Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

Tűzpárbaj Cipruson A ciprusi ENSZ-erők szóvivője szerint vasárnap erős lövöldözés volt a 6ziget több részéoen, főleg a kyreniai hegj'jiég térségében. A fegyvsrzaj a korareggel! órákban hallatszott, és rövid szünetekkel e nap folyamán is folytatódott. Az ENSZ megfigyelőinek véleménye szerint említett térségben a szembenálló felek csupán állásaik megerősí lésére törekszenek, de harcba nem bocsátkoznak. A cei a több mint ezer méter magasságban levő St. Hilarion erőd megszerzése, mert aki ennek birtokában van. az uralja a Nicosia—Kyrenia slratégiai útvonalat. A múlt év decembere óta a ciprusi törökök sáncolták el magukat az erődí t menynél és azóta a környező csúcsokról állandóan tűzpárbaj folyik a sziget török és görög egységei között. Az ENSZ-szóvivő közölte a továbbiakban, hogy vasárnapra virradóra újabb konvoj hagyta el Limasszol kikötőjét ismeretlen útirányban. Az AP jelenti, hogy Grivasz tábornok a ciprusi ellenállási mozgalom volt vezére röpiratokon szólította tel a sziget török lakosságát, tegye le a fegyvert és térjen haza. Gyarapítani, bővíteni kell a hi%alomtartalékot Hruscsov nyilatkozata a moszkvai szerződés első évfordulójárói Nyikita Hruscsov, a Szov- vai szerződés aláírása előse- németországi békés jetunió Minisztertanácsának gítette a nemzetközi feszült- zést. Enélkül nehéz elnöke a moszkvai részleges stg enyhülését, atomcsendszerződés aláirásá- Miután megtiltottuk a nak első évfordulója alkalnukleáris kísérleteket három rendelenne elérkezni az általános s teljes leszerelés problémájához. amelynek fontosságát valóban mindenki elismeri. mából válaszolt a Pravda és SÍT hocfa nukfeáris" Ugyancsak napirendre kerül az Izvesztyija szerkesztőse, gének kérdéseire. Az első kérdés: — Mit kivin fln elmondani a szerződés évfordulója alkalmából? Hruscsov válasza: dályozni, hogy a nukleáris fegyverek kijussanak a világűrbe, s egyszersmind bizonyos mértékig sikerült csökkenteni az államok nukegy olyan nemzetközi egyezmény megkötése, amelyben az államok köteleznék magukat, hogy nem alkalmazleáris feewertárábs kerülő nak eröí;zakot « területi viSó Sok ladatát tak « a határkérdések megmeg oldása végett. El kell oltani a feszültség tűzfészkeit a moszkvai szerződés jelentő- Karlb_tenger térségében. Elmondhatjuk, hogy a — Már a moszkvai szerződés aláírásakor szemmel látható volt a szerződés közvetlen eredménye: nem szennyezi többé radioaktív csapadék a levegőt, amelyet az ember belélegez, s az ételt, amellyel táplálkozik. Ma, egy év elteltével még világosabban látszik e szerződés pozitív hatása. A szerződéshez több mint száz ál- sabb probléma lam csatlakozott A moszk- hoz. ségét ma már általánosan elismerik. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy sem ez a szerződós, sem az előbb említett kérdésekben létrejött , ...... _ , . - -i telt esztendő ujabb tapaszmegegyezes meg tavolrol ..... . ,. .. Délkelet-Ázsiában,, Cipruson és az arábiai félszigeten. Véleményem szerint a moszkvai szerződés óta elmeg sem oldja meg a leszerelés alapvető kérdéseit. Mindez csupán hozzásegít bennünket, hogy közeledjünk azokhoz a határokhoz, amelyekről elindulva könnyebben láthatunk hozzá e legfontomegoldásáA megállapodások jó, járható utak Adzsubej interjúja három nyugatnémet lapnak A .„MUnchncr Merkúr", m egyesülne. „Ml, kommunis„Uillír-Nachrichten" éa a ták szeretnénk, ha az egész „llheinische Post" című nyu- világon diadalmaskodnék a gat nemet lap hétfői száma kommunizmus, de — tette közli azt az interjút, ame- hozzá nyomatékosan — ezt lyet Alekszej Adzsubej, az az óhajunkat nem arra ala,,Izvesztyija" főszerkesztője pozzuk, hogy másokra ráközvetleniil elutazása előtt kényszerítjük társadalmi adott az őt vendégül látó rendszerünket. Ami magát három nyugatnémet lap Németországot illeti, ezt a munkatársainak. kérdést a németeknek — Erhard kancellárral foly- Keleten és Nyugaton egyaránt tátott eszmecseréjét jellemez- _ maguknak kell eldönteve Adzsubej elmondotta, niöfc". hogy kedvező benyomást szerzett. Feltették neki azt a kérdést, hogy Hruscsov és Erhard várható találkozójón szó lesz-e a német kérdésről. Válaszában a szovjet vendég közölte, hogy ez elképzelhető. Hozzá kell azonban fűzni, hogy a kormányfői találkozót nem szabad előzetes feltételekhez kötni, és hogy a találkozón miről esik majd szó, az végső soron Hruscsov miniszterelnök és Erhard kancellár dolga. Ami a két ország kapcsolatait illeti, Adzsubej úgy vélekedett: egész sor kisebbnagyobb intézkedéssel kellene hozzájárulni a légkör megjavításához. Ezzel összefüggésben Adzsubej igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy járható-e az az út, amelyre a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok lépett, nevezetesen a kulturális egyezmények, a kereskedelem, a konzuli megállapodások és a közvetlen légi összeköttetés megteremtésének útja. Az újságírók ekkor a néniéi egység problémáját vetették fel. Adzsubej rámutatott- hogy Németország egyesítésében nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideológiai, társadalmi vonatkozásokat sem. Nyugaton — érthető módon — azt látnák szívesen, ha az NDK és az NSZK kapitalista államban talatokkal gazdagította a nemzetközi életet: bizonyos bizalomtartalék megteremtésével tovább lehet haladni a nemzetközi feszültség enyhítése és különböző területeken a megegyezés kialakítása felé, mégpedig nem csupán hivatalos egyezmények megkötésével, hanem a „köL — AZ ttn véleménye csönös példamutatás" politikájának alapján is. Ezért különösen fontos, hogy féltszerint hogyan lehetne tartóssá tenni a nem- ve őrizzük ezt a bizalomtartalékot. ne engedjük, hogy megfogyatkozzék, hanem eL hfllésének a moszkvai ienkezőleg: minden eszközszerződés következtében zel gyarapítsuk és bővítsük. Egyszóval: még Igen sokat kell munkálkodnunk,, hogy — Arra van szükség,, hogy megszabaduljunk a nemzetaz államok rie elégedjenek közi feszültségtől ós igazán meg az elért eredményekkel megszilárdítsuk az egyeteée figyelmüket azokra az nies békét, amelynek áldáegyéb megoldatlan kérdé- sait egyformán élvezné minzctközt feszültség enyklalakult irányzatát? sekre összpontosítsák, amelyektől elsősorban függ a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele. Mindenekelőtt arról van szó, hogy tegyünk pontot az elmúlt háború végére és érjük el a den — nagy és kicsiny — állam, minden nép. Határozottan állíthatom, hogy ebben a nemes haladásban a 6iker nem fog a Szovjetunión múlni. (MTI) PINTÉR ISTVÁN: Dél-amerikai képeslap tokiói tudóeítójának cikkét gedtek közli arról a provokációs tevékenységről, amelyet a kínai vezetők a tokiói atom-és hidrogénbomba-ellenes értekezleten kifejtenek. A cikk írója rámutat: PROVOKÁCIÓ A Pravda tudósítója 'a tokiói konferenciáról A Pravda Ovcsinyikovnak, nács vezetőire sem, akik en- Mindez gyűlöletes, de a durva nyomásnak, ugyanakkor jellemző is. íme, Az ázsiai és afrikai or- így festenek a trockisták szagok szolidaritási szerveze- tanításaival dicsekvő pekingi tének tavaly Nicosiában tar- prédikátorok Lám, kiderül, tott vezetőségi ülésén — milyen az a száj, amely a hangsúlyozza Oycsinyikov - kinai szakadárok állításai határozottan elítélték azokat — A „X. nemzetközi atom- a törekvéseket, hogy senkit szeunt Ázsia, Afrika és Laés hidrogénbomba-ellenes ér- nem képviselő személyeket tin-Amerika népeinek szavát tekezlet", ahogyan szervezői küldjenek nemzetközi talál- hallatja. Akad-e nagyobb nevezték, megszűnt mint kozókra E határozat ellen ^^ e h6s szabadság8zerelö ilyen. Amikor ugyanis 31 or- annak idejen csak a Kínai . , szág békebizottsága, valamint delegáció kelt ki dühösen —, "epek ellen? A nepek igazi négy tekintélyes nemzetközi vajon magyarázatra szorul-e, képviselői azonban maraszervezet képviselői kollektív hogy miért? déktalanul leleplezték azokat SS°utotban JM3BSI ~ **nek * „strómanok- a holt lelkeket, akiket a kiazon nyomban a pekingi sza- nak" toborzása pekingi emig- nai szakadárok valahol a kadarok és az általuk dróton ráns söpredékből, nyilván- társadalom hátsó udvarain ringatott bábok gyülekezeté- való C(yokat SZ0]gál. A jelek toboroztak és a tokiói Diul'é vált után ítélve azonban a kínai mond Szállóba szállítottak. fo2tetÍaylk°V eZUta" belső piac már nem képr-s Mindebből önként adódik a Újabb aljas provokáció- kielégíteni az ilyen holt lel- kérdés: vajon sokáig hivatottól van szó, amit Peking a kek iránt egyre növekvő ke- tak-e élni azok a doktrínák, Japán Kommunista Párt je- resletet. Számukat bőségesen amelyeket a holt lelkek ilyen ler.legi vezetőségének segítse- kiegészítették a ki tudja, kollekcióinak segítségével Tény, hogy két hét alatt Brazíliában a nemzetközi szállodákban és éttermekben rengeteg néger liftes fiút és takarítóasszonyt láttam, de néger vendéget egyet sem. (Természetesen a brazíliai négerekre gondolok, nem az Afrikai és az Egyesült Államokból érkezett feketékre). Utaztam a nem is olyan túlságosan drága autóbuszgyorsjáraton. A hatalmas buszban a sofőr néger, az utasok között egy sem. Santosban, a piaián, a tengerparti strandon sem láttam egyetlen négert sem. Kísérőm azt a felvilágosítást adta, hogy ők néhány kilométerrel odébb, egy másik praián fürdenek. — De hát miért? — kérdezem. Hasonló a válasz, mint a hátsó liftben lezajlott beszélgetésnél: — Ide a jobb módúak járnak. A szegényebbek azon a másik strandon szoktak fürdeni ... A brazíliai egyenlőség abból áll, hogy a rosszul öltözött fehérnek szintén a hátsó liften kell közlekednie, a jól öltözött néger pedig a főliftet is használhatja. Egyenlőség — brazil módra Egyfajta, az észak-amerikaitól különböző, de mégis vele rokon faji megkülönböztetés ez. Pedig a brazilok büszkék rá, hogy náluk mindenki egyenlő. — Huszonöt évvel ezelőtt egy riói német optikuscég, amelynek vezetője szimpátiával viseltetett a nácik fajelmélete iránt — mesélték — hirdetésben -csakis árja* kifutófiúkat keresett. Másnap reggel ezer egyetemi hallgató gyűlt össze az Üzlet előtt Beküldtek egy tizenkét éves néger fiúcskát, hogy jelentkezzék az állásra. A kisfiút kidobták. A diákok erre nekiláttak, és pozdorjává zúzták az üzletet.., A brazíliai fehér elítéli a fajgyűlöletet. A gazdag fehér csupán a szegénységet és a szegényeket veti meg. -A sors kifürkészhetetlen akaratából* azonban a négerek szegények. A volt néger rabszolgák utódai nincstelenek és analfabéták. Legtöbbjüknek soha nem volt módjuk, hogy átlépjék az iskola küszöbét. A kávéültetvényeken napi 8—10 forintnak megfelelő bérért robotolnak és ha a városokba jutnak, cselédek, utcaseprők, rakodómunkások lesznek. Nem lenne demokratikus dolog, ha a négereket azért ítélnék a hátsó liftre, mert a bőrük színe fekete. Az ítélet indoklása: a néger primitív, a néger szegény, a néger csak a legalacsonyabb rendű munkák végzésére képes. Hogy a négert a körülmények fosztják meg az iskolázási lehetőségektől éa ítélik a legalacsonyabb rendű munkára? Istenem, sok millió fehérnek is ugyanaz a sorsa Brazíliában. S ők is a hátsó liften közlekednek ... Bicho és más brazil furcsaságok Sao Paulóban, egy kávéház teraszán ülök ismerősömmel, amikor kopott eleganciával öltözött fiatalember lép hozzám. Valamit hadar "-brazilul*. A brazilok ugyan portugálul beszélnek, nyelvük annyira különbözik már a Portugáliában beszélőtől, hogy én — kissé talán önkényesen — brazil nyelvnek neveztem el. Jobb híján az egyetlen ismert szót hajtogatom: — Sí! Ez "igen«-t jelent. Vagy ötödszörre ismétlem már, mire a fiatalember egy sorsjegyet vesz elő a zsebéből, átnyújtja. S már tartja a markát, amiből megérthetem, hogy fizetnem kell. Ezerötszáz cruzejrót; körülbelül egy dollárt fog le az átadott 10 000 cruzeirósból. Aztán barátságosan kezet ráz velem és elviharzik. Ismerősöm nevet: — Hát, ez aztán jól rászedett! Rádsózta a sorsjegyét. És tudod mit mondott? — Fogalmam 6incs ... — Hát azt, hogy csak neked adja 1500-ért, mindenki másnak 2000 cruzeiro. Mert téged ismer Pernambucóból. Pedig ez a sorsjegy egy ökör... — Micsoda? — Egy ökör. Vagyis, az utolsó két számjegye ökröt jelent a bichon ... — Nem értem. S azt sem értem, miért hagytad, hogy megvetesse velem ezt a sorsjegyet. Miért nem szóltál közbe? Ismerősöm komolyan tiltakozik: — Hogy képzeled? Bichoügyben nem szabad közbeszólni. Mindenki maga döntse el, hogy szerencsét próbál-e, vagy sem... Szerencse kicsiben és nagyban Bicho. Ezt a szót nem lehet magyarra lefordítani. Bicho alatt a zugbankárok ezrei, tízezrei által rendezett, a hatóságok által szi-. gorúan tiltott szerencsejáték értendő. (Vége következik) gével követett el. Nem kis íelelőeség hárul azonban a történetekért az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért küzdő Japán Országos TaHová csapódnak be a szovjet kísérleti rakéták? Augusztus 4-én megkez- delml útvonalaktól. A Paldődnek a nyári szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceánon. A kozmikus hordozórakéták várható becsapódás! helyén szovjet hajók végeznek majd méréseket. A TASZSZ közleménye két térséget, jelöl meg a Csendes-óceán egyenlítői szakaszán, ahová a kísérleti rakéták érkeznek. Mindkét térség távol van a lakott szigetektől és a tengeri kereskemira-zátonvesoport 400 ten geri mórföldre van az első téségtől. A Fidzsi-szigetektő] Honoluluba és San Franciscóba tartó hajók ettől a helytől 100 mérföldre nyugatra, illetve keletre haladnak el. A második térségtől lényegesen északnyugatra vezet az Ausztráliából az Egyesült Államokba és Kanadába tartó kereskedelmi hajók útja. honnan előkapart egyénekkel. A Pravda tudósítója végül ezeket írja: Osztrák és az új-zélandi hisztériások, belga és francia renegátok, hétpróbás nemzetközi kalandorok — így íest oz a gyalázatGs falka annak az értekezletnek küldöttei kőzött, amelyet a „nem engedjük meg Hirosima és Nagasaki megismétlődését!'' nemes jelszavával hívtak öszsze. Mennyi aljasság kell a japán néppel szemben ahhoz, hogy Japán atombombákkal szántott földjén pekingi bábfigurák otromba kirohanásaival bemocskolják a hákcharc szent zászlaját! kell védelmezni? — teszi fel a kérdést a Pravda tudósítója. Speciális öntvény hegesztéshez. hegesztőket keres felvételre a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Hódmezővásárhely, Erzsébet út. H. 75.103 350 cm' motorkerékpárhoz teher oldalkocsit keresünk megvételre. — Csongrád Megyei MEI< Központ, Műszaki Osztály, Szeged, Deák Eerenc u. 20. s7s. 95117 Perfekt gépírónőt 6 hónapi időtartamra, esetleg fél műszakos elfoglaltságra azonnal felvessünk. Kazánjavító Ktsz, Szeged, Petőfitelep. IX. ü. 400. (2-es buszvégállomás). 85228 Figyelem! felhívjuk mindazon vállalatok, üzemek figyelmét, melyek kábelek, acélkötelck stb. felhasználását, fektetését vcgzlk, hogy a megürült kábeldobokat ealadáktalsnul szállíttassák vissza vállalatunkhoz. Importból beérkezett kábeldobokat is átveszünk. Szállítási cím: Budapest. XI., Budafoki út 60. Vasúti cím Budapest-Kelenföld, Ipar. vágány. Magyar Kábelművek. 131/Bp. 2, DÉL-MAGYARORSiAG Kedd. 1964. augusztus 4. r