Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

A. Szegedi Országos Képzőművészeti Kiállítás Ha végig sétálunk a mákra való bontása. Mind- érzékeny kifejezőlehetőségén Móra Ferenc Múzeum Képtá- ez egy ősi. ösztönös építő múlik. vékony idegszálként, rának teljes épületét betöltő hajlandóságból ered, mely „„,..„,.„,„, ' Szegedi Országos Képzőmű- gyakorlatilag éppúgy meg- «*•«»"«>* Pontossággal jelvészetl Kiállításon, jólesően nyilvánul a konstruktivista a művész mondandóját, tapasztalhatjuk, hogy a ren- művész munkásságában, mint Hincz Gyula rézkarcai mudezésben érvényesült az a a homokvárat cstnálgató tatnak ilyen tanulságokat A helyes szempont, hogy a mű- Ryermek játékos buzgolkodá- . ó. . .„ , fajokat egy tárlaton belül ne sában. Talán nem is kell em- hóboru es beke válasszuk szét. Így aztán a lítenünk, hogy Borsos és foglalkozó kimagasló alkokisplasztikáktól a két méte- Barcsay jelzett műveire val<\ tásai szimbólikusan tükrören felüli szobrokig, a pár hivatkozásunkkal az egyik zjk az emberiség két nagy tenyérnyi akvarellektől a fa- fő művészeti szemléletmód lat beborító vásznakig, a mé- legkonzekvensebb eredmé- Ügyét Csernus Tibor- Reich retek változatos különb(fcő- nyeit érintettük. Az ide veze- Karoly, Martyn Ferenc, Feségelvel találkozunk. De tő úton egész sor hasonló ledy Gyula, Vinkler László, nemcsak az arányok ily elté- törekvésű képpel, szoborral Raszter Károly, Kajári Gyuróek, hanem az egyes müvek és grafikával találkozhatunk. ,„ uuiw, xaí™ a- c-'-.. is. A neo-natyrallzmustól a Erőteljes szerkesztői szán- la' , , Adam 69 Bzuper-dekoraiív ábrázolá- dék, a vízszintes és függőié- Endre különböző technikájú sokig minden fellelhető. En- ges elemek kapcsolata hang- rajzai és illusztrációi főleg nek ellenére sem mondhat- súlyozódik ki többek között irodalmi témákat de egyéb juk, hogy áttekinthetetlen Dnmanovszky Endre, Orosz iDiaT,cAaai.a, .„ művészeti dzsungellé válik János, Kádár György, Ku- Jelmsé6eket is> ho1 a»^teleez a valóban heterogén mez D. István, Kohán sen> jelképszerű utalással, együttes. Művésztársadal- György. Szalay Ferenc, Ve- hol meg közvetlenül, inkább munknak mindig az volt a csésy Sándor, Somos Miklós, pszichológiai elemekkel ábrávágya — tegyük hozzá, ma Pintér József és Fontos Sánmár beteljesült vágya —, dor tüzes koloritú, lényegre hogv ki-kl szabadon fejezhes- törő képeiben. Hasonlóan ne- Az Idei szabadtéri játése ki magát. Saját nyelvén mes szűkszavúságnak plasz- kok alkalmával megrendezett mondhassa el valaki az ér- tikai vonatkozásban Segesdy festészeti szobrászati grafizéselt, vágyait, örömét és bá- György, Tar István, Somogyi kai bemutató kétségtelenül natát. Mert mi történik eb- József. Kiss István, Kerényi nagyszabásúbb lett az. elmúlt ben az esetben? A művész Jenő és mások tagolt idomú, évek szegedi nyári tárlataialkotásai vagy megértőkre darabos felületű vagy hasú- nál. Míg azok csak jellegüktalálnak vagy sem. Persze az boaan mintázott monumentá- ben voltak országos kiállító utóbbi minden művésznek igényű szobrai. A grafi- soknak mondhatók ez már fájdalmas. De egy biztos. A kák közül Pór Bertalan, címében is feltünteti az "orvilágrói, a természetről és a Makrlsz Zizi, Vítti József, szagos* meehatárrwást Mnn társadalomról őszintén és Zombory László és Horváth dani rem ken hoX ez' Tit Igazat akart szólani. Saját él- József rajzai, monotypiái és . . . ' , ményeln keresztül a szépre, gouache-lapjai mutatnak kintelyes jelző azzal a kotevagy rúíra, a gonoszságra, konstruktív tendenciát. Fel- lezettséggel jár, hogy e tárlat vagy emberiességre kívánta fogásuknak megfelelően van- hazai képzőművészet mai álfelhívnl a közfigyelmet. S nak, akik pókhálószerű gon- lapotáról fejlődéséről Gazda ezt a törekvését-mely min- dossággal szövögetik rajzai- „ ° ' Y den műalkotás alapfeltétele kat,. mások viszont ujjnyi gabban- sokretubben adjon — még a művét esetleg nem vastag kontúrokkal építik ki szamot az eddigi hasonló méltányolók is megbecsülik, mondanivalóikat. törekvésű helyi tárlatoknál Iff^rkmCS "SS V.MgálódáoBlnk során Bátran mondhatjuk hogy a bukhat el. Tehetsége és híva- az eddlg szóba került értei- Szegedi Országos Képzőműtáatudata előbb-utóbb kívív- m1' logikal struktúrájú kom- vészeti Kiállítás megfelel ja a megérdemelt elisme- bdz"^a""ak a magas ^ tással fut az érzelmi, hangú- kozasnak, melyet Tisza-parti Mindezt szükséges —üt el- lati összetevők által vezé- városunk közönsége és itt mondanunk, hogy a kultúra relt, kötetlen formájú képek megforduló vendégeink műhaladó, nemes ügyét szolgáló g "^„XTa vészeti vonatkozásban joggal festők, szobrászok, grafiku- bensőséges intimitás és me-' elvárhatnak. A megtekintsok és az alkotásaikat ma- leg liberalizmus jellemez. Fő hető alkotások összképe vigukévá tevő művészetszere- képviselőit festészet i vonatko- szonylag reális állapotát tűk•d rr. r 2SLSr**' ^"és^nk gítsük tisztázni. Ha jó szán- géniben és grafikai téren uJabb eredményeinek és todékkal közeledünk egy szá- Hincz Gyulában jelölhetjük vábbi biztató kibontakozásámunkl-a még kevésbé érthető ki, akik műfajukban elért nak e felmérés adta lehetőműhöz biztosan nem törünk Z^Xmeriekké^S. 9é* azé* * • a mindjárt pálcát felette. S ha- Cz65ei sejtelmes színkölté- Jövőre létrehozandó nagy sonlókégpen a művészek sem szete alig utólórhető példá- nemzeti képzőművészeti seakarnak magukra maradni ja marad az oldott festőisé- regszemle alakulásáról már műveikkel, hanem legfőbb ^ ^ *»l».t céljuk nz, hogy alkotásaik- szereplö csendéletének kolo- nyerhetünk. A városi tanács, nak minél széles körübb esz- risztikus muzsikája Ravel ze- a Képzőművészek Szövetsémei és esztétikai hatása le- néjéhez hasonlóan lüktetően ge a Műcsarnok és a Móra aven forrö ás érzéki. A felhevített - , , .. .. gyen' vörösek és kékek azonban Ferenc Muzeum altal kozo" E bevezető gondolatok nemcsak nála izzanak fojtott sen rendezett kiállítás a Szeután nézzünk szét a klállí- parázsként, Bernáth Aurél, gedi Ünnepi Hetek egyik táson! Mint mondottuk a Fónyi Géza, Kántor Andor, legjelentősebb kulturális esefestmények, rajzok és szob- Tamás Ervin, Boross Géza, rok rendezési leg szervesen Chiovinl Ferenc. Dorogi Imegyütt vannak. Ez szerencsére re, Vén Emil, Bartha Lászszlnte lehetetlenné teszi, fo, Mlhdltz Pál, Vlastcs KáSS^SSS^SŰSt elSt f*'™™** * lönítve tárgyaljuk a látni- Erdélyi Mihály vásznain is valókat. Az ábrázolásbell egymástól eltérő hőfokkal eredmények és problémák áttüzel a szín. Ezek a művéiskí SE »* ekfrban a s2ívűkön suk többször fellelhető, füg- keresztül erintkeznek a vigetlenül, hogy papíron, vász- lággnl, s festményeiken a non vagy szilárd anyagban mindent betöltő fény és szín hozta létre alkotását a mű- VÓUk uralk(>dóvá Az é vesz. A képek és a szobrok kifejezésben megfelelőiére lemtolmácsolo szobrászat jejó példa, a két európai ran- lesének, Ferenczy Béninek gú mesterünk, Barcsay Je- mély emberségű portréi a SLíJKlKlyeSt0* elvont mf>™"*»uszellemű alkotása, melyek mót sugalljak. Harmonikus azonos nézőpontjuk szerint a formákkal modellált alkotámodern ember fejlődő tér- gátnak plasztikai szépségei szemléletét tükrözik. Borsos visszacsengenek roásoknál ls. Így klasszikus veretű Pátzay Pálnál, a termékeny erőről tanúskodó Szabó Ivánnál, a Üdítőbb, mint az alvás Még grófi cselédnek szü- megalkusznak a nehézségek- ereje, tekintélye ahhoz, nogy letett Sándorfalván. Később kel. Engednek eddigi vív- a hibákat azonnal kijavíthosszabb időre elkerült a mányaikból, amikor a kuko- tassa. faluból, de azért mindig a ricatermesztősben a munkatermőföld közelében élt. So- egység-elszámolásról a szá- A vezetes művészété káig dolgozott pártmunkás- /alékos művelésre térnek át. A sokoidaid munkát úgy ként, volt párttitkár kutató- Hogy kiknek volt igazuk, . { h közben senki intézetben, s közben meg- azt már egyértelműen eldon- ne*bántAdjék meg jogos cnszerezte az agrármérnöki totte a barai hatar. Akik a Írzetébeíl tulajdonképpen ez diplomát. Aki csak hivatal- »régi vívmányok* mellett noknak születik, élete végéig maradtak, annyi kukoricát beérheti egy olyan állással, sem termesztenek idén, amilyet odahagyott a télen, mint amennyit a Móra Tsz u szövetkezeti vezetés művészete. Ez csak jól átgondolt kollektív munkával lehetséges. Tapasztaltam, hogv az ménye lett SZELESI ZOLTÁN Sőt nemegyszer magasabb tagjai csupán munkadíj fe- 'k soha"'sem'tPSZ mást. hivatalt is vállaihalott vol- jeben hazavihetnek majd. A 1ulajoonképpen, mint amint. 0 azonban a suttogó in- rugalmas .üzemszervezés és a Jaz iK.lz;2ató8ág a ts»kr|. telmek ellenére ls tsz-be megcsontosodott maradiság , ... " "T. ' ment. Ügy vélte: nagyobb mérkőzik itt! Ortás frissen / Yhhő' szükség van rá most a föl- rakott lucernakazlak blzo- Syúlés megbízta. Abbó, vidéken. nyitják, hogy a Móra Tsz szont egy ceruzavonást stm gazdái megszerezték maguk- enged. Így aztán minden A szép termés öröme nak az elsőséget az öntözés gzövetkezetl gazda érezheti, nélküli lucernatermesztcsben , ,,, , , .. Ezért cserélte fel fél évvel js. hogy valóban gazdajti a k.ezelőtt Szili Antal, a szege- , . , .. ... tös vagyonnak. V veze'.fség di megyei jogú városi ta- J " " segítségével érvényre juthat rak =Zt^őj°eZX az a természetes igénye megszokott munkakörét a ko'- rendet fegyelmet köve- hogy munkaja után napról Táncsics és Dózsa tsz-ek telt a' brigádvezetőtől egye- jobban óljen egyesülése révén alakult aek ^ ^ttek: -Mit akar Móra Ferenc Tsz elnöki "vesmi nem volt itt di- Gyakran az éjfélt is elposztjávai. Egyik közösséget vat ^ha^ Ma viszont a kongatják a város tornyainagy többség azon a vele- nak órá, mikorra a Móra menven van, hogy régen így , .,, kellett volna már. Rövididő Ferenc Tsz elnöke pihenni alatt szigorú és rendszeres tér. S napkeltével újra inellenőrzés honosodott meg a duk Huszonöt kilométeres — I. kÖ,fkörzetben terülnek cl az agrármérnök tsz-clnók keze tett vezetők közül menetrend alatt korszerű nagygazda- szarint egy szemely minden ÜzemegysegeK, s nap mint sággá hogy alig vették ész- éJszaka ta,P°" ^,van- n?gy nab mindenütt talalkozhata városban. Senki sem mlt csinálnák? Ékesen besem lehetett erősnek nevezni, arra nem számíthattak, hogy az egyik viszi majd a másikat. A Móra Ferenc Tsz 597 tagjának 3500 holdas birtoka úgy állt össze az re ígért többet a gazdáknak, S2el,n<;k erről az ellenorzesi mint amennyit a régi tsz-ek- naplók Ellenőrzés, rendtartől kaptak. Ellenben annál las « földeken a majorextöbbet ígérnek most már a ban ma már teJ3esen nagy szövetkezeti táblák. tói értetődik itt, csak nak vele! Mondják: talán, nem is kellene ez a nagy "hajtás*. Tőle hallottam: nehéz csak az lehet, amit nehéznek érez az ember. Az munka öröme Szili Antalnak a tsz gaz- mint ™"d3ók - megszór- eredmén í,,,ni volt kicsit nehez. Nem J dac termést ígérő kukorica- bizalmatlansáa cz de az el. _ kiváltképp, ha szereti is táblái, paprikaültetvényei, nlzalmauansHg cz, oe az ei ™ r ' nnlr oeolr oü Írott m tt i o c n. \r r> r» ArnKott ra r» f nmif oelnól gazdag baromfiallománya, gyorsan növekvő vagyona nök csak akkor nyugszik az ember azt, amit csinál — meg abban, hogy egy-egy sokkal üdítőbb is lehet, mint jelenti most a legnagyobb tábla földe,t valóban i zi aivás örömet. Nem is tagadja: úgy 3an munkainak meg, ha azt érzi, egész Szeged egyik legboldogabb embere ő. Ezekben látja embertársai örömét,, diplomájának értékét. Az egyi paprikatáblán 20 —25-ig számoltam a töveken a kifejlett, Itt-ott már barnuló paprikahimelyeket. Hatvanmázsás holdankénti termés ígérkezik. Ültetés Idején az elnök nemegyszer maga ült a gépre, hogy megmutassa az asszonyoknak, miként bánjanak a szokatlan szerszámmal, a holdankénti szükséges tőszám érdekében. Rugalmas üzemszervezés A közös területeken már érvényesültek a korszerű kukoricatermesztés agionómiai szabályai. Kevés a munkaerő, 170-nél több a nyugdíjas. A dolgozó tagság között is ma még csak elvétve vannak fiatalok. Ennek ellenére mire az aratás eléikezett, a harmadik kapálás is véget ért. Ha egy csepp eső sem esik már az idén, akkor is meglesz a 60 mázsás holdanként! átlag. A tavasszal azzal bosszantották a szomszédok a Móra Ferenc Tsz vezetőit, hogy maga ls megnézi. S van elég Csepl József Törődés a fial a I szakmunkásokkal Tizenhét, tizennyolc éves — De sok vállalat még fiúk ülnek a Délmagyaror- most sem tartja be a MÜM szági Áramszolgáltató Válla- 107/1961-es utasítását, amely lat könyvtárszobájában. Nem- kimondja, hogy a fiatal szakrég végzett szakmunkások, munkásoknak az első hat hóTizennégyen végeztek az napban minden üzemben idén, s mindössze ketten vol- ugyanazt a bért kell fizetni, tak olyanok, akik elhagyták S itt látszik az eredmény* a vállalatot, máshol próbál- a fiatalok az esetleges hat tak szerencsét. A tavalyihoz hónapi magasabb keresetért képest kitűnő eredmény ez, nem hagyják el a vállalatot. hiszen akkor csak hárman — Nem is lenne becsülemaradtak a vállalatnál. — Még jelenleg is 25—30 villanyszerelő hiánya van a tea dolog. Három évig tanítottak bennünket, 8 lefölözve vállalatnál Ezért most "még a tejfölt, új helyre mennénk nagyobb gondot fordítunk a — mondja Erdei Jánce, az fiatalok oktatására, nevelésé- egyik fiatul gzakmunkás. re, mint az elmúlt években. Igyekszünk megszeretettni Ezt értékalik is a vállalatvelük a vállalatot, mégis- nál. A „hűséget" azzal jutalmertetni őket az itteni lehe- mázzák, hogy a szakmunkástőségekkel — mondta Rostás . fiatalokat két József, a szegedi üzletigazga- vlz8gat ,eU t1atalokat Kettóság munkaügyi osztályának hetes ulúlésre viszi a vallavezetője. lat. vörös márványból készüli Orfeusz-feje súlyos tömegű gömbként helyezkedik el a posztamens éles vonalú kockaján ogy sík falú háttér tchet9ég(ls vígh Tárnáinál és előtt. Barcsay festménykompozíclója szintén geometrikus eszközökkel fejezi ki, a a fiatal Tóth Sándornál, hogy csak néhány nevet emtéglány és négyzet alakzat- lítsünk. Nyugodt, sima felüti redukált házak mellett ál- letmintázású szobralkkal és lo hengeres testű ember es .,,.,., , környezetének viszonyát. rézdomboritasaikkal nemcsak A kozmikus világ meghó- a test szép formait emelik dításával a mai ember szem- ki, hanem változatos ritmulélődésében egyre több he- S14 mozdulatUinulmányaikkal lyat kap a látott valóság ábrazoltjaik ]elki életére is szerkezeti kihungsulyozottsá- .... . , . ga, a tárgyaknak, jelensé- "'álnak. A grafika műyelőlgeknek geometrikus alapfor- nél minden vonal hallatlan A példakép Tóthné elhatározta, hogy ezentúl résztvesz a takarékossági versenyben. Könnyű volt neki, mert így határozott az egész szalag, amelyben dolgozott. Vassné, a művezető röpgyülésen ismertetette a feltételeket: „Egy-egy művelet elvégzéséhez a norma szerint megadott cérnamenynyiség használható fel. Aki ennél kevesebb cérnát fogyaszt, a megtakarítás értékének ötven százalékát a hónap végén takarékossági prémiumként megkapja." Ez csak világos? Ügyesebben kell kötni a csomókat, felesleges tíz méter cérnát levágni, ha elég öt centi is, kár eldobni a félig teli spulnikat, mert a rajta lévő cérnával még jóidéig el lehet dolgozgatni. De Tóthné okosabb akart lenni a többieknél, és azonmód ritkább öltésre állította át varrógépét. Másnap persze egyetlen munkadarabját sem fogadta el a meós. Viszont 92 kilométer cérnát megtakarított. — Szóljon a szerelőnek, ha elromlott a gépe — tanácsolta. Tóthné szólt a szerelőnek. A szerelő megnézte az öreg Singért, s azt mondta, hogy nincs annak semmi baja. csak rosszul állították be. Megigazította. Másnap Tóthné valamennyi munkadarabját elfogadta a meós. Csak éppen egy fikarcnyi cérnája sem rparadt meg. Ebből sohasem lesz takarékossági prémium, gondolta magában az asszony. Cérnát kellene szerezni! De honnan? Amikor reggel kiosztották a napi adagot, megpróbált kétszer sorbaállnl érte. Zavarában azonban elfelejtette eldugni az előbb kapott spulnikat. — Tóthné, drága — szólt rá Vassné, a művezető —, talán szerelmes, hogy ennyire szórakozott? Mérgesen ült le a gépe mellé. S nemcsak a munkán járt az esze, hanem a cérnán is. Dél is elmúlt, mire eszébe jutott a mentőötlet. Azt sem bánta már, hogy másfél kilométerrel „túlteljesítette" az előírt anyagnnrmát, alighogy jelezték a műszak végén, elrohant egy rövidáruboltba és vásárolt száz kilométer cérnát. Hiszen befelé menet a gyárba, úgysincs motozás! Nyert, Másnap Kovácsnénak öt és fél, Tímár Ibinek bárom. Scblézingernének hat kilométer cérnája maradt meg, neki huszonnégy .A meós „végigszőrözte" munkadarabjait, de nem talált rajtuk semmi kivetnivalót. Mindenki összeszaladt, látni a csodát, s Vassné Példaképül állította a többiek elé. Tgv kell takarékoskodni! Attól kezdve az egész szalag lázasan ügvelt a cérnára, s híre ment mozgalmuknak mindenfelé az üzemben. Igaz, Tóthnét mégesak megközelíteni sem bírták, dehát ez természetes is. Neki másnap 27, harmadnap 32, negyednap 48 kilométer cérnáját számolták el a műszak végén. Az ötödik napon viszont elfogyott a pénze. Jó, hogy már csak két hét volt hátra a prémium kiosztásáig, úgyhogy mielőtt megkapta volna az OTP-től a személyi kölcsönt, a szomszédaszszony kisegíthette. Hónap végén Tóthné egyenleget készített: cérna ra addig összesen 789 forintot költött, s ebből 213 forint vissza is térült a kapott prémium által. Szerencsére háromezer forintot \ett fel a takarékból, tehát még két hónapra elegendő kitartása maradt. Vassnénak nem mert szólni, munkatársainak még úgy sem. Az szb-tilkár látszott egyedül alkalmasnak rá, hogy — eltelvén a két hónap — bevallja, miként lett 6 a gyár büszkesége, a legeslegtakarékosabb varrónő. — Vagy úgy! — vonta össze a szemöldökét a szakszervezetis. — Vagy úgy? — mondta negyedórával később a szakszervezetisnek az igazgató. — Havi 800 forintot mi is kibírunk, nemcsak az a szegény aszszony. Hát mire való az igazgatói alap, ha nem arra, hogy a dolgozókat jobb munkára serkentsük? — Tóthnét? — hüledezett az szbtitkár. — A csudát! A többieket, akik benne látják a példaképüket! Fehér Kálmán 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Swnnbítt. 1964. augusztua L