Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

/ * Elutazott a szovjet pártnrankáskiUdötiség Kedden elutazott Budapestről a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártmunkás-küldöttsége, amely V. I. Poljakovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével 10 napot töltött hazánkban, s tanulmányozta a magyar mezőgazdaságot. A küldöttség meglátogatott több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, és tudományos intézetet. Megbeszélést folytatott a Baranya megyei pártbizottságon és a püspökladányi járási pártbizottságon. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Németh Károly, az MSZMP KB titkára. Túlteljesítette félévi tervét a szénbányászat A Nehézipari Minisztérium bányászati műszaki főosztálya kedden jelentette, hogy a szénbányászat befejezte félévi termelési tervét Nehéz időszakot zárt le ezzel sikeresen a szénbányászat Az első negyedévben a sságorú tél akadályozta a termelést a bányászok azonban vasárnapi műszakok segítségével több mint 180 000 tonnával termeltek több szenet az előirányzottnál. A második neÓnálló népgazdasági ág az idegenforgalom t Kedden az Országos Idegenforgalmi Hivatal rendezésében országos idegenforgalmi konferenciát tartottak a Technika Házában. Dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondotta, hogy a legfelsőbb államvezetés önálló népgazdasági ággá nyilvánította az idegenforgalmat. Hangsúlyozta: Az Országos Idegenforgalmi Hivatal irányítja a tájegységi intéző bizottságokat és az IBUSZ-t, s feladatkörébe tartozik a tanácsok idegenforgalmi hivatalainak szakfelügyelete. Szakmai szempontból irányítja a különböző intézmények idegenforgalmi tevékenységét. Elkészíti az idegenforgalmi ágazat távlati és éves terveit, országos szinten irányítja és ellenőrzi az idegenforgalmi propagandát. Dr. Vitéz András előadása után dr. Kővári László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője ésGerebenics Imre, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője; 0 ^világította meg az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos pénzügyi problémákat, A magyar szálloda- ós vendéglátóipar helyzetéről és feladatairól Lázár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főigazgatóságának vezetője tartott előadást. Elöljáróban aláhúzta, hogy az utolsó hét év alatt a külföldi idegenforgalom több mint kétszeresére növekedett, ezzel szemben a szállodai férőhelyek száma még 20 százalékkal sem emelkedett A kormányzat már az idén is nagy összegeket nyújtott szállodák, vendéglátóipari egységek építésére, fejlesztéséregyedévben váratlanul még nagyobb nehézségekkel kellett megküzdeniök. A legöregebb bányászok sem emlékeznek olyan vizes negyedévi időszakra, mint az elmúlt három hónap volt. Az ismeretes balinkai, tatabányai, padragi és Jókai bányai vízbetörés következtében, mérsékelten számítva legalább 40—50 ezer tonna szén esett ki a termelésből. A komlói 8-as aknában keletkezett tűz szintén visszavetette a munkát, amelyet kedvezőtlenül befolyásolt még a munkaerő-hiány. A bányák ilyen körülmények között is vasárnapi műszakok igénybevétele nélkül termelték ki a második negyedévi tervükben előírt szénmennyiséget és megőrizték az első negyedévben szerzett több mint 180 000 tonna többletet A derekas munkában éppen azok a trösztök jártak elől, amelyeket a természeti csapások, a víz és a tűz sújtott: a közép-dunántúli, a mecseki valamint a tatabányai. Tervéhez képest a legtöbb szenet a várpalotai szénbányászati tröszt termelte. (MTI) 3

snunicás, vélemény Mostanában sok szó esik azokról az emberekről, akik gyakorta megváltoztatják munkahelyüket. Találkoztam olyanokkal, akiknek a munkakönyve kész leltár, szinte sohasem szárad fel a tinta benne. Hallottam azonban olyat is, hogy valaki azért állt csak odébb mert felettesei nem értették meg, hogy ő szebb munkára vágyik, mint amilyent akkori beosztása kínált. Embere válogatja, ki mint fogja fel a dolgot! Nem könnyű annak, aki már 22 évet eltöltött ugyan, abban az üzemben, ugyanabban a munkában, s. Jánosné éppen 22 éve fonónő. — Nézze a lábam, visszeres. A rengeteg állástól. A fonógép egyik végétől a másikig nem hosszú az út, s a napi nyolc órában csak itt köziekedék. Belefáradt? —- Ahogy vesszük. Néha már úgy érzem, igen. Nem is megy már úgy a munka, mint a körülöttem levő fiataloknak. A kezem még g

'oro, de ugye, a lábam ... k frissebbek, rugalmasabbak. Néha szinte feldühösítenek vele. Pedig nem lehet rájuk haragudni. Nemrég, hogy beteg voltam néhány napig, levert a lábamról valami influenza, hát neon ela munkahelyről Visontát áttelepítik Halmajugra mellett építik fel a külszíni lignitbánya miatt áttelepülő falut A boráról híres Visonta lignitet. Visonta községet te- terjedésű területen építik fel. község pontosan a középpont- hát — amint azt már korábjában van annak a mátraal- ban elhatározták — tüzes jai területnek, amelyen az bortermő szőlőskertjeinek idén hozzáfognak a magyar egy részével együtt át kell bányászat egyik legnagyobb telepíteni, vállalkozásához, a Visonta 1. elnevezésű hatalmas külszíni Jobb körülmények közé lignitbánya megnyitásához. A község természetesen nem A falu áttelepítésére, a Azoknak, akik indokoltan a városba törekszenek, Gyöngyös keleti szélén kialakuló városrészben épitenek lakásokat. összesen 430 családi otthont emelnek a faluban és a városban. Az új Visonta természetesen szebb és moKönyvalakhan is megjelenik a Szegedi Nyári Egyetem tanácskozásainak anyaga Tegnap délután a TIT Ká- kánja, Ökrös János, a Pedarász utcai helyiségében ülést gógus Szakszervezet megyei tartott a Szegedi Nyári Egye- ...... , .... . „ .. tem igazgatósága. A nyári bizottságának titkára, Honfi egyetem állandó elnökévé dr. Jozsel- a Országos SzakAntalffy Györgyöt, a József szervezetenek titkára, Becs Attila Tudományegyetem Ernő, a TIT Csongrád merektorát választották. gyei Szakszervezetének titDr. Antalffy György fel- kára sok értékes javasiattal szolalasaban méltatta a nyan , ,.. .. ,, egyetem jelentőségét és ki- kapcsolodott az elhangzott emelte, hogy a szocialista pe- beszámolókhoz. dagógia marxista fórumává kell kiépíteni a nyári egyetem tudományos tanácskozásait. Az elkövetkező években y, pedagógiával rokon tudományágakat is fel kell venni az előadások közé és be kell kapcsolni a munkába a TIT mellett a Művelődésügyi Minisztériumot és a Pedagógusok Országos Szakszervezetét is. hogy országos jelentőségűvé váljanak a nyári egyetem minden évben megrendezésre kerülő tanácskozámaradhat 'az üt kíl^mów mezőgazdasági és vízügyi dernebb lesz, mint a régi. maradhat az ot ki omefer kártalallításra 299 millió fo. Közművekkei is ellátják, lahosszura, ket es fel kilome- rintot fordítanak majd. Ké- kásái tehát értékesebbek leszter szelesre tervezett hatal- sőbb amikor a bánya máso. nek a régieknél, mas „gödörben", ahonnan dik szakaszát, visonta 2-t is „ . . . „ nálunk még sohasem látott, megnyitják, 51 millió forint- " HlBíOgaZaaSag üaSZüara több száz tonnás gépóriások tal toldják meg az óttelepí- A bányaművelés előrehatavolitjak majd el a felső tési, kártalanítási költsége- ladtával kivágásra kerülő foldreteget, vajjak az alatta ket. A kormány tehát a Ne- szöl6k ^ egyéb mezögazdaíty—45 meter melyen rejtőző hézipari Minisztérium és a sagi területek helyett azérinFöldmuvelesügyi Miniszteri- tett hat termelőszövetkezet kezdetben állami gazdaságok földjéből kapja meg a kárpótlást. Később, körülbelül 8 év múlva, amilyen ütemben a lignitet kitermelik, helyére megkezdik visszatölteni azt a földet, amelyet a szén fölül eltávolítanak. A kimerülő bányarész gödrét tehát majdum, valamint a Heves megyei tanács gondosan mérlegelt előterjesztésére összesen 350 millió forint költséggel messzemenően gondoskodik róla, hogy az átköltöző lakosság jobb körülmények közé kerüljön, mint volt, s a termelőszövetkezetek zavartalanul folytathassák munkáju- ném teljesen betömik és fo kat. Visonta község lebonta- v. . . .... sára csak 1972-ben kerül visszaadják "fuvemajd sor, 1970-re azonban Iesre a termelőszovetkezetekmár állnia kell az új község- nek. Nagy hasznára lesz a nek. hogy jusson idő a beköl- mezőgazdaságnak az is, hogy tozesre. az erörnb nyolcmillió köbméKégyszázharminc Új otthon teres tároló tavának vizéből Az új Visontát a Halmaj- öntözni lehet majd a környeugra község melletti nagyki- ző földeket. (MTI) H Fáradt lehet, törődött nem HJ „Szégyelném, ha hajtanék rá" H§ Néha nehéz hűnek lenni jöttek meglátogatni? Mondtam nekik, hogy nem volt jobb elfoglaltságuk? Azt feleitől, hogy ők aggódnak értem, meg külön ben is, egy brigádban vagyunk, az aleg. kevesebb, hogy meglátogatnak. Egyik-másik a tanítványom volt, nálam kezdte, s ha a fejemre is nőttek, úgy látszik, nem felejtik el, hogy nekem is köszönhetnek valamit. Igaz, én meg azt köszönhetem nekik, hogy ha olykor fáradt is vagyok, törődött még nem. Azt hiszem, nem is leszek egyhamar! Halántékán őszek a szálak, hátrébb már alaposan megkopott a haja, majdhogynem kopasz. Arca mégis fiatalos, tekintete friss. Sokat nevet, tréfa rejlik minden második mondatában. — Kár, hogy nincs nálam a munkakönyvem — kezdi —, beadtam az üzembe megőrzésre. Abból kinézhetné, mennyifelé jártam már a nagyvilágban. Vándormadár lenne? De nem ezt kérdezem, hanem megkerülve a dolgot, azután érdeklődöm csak, mikor "-adta be« munkakönyvét? — Hm. Hogy mikor? Nem is emlékszem már rá... Olyan húsz éve. Vagy lehet, hogy tizenkilenc és fél? K. Géza szakmája lakatos. S ez amolyan univerzális szakma, majd csak mindenütt használható. Mostanság meg különösen kapós a jó lakatos. — Kapós, kapós, de bolond lennék otthagyni azt a gyárat, ahol jól érzem magam, s hangjáról megismerek minden embert és gépet. Ha azt mondom Ferkónak, egyik kis munkatársamnak, hogy marha, akkor tudja, hogy nem sértegetni akarom, hanem tényleg hibát követett el. De hát nem mindenki veszi könnyen az ilyen "bírálatot-'. — Nem is mondom mindenkinek, csak aki ért belőle. Visszatérek az eredeti témára: arról volt szó, hogy a lakatosok kapós emberek. Nem csábították még, hogy menjen máshová? Mondjuk nagyobb pénzért? — Szégyelném, ha nem. De még jobban szégyelném magam, ha hajlottam volna rá. Éppen pár hónappal ezelőtt hívogattak a szomszédból, hogy ott a "perspektíva". Azt válaszoltam nekik, hogy nekem az a távlat, hogy innen menjek nyugdíjba. ahol vagyok. Amikor felteszem neW a kérdést, hogy miként vélekedik azokról akik nem ma radnak meg egy helyen sokáig, ha valami nem tetszik nekik, nyomban munkahelyet cserélnek, olyan megfontoltan válaszol, mini. aki már sokat gondolkozott rajta. — Manapság néha nehéz hűnek lenni a munkahelyhez. Az építőiparban meg különösen. Tudja jól, hogy én is »gazdát« változtattam egy jó fél évvel ezelőtt, pedig nem az a fajta vagyok, aki hamar odébbáll — mondja K. Péter kőművesbrigádvezető. — Egyetlen vállalatnál dolgoztam nyolc esztendőn át Pesten, s most Szegeden már a második helyen vagyok. Mi lehetett a baj? — Nehéz néhány szóval megmondani. De talán úgy legérthetőbb, ha azt mondom, minden attól függ, hogyan becsülik meg az embert és a munkáját. A rossz munkaelszámolás, a késve kiszámolt táppénz vagy különélési díj elveszi a kedvet. Ki győzi, hogy állandóan reklamálni, veszekedni járjon? Oda megy a jnunkás, ahol érzi. hogy jobban akarnak gondoskodni róla. Tehát ha megint meghall egy »jobb" helyet, ismét veszj a fándlit. kalapácsot? — Nem valószínű. Ha az ember egyszer már azt tapasztalta, hogy megbecsülik, marad. Akkor is marad, ha netán átmeneteiig rosszabbra fordul a vállalat sorsa. Higygye el, nagyon fontos a pénz, de legalább olyan fontos, mint adják az ember kezébe! Három ember véleménye még nem a vélemények öszszessége, de hogy ki hogyan és miért szeretheti munkahelyét, arra példa lehet mindhármuk elbeszélése. Fehér Kálmán Miniatűr rádiótelefonok sai. A nyári egyetem előkészületeiről dr. Ágoston György tanszékvezető tanár, az egyetem igazgatója tartott előadást. Az eddigi jelentkezések azt bizonyítják, hogy a nyári egyetem népszerű lesz. Éppen ezért szükségessé válik majd az előadások anyagának könyvformájában való megjelentetése. A nyári egyetem évről évre megrendezésre kerülő tanácskozásait ki kell szélesíteni, hogy az a pedagógia és a népművelés nemzetközi fórumává váljék. A hozzászólások során dr. Fonyó Antal, a Jogikar déA

t „ f f Tanulas, szorakozas kürtszó utan... úisiesedi Üttörők kürtjele harsant adók tanácsait hallgatják csoportra oszlanak. A technireggel 6 órakor a KISZ új- meg a szabadidő jó kihaszná- kumi tanulók is epp olyan szegedi vezetőképző táborá- lásáról. hévvel bíztatják csapatukat, ban. Az úttörőtábor ifjú kür- Az eiöadás alatt gyorsan mijlt a gimnazisták. S ha vetösei ébresztik a KISZ-veze- sikianak a ceruzák, jegyzetel- ge a merkózesnek techmkutőket is. A kürtszó után nek a fiatalok. Nemcsak ne- sok- gimnazisták együtt negyorsan peregnek az esemé- kik kell megismerkedniük vetne*, majd Jmmbb jzora nyek. A fiatalok eszre sem ezekkel a kérdésekkel, haveszik, hogy eltelt a nap, es- nem tapasztalataikat, az itt te 10 óra van, s elérkezett a tanultakat át is kell adniuk takarodó ideje. Háromnegyed 7-kor táborparancs hirdetés és zászlófel- .. „ . . „ , vonás. Utána délelőtt 11-ig JHúlJ?£££ k^tWk aldk még «ak tíőelőadásokat hallgatnak a ve- el teljesen a tábor, de már gjf 3 zetők. Az ISZM-próbák szak- most is szépül a környéke, mantiKajat, szépségét. Utakat építenek a sátrak kö- HB zött, a töltésbe lépcsőt vág nak a fiatalok. iskolatársaiknak, öt munkakoznak a szellemi vetélkedőn s a ki mit tud-ban. Bármelyikőjüktől is kérdeztük, mindannyian jól érSÖ^Üt- magukat. Vannak régi tá középiskolás diák az előadásokat. S ha az előadásnak, vitának vége, a tábor építéséből is kiveszik részüket. bori „rókák", akik már több vezetőképző és építőtábort megjártak, s vannak olyanok szerű veztéséról világnézeti és politikai kérdésekről. Megvitatják a tanulmányi munkával kapcsolatos KlSZ-feladatokat. Tovább fejlesztik tudasukat a KISZ-vezeíés terén Valamennyien azt vallják, hogy jó a táborban, csak gyorsan repül az idő. De ha ez a csoport elmegy, új fiatalok jönnek, s egy hét ta De nyár van, a diákok pi s elsajátítják az iskolában és henési ideje. Délutánonként nulás, munka és pihenés után a kollégiumban a KISZ-veze- megélénkülnek a sportpá- ók is gazdag élményekkel tértő feladatát. Gyakorlott elő- lyák. A fiatalok itt már két nek vissza otthonukba. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár évek óta készít ultrarövidhullámú rádió adóvevő berendezéseket. Az üzem műszaki gárdája két új típusú miniatürizált URH adó-vevő mintapéldányát készítette el, amelyeknek sorozatgyártását még ebben az évben megkezdik. Az egyik egy négy kilogramm súlyú hordozható készülék, a másik gépkocsira is szerelhető rádiótelefon, amely ma már mindennapos hírközlő eszköze a rendőrségnek, a közveseknek, a tűzoltóságnak, az autóközlekdési vállalatoknak. Az újtípusú készülék súlya mindössze hat kilogramm, negyede a régi típusnak. Ennek ellenére teljesítménye nem csökkent, harminc kmes körzetben kifogástalanul működik. Előnye, hogy üzemeltetéséhez külön akkumulátorra nincs szükség, a gépkocsi áramforrása is elegendő hozzá. A mintapéldányt összehasonlították a nemzetközi piacon is elismert dán Storno-cég hasonló termékével. A magyar gyártmány állta a versenyt, hiszen valamivel könnyebb dán vetélytársánál. Előnye még, hogy egyidőben kétirányú beszélgetés is lebonyolítható rajta. A képen: Simon István technikus az első rádiótelefonokat hangolja. t Szerda, 1964. július L DEL-MAGYARORSZAC 3