Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

,A Bartók-mű új értelmezését kutatjuk..." Beszélgetés a Pécsi Balett vezetőjével A fából faragott királyfi szabadtéri bemutatójának előkészületeiről Az idei szabadtéri játéko­kon Bartók Béla A fából fa­ragott királyfi című balett­jét — mint ismeretes — az európai hírű Pécsi Balett mutatja be. A koreográfiát Kck Imre, a balett vezető­je írja. Megkértük Eck Im­rét, nyilatkozzék lapunk öl­re mutat egyébként az is, hogy Harangozó Gyula kor­szaknyitó koreográíusi alkotó tevékenységének csúcspont­ján is A fából faragot király­fi és A csodálatos mandarin áll. — Ilyen előzmények után ért a Szegedi Szabadtéri Já­előkészületekről. vasóinak munkájáról és az tékok igazgatóságának meg­tisztelő és egyben sok vívó­dást keltő meghívása. Mi kí­sérletező művészek vagyunk, de kísérleteink során eddig csak saját lelki nyugalmun­„Diákkorom óta készülök rá..." — Mióta és hogyan ké­szül a Pécsi Balett, beleért­ve a koreográfust is, A fából faragott királyfi szegedi elő­adására? — Mióta készül ez a ko­reográfia? — erre nem tu­dok választ adni. Diákko­romban hallottam először ezt a Bartók-zenét. És az­. óta készülök rá, hogy mint koreográfus találkozhassak vele. Annyi bizonyos, hogy amikor mint táncos léptem át először az Állami Opera­ház küszöbét, már szüntele­nül nyugtalanított Bartók Béla két táncjátéka. Ez és A csodálatos mandarin. — Balettegyüttesünk már a kezdet kezdetén bemutatott egy Bartók-művet. Bizonyára elsietett, korai kísérlet volt Azóta négy év telt el, és, a Pécsi Balett munkáját, s ezen belül az enyémet úgy is fel­foghatjuk, mint állandó ké­szülődést Bartókra. A mo­dern balett Magyarországon, Bartók-balett elsősorban. Er­volt természetes kiinduló­pontunk. És micsoda zene! A partitúra azzal döbbenti meg a koreográfust, hogy — mint a Hamlet a színházren­dező számára —, a lehetősé­gek végtelenjét nyitja meg, s ezzel önállóságra, saját ma­gáért és koráért való helyt­állásra kényszeríti. A zenén és a mesevázlaton kívül szembe kellett nézni a ko­reográfiai hagyományokkal is. Mi úgy gondoltuk, hogy ezeken túl kell lépnünk. A kat és művészi hitelünket koreográfus mindig értelme­tettük fel tétként, amikor az újat, az igazabbat és a bát­rabbat kerestük a már is­mert megoldások helyett. Most a Szegedi Szabadtéri Játékok, ez a nagyméretű és zi, megfejti a zenét, tánccal, díszlettel, jelmezzel, össz­hatással. Mégpedig a maga módján, saját korának, vi­lágnézetének gondolatmene­te szerint. A fából faragott nemes vállalkozás velünk királyfi első magyar koreog­együtt vállalja tot. kockáza­„Túllépün k a hagyományokon... " — Ezekkel a gondolatok­kal láttunk munkához. Ez nálunk mindig a feladat elemzésével kezdődik Ilyen­kor még nem a balett-terem munkánk színhelye, hanem hosszú, éjszakába nyúló be­szélgetések az együttesen be­lül és kívül, barátokkal, ze­nészekkel, és irodalmárok­kal, a Pécsi Balett híveivel. Könyvek és vázlatfüzet... — Erről az elemző munká­ról szeretnénk többet tud­ni. — Bartók zenéje és Ba­lázs Béla mesevázlata — ez Tizenhat légesős nap egy hónap aiatt Hetvenegy tsz súlyosan károsodott A legöregebb parasztem­berek sem emlékeznek visz­feza olyasmire, ami most tör­tént: júniusban összesen ti­zenhat jégesős nap volt Csongrád megyében. Az is példa nélkül álló, hogy jú­nius 17-től 28-ig tizenegy na­pon keresztül mindennap esett jégeső, s a megye 38 községének határában oko­zott pusztításokat. Egyes napokon egyszerre : több helyen is pusztított jégverés. Az Állami Biztosító fő­igazgatósága — a rendkívüli helyzetre tekintettel — dol­gozói számára elrendelte a vasárnapi munkát. Teljes apparátussal folyik a keletkezett károk fel­mérése. Az eddigi adatok szerint 71 tsz és termelőszövetkezeti csoport károsodott súlyosan, s ezek zöme a szegedi já­rásban van. A legszerencsé­sebb a makój járás volt, ahol nem nagyon jelentős kártétellel csak egy jeges napot észleltek júniusban. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságán szerzett értesüléseink szerint az ed­dig összegyűjtött adatok alapján 12 ezer 43 hold őszi kalászos gabona szenvedett kisebb-nagyobb jégkárt. Komolyabb jégverés ért ezer hold szőlőt és gyü­mölcsöst. Elpusztult, vagy alaposan megrongálódott 87 hold do­hányültetvény is. Egyéb nö­vényékben — . paradicsom, fűszerpaprika, kukorica, bur­gonya, cukorrépa stb. — pe­dig 9868 holdon keletkezett érzékeny jégkár. Természe­tesen ez még nem a végső adat, a felmérések folya­matban vannak. A kenyérgabona- és az árpavetések terméscsökkené­se után eddig a tsz-ek részére 2 millió 115 ezer 634 forint kártérítést állapítottak meg. A jégvert szőlőkben ós gyü­mölcsösökben most csak elő­zetes kárszemléket végez­nek. Ugyanis a tényleges kár csak a termés beérésének idején válik majd teljesen láthatóvá. Viszont a cseresz­nye- és a meggyfélékben ke­letkezett károk után az Ál­lami Biztosító máris 34 ezer 444 forint kárt térített meg. A kapásnövényekben az eddig összeírt és felbecsült kár 1 millió 247 ezer 664 forint. Ez azonban csak a szövet­kezeti nagyüzemi táblákra vonatkozik, s főleg a hagy­mafélékre. Ugyanis a többi növényeknél, például a ku­koricánál, fűszerpaprikánál még nem látható a megma­radó termés, melyből a tel­jes kárt kiszámíthatnák. A szegedi járásban az ed­digi felmérések alapján a legsúlyosabb kárt arösz­kei és az algyői tsz-ek szenvedték. Az algyői Üj Élet Tsz ár­pavetésében 90 százalékos kár keletkezett a jégtől. Folyamatban van a károk megállapítása Tiszasziget és Üjszentiván környékén is. Rúzsáról 50 holdnyi 6zőlő­és gyümölcskárjelentés érke­zett be. A szakemberek több, a jövőre vonatkozóan megszívlelendő tapasztala­tot is gyűjtöttek a károk megállapítása közben. Például a hazai eredetű Fer­tődi 293-as búza tűrte el gyengébb alkata ellenére is legjobban a jégverést. A szakemberek javasolják, hogv a jégvert táblákat lehető­ség szerint mindenütt kombájnnal arassák. A megbomlott, félig kiper­geti kalászokat a kézi kasza vagy az aratógép csak to­vább rongálná, növekedne a szóródás. Az eddigi károk után újabb károsodás is előrevetette ár­nyékát. Ez pedig a felgyü­lemlett csapadékvíz pusztí­tása. főleg Zákányszék, Ul­lés és Bordány környékén. Ezért, ahol csak lehet és szükséges, meg kell nyitni a belvíz­ievezető csatornákat. A víznyomott kapásnövé­nyeket sok helyen már ez sem menti meg, azonban a gyorsan felszabaduló terül­teken még ered mén vec le* het a másodvetés. ráfiája a század első felében készült. Milyen régen volt! Mi Pécsett gyakran emleget­jük egymás között a karib­tengeri válság óráit. Azokkal a hajókkal együtt az egész emberiség közeledett a kriti­kus ponthoz: háború vagy béke? Atomhalál, vagy féle­lem és nyomor nélküli élet? Aki azokat az órákat átélte és felfogta, másképpen lát és másképpen hall, mozgásában más élményvilágot elevenít meg. Ez már nem a XX. szá­zad elejének embere, hanem a század második felének képviselője. Ebből az él­ményvilágból és nem valami­féle mondernkedő nagyzolás­ból merítjük a bátorságot, hogy a Bartók-mű új értel­mezését keressük. »Megfejtettük a mesét...« — Csak egy példát. A mi felfogásunkban a fák és az erdők nem a természetből merített mesemotívum szere­pét játsszák. Egy olyan tár­sadalom természeti erőként ható törvényszerűségeit szim­bolizálják ezek, amelyekben az ember, s ezen belül a mű­vész nem érheti el célját. El­idegenedett világ? — Szakítottak tehát Ba­lázs Béla meséjével is? — Szó sincs róla. Nem sza­kítottunk, de megfejtettük. Lehetetlen nem észrevenni, hogy Balázs Béla a kitűnő költő ehhez a táncjátékhoz csak odavetett vázlatot írt Nem gyengeségből, hanem azért — ez a mi vélemé­nyünk —, mert olyan össze­függések közelébe jutott, amelyeket akkor még nem lehetett kimondani, megra­gadni. Zenében persze igen. Maga Balázs Béla mondta egyik nyilatkozatában, hogy "nem az jött ki a történet­ből, amit akartam«. De sze­rencsénkre benne van a tör­ténetben, amit akart: egy embertől idegen világ képe és egy hozzánk simuló világ álma... — A próbák? — Máq túl vagyunk egy nehéz próbasorozdton. A ko­reográfia lényegében készen van. Most majd a Dóm téren folytatjuk^. N. N. Tovább bővítik az iskolarádió és tv adásait Megjelent n művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása Megjelent a művelődésügyi szakközépiskolák egyre na­miniszter utasítása az 1964— gyobb szerepet játszanak a 65-ös tanév legfontosabb fel- népgazdaság munkaerőszük­adatairól az alsó- és közép- ségletének kielégítésében, fokú oktatási intézmények- Ugyanakkor hangsúlyozza, ben. hogy szakközépiskolát csak bevezetését. A második sza­kaszban a következő tantár­gyak új tantervei életbe: olvasás, nyelvtan-he­lyesírás; környezetismeret a harmadik-negyedik osztály­ban; számtan-mertan a har­madik-ötödik osztályban; ének-zene a negyedik-hato­dik; orosz nyelv, történelem az ötödik; földrajz az ötödik­hatodik; magyar nyelv és irodalom, fizika a hatodik; valamint élővilág a hetedik osztályban. A felsorolt tan­tárgyakhoz új tankönyvek és részben új munkafüzetek is "készülnek. Az 1964—65-ös tanévtől az általános iskolák és a gim­náziumok már az új közös rendtartás alapján működ­nek. Az ősszel kezdődő ok­tatási évben tovább bővítik az iskolarádió és az iskola­televízió adásait. A gimnáziumok részére ki­adott egységes óraterv az új tanévtől a második osztály­ban is életbe lép. A harma­dik és a negyedik évfolya­mokban még a régi humán­reál tagozatú óratervek ma­radnak érvényben. A gimná­ziumok első-harmadik osz­tályában, valamint a dolgo­zók gimnáziuma első-második osztályában a magyar nyel­vet és az irodalmat külön­külön tárgyként tanítják. Rámutat a tanévnyitó uta­sítás a továbbiakban, hogy a különö­sen igénylik a szákmai elmé­let magasabb szintű isme­léonek retét. A dolgozók iskoláinál alap­vető szempont, hogy oda elsősorban azokat vegyék fel, akiknek munkájukhoz a ma­gasabb tudás és képesítés szükséges. A felvételnél fi­gyelembe veszik a dolgozó érdemességét, a munkahely ajánlását is. (MTI) Erősebb lesz a Petöfí-adó Az Egyesült Izzó adócső-} gyárában elkészült a Fetőíil Rádió új 20 kilowattos adó-'/ berendezése, amely az 1946-j ban épült, kiöregedett 8 ki-d lowattos adót váltja majd] fel. Az új adó már a Tegkor-J szerűbb elektroncsövekből1 készült, így az adás minő­sége lényegezen javul. Hűtés­iét is újszerűen oldották meg, nem kellenek hozzá szivattyúk, motorok, így kö­rülbelül fele annyi áramot fogyaszt, mint a • hagyomá­nyos 20 kilowattos adók. A réginél két és félszer na­gyobb teljesítményű adó üzembehelyezésével az adás minősége, tisztasága javul.' Előreláthatólag még az év vége előtt üzembe helyezhe­tik a Petőfi Rádió korszerű új adóberendezését. Évadzáró társulati ülés a Szegedi Nemzeti Színházban Átadták az SZMT Juhász Gyula színmfivószeli dijait Tegnap délelőtt évadzáró társulati ülést tartottak a Szegqdi Nemzeti Színházban. Az ülést Kormos Lajos érde­mes művész nyitotta meg, m.ajd Vaszy Viktor, a színház igazgatója ér­tékelte az elmúlt évad munkáját. A többi kö­zött bejelentette, hogy a szín­ház az 19G3—64-es évadban 557 előadást tartott. A bérlök száma a tavalyihoz képest szinte megkétszereződött. Kü­lönösen örvendetes, hogy a környék termelőszövetkeze­teinek tagjai 4400 bérletet vásároltak. Ezután Juhász József, a Csongrád megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára ismer­tette az SZ^IT elnökségének határozatát A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának el" nöksége Juhász Gyula szín. művészeti díjat alapított. Az egyenként ezerforintos díjat az idén a színház három tag­jának ítélték. Mentes József a Holnap folytatjuk című drámában, Gyimesi Kálmán a Varázsfuvola és a Danton halála című operákban nyúj­tott magas színvónalú alakí­tásért, Horváth Anna pedig a színház és a szakszervezeti mozgalom kapcsolatainak megszilárdításóban kifejtett munkájáért kapta a díjat. A megtisztelő kitüntetéseket Oláh Mihály, az SZMT elnö­ke adta át a három díjazott művésznek. A társulati ülésen felszó­lalt Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője is. PILLANATFELVÉTEL - A FELVÉTELIKRŐL Látogatás a két szegedi egyetemen és a főiskolán — Szeretem a gyerekeket... Az állásomat féltem.... Szere­tek tanítani A tanárképző főiskolán le­velezők felvétele folyik. Van­nak, akik most érettségiztek, de a többség már tanít. — Milyen a hallgatók fel­készültsége — kérdeztük dr. Mucsi József nét, a magyar tanszék l-es bizottságának el­nökét. — Nem a legjobb. Az iz­galom ugyan sokat ront, de mi Igyekeztünk a legmeg­nyugtatóbb légkört biztosíta­ni. Ami a legfontosabb — Az irodalmi gondolko­dás a lényeg, s nem a lexiká­lis felkészültség — mondja Túrák János, a 3-as bizottság elnöke. — Akik már tanítot­tak, jobban megállják a he­lyüket. A felvételiztetés mód­szerében a tavalyihoz képest változást jelent, hogy az írás­beli dolgozatokat a jelöltek nem névvel látják el, hanem számmal. A felvételi bizott­ságok 12—14 embert vizsgáz­Magyar színészek találkozója a pozsonyi újságírókkal Pénteken a Pozsonyban vendégszereplő fővárosi víg­színháziak a Szlovák Nemze­ti Színház Gorkij utcai szék­házában találkoztak a szlo­vák sajtó képviselőivel. A magyar vendégeket Julo Horváth, a Szlovák Újságíró Szövetség kulturális osztályá­nak vezetője üdvözölte, majd Ivan Thurzó, a szlovák nem­zeti színház igazgatója mél­tatta a társulat pozsonyi ven­dégszereplésének ' kulturális jelentőségét. Lenkei Lajos igazgató válaszában köszöne­tet mondott a rendkívül szí­vélyes baráti fogadtatásért és azt a reményét fejezte ki, hogy a jövőben is gyarapodó kölcsönös látogatások még jobban elmélyítik a két nép barátságát. Kedves színfoltja volt a sajtótájékoztatónak Bulla El­ma szlováknyelvű felszólalá­sa, amelyben arról beszéli, hogy milyen nagy élményt" jelentett számára, hogy éle­tében először szerepelhetett Pozsonyban, ahonnan szár­mazik. Pager Antal az újságírók kérdésére elmondotta, hogy százhúsz filmszerep van mö­götte, bór tudta, hogy a Pa­csirta kiemelkedő filmalko­tás, a eannesi díj mégis meg­lepetésként érte. A Vígszínház társulata va­sárnap este érkezik vissza Budapestre. (MTI) tatnak naponta. Délutáji írás­beli és készségvizsgálat — rajz, testnevelés, ének — dél­előtt szóbeli. A nappali hallgatók hétfőn kezdik a íelvételizést. Jelen­tős változás: a kétszakos kép­zés megindítása. — Igyekezünk ezzel meg­szüntetni a hallgatók túlter­helését — mondja Csukás István, a főiskola igazgatója. — Felvételi arány? — Túljelentkezés a ma­gyar-történelem és biológia­földrajz szakon. Az 550 je­lentkezőből 300 lesz főiskolai hallgató. „Divat" a jogi pálya A József Attila Tudomány­egyetem jogi karán többszö­rös a nappali hallgatók túlje­lentkezése. — Népszerűek kezdünk lenni — mondja mosolyogva dr. Martonyi János, a 2-es számú bizottság elnöke. — Pedig csak körülbelül 30-af tudunk felvenni — plusz 40 előfelvételist — a 280 jelent­kezőből. — A színvonal? — A közepesnél valamivel jobb. Az írásbeli dolgozatok vultak a gimnáziumi vélemé­nyezések. Különösen a szege­di gimnáziumok értékelik reálisabban diákjaik képes­ségét. Orvos akarok lenni... Az Apáthy Kollégium első emeletén gombostűt sem le­het leejteni. Itt folynak a fel­vételik. A jövő orvosainák kiválogatásánál hat bizottság működik. Aki nem izgul: Hézsai Klá­ra. A Tömörkény gimnázium­ban egészségügyi politechni­kát végzett. — Ha nem sikerül? — Kórházba megyek dol­gozni és újra megpróbálom. — Kórházban nőttem fel — mondja Endre László. — Édesanyám 26 éve a MÁV­kórházban dolgozik. Megis­mertem és megszerettem ezt a hivatást. — Kiskorom óta vonz ez a pálya ... Csak így tudom el­képzelni az életem ... Min­denképpen orvos szeretnék lenni... Addig jelentkezem, míg fel nem vesznek ... A sokszor hallott szavak mindenkitől őszintén hangza­nak. — És hánv ember óhaját tudják teljesíteni? — Általános orvosi karra 160, a fogorvosi karra 14 }e­itt is név nélkül szerepelnek.. lentkezöl tudunk felvenni A szóbeli vizsgák beszélge tésszerűek, közvetlenek. Az elbírálás a tudás alapján tör­ténik. Az elérhető pontszám 20. Ebből tízet a gimnázium ad, A legtöbb pontszámot el­ért jelentkezőket veszik fel. Azonos pontszám esetén a fi­zikai dolgozók gyermekei jutnak előnyhöz. A folyosón nagy az izga­lom. — Miért éppen jogásznak jelentkezett? — Családi hagyomány ná­lunk — mondja Jánger Ju­dit, a Ságvári gimnázium volt tanulója. Az egyetem egyébként örömmel üdvözölte, hogy ja­mondja Wenver. Miklós, a ta­nulmányi' osztály vezetője. Az általános orvosi karra két. és félszeres, a fogorvosin három és félszeres a túljelentkezés. Az elbírálás itt is a pontszám alapján történik. A bizottsá­gok csak reggel tudják meg, kiket vizsgáztatnak. Nemcsak az érettségi eredményét ve­szik figyelembe, hanem a fel­vételi tárgyak osztályzatait is. Vajon hányan kapják ke­zükbe a papírt ezzel a szö­veggel: „... felvételt nyert'-?! Jakab Ágnes Vaaácnaa. 1961. július 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom