Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

Most már a kombájnoké a döntő szó A Földművelésügyi Minisz. tériumba érkezett jelenté­sek szerint az ország nagy részén a kétmenetes beta­karítási módszert — mivel annak főleg a viaszérési sza­kaszban van időmegtakarító szerepe — félretették, s most inár a kombájnoké minde­nütt a döntő 6zó. A csapadékos idő okozta nehézségek elhárításában rendkívül fontos a külön­böző típusú gabonabetaka­rító gépek ügyes, rugal­mas átcsoportosítása a helyi viszonyoknak és a pillanatnyi időjárási hely­zetnek megfelelően. Számos vidéken tapasztalható máris a „manőverezés" haszna: a nehéz kombájnokat a szárá­ig zabb, keményebb talajú ha­NOárrészekre, a könnyebb ara­tógépeket és a kaszáscsapa­Te8je.« érésben az őszi gabona Gondoskodni keli a gépek zavar­talan munkájáról Ujabb szegedi járási isz-ek végez­tek az aratással van erre nagy szükség, ahol a takarmányfélék többnyire gyenge termést adtak. Az aratás sikeres befeje­zéséről most már mind gyak­rabban érkeznek jelentések. Legutóbb a balástyai Ho­mokgyöngye Tsz gazdái te- munkával. ros Szirtusvirág és a Felső­gajgonyai Tsz-ben is. A felszabaduló aratógépe­ket kölcsönadják a Rákó­czi és a Zöldmező tsz-ek­nek, ahol kissé elmaradtak a lefonáltak: végeztek az aratással. Alig másfél hét alatt össze­sen 426 holdról aratták le a rozsot és az őszi árpát A tsz saját aratógépe mellett tokát pedig az erősebb fel- az utóbbi napokban ázott táblákra irányítják. Az aratás meggyorsítása szinte kizárólag a gépesí­tett brigádok teljesítmé­nyének növelésétől függ. Tehát egyrészt gondoskodni kell a gépek zavartalan mun­kájáról : mindenütt legyen elegendő kisegítő saemély­zet, szállítóeszköz, üzem­anyag, másrészt a töréseket, egyéb géphibákat lehetőleg a helyszínen azonnal javít­sSk ki. Jelenleg minden gép­állomás körzetében dolgozik egy-két műhelykocsi, vagy tehergépkocsi, s szerelő-ja­vító brigád. A gépállomásokon éjjel­nappal ügyeleti szolgála­tot tartanak a szakembe­rek, a beérkező hibás gépeket azonnal kezelésbe veszik. Az utóbbi napokban javult az alkatrészellátás is. a kül­földről érkezett alkatrész­szállítmányok szétosztása, valamint a többnyire helyi­leg készített alkatrészek fel­használása révén. Ugyanak­kor több helyütt okoz még mindig fennakadást a gu­miabroncs- és az ékszíj hiány. Az aratást hátráltató csa­padékos időjárás — a kapá­sok felfrissítésén kívül — számos vidéken igen előnyös helyzetet teremtett a tarló­vetésekre. Különösen a nyár eleji szárazságtói sokat szen­vedett tiszántúli vidékeken 60 kaszapár serénykedett a tarlókon. Körösi István tsz-elnök és Komáromi Ede főmezőgaz­dész példásan szervezték meg a munkát. Balogh Sándor, a bálás­tyai egységes pártvezetőség titkára mondotta el, hogy befejeződött az aratás a Ho­mokgyöngye Tsz-szel hatá­A járási tanács végrehajtó bizottságához beérkezett je­lentések ezerint ugyancsak befejezték már az aratást a zákányszéki Homokkultúra Tszcs, a csengelei Vadger­lés, az Aranykalász és az Egyetértés tsz-ek gazdái is A délutáni órákban pedig a dóci Virágzó Tsz-ből is meg­érkezett a hír: szintén vé­geztek az aratással. Glemba Pál, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese szerint a járásban jelenleg 50—55 százaléknál tart az aratás, s mintegy 29 ezer hold ga­bona termése van már biz­tonságban. Szeplők a városképen M i, szegediek is szeret- anyagi erőink és az építő- káskéz a városgazdálkodási jük városunkat. Ná- iparban a munkáskezek hiá- vállalatnál és ez fő okjek­'uniLÖre® 68 fiatal ny? ezt nemJnge^k" tív ok De a lehetőségeken különféle fórumokon, nyílva- A varos eddigi és nagy- .. . . nos vitákon, vagy éppen ott- üteműnek joggal nevezhető belül, még jobb szervezéssel hon a családi körben is »vá- fejlődése elénk vetíti a jövő lehet valamit a helyzeten rosrendező*. A közvélemény Szegedjét is. A maban érik javítani. Azon is gondolkoz­szigorú kritikus, vizsgálódó a holnap ás alakul a város- . k n városeazdálko­szerne mindent észrevesz és kép: még szebbé, derűsebbé, ma keliene a ^arosgazaaixo­a lakosságnak tetszően. A vá- dasi vallalalnak és felügye­rosképen azonban csúnya leti szervének, a városi ta­szeplők, foltok is éktelenked- naCs építési- és közlekedési nek. A szeplőket tulajdon­igy — a gazda módján — al­kot ítéletet A jellemző eb­ben az elismerés, az öröm, hogy Szeged az MSZMP és a kormány politikájából faka­dóan esztendők óta töretle­nül fejlődik és újjászületik. osztályának, hogyan lehetne képpen az előrelépés sok, nagyszerű ténye mellett -ap- még kielégítőbben locsolni, róságok* rajzolják fel, de mosni az utcákat. Érdemes Elismerést érdemelnek mind- mégis embereket keserítenek, ]ertne megvizsgálni, miként azok, akik különféle poszto- bosszantanak. Pedig többsé- , „„ „ I kon és közvetlenül is részt- gük körültekintéssel, kicsit lenne megoldhata hogy nya* vevői ennek a nagy munká- jobb és lelkiismeretesebb ron a Tisza vizével, ne pe­nak. munkával elkerülhető lenne, dig ivóvízzel töltsék meg a Srác minden történt és tör- ^ ^lóautókal. Évről évre milliókat költ a rSSá cseperedjék^ A S ten u kamatos kamatostól tanács a házak felújítására, - új házak, járdák és utak P1.^2"4 ezt ~ "dnteegyík tatarozására. Ezeket a mun­a közvilágítás és a családi j^01 a masikra reíldezod­otthonok felújítása, új ipar- nem nehezte] ^ Mi johbs a selejt vagy a selejtprémhim? Ugyanezzel a címmel írtam már néhány hete az öntödei Vállalat szegedi, 6-os számú gyáregységében végzett erő­feszítésekről, melyek arra irá­nyulnak, hogy minél keve­sebb legyen a selejtes, hasz­nálhatatlan öntvény. Akkor szó volt a módszerekről, a prémiumról és a kártérítés- véve. Beszéljenek tehát ről, s azokról, akiket ez kö- először, zelről érint: a formázókról, — Januárban és február- javítási költség egy részét is, öntőkről, ürítőkről. Felmerült ban prémiumot kaptunk, s hozzányúlnak a prémium lejt és a selejtprémium közti nomították" a premizálás összefüggést? módszerét, mert korábban Csoportos vagy egyéni ,máP akkor, * Prémiumot , . .. B; kaphatott valaki, ha a forma­jeieiosseg. zóból származó hibák miatt Ha nem vigyáznak, a leg- még ki lehetett javítani — több selejtet az öntők csinál- köszörülni vagy hegeszteni — hatják. Többet, mint az ösz- az öntvényt, tehát nem volt szes többi munkahely együtt- selejtes. ők — Mióta a leértékelt önt­vények miatt felszámítják a körzetek bontakozása stb. — , , . ^^ sot joleso erzessel veszi tu­bizonyitasra nem szorulnak, domásul, hogy folyamatosan hiszen aki itt él, nemcsak végzik a közműhálózat cse­észreveszi ezeket, hanem szá- réjét, s ezért természetesen mon is tartja. Az is igaz vi- fel kell bontani a járdát, az szont, hogy bár sokat épí- úttestet. De az már szemet tünk, elsősorban a lakásigé- szúr, hogy a munka után nyeket csak hosszabb távlat- nem helyezik vissza eredeti ban lehet kielégíteni. Más- állapotába az utat, a járdát; ként nem, mert bár a veze- hogy napokon és heteken át tés már most akarná, de otthagynak törmelékeket, sőt olykor építőanyagokat is. Többfelé felbontják az úttes­tet, de hosszú ideig senki nem dolgozik ott. Vagy a munka befejezése után nem temetik be a csővezetéknek húzott árkot. Tavaly köz­műcserét végeztek a Lenin körúton, a rendelőintézettől az a kérdés is, hogy a mag­készítőket miért nem premi­zálják, holott rajtuk is múlik a minőség? Most nem róluk lesz szó, hanem ők maguk mondják el, hogy s mint látják a se­Ne romboljon az alkohol! Kezdeményezések a szesz rabjainak megmentéséért Tavaly négyszer ülésezett zottságoknak nemcsak a meg­a szegedi I. kerületi alkohol- győzés és kényszer elvonó ellenes társadalmi bizottság, kezelésre való utalás lenne 43 alkoholista esetét tárgyal- a féladatuk, hanem az is, ták meg. Egyrészüket meg- hogy figyelemmel kisérjék győzték az alkohol ártal- azokat, akik kezelésen vol­masságáról, a többieket — tak. Sok esetben azért nem akik nem voltak hajlandók hatásos az elvonókúra, mert leszokni az italról — kény- amikor a beutalt visszatér szerelvonó kezelésre utalták a régi társaságba, azok új­be. re ivásra csábítják. Idén eddig nagyon kevés A társadalmi aktivistáknak bejelentés érkezett az I. ke- kellene ezeket az embereket rületi bizottsághoz, mert a részeges férfiak családtagjaikat megfélem­i litik. r Néha életveszélyes fenyége­tésekkel tartják vissza hoz­a józan úton tartani. Több üzemben nem érdek­li a szakszervezetek vezetőit, hogy a dolgozók családi éle­te felborul, mondván, szabad idejében mindenki azt csi­zátartozóikat attól, hogy nál, amit akar, csak dolgoz­kényszerelvonó kezelésre ni ne menjen italosam Ez utaltassák be őket. nem helyes felfogás, mert ha Az I. kerületi tanács alko- az emberi oldalát nem is holellenes társadalmi bizott- nézzük a dolognak — ami a sága most szocialista társadalomban el­új módszereket alkalmaz az kerül hetetlen — akkor is ter­elleni küzdelem­alkohol ben. Felkéri a vállalatokat, hogy írják össze azokat a dolgozó­kat, akik mértéktelenül fo­gyasztják a szeszt. Így nem magát a családtagok, hanem a vál­lalat munkásai együttesen lépnek fel az alkoholista el­len. Javasolták, hogy a vállala­ton belül a szakszerveze­tek is alakítsanak társadal­mi bizottságokat, 6 ha lehetséges, a munkatár­melési kiesést okoz az alko­hol. Közel sem olyan frissen kezdi reggel az az ember a munkát, aki éjszakázott és ivott, mint az. aki kipihente Nemcsak az alkoholistákra van hatássa] az ital, ha­nem közvetlen környeze­tére is, akik állandó idegfeszültség­ben élnek — a szesz miatt. Ha valamennyi szegedi üzemben komolyan vennék az alkohol elleni küzdelmet, sak hassanak az iszákosokra, s a társadalmi bizottságok Győzzék meg őket az alko- szoros kapcsolatot tartaná­hol ártalmasságáról. Ha nem nak fenn a kerületek egész­érnek célt, jelentsék az ségügyi csoportjaival, jelen­egészségügyi csoportnak, s tős eredményeket lehetne el­akkor megteszik a hatósági érni. Ezzel viszonylag sok intézkedéseket. embert tudnának megmente­Ezeknek a társadalmi bi- ni az alkohol rombolásától. olyan kevés volt a selejt. Az- hoz is, kevesebb pénz üti a után három hónapig épptn a markunkat — moncja Kiss határon álltunk, júniusban Péter formázó munkás. — viszont kártérítést kellett fi- Nekem például azelőtt rend­zetni. Nem sokat, fejenként szerint maximális prémiumot 35 forintot. fizettek, mert a selejtem Paksi József, a gyáregység nemigen több a 0,1 százalék­leggyakorlottabb, legjobb nál, s ez jóval a megengedett vasöntóje mondta el ezeket a határ alatt van. Mo6t 150— szavakat. De miért beszélt 180 forintot ha kapok. Túl­többesszámban? zásnak tartom, hogy a még — Nálunk eddig az egész kijavítható, leértékelt öntvé­brigád, a négy öntő, a két nyékért kétszeresen büntes­csapos, és a két adagoló, sék az embert együttesen felelt a minősé­gért Az eredmenyek közösek — így fordulhatott elő — szól közben Mészáros Károly csapos —, hogy én is fizet- ők ^^^ abban a kér. tem karterítést, petög egy désb h szerintük be sem csmal­A magkészítők között sok kákát is — ha határidő-el­tolódás és más baj közbe is csúszik — általában tetsze­tősen, a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően végzik el. A körülményeikhez képest gyorsan és jól öltöztették új köntösbe például a Kárász utca 16. számú bérházat is. Mégis a házak, intézmények épületeinek külső újrafesté­se jogos aggódalomra ad okot. A korábbi években fes­tett házak ugyanis kívülről már újból viharvertek, meg­kopott a festésük. EriTŐl nem tehetnek a kivitelezők, mert rossz a festék minősége. Ezen azonban a gyártóvállalatnak feltétlenül változtatnia kel­lene! A városi tanács illeté­kes szakigazgatási szervé­a Tisza-partig terjedő szaka- nek és a kivitelezőknek új­ból fontolóra kellene verrni­ök: milyen módon, vagy eljá­rással lehetne időtállóbban, tartósabban rendbehozni kí­vülről a házakat. Jó, hogy az emeletráépí­téseknél is gyorsítják, javít­... . . ják a munkát, s az a törek­epitomunkas es nyilvanvalo- vés: mielőbb költözzenek be an több újabb munkát vé- a családok otthonaikba. A gezhetnének, ha ugyanott és város vezetésének állásfog­szán is. A kövezők az ünne­pi hetek kezdetére szépen rendbehozták az útszakaszt, de most majd újra mehetnek, mert megint vezetéket fek­tetnek le. Kevés a kövező, az ugyanazt ismét nem kellene csinálniok. TT yukak. huppanok csú­lalását, hogy csak annyi eme­letráépítéshez kell fogni, amennyit, viszonylag gyorsan befejezhetnek, szigorúan meg kell tartani. Nem fordulhat. foskodnak úton. jar- ""t —*—::**" dán. A városi taiíács tobbszor el°- hogy ~ a kerületi tanácsok leg­utóbbi ülésein is ostorozták ezeket. Olyan nagy dolog lenne a gödrökéi; megszün­tetni? Aligha! Csali megfele­lő, határozott intézkedés kel­ül a Horváth Mihály utcában is — évekig álljanak az áll­ványok, felbolvdítva a csalá­dok nyugalmát, csúfítva a várost. Itt kell megjegyezni azt is, hogy mindenféle épít­kezési munka befejezése után követelmény: szállítsák el gramm selejtet tam. — Ha valamelyikünk szin­te tonnaszám öntötte a selej­tet — mondja egy másik ön­tőmunkás, Kruzslicz Mihály —, én vagy a másik hiába igyekezett, a mi kontónkra „mulatott". Ki-ki maga látja kárát Valóban, mindeddig az ön­kellene-e vezetni ebben az üzemrészben is, avagy sem a selejtet is figyelembe vevő bérezést? — Volt már ilyen nálunk, de nem vált be — mondja Börcsök Jánosné. — Nem nyertünk és nem is veszítet­tünk vele. De a selejt sem lett kevesebb. Ráadásul kü­lön ember kell, aki nyilván­tőbrigád valamennyi tagja tartja, elszámolja a selejtes csoportosan volt felelős a se- darabokat Nem kifizetődő lej tért De a dolgozók kérésé- dolog. re, éppen a közelmúltban dol- ~ Különben is igen nehéz gozták ki az egyéni prémi- megállapítani, hogy a selej­um-, illetve kártérítési félté- tet mi okoztuk-e vagy más — teleket. teszi hozzá Csókasi Sándor­— A csoportos selejtbére- akinek szinte egész csa­zés háttérbe szorította az ládía a vasöntödében dolgo­egyéni felelősséget, a nagy zik. Ha a homokelőkészí­tudású, lelkiismeretes mun- tőből rossz öntőhomokot ka­kások eredményét rontotta — Punk, akkor a selejt nélunk világosít fel az üzem igazga- mutatkozik. Viszont a mitő tója, Bódi László. — Ezután viszont kiki maga látja ká­rát, ha rosszul dolgozik. Ami­kor kimutathatóan a dolgozó hibájából keletkezik selejt, nem tartják be a technoló­giai előírásokat, a kárt szigo­rúan megtéríttetjük. Persze nem a kártérítés a fontos, hanem a jóminőségű öntvény, Ez a munkás, a vál­lalat és a népgazdaság érde­ke is. A vas önt ők érdeme, lünk kikerülő formamagok még igen sok kézen mennek át, úgyhogy lehetetlen megál­lapítani, ki a hibás abban, ha tönkremegy. Ügy látszik tehát, a mag­készítőben egyelőre nincs ér­telme más bérezési módszert bevezetni. De a selejtet azért itt is csökkenteni kell, akár­csak a többi üzemrészben. A szegedi vasöntöde az idén aránylag kevés selejttel dol­hogy míg tavaly átlagosan g°zik> előkelő helyet foglal el 0,3, idén csak 0,2 százalékos statisztikájuk a _ többi gyár­selejttel dolgoznak. „Finomított" premizálás .Sok oaj származhat a for­mázok tol is. Náluk idén „fi­egység adatai között is. S az eredményekben a műszaki és a fizikai dolgozók érdemét nem lehet és nem is szabad különválasztani. Fehér Kálmán lene végre. Az utakon, jár- az ottmaradt anyagokat, s te­áikon hetek, sőt hónapok gyének rendet, ne hagyják óta éktelenkedő foltok jelein- att a törmelékeket, a szeme­i -a i t . u rét- bajnos, e tekintetben is le® letet lehet ugyan magya- vannak még kívánnivalók, rázni, de a lyuk ettől még lyuk marad. Itt az ideje, hogy az eddigi üres árnyék­bokszolás helyett tényleges tán őszinte elismeréssel szólt akció következzen. Ezt a a nemrégiben Szegedre láto­városi tanács és a kerületi gat? ^ innen 37 esztendővel tenácsok illetékes szak,.gaz- SSt két oldali parksávja egy-egy üszkék lehetünk a korszerűsített nagy­körútra is. Erről szin­gatásd szerveinek kell bizto­sítaniok, a tanácsüléseken elhangzottaknak megfelelő­en. Sok új járda épül és ezt is értékeli, becsüli a város la­kossága. Sőt újabb és újabb társadalmi munkákat telje­szakaszon elhanyagolt. Á fü­vet nem vágják, a gaz is megnőtt és körülfogja a virá­gokat. A volt püspökbazár helyén, ahol majd az új ál­lami áruház épül, most üres­ség, a puszta föld és egy roz­zant épület árválkodik. Igaz, s.% hogy korszerűbbek legye- építkezés elött ^ leane m nek a jardak az utak. De ne forduljon elő — mint példá­virágositani. De azért cse­lekedni kell, hogy az üres ul a Szilleri sugárút korsze- terüIetre ne öntögessenek rusitesénel hogy felbont- külcmféle szemetet; hulladé_ va a mar kész uttestet újból kell csinálni egy munkafá­zist, mert megrepedlek a csa­tornagyűrűk. Joggal bosz­kot, mert ez cseppet sem szívderítő látvány. A Mérey utcában, szinte a város kel­lős közepén van a gyapjú­szantja az is a lakosságot, ha ^^ We ^ lovys kocsj érkezik és piszkít. A gyapjú­beváltónak nem a város szí­a társadalmi munkával fel szedett régi járda helyén csak hosszú hónapokkal ké- , , .... . , , vében a helye, sobb fognak a korszerűbb . , . ..... . , A városkép csúnya szep­epitesbe, mint tettek ezt pel- ,... . . , _ ... . 1 loi nem tetszenek Szeged dául a Hóbiárt basa utcá­ban. Addig sárban, latyakban kellett járniok az utca .lakói­nak. lakosságának, mert senkinek sem jók. Mivel közügyről van szó, eltüntetésük szüksé­ges most, s követelmény, a már az utcáknál tar- hogy a jövőben se térhesse­tunk, nem hallgatha- nek vissza. Minden illetékes­tunk arról, hogy — . cseleke(injp ,..„, sajnos — nem eléggé tiszták. neK cseleKedJlie keU! Igaz, kevés a gép és a mun- MORVÁT SÁNDOR. H Saerf* 1964, Jolira «. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom