Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

Társadalombiztosítás és betegellátás TÖBB MINT 200 EZER BIZTOSÍTOTT CSONGRÁD MEGYÉBEN — HELVES KEZDEMÉNYEZÉS A JÁRÁSI RENDELŐINTÉZET ÉPÍTÉSÉÉRT — A HAT HÖNAP ALATT 28 MILLIÓ FORINT TÁPPÉNZT FIZETTEK KI Egyetlen újságcikk aligha egészségügyi ellátásának ki összegezhetné a dolgozók adásait kások szerelnék, ha a fog­szakorvosok fogpótlásokat ls Az elmúlt fél évben hét- végeznének, millió forinttal volt több a Csongrád megyében há­kiadás, mint 1963 első fél- rom társadálombiztosításibi­évében. zottság működik és segíti a A gyógyszerkiadás 3 millió dolgozók egészségügyi ellá­forinttal volt több, mint 1963 tását. Sokat segítenek a beteg­ellenőrzésbcn az üzemi szakszervezeti bizottságok társadalmi aktíváid Meghallgatják beteg munka­gilag ls támogathatják job­ban az egészségügyi ellátás javítását P, N. helyzetének alakulását, amelyre csakis a történelmi jelrö illik. Most csupán egyetlen kérdésre keresünk megközelítő választ, arra, hogyan alakult a társada­lombiztosítás, a dolgozók be- első félévében. Segélyre is tegellátása Csongrád megyé- sok százezer forintot fordí­ben, s milyen fejlődést ért tottak fél év alatt, el 1964 első félévében. Ismeretes, hogy a megye Sok szó esik napjainkban területén négy kórház és ^^^Hfli^l H^H a munkás-egészségvédelem- egy szakkórház működik, társaik kéréseit, ós "intézked­ről. a gyógykezelésről. Természetesen Szegeden a nek, ha valami problémát Újabb rendelkezések bő- klinikák is a dolgozók ren- tapasztalnak, vítik a munkás-egészség- delkezésére állnak. A Szakszervezetek CsOhg­védelmet, a város és falu A betegellátás, ha például rád Megyei Tanácsának Ki­dolgozóinak és családtag- az ápolási időtartamot nöksége néhány napja meg­jainak betegellátását. vessSllk alapul, megyénk- állapította, hogy Csongrád megyében és Eze- ben jobb, mint a vidéki megyénkben a társada­geden az egészségügyi ellá- országos átlag. lomblztosítás. az egészség­tás helyzetét az elmúlt hat Csongrád megyében 19 nap, ügyi célkitűzések megva­hónapban is a fejlődés jel- az ország más részeiben 16. lósítása állandóan fejlődik, lemezte. Különösen a fekvő- Ma már 110 házi betegápoló Az egészségügyi intézmé­beteg-ellátásban, a tbc-s be- tevékenykedik Csongrád nyek és dolgozói a társa­tegek gondozásában léptünk megyében. Az egy orvosra da!mi szervek! sem lehetnek Ismét előbbre. Tovább nott jutó lakosok száma is keve- ...... M. . . . a szakrendelő intézetekben a sebb, mint az országos át- elegedettek. Még sokat tehe­rendelőórák és a gyógykeze- lag. Természetesen még sok tünk a dolgozók egcsaség­lési esetek száma. Ezért vi- lehetőség van az orvosellá- ügyi helyzetének javitásá­szont nem csökkent az or- tás növelésére, a betegellá- ért jynn£ a szegedi járta vasi körzetek egy munka- tás javítására. napra jutó betegforgalma, a Szükség lenne például több közsegelben, mae falvakban rendelőintézetek zsúfoltsága, főfoglalkozású üzemi or- 18 kezdeményezhetik es-anya E megállapítások jelentő- vosra. ségét csak azok tudják Iga- Több helyen hiányolják, zán értékelni, akik ismerik, hogy nincs éjszakai üzem­hogy ápolónői ügyélet, vagy be­ma már Csongrád megye tegfektető. Az üzemi mun­lakosságának túlnyomó többsége betegség esetére biztosított. Az SZTK-nál biztosítottak száma 1964 első félévében a családtagok nélkül megha­ladta a 200 ezer főt. Ebből munkavállaló 110 ezer, ter­melőszövetkezeti tag 70 ezer, nyugdíjas 21 ezer és a többi egyéb biztosított. Szegeden és környékén a táppénzes jogosultak száma 1952-től 62-ig például évente 2—4 ezerrel nőtt. 1983-ban azon­ban ugrásszerű volt az emel­kedés. Egyik évről a másikra 12 ezer fővel emelkedett a táppénzre logosultak szá­ma Szegeden és a járás­ban. 1964 első félévében pedig további 6 ezer fővel. A társadalombiztosítási megyei Igazgatóság adatai­ból megállapítható, hogy a létszámemelkedésből na­gyobb rész jut a szegedi já­rásra. mint a városra. Csongrád megye máa Já­rásaiban. városaiban is emel­kedett a társadalombiztosí­tásban résztvevők száma. A betegellátás fejlődésére jel­lemző az is. hogy a munkavállalók 83,5 szá­zaléka betegségi biztosítás készpénz-szolgáltatásait közvetlenül a munkahe­lyen kapja meg. Országosan sok százmillió forinttal támogatja államunk a betegellátást. Csongrád megyében sem fedezik a be­vételek a megyei igazgató­sághoz tartozó dolgozók Megérkezett az elsft úi termés a paprikafeldolgozóba Élénkpiros papfikacsövek milliói virí­tanak már a szegedkörnyéki táj jellegzetes ültetvényein. Érik a2 új terjnés a több mint kétezer holdnyi területen, s már helyen­kint megkezdődött a szüret. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat szerdán vetle át az első új termést. A csánytelekl sza­bad Május Termelőszövetkezet tizennégy mázsás léteit szállított a telepre. A csany­teleklek húsz holdon termelik a fűszernö­vényt, s a legkorábban tették földbe a me­legágyban — szakemberek által javasolt agrótechhika alkalmazásával — nevelt pa­lántákat. Öntözték is a növényt, s mennyi­ségi és minőségi szempontból egyaránt szép termést takarítottak be. ' A jövő héten már tömegesebb átvételre számítanak. A derekegyházi Hunyadi, a hódmezővásárhelyi Marx, a szegedi Móra Ferenc, a lápét TlszatáJ. a szatymazi Finn —Magyar Barátság, a bakói Űj Elet, a kisteleki Felszabadulás, s még néhány Bé­kés megyei közös gazdaság is jelezte, hogy átadja az év első szedésének eredményét. Küiöhösen szépek a tápéi Tlszatáj Tsz ültetvényei, némely bokron a termések száma eléri a harmincat. Egyelőre még hagymaszárítással foglal­kozik az üzem, de két hét múlva, amikor jelentősebb mennyiség gyűlik össze fűszer­paprikából, megkezdik a feldolgozást. Az üj paprikából készült őrleményt keverik a régivel, hogy zamatosabb, „frisebb ízű" le­gyen a fűszer. A külföldi megrendelők ilyenkor már keresik és várják a friss pap­likát. Tanyából — íalu A hegyvidék szülöttértek A falu ellenben kacérko­furcsa, hogy az alföldi me- dó, mint egy fiatal lány. A zőkön a fák szétszélednek, friss fehér házak hivaíkod­mint a pásztor nélküli nyáj. va sorakoznak az Út két ol­Talán azért, mert nincsenek daláh a fák és szőlők tár­hegyek, ahová Összeseregle- saságában. Kedves, fénytgé­nének, Nincs természet adta nyes otthonok, fiatalságuk otthonuk. Erdőt azért találni vonzó jegyeivel. A legújab­napi járóföldre, de az is bak néhol új utcát nvitnak. amolyan ember terelte sűrű- Mondják, régen Atokhá­ség. Ásotthalmon a falu rá nak nevették Ásotthalom szomszédságában ékeskedik ősét. Árendás népe tudta, egy Ilyen zöldrengeteg, szép hogy miért. és nagy. befelé tárulkozó; erényeit mutogatni nem ka- I l@!|f>mf(| ,inr$S*q pas/kodik hegyoldalra. Csak ha belépsz birodalmába, ak- A községi tanácsházban, kor halmoz el drágaságaival ebben a virágokkal ée fia­— árnyas zöldjével, madár- tal fákkal övezett takaros füttyös csendjével, Illatos le. épületben, mérnöki pontos­vegőjével. szik a víznyelő gödör, mint a vízlevezető csatorna. Ter­vezési hiba, kivitelezési hi­ba? — ezen veszekszik a községi tanács, az építő vál­lalat és a tervezők. Csak­hogy ettől a fürdő nem lesz üzemképes. Márpedig az emberek . fürödni, rendesen tisztálkodni akarnak. 1 ,,'llés szeNerEn" Nemcsak a fák, a házakis el-el mar adóztak egymástól Ásotthalom határában. Ma­gányos sejtként élt minden tanya azon a földön, mely körülvette és táplálta. 21700 hold — valóságos tanyavi­lág. Ma már rádiók százai Egy munkásember ünnepnapjai A munkásember jól tud cóból mégsem sikerült lát­emlékezni. S azok az évtl- nl valamit, mert a rendőr­zedek, melyek most suhan- kordon elzárta az utat a tak el mögötte, sok-sok em« magamfajták elől. lékeznivalót hagytak rá. Em­lékezik jóra, rosszra vegye­sen, az ünnepnapokra, s ami r közöttük történt. Az ünnep Súlvos év. Hogy mindig a hétköznapok ve- pelhe'tte e napot Fortuna 1944 lakott együtt, s igen-igen jól érezte magát. Akkor sem félt a munkától, amikor másnak dolgozott, de hogy megértette: ezentúl nemcsak a munka, hanem,a jog is a munkásoké, valósággal rqeg­ünne- szállottja lett szakmájának. S mit csinált tizenöt év­tülete. Ahogy felsorakoznak István, aki két esztendő óta vei ezelőtt, augusztus 20-án, az augusztus 20,-ák Fortuna Horthy Miklós gúnyáját vi- 3 Magyar Népköztársaság István emlékezetében, úgy seite. s éppen menetelt ala­elevenedtk fel szinte egész kulatával a Kárpátokban, élete. Egyébként az Árpád-erődöt építették a Borgól-havasok­ban, mígnem a szovjet had­sereg csapásai véget nem ve­Akkor már három éve tettek az efféle erődábrán­19S0 alkotmánya kihirdetésének napján? — Ünnepeltem dolgozótár­saimmal együtt. Én ls ott voltam a Széchenyi téri nagygyűlésen, mely az új alkotmányt köszöntötte. 1964 beköltözött Battonyáról Sze- dóknak, gedre. Asztalosinas volt. S Mégis világosan emlékezik mivel korhatár alatt nem 1944. augusztus 20-ra: .T , , , . lehetett szerződtetni, össze- - Ródlós voltam Készü- Nagyot Tv°í f^Ji s sen 44 hónapot inaskodott,,. lékem^Sé nagy' SgL ™g ^Fortuna Kán csak 1938 november 10-en ményű volt. úgyhogy sok- egyéni életett érinti- 1950 .szabadult fel*. Nem papír- szor hallgattuk rajta a Kos- ITXJ^IJFX "két ból mondja ám a dátumot: suth-adót. Augusztus 20-án fejből! Nehéz az ilyesmit el- délután 6-kor megint sike­ja pontosan, hogy augusztus hogy a szovjet hadsereg fel­20-án, Szent István napján, tartóztathatatlanul nyomul az Eukansztikus Vilagkong- Berlin felé. S nem városnézni resszus idején mit ls csinált, megy. hanem halálos csa­pást mérni a fasizmusra, Egy év sem tellet bele, Berlin ls szabad volt. Érdekes előadások a Nemzetközi Népzenei Tanács konferenciáján A Nemzetközi Népzenei téhet* című előadása Utén Tanács tizenhetedik könfe- Erich Stockmann berlini renciája szerdán folytatta népzenekutató, Oskár Els­tanácskozrisát. Az első elfl- chek pozsohyi kutató tartotl adó Rajna Kncarova bolgár előadást. A szerdai tanáes­professzornő, Bartók egykori kozás Utolsó előadója a ka­ben megnősült, s ma gyermek édesapja. 1951-ben fttioitoni , v , a bútorgyárba került, 1953­Az*-Tszont már nem tud ^ ^ fTÍ mar ban belépett a pártba 1057­Vi!,ZOnt mdT nem gyar adasat. Azt mondta el, ben - gépmunkásból műveze­tő lett. De ezek az adatok nemcsak az ő életét jellem­zik. bátran mondhatjuk, tipikusak! s ma hogyan él? — Rendesen, szépen, Néz­ze, amikor a nővéremnél laktam, 20 pengő volt az egyszobás lakás bére. Több mint a heti keresetem. Most összkomfortban lakom ha­vi 28 forintért. Persze ez csak egy apró példázat. Be­osztással élünk. Igaz, tele­víziónk nincs, de van a ta­karékban egy kis pénzecs­kém, amit a gyerekeknek szánok. Jó lesz. ha esetleg ha lá­Nevetve meséli: — Bizonyára akkor is ki­vonultunk a fapuskákkal. A leventében úgy volt szokás. És menni kellett. Pesten ak­kor nem voltam, csak tán két év múlva egyszer. A Cé­1945 munkatársa, érdekes elő­adást tartott a bolgár nép­dalok rendszerezésének - kér­déseiről. Martus Schnelder kölni egyetemi tanár betegsége miatt nem tudott részt ven­ni a konferencián. -A tizen­hatodik századi spanyol mű­zene ritmus- és ütemvllága a népdal tükrében* című előadását sokszorosítva ki­osztották a konferencia rész­vevői között. Viktor Béljajev, a Moszk­vai Zeneakadémia profesz­szora. a szovjet zenetudo­mány -nagy öregeinek­egyike, "Népzene és zenetör­liforniai D. K. Wilgus pro­fesszor volt. Délután a konferencia rá­dió- és hanglemeztéri bi­zottsága megtartotta első összejövetelét, majd a ma­gyar rádió és televízió fo­gadást adott a bizottság tag­jainak tiszteletére. Este az Akadémián levetítették a múlt évi jeruzsálemi konfe­renciáról a hamburgi tele­vízió által készített filmet. Ezenkívül bemutattak egy színes román kisfilmet a fo­garasl népi táncokról és egy csehszlovák színes filmet a szlovák karácsonyi népi szo­kásokról. (MTI) Szovjet hadifogság követ­kezett 1948. december 4-lg. Főleg Kijevben dolgozott, a romba dőlt város újjáépíté­sén. S egy érdekes kaland: — Éppen augusztus 20. tájban kaptuk azt a felada­tot, 120 társammal együtt, hogy fogdossuk össze a há- egyetemre kerülnek, . ború alatt elszabadult kato- nyom majd férjhez'megy. nalovakat, s szállítsuk őket De mint telik az ünnep a kijelölt helyre. Háromezer 1964. ugusztus' 20-án? kilométert lovagoltam ak- — Lakodalomba akartam kor Ukrajnában. menni, de ilyenkor nyáron Fortuna István alacsony sokan vannak szabadságon termetű, mokány ember, a gyárból. A termelés mégis­bizonyára nem vallott szé- csak fontosabb! Itthon ül­gyent az ősi magyar virtus jak az ünneoet, s persze a dolgában sem. gyerekkel végignézzük a tfl­— Egyébként a táborba ^Játékot, mint minden esz­rendszeresen jártak a ma- tendőb'en. gvar újságok, tudtuk, hogy , * vége az Inflációnak, • hogy Áz ünnep mindig a hét­bejött a forint, 6 megkez- köznanok vetülete. S a mun­dődött az ország újjáépíté- kisember hétköznapjai a se. múltban csak igen ritkán * . ... | voltak szépék. Hát még ün­J"49 | nennapjai! Ma nincsenek rettenetes élményei, izgal­Már dolgozott az újszege- mas, szörnvű napjai. Élete di ládagyárban, s tagja lett így vált kiegyensúlyozottá, a szakszervezetnek is, mi- eaéssré teltessé, Erre taníta­helyt hazakerült. Mint a há- nak Fortuna István nugu«­ború előtt, ismét nővérével tus 20.-ái is. F. K. sággal készült tervrajzot vizsgálgatunk Malira János kapcsolják be az ország ér­tanácstitkárrnl. Fiatalember, verésébe, hat tszcs teremtő közvetlen a szava és a moz- hétköznapjai fonják a^ kö­dulata. Az ásotthalmi tanya- zösségi érzés láthatatlan szá­Világ szülötte, tíz eve tana- lait) 8 öt tanyai iskola ne­csi vezető. veli új emberré a tanyasi Mér a tervrajz nyílegye- gyerekeket. Dűlöutak soka­nes vonalai sejtetik: ez a géga siet az HJG3 szétszórt falu nem született — ezt portához hogy 600 ki lomé­megteremtették. . Céltudato- tere8 érrendszere egységbe san. Makra elvtárs néhány kapcsolja e különálló ottho­pontra mutat: nokat. — Itt a várostanyai épü- Szeptemberben Iskolások let, szatócsüzlet, amott a Százai szegődnek a dűlöutak templom, a kocsma,.., meg nyoméba, hogy elérjék az elszórtan néhány lakás. Eny- 5—7 kilométerre levő isko­nylből állt ez a település 20 lát. Ez naponta oda-vissza —25 éve. A megélhetés? 10—14 kilométer. Jó Időben Képzelheti: futóhomok, ke- csak kisebb megerőltetés, vés föld, nagy árenda. esőben-fagyban azonban Kiegészítésül ide jegyzem szenvedés ez nz út. A tanács az egyik éjjeliőr: M. Imre enyhíteni szeretne. Hogyan? bécsi visszaemlékezését: „Mi- —' Próbáltunk autóbuszt kor én iskolás gyermek vol- szerezni, ami reggel, délben tam, új füzetre egy évben és este hozná és vinné a ta­egyszer ha jutott. Mikor be- nulókat. Nincs jármű — ez telt, az egészet kiradíroztam, volt a 10-es AutóbusZközle­Ha kellett, kétszer is. így új kedési Vállalat válasza. A Irkám lett". helyi gazdaságok tehergép­Lényégct villantó apróság kocsijai meg nem szállíthat­ez Tömören jellemzi az nak embereket, törvény tilt­árendások sorsát. Ismeretes, fe • •. Szeretnénk a belterü­sokan megírták, hogy a föld- léten bentlakást szervezni, kóstolók után ki haraphatott de helyisóghiány van Jovo­nagyobbat a földből és kik ben. ha az új óvoda felépül, maradtak falat nélkül. Nem a r,égit berendezzük. Lz kevésbé az is: a futóhomok azonban csak 25 diakot fo­szegény bérlői rendre ho- gad be — magyarázza Mak­gynn váltak földönfutókká. ra titkár. Nincstelenekké. Nemcsak távgyaloglási prob­léma ez, hanem a felső osz­R mai statisztika tályok tanulmányi eredmé­nyének javítását is célozza. Jókora papír, teleírva ap- Két műszakban oktatja 45 ró betűkkel, számokkal, pedagógus a mintegy ezer Községi statisztika. Szociog- tanulót. Szaktanárok és kü­ráfusok bizonyára Igen örül- lön osztálytermek hiányá­nének neki: a mai életről ban bizony a felső tagozat árulkodnak ezek az adatok, tudása az országos átlag Felsorolok néhányat, hadd alatt marad. Távlati tervük, olvassunk belőlük. A tanács hogy nagyobb körzeteket je­nyilvántartásában 30 telaví- lölnek meg, ahol az öt-nyolc zió, 690 rádió, 154 vezetékes osztályosokat megfelelően ta­rádló, mintegy 200 motorke- nítják majd. De ehhez sok­rékpár, 19 személygépkocsi minden kell: megfelelő ia­szerepel. Az utóbbi 10—15 kolaépület, tantestület és — évben 334 családi ház épült legalább télen — heti szál" a belterületen, ahoí összesen lást adó bentlakás. 650—700 lakos él. Tehát . Tény, nem könnyű előte­esaknem valamennyi család remteni. De ha Ásotthalom­új házban lakik. Tavaly a nak volt ereje a felszabadu­helyj földművesszövetkezet lás 2ti éve al,.tt teljes^ új­22 millió 700 ezer forint ér- Jászületnl. akkor az lskola­tékű árut forgalmazott. A gondok enyhítésén is több falut 1952-ben villamosítot- sikerrel munkálkodhattak ták. Két körorvosi rendelő volna. 10—15 év alatt egyet­működik. Könyvtár, kultúr- len új tanyai iskola sem ház. újjáépített és igényesen épült. A megoldás sok után­berendezett mozihelyiség járást, szervezést, talán évek van. Most pucolják be a fáradtságét ós idegmunká­cukrászda épületét, betonoz- ját igényli, de akkor is zák a strand medencéjét. 3 megéri. Á 'jövő nemzedékről felépült végre a régóta kért van szó. és sürgetett közfürdő is. Addig pedig annyit: a dű­Szép, mutatós. Hat esem- lőutak táskás vándorait az pézett kádfürdő, négy-négy „Illés szekerén" karikázó női, illetvte férfi zuhanyozó, gyermekeket autó vagy lo­megfelelő gépház. Egyetlen vas kocsi gyűjtse csokorba, szépséghibája van: nem üze- Legalább az esős fagyos, mel. Miért? Az elfolyó viz zord napokon visszatér. Magasabban fek- Balogh Ödön Csütörtök, 1964. augusztus 20. MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom