Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

mm mMim Vihar agy szekrényben A Textilipari Kutató Inté­zet új konstrukciójában is gyakran kerekedik vihar, akárcsak manapság Európa­szerte. A készülékben a má­sodpercenként 15 kilométe­res sebességei száguldó sze­lel. elektromos úton idézik elő, de rekonstruálni lehet a műszerszekrényben mindazo­kat az éghajlati változásokat, amelyek a mi földtekénken előfordulnak. A szélszekrény hivatalos neve Tcxtocalor. Feladata, hogy megállapítsa: u külön­böző textíliának milyen a légáteresztő-, illetve meleg­tartó képessége. Ezt úgy vég­zi el, hógy a formatervezet leginkább zeneszekrényhez hasonló készülékben két szélcsatornán át bizonyos hőmérsékletű levegőt azonos erővel, sebességgel áramol­tatnak két dobozhoz. Az egyik dobozt felöltöztetik a vizsgálandó kelmével, a má­sikat pedig „meztelenül1' hagyják. A dobozokban test­hőmérsékletet állítanak elő, s az ehhez szükséges eltérő energiamennyiség az elektro­nikus Jelzőtáblán kimutatja, melyik a legjobb melegtartó, legkevésbé légáteresztő szö­vet. Itt kiderül, hogy a köz­hiedelemmel ellentétben nem mindig az a legmele­gebb, ami a legvastagabb. A légáteresztőképesség ugyanis függ az alapanyag-fajtától, a szövetszerkezettől, a szövés sűrűségétől, bolyhosságától ls. Ahelye Less elég tanszer A boltok nagy része már árusítja az új tanévben szük­séges írószereket ós legké­sőbb augusztus első napjai­ban az ország minden részé­be megérkeznek a tanszere'* A Belkereskedelmi Miniszté­rium Kultúrclkk Főigazgató­ságának tájékoztatója szennt a felkészülés volt. írószerekből, vonalzókból és más tanszerekből minden igényt ki tudnak elégíteni. Kellő választékról gondos­kodtak a 30 forintig terjelé úgynevezett diáktollakból és elegendő, kézben és vállon hordható, bőr aktatáska is lesz. Csaknem 00 r"'"ló fü­zetet hoznak forgalomba. A szülők és a tanulók ko­rábban gyakran kif igásolták a színes irónok minősegét: most ezen is javítottak. Az idei tanév slágere: hosszú évek után sikerült a régen oly kedvelt "iskolakék* cso­magolópapírt szebb színben, nagyobb méretben és jobb minő­ségben megfelelő előállítani. Az egyre kere­settebb műanyag borítékból azonban még az idén sem lesz elegendő. Az ipar és a kereskede­lem felkészülten várja tehát a vásárlók "rohamát«, de ismételten felhívják a szü­lők figyelmét, hogy saját ér­dekükben lehetőleg még augusztus­ban vásárolják meg iskolás gyer­mekeik részére a szükséges tanszereket. Halaik Uánikutáia A nyári meleg napokra újvonalú kalapokat mutattak be a tervezők. Anyaguk áttört nyloncsípke, nylonszalma, madeira és könnyű nyári szövet. Üj vonalat jelent a ha­gyományos csíkos kalapok mellett a 15—20 centiméter széles Dior-rózsával vagy virúgutánzattal díszített "fej­fedő*. Üj donság a pettyes, könnyű fátyol is, amely a gzáj vonaláig ér. Ezt jobbára az estélyi kalapokhoz viselik. Képünkön: választék a kánikulai kalapokból. s nyári Néhány tanács az étrend összeállításához Nagy Endrét, a Szegi dl Szálloda és Vendéglátóipar Vállalat Hági Étterménél: konyhafőnökét kértük meg, hogy segítsen a háziasszo­nyoknak, s adjon léhán;- jo tanácsot a nyári étrend ót.z­szeállításához. A konyhafőnök elmondta, a tudomány sokai foglrl'-o­zik a helyes táplálkozással, hiszen közismert, hogy mi, magyarok sok nehezen emészthető zsírt, húst fo­gyasztunk. Ez minden év­szakban egyaránt egészség­telen, de különösen ilyenkor nyáron a zsíros ételek meg­nehezítik a gyomor munká­ját, s fáradtságérzést val a­nak kl. Minden étkezésnél! A tavaszi gyümölcs-, zöld­ségfogyasztás még nem pó­tolja a szervezet vitaminhiá­nyát. Ezért feltétlenül szük­séges, hogy nyáron sok gyil­mölcsöt és zöldséget enyünk. Nemcsak az ebédet kell helyesen megválasztani, ha­nem o nap valamennyi étke­zését. Kezdjük mindjárt, a reggellel. Nyáron reggel ke­vés folyadékot kell fogyasz­tani, s könnyen emészthető hentesárut, sok zöldpapri­kával, paradicsommal és ko­vászos uborkával. A nagy melegben csökken az étvágy­érzet, ezért tízóraira nagyobb gondot kell fordítani, mint bármikor. A tízórai legyen bőséges, főleg zöldségfélék­ben. Sok változat lehetséges A háziasszonyoknak még­is az ebédfözés okozza a leg­nagyobb gondot. Nyáron iktassunk a heti étrendbe gyakran hideg gyümölcs­levest. A leves elkészítési módjával a gyümölcs meg­tartja vitamintartalmát, s zsírszegény is, és előkészíti a gyomrot a meleg ételeit befogadásán Ízesebbé lehet tenni a gvtótiölcslevest fe­hér borokkal, égetett szesz­szel és likörökkel. A második fogásnál ilyen­kor elcsorban jön számítás­ba a vajjal, olajjal, tejfellel keszílett főzelék és körítés. Az étrend egyhangúságától nem ke'l félni, hiszen a nyá­ri zöldséget sokféleképpen le­het elkészíteni. Nagy Endre példaként csupán a kelvirág elkészítési módját sorolta fel. Az étlapon szerepelhet rántott kelvirág, rakott kar­fiol, főtt kelvirág, vajban pirított zsemlemorzsával tej­felesen. vagy főtt karfiol ap­ró kockára vágott vajban he­vített sonkakockával tejfele­sen. Fontos kiegészítő A könnyen emészthető éteh k közé tartoznak a gom­bák, a szárnyasok, a halak és a sovány húsok. Néhány háztartósban ismeretlen a gyümfclcssaláta. Ez pedig nagyszeré, fontos kiegészítő­je a nyári étrendnek. Több­nyire vegyes gyümölcsből, cukorsziruppal készíthető, különböző likőrökkel ;g°n változatossá, ízletessé tehet­jük. A gyümölcssalátát, sült szárnyasok, általában sovány hús mellé adhatjuk. És mi legyen a vacsora? Legpraktikusabb nyáron a hideg étel. A vacsora köny­nyen emészthető előételből, hideg főzelékből, felvágot­takbe' és sajtból álljon. Esetleg hideg süttet is lehe. tálalni. A gyümölcs változa­tossá teszi a vacsorát is. Segítségnyújtási kötelesség a közlekedési balesetnél A közlekedési balesetekről szetesen ez nem lehetséges, számára egyenesen hátrányos olvasva mind gyakrabban hallunk arról is, hogy egy­egy járművezető vagy annak utasa nem nyújtott segítséget a baleset áldozatának ás emiatt felelősségre vonta*. Miben áll e bűncselekmény elkövetése? A törvény értel­mében a segítségnyújtás el­mulasztását követi el: "aki nem nyújt tőle elvárható se­gítséget sérültnek, balesett szenvedett, vagy olyan sze­mélynek, aki az élet, vagv testi épségét közvetlenül ve­szélyeztető helyzetbe ju­tott .. .* Súlyosabban bünteti a tör­vény a cselekményt, ha a sértett meghalt és életét a se­gítségnyújtás megmenthette volna; ha a segítségnyújtást az a személy mulasztja el, aki a balesetet okozta cs vé­gül, ha az elkövető a segít­ségnyújtásra foglalkozásá­nál fogva is köteles (orvos). A kialakult bírói gyakorlat a (segítségnyújtási kötelezett­séget a következő részlet­feladatokra bontja: a) megál­lás a baleset színhelyen, l) tájékozódás, meggyőződés a segítségnyújtás szükségessé­géről, c) a segítség felajánlá­sa és d) segítségnyújtás. Ezen részletezésnek megfelelően vizsgáljuk meg, hogy az egyes résztevékenységek vég­rehajtásánál a töivény szel­lemében kialakult bírói gya­korlat mit kíván meg a se­gítségnyújtásra kötelezettől. de ilyenkor nem is vitatható, ellátásban részesüljön, hogy az segítségre szorul. A segítségnyújtás szüksé­gességéről történő meggyőző­dést azért teszi kötelezővé a törvény, mert általános élet­tapasztalat, hogy a balesetek jelentős részében ilyen kö­rültekintő vizsgálódás nélkül nem állapítható meg, hogy szenvedett-e külső esetleg belső sérülést az áldozat. c) A segítség felajánlása abban áll, hogy a megállás 'tTlálóía aTegttésnek nem es a segítségnyújtás szüksé­gességéről való meggyőződés után arról tájékoztatjuk a sértettet, hogy milyen irányú segítséget tudunk biztosítani számára. A baleset okozójá­nak fel kell ajánlania a bal­esetet szenvedett részére a segítséget, függetlenül attól, hogy ez a személy ténylege­sen szenvedett-e sérülést. Előfordul, hogy adott eset­ben a segítségnyújtásnak rem a leghelyesebb módját választják meg és ez a Kö­rülmény a sérült egészségi állapotára hátrányos, esetleg halálát idézi elő. A Legíc­sőbb Bíróság az ilyen ügyek­ben aként foglalt állást, h igy ha a baleset áldozatának fel­o a) Megállás a baleset hely­színén az első és legfonto­sabb kötelesség, amely ma­gyarázatot alig kíván. Ha a balesetet okozó, vagy azt észlelő az áldozat mellett nem áll meg, máris elkövet­te a szóban forgó bűntettet. Megállás nélkül ugyanis a segítté-myújtásra Kötelezett Felmerül, mi történjék akkor, ha az áldozat a fel­ajánlott segítséget visszauta­sítja, holott szemmel látható­an sérült. A joggyakorlat nem kívánja meg senkitől, hogy ilyenkor erőszakhoz folyamodjon és arra kény­szerítse a sérültet, hogy a se­gítségnyújtást elfogadja. Mérlegelni kell azonban, hogy cselekvőképességének birtokában saját állapotá­nak józan megítélésével uta­sítja-e vissza a segítséget, avagy nem, A láthatóan sú­lyosan sérült személyhez or­vos vagy mentő kihívása ak­kor is kötelező, ha az áldo­zat nem járülna hozzá. Nagy­részt hasonló a helyzet a gyermekbaleseteknél. Itt ab­ból kell kiindulni, hogy a gyermek cselekvőképtelen, koránál fogva pedig a saját sérülésével együttjáró fizi­kai állapotát, annak esetle­ges következményeit nem ké­pes biztonságosan megítél­ni. Ezért a gyermekbalese­leghelyesebb módját alkal­mazza, kizárólag emiatt fe­lelősége nem állapítható meg. Ha megvolt a segítő szán­dék, ha a sérült életének megmentése érdekében az ál­tala helyesnek vélt intézke­déseket megtette, az előállott súlyosabb következményekért nem felelős kizárólag azért; mert a segítségnyújtásnak más módja alkalmasabb, eredményesebb lett volna. Felelősség terheli azonban azt. aki önhibájából késedel­mesen járt el és a késede­lem miatt a sérült eletének, vagy testi épségének meg­óvása nem járt eredménnyel. nem képes a tényleges segít- teknél a segítséget • nem ség további mozzanatainak megvalósítására. b) Tájékozódás, meggyőző­dés a segítségnyújtás szüksé­gességéről. Ezen kötelesség alatt az értendő, hogy a se­gítse'nyújtásra kötelezett megállás után győződjön meg arról, hogy az adott esetben milyen segítségre van szük­sége az áldozatnak. A tör­vény segítőkészséget, körül­tekintő gondosságot kíván meg. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a balesetet szenvedetten külsérelmi nyo­mok nem látszanak és fe­lületes szemléletre úgy tű­nik, mintha egészsége, testi épsége károsodást nem szen­vedett volna. Ezért a kötele­zett tájékozódás közben fel­tétlenül beszélgessen el a sé­rülttel, kérdezze őt ki. Esz­méletlen áldozatnál termé­A SZEPLŐK ES A TUBUS A nyár örömei közé üröm vegyül azok számára, akik­nek a napsugár nemcsak az új évszakot, hanem az új szeplőket is jelenti. A bőr festékanyagának, a pigmen­teknek az elégtelensége, vagy túlműködése okozza azt az elszíneződést, ami sok nőt zavar, s még azok is szeret­nék eltüntetni a szeplőket, akik azzal vigasztalódhatnak, hogy nekik kivételesen még jól ls áll, érdekesebbé teszi arcukat. Az lllatszerboltokban hiá­ba keresik erre a szépségírt. Mindössze két olyan kozme­tikai készítmény 1 akad, a Velvetlna és a Harmat-krém, amely fehéríti a bőrt, s úgy ahogy inkább elhomályosít­ja, mint eltünteti a szeplő­ket. Használata közben azon­ban védeni kell az arcot a najf sugaraitól, egyáltalán nem szabad napozni, mert különben mit sem ér. A napozás elmulasztására kevesen vállalkoznak, in­kább viselik arcukon a nyár jelét szeplő formájában. A kozmetikai vegyészek az Il­latszer- és Kozmetikai Vál­lalatnál most olyan kenő- szerint bár a krém már elké­csöt állítottak össze, amely szült, de mégsem kapható, nemcsak fehérít, hanem mert nem tudják mibe be­olyan fényvédő anyagot is csomagolni. A kozmetikai tartalmaz, amely az érzé- gyár megrendelte a tubuso­keny, fehér bőrűeknek ártal- kat a Mátravidéki Fémmű­mas, barnító sugarakat visz- tői, de azok késlekednek a sza is veri. Ennek állandó szállítással és inkább fize­használata közben már nem tik a kötbért. Ebből azonban kell óvakodni a szervezet nem jut vigaszdíj azoknak, számára amúgy Ss feltétle- akiknek idei szépsége, szép nül szükséges napsugaraktól, lőtlensége majdnem egy haj Jobban mondva nem kelle- szálon, csupán a fémdobozon ne óvakodni, mert ez idő múlott igénylő válasz esetében is feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy a kiskorút mi­előbb orvos vizsgálja meg. d) Segítségnyújtás. Számos aggályos kérdés merül fel, a segítségnyújtási kötelesség ezen utolsó mozzanatával kapcsolalosn. Mit kell ten­ni, meddig kell terjednie a segítségnyújtásnak, milyen tevékenység a leginkább cél­ravezető, stb.? A felvetett kérdésekre egyöntetű, min­den tényleges esetre egyaránt alkalmazható választ nem le • het adni. A jogszabály ér­telmében olyan segítséget kell a kötelezettnek nyújta­nia, amely az adott körülmé­nyek között tőle elvárható. Az elvárhatóság fogalma azt jelenti, hogy a kötelezett sa­ját helyzete, tudása, tapasz­talata, eszközei és lehetősé­gei folytán képes segítséget nyújtani úgy. ahogyan az adott körülményeket figye­lembe véve az tőle megkí­vánható. Általánosságban ilyen például a közismert elsősegftségnyújtási módoza­tok valamelyike, a vérző sé­rülések vagy törött végtagok laikusok által is tudott ellá­tásra; orvoshoz szállítás, mentő értesítése, más sze­mélynek erre történő felké­A segítségnyújtási köteles­ség nem azt jelenti, hogy a kötelezett kizárólag sajat személyében köteles segítsé­get nyújtani. Erre más sze­mélyt is felkérhet, sőt ez egyenesen kívánatos abban az esetben, ha például ké­sőbb orvos érkezik a hely­színre. A felkérés nemcsak a fizikai értelemben vett se­gítségnyújtásra irányulhat, hanem arra is, hogy például a felkért személy 'tele' nél­jen orvosért, vagy mentiért. Irányadó elv azonban, hogy a felkért személy feltétlenül alkalmas legyen a segítség­nyújtásra, legalább olyan mérvű segítséget nyújtson, mint amely a kötelezettél el­várható, Továbbá, számítani lehessen árrá, hogy az a se­gítséget legalább olyan eredményesen megadja, inint maga a kötelezett. Vizsgáljuk- meg végezetül, hogy mikor nem kell a bal­eset áldozatának segítseget nyújtani. Akkor, ha az nem szorul segítségre. A tapasz­talatokból három ilyen tse­tet ismerünk: a) ha a sérü­lésből reá háruló veszélyt másek segítsége nélkül nyil­vánvalóan el tudja hárítani — ie""ntéktelen sérülések, amelyről természetesen meg kell győződni — b) ha aá­sok részéről már megfelelő segítségben részesült és c) ha már meghalt. A Kresz 40. § (1) bekezdése még egy tennivalót ír elé, s ez a rendőrség értesítése. -A segítségnyújtás, illet Meg az erre irányuló intézkedés után haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot, vagy a legközelebbi rendőrt és a le­hetőségekhez képest biztc ot­tani kell a nyomok megérzé­sét.* Ezek a legfontosabb tudni­rése stb. A segítségnyújtás valók arról az alapvető em­más módja és mértéke var­ható el olyan személytől —, orvos, betegápoló —, akinek ezzel kapcsolatos képzettsé­gi- vagy szakismerete van. Ezek felelőssége megállapít­ható akkor is, ha a helyszí­nen megjelenve azonnal nen avatkoznak be, s eltűrik, hegy a sértett szakszerűtlen, kevésbé kielégítő, esetiig beri és erkölcsi magatartás­ról, amelyet a törvény se­gítségnyújtási kötelességnek nevez. Tegyünk ennek min­denkor eleget, mert az áldo­zatát cserbenhagyó tettes felháborító magatartását az egész társadalom erkölcsi megvetése is kfeéri. Dr. Koy Tibor közlekedési ügyész. Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilművek Gyára fonó-, szövő szakmában ipari tanulókat keres felvételre.. Jelentkezhetnek szegedi vagy a közúti forgalomba bekapcsolt Szeged környéki lakosú lányok, akik 1964. december 31-ig 15. életévüket betöltik, s a 18. éves kort nem haladják meg. Továbbá 8 általános iskolai végzettséggel rendel­keznek. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Az iparitanuló-iskola 1964. szeptember 1-én indul. Jelentkezni lehet a textilművek munkaügyi osztályán. S 95 158 Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat felvesz lakatos­hegesztői, asztalost, kőművest, segédmunkást Jelentkezés mindennap 7 óratói a munkaügyi veze­tőnél. S. 95213 Vállalunk rövid határkővel esztergamunkát. Szegedi Városgazdálkodási Vállalat, Szeged, Pacsirta u. 1. sz. S. 95137 8 DÉLrA\AGYARQR$ZÁG Vasárnap, 1964. augusztus 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom