Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

Carrington próbál­ta megérteni az in­diánok gondolko­zását. „Ha éti vö­rös ember lennék — irta napiójába —, ugyanúgy har­comé k mint ők." Az indiánok elvonultak. A felmentő csapat már csak halottakat találtig Éjfél után magas, vállas férfk vezetett Bridger az ezredeshez „Portugál Phillips vagyok, Laramlc-be lovagolok segítségért.' Az opera, Farkas Ferenc és, Innocent Vince Ernő Vid­róczkija, amelynek ősbemu­tatóját csütörtök este láttuk a téren, nem modern mü. Nem mintha régen írták vol­na: a Vidróczki a mai ma­gyar operairodalom leg­újabb. legfrissebb alkotása. A szerzők azonban — alkal­mazkodva a szegedi szabad­téri népművelő feladataihoz — tudatosan vállalt szándé­kokkal lemondtak a modern kifejezésmódokról és olyan populáris, demokratikus jel­legű operát akarlak írni. amelynek közérthetősége, a szó legtágabb értelmében, ''gy pillanatig sem lehet vi­tatható. Ezért operájuk alap­jául a romantikus-népies­mcsei hangvételt választot­tak, a szövegkönyvben a cse­lekmény, a mese vendkivü­liségét, zenében pedig a népi dallam iságot kívánták hang­súlyozni. Szándékaik a kétségtelen alapvető erények ellenére sem mindig és nem minden­ben valósul tak meg. Az ered­mény problémákat hord ma­gában. Nem kizárólag és nem elsősorban azért, mert az ala­pul vett népies és naiv hang­vétel. a romantikával való .azonosulásnak az a foka, amely a műből arad, távol áll a mai nézőktől, hanem azért, mert az anyag — amellyel dolgoztak — itt a librettóra, a szövegkönyvre gondolunk — nem a legnemesebb kö­vekből épült, sokféle és nem egyenlő értékű elem kevere­dik benne. A librettó például roman­tikus nézőpontból és szem­lélettel ábrázolja a múlt szá­zad betyárvilágát. Főhőse, Vidróczki. a hatalmas erdei betyár, rettenthetetlen hős, az igazságtalanságok üldöző­je. a szegények barátja. Mint szerelmes férfi igazi lovag, pontosan úgy, ahogy azt an­nak idején, a romantika ko­rában elképzelték. Nagyjá­ban-egészében így ábrázolja a librettó az opera többi alakját ls, talán Harkányi Erzsébet nemeskisasszony ki­vételével, kinek figurájában határozottan modern elkép­zelések érvényesülését is érezzük. A mü emberábrázo­lásában azonban nemcsak egyszerűen romantikus hatá­sok mutathatók ki, hanem, sajnos, a népszínmüvekre emlékeztető megoldások is találhatók benne. Mint ahogy vannak ilyen elemek a cse­lekményben, a történet bo­nyolításában is. Ez nem a legértékesebb fajtája a ro­MA ESTE fél 8 Okakor Bartók: A fából faiagolt királyfi Koreográfiáját tervezte és rendezte: Erk Imre Vezényel: Sándor János Honegger: Johanna a máglyán Vezényel: Ilenryk Czyz Rendezte: Szinetár Miklós mantikának. A rendkívüli helyzetek, a különös, a szél­sőségek kedvelése néhol már az érdekesség hajszolásának tűnik, s a mozgalmasság né­hol túlzsúfoltnak, tarka-bar­kának hat. Az erőteljes kont­rasztok nem mindig kiieje­zőek, egyszer-másszor szimp­la és üres tablóknak tűnnek. Ami a librettóban — funk­cióját tekintve — a mese, az Farkas Ferenc muzsikájában a sok könnyű dallam, népi indítékú melódia. De nem­csak a dallamok, hanem az opera építésmódja, szerkezet­formálása is közérthetőségre törekszik. A megoldás sok mozzanatában, a hangszere­lésben, valamint a népi es űri világ szembeállításának kontrasztjaiban ugyan mai, modern megoldások is keve­rednek a populáris eszközök­kel, kétségtelen azonban, hogy az egész opera alapja, fundamentuma a melódia. Sajnos ez a dallamvilág és szerkesztésmód — kifejező erőben, jellemzésben — nem mindig éri el az opera mű­fajának megkövetelt igényes­ségét, színvonalát. Inkább a daljátékokhoz áll közelebb ez a melodika — jobban iga­zuk van azoknak, akik a művet daljátéknak nevezik — s ezért, bár a recitativók többségükben sikerültek, nem teljesen alaptalan és in­dokolatlan a kérdés: nem lett volna-e jobb, ha a Vid­róczki minden tekintetben duljáték marad? A prózai részek feltétlenül növelték volna a mű közérthetőségét és szerencsésebb motiváltabb cselekményalakításra is mó­dot adtak volna. A mű populáris jellegét a szabadtéri előadás általában jól fejezte ki. Mikó András rendezése látványos, monu­mentális és dekoratív hatá­sokra törekedett, a tömegje­leneteket dinamikussá igye­kezett formálni. Az előadás többségében mozgalmas és eleven is, de nem mindig egyenletes: helyenként saj­nálatosan elsietett, gyors a tempó, másutt viszont von­tatott. Jellegzetes példa eb­ből a szempontból az I. fel­vonás eleje, Huntsch Konrád vasaskapitány elfogásának je­lenete, amely szinte majd­nem az érthctetlenégig gyors. Az együttest Vaszy Viktor vezényelte. Munkája jól adta vissza a zene tartalmát, s egyaránt stílusosan, néhol igen nagy erővel fejezte ki a népies és a vele szemben kontrasztként jelentkező franciás és németes hang­vételű részeket. Kitűnően kézben tartotta az egész együttesi és ezzel garantálta az előadás ki­egyensúlyozottságát. A mű címszerepét a fiatal Ütő Endre játszotta. Ének­ben és színészileg is erőtel­jesen fórmálta meg a Mátra híres-nevezetes betyárjának legendás alakját. Anyjának, Eszter asszonynak a szere­pében Palánkay Klárát lát­tuk. Az előadás egyik leg­jobb alakítása az övé: tar­talmas, intenzív hatású. A szerelmes nemeskisasszonyl, Harkányi Erzsébetet Mátyás Mária vitte színre. Amit hangban, énekben és játék­ban nyújtott, kiváló. Erzsé­bete árnyaltabb, plasztiku­A'/ opera második felvonása liizes lánccal zárul. Képünkön: jelenet a lányok táncából sabb, mint a librettó nemes­kisasszonya. Berdál Valéria kulturáltan, magas színvona­lon mutatta be Kiss Anna lírai alakját. Zsupi cigány­kovács szerepét a tüdőgyul­ladásban megbetegedett Ma­Ék-IÉti sz séitea Beszélgetés Fülöp Zoltánnal Fülöp Zoltán Kossuth-di- tottunk, ami a mondanivaló leczky Oszkár helyett Mally ]as díszlettervezőnek Bar- kifejezésehez szükséges. Sem Győző formálta meg, ének ben, játékban kifejezően. A tók Béla muzsikáját kifejező a rendező, sem a díszletter­díszletei az elmúlt években vezö nem szándékozott a va­szép cigánylány szerepében Európának szinte valamehy- lóságot utánozni. Fénnyel és Mére Ottíliát láttuk. Part- nyi nagy városában sikert mozgással akartuk kifejezni nere Mucsi Sándor volt. arattak Az Operaház balett- a mű lényegét', mondanivaló­Mindkét alakítás sokszínű, együttesének vendégjátékai ját. Űgy gondolom, ez a meg­vérbő, temperamentumos, vitték el ezeket a díszleteket oldás fejezi ki legjobban Mai-so Lenci alakja Doma- Torinóba, Párizsba. Helsin- Bartók muzsikáját. Minden hidy László erőteljes, férfias kibe, Stockholmba és Edin- színpadi mesterkedés nélkül alakításában kelt életre, brughba. A neves díszletter- a tánc és a zene jelenti a mű Hunlseh Konrád vasaskapi- vezö most a Szegedi Szabad- lényegét. A hatalmas meg­tányt Horváth József szati- téri Játékokon aratott szép billentett, ferde síkú emel­rikus élű játékkal ábrázolta, sikert. Monumentális, rrw- vény előre meghatározza a A kisebb szerepek alakítói dern színpadképe A fából táncosok helyét és magát a közül kitűnt Katona András faragott királyfi előadásához cselekményt is. Ebben a szín­karakterisztikus színezetű általános érdeklődést keltett, padi díszlettervezés manap­betyárja. — Milyen elgondolások A bemutató sikerében nagy alapján készült ez a szín­része volt Barkóczy Sándor padkép? pompás koreográfiájának és — Ebben a műben — a tánckar tüzes előadásának, mondja a rendező — olyan (Kiemelkedő volt a halálra- színpadi fogalmazást válasz­táncoltatás jelenete.) A ki­fejező díszleteket Varga Má­tyás, a színpompás jelmeze­ket Márk Tivadar tervezte. A végig sikerrel közremű­ködő kórus jó munkájáért Pless László és Szalay Mik­ság az útkeresés, kísérlete­zés jegyében zajlik. Űgy gon­dolom, Bartók muzsikája még bátrabb és merészebb diszletel is elbír. A színeket tekintve fehér és kék alap­Fogadás helyett A meghívás tulajdonkép­lós karigazgatókat illeti dl- Pen hivatalos fogadásra szólt, csérét. A szabadtéri játékok igazga­Ökrös László tósága hívta meg a Vidrócz­Vidróczki szerelme, Kiss Anna belebal az átélt szenve­désekbe. Halála előtt még egyszer találkozik a. börtön­ből éppen akkor megszökött VHróczkival ki szerzőit, szereplőit, az előadás művészeti vezetőit, kiknek körében ott volt Sí­pos Géza, a városi pártbi­zottság titkára, s a megyei és városi pártbizottság, a me­gyei és városi tanács több képviselője. De a hivatalos hang ezúttal hiányzott, már Tari Jánosnak, a játékok igazgatójának üdvözlő és kö­szöntő szavaiból is. Bará­tok, művésztársak jöttek egybe, hogy megünnepeljék egy új magyar opera szabad­téri ősbemutatóját. Kedves, meleg pillanatai voltak a baráti találkozó­nak, amint Tari János kö­szöntötte Varga Mátyás Kos­suth-díjas díszlettervezőt, aki a régi majd a felújított játékokon immár tizedik esz­tendőbén vállalt jelentős művészi munkát, és Farkas Ferenc Kossuth-díjas zene­szerző köszönete a művészi együttesnek a lelkiismeretes munkáért, s az Igazgatóság­nak a bizalomért és a vállal­kozó kedvért, amellyel ezt az operát életre hívták és pártfogolták. A Vidróczki szereplői, s az operában ugyancsak közre­működő, Lakatos Géza ve­zette Dankó Pista-zenekara énekkel és muzsikával járul­tak hozzá a »fogadás« kitűnő baráti hangulatához. tónusú színekkel teremtet­tem meg a mü hangulatát. Ez fejezte ki leginkább a zenét, a cselekményt. — A Bartók-mű előadását a szegedi szabadtérin óriási jelentőségű kulturális ese­ménynek tartom — mondja tovább Fülöp Zoltán. —Szin­te a Bartók-kultusz fejlődé­sének határköveként jelöl­ném meg. Remélem, hogy A fából faragott királyfi elő­adását további Bartók-müvek előadása követi majd itt a szegedi szabadtérin. További munkáját illetően Fülöp Zoltán elmondja, hogy már dolgozik Kodály Zoltán Háry János cimű műve szí­nes filmváltozatának díszle­tein. Körülbelül harnvvc ter­vet készít ehhez a filmhez. P. Z. DÉL-MAGYARORSZÁG * Magyat Szocialista V. unKQv oári Csongrád mag vei *» SvrgeC városi i;<zoit*ágáuaa lapja Meeieienl); üétri" k) vei elé v^ mindennap Szerkeszt) a szerkesztő oauttsá^ Főszerkesztő- ar LőkOs Zoltán Szerkesztőség: Szeged Magyai Tanác-kOztár saság Otta ;«. Telet: >n I.5-3Í so-75 Éjszaka) telefon 15-08 Kiadja a Csongrád Megye Lapkiadó V.Ulalai Feletős -< i y cio Kovat-s László Kiadóit) vata): Szeged Magyar ranácsköztár sasáé ötla 10 sz. Teleti >n tvoo st-ie. Bekflldött ke-zlruti.it nem ŐrzOna meg es nem adunk vissza.j a laput nyomja • Szegedi Nyomda vállalat Szegen KárftS7 Q * rNOKX » jftí VÍDRÓCZKI Új magyar opera ősbemutatója VÖRÖS FELHŐ PARANCSOT AD Irta: Kuczka Péter 15. Rajzolta: Csanádi András renesztlk « csongráo megye) onstamvstaliut. Előfizetési dll egy tinnapra IS Ft Előtlzetnetd oármely costatuvntalnáJ ás ktar hesttőnét 4 y > f

Next

/
Oldalképek
Tartalom