érdekeire. Áz előírt időben történő átvétel és szállítás, a valóságnak megfelelő minősítés, a különféle természetbeni kötelezettségek pontos teljesítése, megannyi feltétele annak, hogy a kapcsolatokat a kölcsönös megértés és bizalom jellemezze. Az idei nyár már eddig is sok nehézséget okozott. A növények a szakaszos érés helyett egyszerre érnek be, gyakran korábban, máskor későbben a megszokottnál. Ha a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói ezeket a problémákat kölcsönös megértéssel és jóindulattal oldják meg, akkor ezen nemcsak ők nyernek, hanem a népgazdaság is. Dr. Magyar Lajosné Szeptember 6-án nyífik a Brnói Nemzetközi Vásár Franfisek Hála, a budapes- rosztérium versenyt hirdetett, amelynek alapján aranyéremmel tüntetik ki a legsikeresebb kiállított cikkeket. A díjak odaítélésénél a gyártmány társadalmi hasznosságát, emberi erőt kímélő tulajdonságait veszik figyelembe. A kereskedelmi tanácsos elmondotta, hogy az érdeklődő szakemberek 100 forintért állandó vásári belépőt válthatnak, amely a csehszlovák vasút vonalain 50 százalékos kedvezményes utazásra is jogosít ti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa szerdán tájékoztatta az újságírókat a szeptember 6-án nyíló Brnói Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A szakosított kiállítási csarnokokban bemutatják a legújabb automatákat, járműveket, vegyipari berendezéseket, fémmegmunkáló gépeket, a csehszlovák repülőgépipar több újdonságát. A magyar árukat 10 külkereskedelmi vállalat bemutatója képviseli. A csehszlovák külkereskedelmi miHúszféle NDK gépűjdonság A Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségén szerdán délelőtt tájékoztatták a sajtó képviselőit az NDK részvételéről a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A részvétel kétirányú lesz. A KGST-országok közös gépbemutatóján mintegy negyven gépet állít ki, főképpen olyanokat, amelyek a magyar mezőgazdaságban kísérletileg már beváltak. A közönség ezenkívül ezer négyzetméternyi szabad területen húszféle gépújdonságot láthat. (MTI) Befejeződött a nemzetközi szódás-szikes konferencia A Magyar Tudományos böző vidékein tanulmányozAkadémia és az UNESCO za a szikes talajokat és ezek rendezésében hétfőn megnyílt , .... . . nemzetközi szódás-szikes hasznositasi módszereit. konferencia szerdán a tudo- (MTI) mányos akadémia épületében befejezte tanácskozásait. A szerda délelőtti ülés a magyarországi szódás-szikes talajokkal, s az ezek megismerésére, illetve hasznosítására vonatkozó magyar kutatási eredményekkel foglalkozott. A tanácskozás részvevői határozatképpen különböző ajánlásokat fogadtak el. Ezek között javasolják egy szervezet létrehozását a szikes talajok kutatásával kapcsolatos információk és ismeretek rendszeres cseréjének lebonyolítására. Az ünnepélyes záróülésen E. Walter, az UNESCO osztályvezetője méltatta a konferencia jelentőségét és monott köszönetet a magyar rendező szerveknek. A nemzetközi konferenciára hazánkba érkezett ötven külföldi tudós csütörtöktől szombatig az ország különA vezetésről — mindenkinek Az utasítások szerepe a vezetésben ©

A vezetői döntések többsége valamilyen célt és a cél elérésének főbb mozzanatait határozza meg. Vagyis a sfiunkatársak kisebb vagy nagyobb csoportját bizonyos cselekvésre kötelezi vagy készteti. Hogy ez megtörténhessen — és lehetőleg a vezető eredeti elképzelésének megfelelően —, ahhoz az érintett dolgozóknak ismernie kell a rájuk vonatkozó vezetői döntéseket. Az utasítások legfontosabb szerepe, hogy ezekből ismerik meg az adott termelő egységek, osztályok vagy dolgozók a vezetők döntéseit, és a részükre előírt végrehajtandó feladatokat. Az utasítás jelenti tehát az összkötő kapcsot a döntés ós a végrehajtás között. Ezért a jó utasítás nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a legteljesebb egység legyen a döntés és a végrehajtás között. Milyen a jó utasítás? A kérdésre természetesen csak egy-egy konkrét utasítás sokoldalú vizsgálatával lehetne teljes részletességgel válaszolni. Ez pedig az egyes vállalatok és intézmények eltérő sajátossága, valamint az utasítások gyakorlatiisaga miatt nem sokat mondana. Van azonban néhány olyan főbb követelmény, amelynek minden utasítás meg kell hogy feleljen, bárhol és bármikor is adták azt ki. Így az, hogy csak olyan ügyekben szabad dönteni, illetve utasítást adni, amelyek megértek a végrehajtásra, és amelyekben egy meghatározott cél elérése csak utasítással lehetséges. Vannak, akik az utasításokat fetisizálják, és úgy gondolkodnak, hogy azok mindent megoldanak. Ezért gyakran az utasítások tömegét adják ki, tekintet nélkül arra, hogy azokra valóban szükség van-e, azokkal lehet-e valamit előbbre vinni és azok számára kell-e az utasítás, akik éppen azt megkapták. Ha valahol, úgy itt ugyancsak érvényes az az elv, hogy kevesebbet, de jobbat. Kevés utasítást, de azok az adott kollektíva tevékenységének legfontosabb mozzanatait szabályozzák. Az előbbiekben elmondott követelmény másik oldala az, hogy amikor a helyzet szükségessé és lehetővé teszi a végrehajtást, nem szabad késlekedni az utasítás kiadásával. A nyugodt, kiegyensúlyozott és megbízható munka nem tűri az esetlegességeket, az elkésett vagy az utolsó pillanatban kiadott intézkedéseket. Ennek elkerülése feltételezi a vezető nagyfokú előrelátását, és munkájának tervszerűségét. Ahogy ezt mondani szokták: a vezetőnek — dolgozzon bármilyen szinten is — mindig tudnia kell, hogy mit akar. Ha ez így van, akkor jó előre el tudja készíteni, illetve készíttetni az utasítások egész rendszerét, amellyel hosszabb időszakra meghatározhatja a vezetése alatt álló gazdasági egység tevékenységét. E célból a színvonalasan vezetett vállalatoknál úgynevezett komplex intézkedési tervek készülnek, melyek általában az alábbi fejezetekre terjednek ki: a vezetés továbbfejlesztését és színvonalát emelő intézkedések; a műszaki és műszaki-szervezési intézkedések; az anyagtakarékosságot elősegítő intézkedések; munkaügyi és munkaverseny-szervezési intézkedések, munka- és egészségvédelmi intézkedések; szakmai oktatási és továbbképzési terv; újítási feladatterv; mozgalmi intézkedések. Rengeteg baj és tévedés származik abból, ha a vezető utasításai nem egyértelműek, nem elég világosak. Soha semmilyen intézkedés megtétele nem lehet annyira sürgős, hogy ne maradjon idő az utasítás egyszerű, érthető megfogalmazására. Az idő és fáradság itt bőven megtérül. Egy elhibázott végrehajtás ellenkező eredménnyel járhat, mint ami az eredeti cél volt. Ezért, amikor a vezető utasítását fogalmazza — akár írásban, akár csak gondolatban —, bele kell hogy élje magát azok helyébe és gondolkodásába, akik utasítását végrehajtják. Az ő szemükkel és agyukkal kell egy ideig vizsgálni saját elgondolásait, hogy ellenőrizze: érthető-e minden. Szólni kell az utasítás kiadásának módjairól is. Ez történhet szóban vagy írásban, attól függően, hogy milyen horderejű ügyről van szó, hány személy vesz részt a végrehajtásban stb. Olyan utasítást, amelynek akár a vállalatra nézve, akár a dolgozóra nézve közvetlen anyagi következménye van, írásban célszerű kiadni. De csupán azért nem helyes írásban utasítani, hogy a vezető „lefedezze" magát; ez bizalmatlanságot fejez ki és se nem buzdít, se nem bátorít. Arra viszont mindenképpen szükség van — akár szóban, akár írásban történik az utasítás —, hogy a végrehajtást végző dolgozókkal megértessük az utasítás célját és jelentőségét. Erre ugyan formailag semmi sem kötelezi a vezetőket, de ha azt akarják, hogy elképzeléseik helyesen valósuljanak meg, akkor ne sajnálják azit a néhány keresetlen szót, mellyel meggyőzik munkatársaikat utasításaik hasznos és célszerű voltáról. Az a legkedvezőbb állapot, amikor a munkatársak úgy kezdenek munkához, mintha saját elképzelésüket valósítanák meg. Gyakori hiba, hogy a vezetők nem ismerik eléggé utasításaik végrehajtásához szükséges munka volumenét, és a munkatársaknak szinte éjjel-nappal dolgozniok kell, hogy az előírt határidőre készen legyenek. A jó vezetői utasítás az eredményes végrehajtás kezdete, melynek folytatása mar a végrehajtás ellenőrzésének szférájába tartozik. Frank Tibor Két és fél ezer ú j pedagógus — csökkent a tanerőhiány vidéken Az idén végzett 2475 fiatal pedagógus — a Művelődésügyi Minisztérium tájókoztatasa szerint — mintegy 4000 betöltendő állás között választhatott. Az űj óvónők és tanítónők elhelyezéséről zömmel azok a megyei tanácsok gondoskodtak, amelyek eredetileg a képzőkbe javasolták őket. A tanárképző főiskolákról az idén kibocsátott 491 fiatal tanárt az elosztóbizottság — egy-két kivétellel — kívánságuknak megfelelően helyezte el. Ugyanez vonatkozik az 1963/64. tanulmányi évben végzett 54 gyógypedagógusra is. örvendetes, hogy a vidéki egyetemi városokban tanult fiatal pedagógusok az állásvállalásnál nagy hivatástudatról és hivatásszeretetről tettek tanúságot, így például a Pécsett és Szegeden végzett fiatalok szívesen vállalták az egyetem székhelyétől távol eső kisebb községekben is az oktató-nevelő munkát. Egyébként a községekben különösen az alsóbb tagozatokon csökkent a pedagógushiány. Pest, Vas Győr és Veszprém megyében mar osak képesített pedagógusok tanítanak az új tanévben. Másutt — a megyei tanácsok hozzájárulásával — a kitűnően, jelesen vagy jól érettségizett fiatalok, ha a főiskolai felvételi vizsgán megállták a helyüket, az általános iskolák alsó tagozatán kezdik meg az oktatást. Ezzel egyidejűleg valamely felsőoktatási intézményben levelező tagozaton végzik tanulmányaikat. Az altalános iskolák felső tagozatán, különösen a matematikát, fizikát és orosz nyelvet oktató szaktanárok létszámában mutatkozik még hiány. (MTI) Csütörtök, 1964, augusztus U. DÉL-MAGYARORSZÁG 3