Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

// Őrjárat három szövetkezeti \ nehézségek, gondok ellenére biztatók az eredmények építkezésen Tápén: derekas munkát végeznek az építők Deszken: még hozzá sem fogtak Böszkén: szabad szombat — hétfőn Közel 30 millió forint beruházásból korszerű szarvasmarha-telepeket, tejgazdaságokat hoznak létre a tápéi Tiszatáj, a deszki és a röszkei Kossuth tsz-ekben. A több száz fejőstehenet befogadó istállók, borjúnevelők, tejházak, hidroforházak és takarmánytárolók felépítéséhez már hozzákezdett a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Hogyan halad a munka? Erre kerestük a választ a három gazdaságban, -y' Zavartalan az anyagszállítás Tápéin nincs panasz. A leendő majorban Kiss István művezetővel 24 építőmunkás, kubikos, kőműves, ács, gépkezelő és segédmunkás dolgozik. Már a tejház tetejét betonozzák, s húzzák fel a J86 férőhelyes tehénistálló falait is, — Ha ezt a munkáslétszámot meghagyják — mondta a művezető —, akikor időre befejezzük az év végéig tervezett munkát, sőt a többi épület alapozásához is hozzákezdünk, amit majd jövőre építünk tovább. A munkát megkönnyíti, hogy a vállalat előregyártó telepéről készen kapjuk a betont. Amikor kell, azonnal szállítják. A jelenlegi feltételekkel eleget teszünk a követelményeknek, s két és fél millió értékű munkát elvégzünk őszig. Hová teszik a jószágot? A deszki Kossuth Tsz-ben hasonló építkezésnek kellene folynia. Eddig azonban csak éppen megmutatták magukat a kivitelező vállalat emberei. A tsz elnökhelyettese, Gárdonyi Imre panaszolta el, hogy L. érdemi munkát eddig még ' nem láttak az építkezésből. — Kihoztak ide egy -két vagon meszet, ami röviddel utána beázott és tönkrement, majd elfuvarozták valahová. Van ugyan két köbméternyi épületfa, pár vagon sóder és cement. A már ideszállított betonelemek egyrészét viszont visszahordták, mert mint kiderült, nem jó a2 anyag mérete. Közben megjött a tsz elnöke, Lele Ferenc is, aki a következőket mondotta: — ötven vemhes üszőt csak azért vásároltunk, mert számítottunk az új száznyolc férőhelyes istállóra. Az állatállomány most háromszáz darabon felül van. Hová teszszük a sok jószágot, ha nem készül el időre az istálló? Eddig is dugdostuk az állatokat hol ide, hol oda. Már abba is belementünk, hogy saját kőműveseinket átadjuk a kivitelezőnek, csak már fogjanak a munkához. Látva viszont, hogy máig nem történt semmi, kibéreltük az ördögh-féle tanyát, hogy átalakítsuk istállóvá. A kőműveseink most ott dolgoznak, hogy kilencven marhának helyet teremtsünk őszre, télre. ré- Beleöltünk 170 000 forintot a szarvasmarha-telephez vivő bekötőút földmunkáiba is. Az útépítők viszont nem jelentkeztek még most sem a munka folytatására. Mi lesz, ha esőt kapnak? A deszki mostoha körülményektől valamivel jobb a helyzet a röszkei Kossuth Tsz leendő tejgazdasága színhelyén. Kijelölték épületeik helyét, sót a tejház alapját már kiásták. Látogatásunk napján délelőtt fél 12-kor öt építőmunKás lézengett a sátorszáliás és az építőanyagok között. S. P. újszentiváni kubikos jócskán felöntött a garatra, s a többieket is fenntartotta a munkában. A művezető szabadszombatot tartván, még pénteken elutazott és hétfőn délben még nem volt a munkahelyén. Ifj. Fülöp István kubikos brigádvezető szerint pár nap múlva ömlik majd ide a beton, s bizonyára nem öten „dolgoznak" majd, mint most Jő ütemben halad a tejgazdaság építése Tápén Igaz, épít anyagot nemigen látunk azonkívül, hogy közben a tsz épített egy harminckét vagonos magtárat is. Annak az anyaga hever szanaszéjjel. S ha mégis komolyain hozzákezd a kivitelező a munkához, mi lesz, ha néhány napos esőt kapnak? A bekötő út földmunkáit ugyanis a tsz nem készítette el határidőre, sőt a terveket sem rendelték meg, állítólag csak a napokban. Ez a mulasztás rossz idő esetén ürügy lehet a kivitelezőnek saját bizonyítványának megmagyarázására, mert ha itt felázik a föld, a legerősebb vontatók sem viszik be az építőanyagot a munkahelyre. A három nagy tehenészet létrehozásának feltételei távolról sem azonosak. Az építkezés összhangja igen labilis, pedig azonos időre kellene a tejgazdaságoknak fel* épülniük. Hogy mennyire nem jő az építkezés összhangja, arra példa a deszki tapasztalat Véleményünk szerint azonban az érdekelt tsz-ek sem tettek meg mindent a cél érdekében. A nekik szánt földmunkák elvégzésének határidejét is tologatták, s ez kihatott az építkezés eddigi menetére is. L. R Igazgatói tanácsülés a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál Már nyitott könyvként áll a vezetők és a munkások előtt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál is az év első hat hónapja munkájának eredménye. A számok tükrében vizsgálhatják tevékenységüket, s a következtetések alapján megjelölhetik a második fél év legfontosabb tennivalóit. Az igazgatói tanács tűzte elsőnek ülése napirendjére az első félévi munka eredményeiről szóló beszámoló vitáJÁt, a tények és adatok elemzését. A fontos tanácskozáson részt vett Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Perjési László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Petrovics Jánosné, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője is. d kenderfonógyár rekonstrukciója nehezíti a munkát Miről beszélnek a vállalat vezérigazgatója által a tanácsülésen ismertetett számok? A vezérigazgató előbb a vállalat egész évi tervfeladatairól beszélt, melyek szerint az idei esztendőt jelentős termelés-felfutásnak kell jellemeznie. Az igazgatói tanácsülés az első fél év eredményei alapján megállapította, hogy a termelésfelfutást sem a fonodák, sem a szövödék nem tudták elérni. Egyedül csak a zsákés zisákszövettermelés növelésében érték el a kitűzött szintet. A gyáregységek közül a pécsi kenderfonógyár és a szegedi jutaárugyár időben szervezte meg a nagyobb termelési féladatok teljesítésének műszaki és munkafeltételeit E két gyárban mindkét negyedévben zavartalan volt a terv teljesítése annak Szelídítik a Tiszát Mi mindent mondtak már a Tiszáról! Hogy szeszélyes, mint egy menyecske, szélsőséges, szelíd, vad, kiszámíthatatlan, tomboló, csöndes. Ráragadt a szőke jelző is, meg az, hogy kanyargós. Hanem ezt az utóbbit Mikszáth szebben fogalmazta, „ftíáslija" van a Tiszának, „kanyarog, mint a kibontott pántlika". A csónakot, amiről Tokajban lemaradt az utas — Mikszáth írja —, könnyen utoléri gyalogszerrel, még várnia is kell. Mert gyalog egyenes úton mehet, de a ladik megjárja a pántlika minden hajlását. Sok bajt okoztak már ezek a „pántlikák". Különösen a múlt század második feléig. Mert akkorra — sok évtizedes munkával — a „sallangok" jó részét levágták. 1420 kilométerről 97-7-re rövidült Itt már kevesebb kárt tehet a víz Követ Tokaj ad » munkához. Daru rakja meg a hatalmas usz ályt a folyó, erős gátak kísérik kétoldalt. Hanem azért szemmel kell tartani most is. Mert mind igaz, s érvényes mindmáig az a sokféle jelző, amivel illették eleddig. Hisz van még pántlikája elég, ezért aztán — különösen fent Szabolcsban, Szatmárban, ahol nagyobb a sodrása — sok bajt okoz ma is. Szaggatja, rongálja a partokat a kanyarokban, sok száz hold jó föld, kert, gyümölcsös vált a martalékává. De ha meg tudták zabolázni annak idején, legvadabb korában, akkor most ne tudnának elbánni vele!? A sodrását persze nem lehet csendesíteni. Mégis kifognak rajta: kövezik a legveszélyesebb partrészeket, pajzsot emelnek a víz elé. Követ Tokaj ad a nagy munkához, amit a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végeztet több millió forintos költséggel. Fent dolgoznak most Tiszabezdéd határában, kővel rakják ki a „pántlikákat". Szelídítik a Tiszát, lefogják erejét, hogy kevesebb bajt okozzon ezután. A. K. ellenére, hogy a pécsi üzemben nem volt biztosított a harmadik műszak vezetése. A szocialista létesítmények bővítése még mindig megoldatlan. A szegedi kenderfonógyár a rekonstrukció következtében eleve kedvezőtlen körülmények között kezdte meg évi munkáját Nehezítette a tervteljesítést a munkaerőhiány. Különösen nem volt elegendő munkáskéz a vízesés szárazfonó üzemrészben. A kenderfonógyár éves terve szerint viszonylag alacsony volt a termelésnövekedés előírása, de még ezzel a feladattal sem tudott megbirkózni. Látva a nehézségeket, a vállalat vezetősége csökkentette az üzem első és második negyedéves termelési programját. A nehézségek ellenére —• kis éltéréssel — teljesíteni tudtak tervüket a más üzemek részére gyártott fonalból. A központi gyár szövődé j ének fonalellátása azonban nem volt zavartalan. Sok jogos panaszt kaptak a fonalak minőségére. Különösen januárban és februárban a minőségi hibák tervlemaradáshoz vezettek. Több intézkedés a minőség javításáért A termelés javítása érdekében hat hónap alatt számos műszaki intézkedést, egyéb rendelkezést hozott a vállalat vezetősége. Alapbérrendezést valósítottak meg a fonodában és szövődében. Külön tanulópartit alakítottak ki a központi gyárban. Megteremtették az exportponyvagyártáshoz szükséges extra minőségű kenderfonalgyártás előfeltételeit, kidolgozták e fonalfajta szabványát, előírását. A munkaerőhelyzet könnyítése érdekében leányszállásokat alakítottak ki, az elsőt a kenderfonóban hozták létre, a második építése a központi gyárban befejezés előtt áll. A központi gyárban az év eleji nagymérvű lemaradás után mind a szövőben, mind az egyéb üzemrészekben jelen-tős volt a javulás a második negyedévben. Lényegesen változott is a negyedévi program az eredeti tervhez mérten. A gyármányeltolódás terven felüli feladatot rótt a vállalat központi gyárára a ponyvakészítőében. Erre sem létszámmal, sem műszaki előfeltételekkel nem volt kellően felkészülve az üzem. Az elmúlt fél év során több minőségjavító intézkedést vezettek be a vállalat gyáregységeiben. Egyes fonalfajtáknál a szortírozott kendert kétszer törik, a korábbi egyszeri törés helyett. Intenzívebb gerebenezést alkalmaznak. A vizesfonógépeken emelték a viz hőfokát: A minőségjavító intézkedések nyomán javult a fonalak szőhetősége. Bár mérsékelt formában, de ez már jelentkezik a termelékenység alakulásában. A második negyedév már jobb volt A-z első fél év során nyersanyag-ellátási problémája nem volt a vállalatnak, de a készletek áttekinthetőségét, a megfelelő választék biztosítását, a helyes anyagtárolást még mindig nehezítik a raktárgondok. A munkaerő-ellátottság is állandó probléma, ezért munkaerőtoborzó brigádokat küldtek a falvakba. A vidéki munkaerő-toborzás ered. ményességét igyekeztek növelni azzal, hogy a dolgozók szállítására állították be a vállalat autóbuszát. S a már említett leányszállások kialakításával is segítették a vidéki munkások letelepedését. A termelékenység alakulása sem érte el a tervezett szintet. A vállalat programja szerint fél év alatt 4,2 százalékkal kellett volna emlekednie a termelékenységnek, s a tényleges növekedés csak 1 százalék volt. Ebben szerepet játszott a szegedi kenderfonógyár rekonstrukciója, mert több termelőegységet át kellett helyezni. Ez az intézkedés a raktárak szétszórtságát is növelte. Meghosszabbodtak a szállítási útvonalak, ennek kapcsán több szállítóműn, kást kellett foglalkoztatni. A termelékenység növelésére hozott intézkedések nem maradtak hatástalanok. A második negyedévben a bázishoz mérten már 3 százalékkal nőtt a termelékenység. Több intézkedés pedig —remélhetően — a második félévben érezteti majd hatását A termelési nehézségek leküzdése közben egy pillanatra sem feledkeztek meg a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői a gyártmányfejlesztésről. Hat hónap alatt 10 exporttermék mintáit készítették éL Ezek közül öt ponyvaféleség volt. A belkereskedelem részére 26 mintát készítettek, többnyire szőnyegmintákat. Ezekbő] és a korábbi mintákból a fél év során összesen 14 gyártását kezdték meg. Hogyan tovább? Az igazgatói tanács ülésének legjelentősebb része volt, melyben a további feladatokat beszélték meg. Több pontba foglalták a legfontosabb feladatokat. Egyebek között igen fontosnak tartják a műszaki és gazdasági előfeltételek további javítását, hogy az éves tervfeladatot teljesítsék. A kenderfonalak minőségének további javításáért is több intézkedést hoztak a központi gyárban, hogy növeljék az első osztályú szövetek részarányát. A munkaerőhelyzet stabilizálására, határidőre készítik el az újszegedi leányszállást, s arról is gondoskodnak, hogy a férőhelyeket minél előbb igénybe vegyék új munkások. Ugyancsak gondoskodnak a fiatal munkáslétszámkeret feltöltéséről, a fonó- és szövőipari tanulók beiskolázásáról. A most következő hetekben összehasonlításokat végeznek a fonodák között. A legjobb tapasztalatokat, munkamódszereket általánosítják. A legsürgősebb feladatok megvalósítása közben készítik. elő az 1965. évi tervet. Ha az felső fél év munkájának tényei, adatai között azt vizsgáljuk, milyen eredményt hozott az első negyedév és hol tartottak június 30-án, akkor a fejlődés számai, eredményei biztatók. Ügy hisszük, ha a munkások nagy többsége is megismeri és megérti az első hat hónap tényszámainak mondanivalóját, s úgyanúgy, mint az igazgatói tanács, érzi azt a felelősséget, amely a vállalatra hárul a hátralevő hónapokban, akkor siker koronázza a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat 1964. évi munkáját. Igaz, hogy elmondhatják: az utóbbi hetekben, hónapokban sokat fejlődött a munkájuk, de azzal is tisztában kell lenniök vezetőknek, munkásoknak, hogy még nagyon sokat, az eddiginél jóval többet kell tenniök az 1964. évi tervben kitűzött célok eléréséért hr e. K Szerda, 1964. augusztus % QÉbMtA&YARQMZÉa 3