Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

-V -A _>S / Korhűség és korszerűség Beszélgetés Barkóczy Sándor koreográfussal Barkóczy Sándor, az Ope- , ...... .... ..<.v„v- • raház koreográfusa ncgy ^gjMEgSw^ I^P éve tervezi a szabadtéri já­tékok számára a szebbnél MBh*^"^^i&tpw&s. Az idei játékokon a Hu­nyadi, Vidróczki és az Aida balett- is táncbetétjei di­csérik munkáját. ' kesebb feladata? %É|:' O*^ — Talán a Vidróczki. El- t %, sősorban azért, mert ősbe- jf). mutató, és új operához ter­vezni mindig izgalmas és szép feladat. A táncok pc- HL ^IsiWri dig sokféle összetételűek. ÍÉI»3k. Hiszen színpadi népi tán- ^^^^ cot, balettet és dramatur- MÍ WmMSÉk'/>,. giui funkciójú táncot — a HjHHL jH jHHHHH halálra táncoltatást a III. felvonásban — kellett ter- ^^fmttmmms mmmmsmmf» Szegedi Ünnepi Hetek, 1964 Tánczenekari fesztivál r Újszegeden Holnap, vasárnap este mutatják be a szegedi szabad­térin Verdi halhatatlan operáját, az Aidát. Az előadá­son — mint ismeretes — négy külföldi művész műkö­dik közre. Aida szerepét a két év előtti szabadtéri Aida­bemutató ünnepelt művésznője, Margaret Tynes énekli. Radames szerepét a fiatal spanyol énekes, Alfonso La Moréna játssza. Amneris Elcna Cernci román vendég­művésznő lesz. Amonasro szerepében Edmond Hurshell amerikai énekest látjuk. Képünkön: Amneris (Elena Cernei) és a fáraó (Sinkó György) Az Aida külföldi művészei vezm. Most már, a bemutató után, elmondhatjuk, hogy ezek ragyogóan sikerültek... Az előadásokra való ké­szülődés nehéz volt: gyors és nagyon átgondolt mun­kát igényelt. Az együttes tagjai különböző helyekről jöttek, s csak itt, a próbák során vált a táncuk egysé­gessé, kompletté, művészi­vé. Barkóczy Sándor ko­reográfiáiban az Operaház fiatal táncosai, a szegediek, a Debreceni Csokonai Szín­ház balettosai és a tehetsé­ges budapesti Vadrózsa Együttes tagjai táncolnak. — Az Aida? — Számomra érdekes lesz. Üj koreográfiát ké­szítettem. Sokat tanulmá­nyoztam a korabeli egyip­tomi anyagot, a Szépművé­szeti Múzeumban a szakiro­Margaret Tynes Régi barátok találkozása mindig emlékezéssel kezdő­dik. Margaret Tynes Szeged régi ismerőse. Az amerikai származású művésznő, alti Milánóban él, immár nyol­cadszor jön Magyarországra és másodszor Szegedre. Na­gyon szereti hazánkat. Az elmúlt két év alatt Bécsben, Varsóban, Amszterdamban, Bolognában, Barcclónában, Londonban, New-Yorkban és — természetesen — Buda­pesten lépett fel. A szegedi közönségre és Szegedhez fű­ződő emlékeire nagyon büsz­ke, Műértő közönség — Fantasztikus közönség. Talán ez a legmegfelelőbb jelző arra az elragadtatott ünneplésre, ahogyan az elő­adást és művészeit a közön­ség fogadta. Sem azelőtt, sem azóta nem találkoztam . ilyen műértő, művészekkel \ együttérző közönséggel. "^őszintén, szívből mondja ezeket a szavakat. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy a beszélgetés során újra és újra dicséri a "fantasztikus közönséget*. Kőszínház és szabadtér Az ottani Nagy Opera fa­lai között azonban könnyebb játszani és énekelni — te­szi hozzá mosolyogva. — A szabadtéri színpadon való szereplés, az más — folytat­ja. — Ha itt sikert arat az énekes, az sokkal értékesebb, 6okkal jelentősebb, mint a kőszínházban. Színészileg és mimikailag is igen magas szinten kell megoldani fel­adatát, és ez nem mindig si­kerül. Az 1962-es előadás azonban kellő szinten adott erre választ és remélem, hogy az új Aida felülmúlja majd a régit. — Mikó András rendező agyszerfh-imí vészi a blztosHék.) tortíTa szegeduprodukció el­/ményét szívesen idézem fel külföldi barátaim előtt is. Azt szeretném, ha Szeged mielőbb kivívná az őt meg­illető egészen egyedülálló helyét a szabadtéri színhá­zak művészetében. Ez nem lesz nehéz, hiszen sok olyan emberrel találkoztam Spa­nyolországban, Rómában is, akik lelkesen beszéltek a szegedi játékokról. JVlondha­tom ma már művészikör^-* bfin í+egés'?" vtlágonjsmeri Szegecprevét ér műVeszi tel­nén Szeretnék más operákban is fellépni..." — Hogyan alakul prog­ramja a szegedi vendégsze­replés után? —— Alig' kétheti pihenés után Olaszországban, Siená­ban lépek fel, több mint va­lószínű, hogy szabadtéri elő­adáson. Majd Londonba uta­zom. A londoni Covent Gar­denben is szintén az Aidát éneklem. Szeretnék azonban már más operaszerepben is bemutatkozni. Egy időben csak a Macbeth-et énekel­tem, két éve pedig szünte­lenül a Saloméban és az Aidában énekelek. Éppen ezért most a Turandot, a Pil­langókisasszony és a Figaró házassága nagyszerű szerepe­it tanulom. Az előadásra és az operá­ban szereplő művész kollé­gáira terelődik a szó. — Művész kollégáim kö­zül Edmond Hurshellt már ismerem. A Salome című iperában szerepeltünk együtt. Mivel a próbák ja­varészt már hátam mögött vannak úgy látom, hogy az Aida kidolgozása, a táncok tartalmi és formai gazdag­sága, az egész előadás szín­vonala minden eddigit túl­szárnyal. , Polner Zoltán dalomban. így próbáltam megközelíteni, modern szemlélettel, hogy a tánc korhű is és korszerű is le­gyen. Egyébként felhasz­náltam a két év tapaszta­latait is. Az Aida koreográfusi szempontból is sokoldalú művészi munkát igényelt. A felvonásokban különböző jellegű táncokat kellett komponálni. Az első felvo­nás papnőinek rituális jel­legű táncát, a néger gyere­kek szórakoztató táncát, s a finálé bevonulási képé­ben az akkori kor hivatá­sos táncosainak szórakozta­tó produkcióit kellett a színpadra megtervezni. A műit színházi évadról beszélgetünk: — Üj koreográfiát tervez­tem az Operaházban a Tra­viatához, a Végzet hatalmá­hoz. Barkóczy Sándor a tv-ben önálló Ravel-esttel és kon­certszámokkal szerepelt — 6zép sikerreL — Művészi elképzelései, célja, ars poeticája? — Eddigi és következő munkáim vezéreleme, hogy önmagamat ne ismételjem. Nem akarok modorossá vál­ni. Mindig újat kell csinál­ni, és a táncnak mindig a darab jellegét kell tükröz­nie, a darab stílusának meg­felelő, de korszerű és színes mozgás-anyaggal... Jakab Ágnes Szabadtéri l Z FFMI V liilulliilihiiidUlimiiBiílllttiiliilliiflii! Némj hagyománya már van Szegeden a tánczene­kari hangversenyeknek. Va­lamennyin szép számú kö­zönség gyűlt össze. A csü­törtökön este az újszegedi szabadtéri színpadon meg­tartott tánczenekari feszti­válra is több mint ezer, fő­leg fiatalokból álló közön­ség volt kíváncsi. Elsőként most a KISZ Sze­gedi Diákklubjának zene­kara, közismert nevükön a „sárgaingesek" léptek pódi­umra. A nagyon fiatal ta­gokból álló zenekar lelke­sen énekelt-játszott, de mes­terségbeli tudásuk még sok kívánnivalót hagy maga után. A következő együttes a békéscsabai Balassi Műve­lődési Otthon tánczenekara volt. A klasszikus felállás­ban játszó, főleg fúvósaira építő együttes kulturált já­tékával szép sikert aratott. Valamennyien igen képzett zenészek, különösen virtuóz dobosukat. Tomka Attilát ünnepelte lelkesen a közön­ség. Utoljára a D+C együt­test hallhattuk. A szegedi fiatalok körében méltán népszerű zenekar ezúttal a legdivatosabb összetételben, három elektromos gitárral adta elő számait, amelyek közül többet a Beatles-fiúk műsorából vettek át. Játé­kuk most is magával ragad­ta a közönséget, bár helyen­ként — különösen énekes számaiknál — kissé hatás­vadászóan játszottak. A zsűri a három zenekar között osztotta szét díjait. A békéscsabai együttes és a D+C együttes aranyérmet, a diákklub zenekara ezüst­érmet kapott. A. L. Ma este: Vidróczki Megkezdték a Kisbojtár díszleteinek festését a téren. Nagy négyszögletes vásznak­ra festik a hangulatos, szí­nes környezetet. A díszlete­ket 1 ezer négyzetméter vá­szonból állítják össze. * Szépen híznak a Vidrócz­kiban szereplő tyúkok, ka­csák és libák. A szárnyaso­kat Tari János igazgató fel­ajánlotta a játékok végén megtartandó műszaki ban­kettra. Teca, a szép cigánylány (Mére Ottilia) és Zsupi cigány­kovács (Mally Győző) kettőst énekel Ma este ismét a Vidrócz­ki dallamai csendülnek fel a téren. Farkas Ferenc és In­nocent Vincze Ernő roman­tikus népoperájának szabad­téri előadását Mikó András rendezte ós Vaszy Viktor Mulalnak a betyárok. A Vidróczki monumentális színpadképe vezényli. A díszleteket Var­ga Mátyás, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A koreográfiát Barkóczy Sán­dor írta. A darab cselekménye a múlt század közepén, a szabadságharc leverése után a Mátra vidékén játszódik. Itt működik a híres erdei betyár, Vidróczki Márton bújdosokból, szökött kato­nákból, szegénylegények­ből alakult bandája, amely harcol a bécsi terror és az úri igazságtalanságok ellen. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei es szege* várost ülzottságAnak lapja. Megjeleni!: aétfö kivételéval mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: ar. Lftkös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyai TanácrkOztár­sasáa etja 16. Telefon: s.ö-35. 30-03 Éjszakai telefon: J.V-00 Kiadja a Csongrád Megye* Lapkiadó Vá Halai Felelős kiadn Kovára üászló fdndöhlvatal: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10 sz Telefon: ss-oo 31-ia. (Beküldött kéziratot nem őrzünk tneg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja » Szeeed) Nyomda vállalat Szegen Kárász a » 'NUEX ti* ISI reneszuk *> s. >t,g < ao .negvei postanivataiok Elörizetesi dlj egy hőnaprs IJ ft Előfizethető bármely postahivatalnál és ké» besl tőnél g DÉL-MAG YARORSZAG Szombat, 1964. augusztus 8,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom