Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

Akik az állam pénzével sáfárkodnak A bank szó nem kis viszoly- az elintézése „nem az én asz- féléves gazdasági eredmény gásl keltett még nemrég a talom". A soros munkák mel- felmérésekor a bank főosztá­taayai falusi lakosokban. A lett az esetenként befutó lyának lett igaza, a tsz pe­szocialista bank iránt sem ügyeket — ha nem is soron dig most a biztonsági tartalé­máról holnapra született meg kívül — lehetőleg gyorsan ka feloldását kéri. a parasztság bizalma, hiszén elintézzük. Okosabb lett volna a vita volt időszalj, amikor közös Balázs István a főcsoport helyett elfogadni a bank ész­gazdacágokat felszámoltak, legfiatalabb dolgozója. Más- revételét és nem erőlködni mi*jd újra szerveztek. A köz- fél hónapja került át a me- feleslegesen. Más tsz viszont, beeső időszakban viszont fi- zőkovácsi bankfióktól, öt tsz mint például a kübekházi zetniük kellett az adósságo- és három tszcs hitelügyeit Sarló-Kalapács egy saját ere­kat azoknak, akik nem jól intézi Algyőn, Gyálaréten, jű beruházáshoz is kikérte gazdálkodtak. Ásotthalmon. Rúzsán, Sző- a bank szakembereinek a regen és Zákányszéken. Míg véleményét pénzügyi és mű­A bank — partner megismeri a területet, egy szaki kérdésekben. Jól is jár­idősebb előadóval keresi fel tak az elvi és szakmai ta­nyen előzmények után hol a gazdaságokat. Csoportve- náccsal, tartunk ma a bank iránti bi- Zetője, K. Szabó Ernőné pe- Az ilyesmi és az ehhez zajommal? — kérdeztük djg a szakmai ismeretek meg- hasonló kölcsönös megértés, Kálmán Jánostól, a Magyar szerzésében segítkezik neki. együttműködés ösztönzi a Nemzeti Bank Csongrád me- Sisák Hermina Kistelekről bank előadóit a még ponto­gyei igazgatősaga mezogaz- került Szegedre. Jó hasznát sabb munkára. Van, aki kö­dasági focsoportjanak veze- veszi azonban munkájában, zülük Makón lakik, mint tőjétpl. hogy ismeri községe minden- Jáksó Imre, s a tiszántúli tsz­V — Nem ügyfélnek, hanem nap} életét Éppen a kisteleki ek közelebb esnének hozzá, partnernek tekintjük a ko- Élet Tsz-ben volt problé- Kiutazásakor sose késné le zös gazdaságokat. ma az éves terv elkészülte- hazafelé a vonatot. Mégis a Ez fordítva is igaz? kor. A bank főosztálya távolabbra eső röszkei tsz­— Azt tapasztaljuk immár ugyanis nagyon feszítettnek eket segíti munkájával. Ott évek óta, hogy a szegedi já- látta a tervet, s emiatt nem volt a gazdaságok születése­rás tsz-einek és tszcs-inek is erősítette meg. A tsz to- kor ő is. Ismeri, szereti őket, vezetői szívesen keresnek fel vább akart nyújtózkodni hozzá nőttek ügyes-bajos dol­bennünket- pénzügyi kérdé- munkaegységfizetésben, mint gaik intézésében, sekkel. Tanácsot, űtbaigazí- ameddig a takarója ért. A E. F. tást kérnek egy-egy probléma Kállai Gyula látogatása Békés megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese szerdán Békés megyébe lá­togatott. Klaukó Mátyásnak, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárának és Papp Istvánnak, a Békés megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének társasá­gában délelőtt megtekintette Gyula várost, majd Békés­csabára látogatott, ahol a párt-, az állami és társadal­mi élet megyei és városi ve zetőivel beszélgetett az idő­szerű kérdésekről, utána vá­rosnézésre indult. Délután Nagykamaráson régi munkásmozgalmi elv­társakkal találkozott. Ezt kö­vetően Szarvasra látogatott és megtekintette a híres ar­borétumot. (MTI) Jó szó és anyagi megbecsülés KVdekes és megszívlelen- Ezért téved az a szovet­dó véleményt mondott kezeti elnök, gyárigazgató nemrégiben egy elégedetlen és minden más felelős veze­fiatalember a szövetkeze- tő, aki csak pénzzel akarja tűkben szokásos bánásmód- ösztönözni beosztottjait. Az lói. Elmondotta, hogy meg- anyagi megbecsülés ugyan lehetősen jól élnek, munká- nagyon fontos, de nem eieg juk van bőven, s egy-egy ösztönző, ha nem párosul az munkaegység az idén is töb- erkölcsi elismeréssel. Csak a bet ér majd 40 forintnál, kettő együtt elégítheti ki a Ezen kívül sem szűkmarkú a dolgozó ember természetes vezetőség Ha valaki tisztes- igényét. ségesen teljesíti mindennapi Mert az is rossz úton jár, kötelességét, elvégzi a várat- aki csak az öntudatra apei­lan és sürgős munkát is, elé- lál. Aki csupán áldozatválla­gedett lehet a prémiummal, iásokra, lemondásra kész Egyszóval, ami az anyagiakat csodalénynek szeretné látni illeti, neki nem volna semmi az embereket, olyanoknak, panasza. Valahogy mégis akiknek nem kell a pénz, elégedetlen és nem érzi iga- akiket csupán önzetlen lelke­zán otthonának a szövetke- sedés sarkall jómunkára. zetet. Elégedetlen, Ilyen emberek leginkább , atainf csak a mesében élnek, s a mondja, o az ember es a szó- mi társadalmunk mert nem is vetkezeti családtag rangjára kívánja senkitől sem a fe­17J3 ríT'i Ír nlrirnnlr l.-oirt'-^c cir» l-i o „ „ . . vágyik, akinek kevés az, ha egyszerűen csak megfizetik. Ö is örül a jó jövedelemnek, őt is jobb munkára ösztönzi minden elérhető forint, s mégis, egy-egy erőfeszítést követelő tett után úgy érzi, megoldásához. A kölcsönös jó kapcsolaton alapul a bank és a szövetkezetek viszonya. Néhány beszédes adattal meg is erősíti az előbbieket a főcsoport vezetője. 1962­ben 51 gyenge tsz-t szám­láltunk a járásban 24 millió forint mérleghiánnyal. Ta­valy már 30-ra csökkent a gyenge gazdaságok száma, s 14 millió volt a méreghiá­nyuk. Az idén várhatóan mar csak 13 gazdaság között osz­lik meg 9 millió forint mér­leghiány. A célszerű gazdál­kodás, a hozzáértés, a vezetés erősödése mellett nem kis része van a gyenge gazda­ságok felfejlődésében a bank főosztályának sem. Hogy ki­koptak pozíciójukból a tsz-be nem való főkönyvelők, s a helyükre szakképzett, becsü­letes emberek kerültek, az a bank érdeme is. Sokoldalú segítség Előadóinak sorával ott van minden gazdaságban, hogy a számviteli ügyektől kezdve a hitelek megítéléséig segít­ségére siessenek a tsz-nek. Egy-egy gazdaság várható eredményét kétszer mérik fel egy esztendőben, júniusban és szeptemberben. S hogy ilyenkor napokat, éjszakákat töltenek kint a gazdaságok­ban, távol a családjuktól, az természetes. A kívülálló bizonyára cso­dálkozik, hogy a bank főcso­portjának számos előadója egyben agrármérnök is, mint például Fenyves Katalin. Éveken át tanult, hogy a me­zőgazdaság ágazatait megis­merje és tudja, hogy mit mi­re ruháznak be, hogyan fej­lesszék a hozzátartozó gaz­daságok az állatállományu­kat, s milyen kifizetődő sző­lő- és gyümölcsfajtát telepít­senek. Pusztamérges, Dóc és Balástya közös gazdaságai tartoznak hozzá. Dunai József négy éve a bank dolgozója. Az újszege­di Haladás Tsz-ből jött át. Nincs tfiem az én asztalom" — Nálunk nincs olyan — kapcsolódott a beszélgetésbe a fiatal előadó —, hogy en­nek vagy annak az ügynek Ülésszakok közölt Nincs szünet a képviselők munkájában Az országgyűlés legutóbbi együttes ülésen tanácskoztak zést nagyban előmozdítaná, ülésszaka óta néptelenek a a két megye közös gondjai- ha a megyeszékhelyeken Parlament folyosói, csendes ról, feladatairól. A gyümöl- úgynevezett konzultációs az ülésterem, a képviselők csöző eszmecsere során töb- központokat létesítenének a munkájában azonban nincs bek között elhatározták, hogy levelező oktatásban résztve­nyári szünet. Az ország leg- az eddiginél szorosabban vöknek. Érdemes lenne ta­felsőbb törvényhozó testüle- munkálkodnak együtt a ta- nulmányozni azt is, hogy az tének tagjai ezekben a he- lajerózió elleni védekezésben, 5 plusz l-es oktatás kereté­tekben is rendszeresen talál- s közösen tevékenykednek a ben folyó mezőgazdasági koriak választóikkal beszá- vízellátás problémáinak szakn)ai ^p^p^ anyagát molo gyuleseken, fogadoora- megoldasáert is. Ez utóbbi , , kon, tanácskoznak velük az annál is indokoltabb, mert a h°Sfan 'ehetne osszehangol­országos és helyi gondokról, dél-nógrádi regionális vízmű ni a tovabbtanulaskor ta­feladatokról, tervekről, s a megépítése a Mátra-vidék mászott kovetelmenyekkel. képviselők részt vállalnak vízellátását is jelentékenyen . \ megyei képviselőcsopor­megyéjük vagy szűkebb pát- javíthatja. Természetesen riájuk — városuk, községük sok más területen is vannak ügyeinek intézéséből. Képviselők brigádvi zsgálaton dolgoznak gokat, tok egyébként az év hátra­nündkét megyét" egyformán levő részében is számos fon­érintő tennivalók, ezért az tos, közérdekű témát tűznek ülésen olyan döntés is szüle- tanácskozásaik napirendjére. teU' íelkérik a heTesi Tárgyalnak majd például a es nógrádi nepfrontbizottsa­szakembereket: kö­kereskedelem helyzetéről, egy-egy megye ipari és kom­munális fejlesztéséről, a be­ruházások állásáról, a mező­gazdaság gépesítésének to­vábbi lehetőségeiről, az ál­lamigazgatási munka társa­dalmasításának időszerű fel­adatairól, a nők foglalkozta­Eredményesen a megyei képviselőcsoportok vessék a képviselők példáját, is, amelyek a közelmúltban s együttesen tanácskozzanak egész sor közérdekű,^ a vá- a megoldásra váró feladatok­lasztók tízezreit érintő prob- ,, , .... .,. . ,, lámákról tanácskoztak A a. vegrehajtas útjairól, Komárom megyei csoport módjairól, tagjai például legutóbb a . . , ... , , . megye építőiparának hely- A szakemberkepzesert zetét vizsgálták meg, s jó Jó néhány közérdekű ja­néhány figyelemre melto foealmaztak meg és tásáról, a közoktatás problé­megállapítással, javaslattal vaslatot logaimaztak meg es . fordultak az illetékes szak- továbbítottak a kepviselok a emberekhez a tapasztalt hi- Győr-Sopron megyei cso­bák kijavítására. A képvise- p^ legutóbb tartott ülésé­2, To^ MfZÖeíőteeiSSgeZ; * A művelődésügy üle­fejlődés, az építők jó néhány tékeseihez például azzal az vonatkozásban nem tudnak indítvánnyal fordultak, hogy eleget tenni a követeimé- ha mód ^ lehetőség nvilik, nyeknek. A képviselők elha­máiról, a szállítás nehézsé­geinek leküzdéséről, és egy sor más időszerű tennivaló­ról. (MTI) lesleges lemondást, sem az ok nélküli önzetlenséget, sem az aszkétitizmust. Ami va­lakinek jár, ami őt megil­leti, attól nem fossza meg semmiféle okoskodás. Szép és nagy dolog a fejlett ön­hogy jóval kevesebbet ka- tudat, 'de amint mondani patt, mint amennyit meger- SZ0káS; a boltban mindig ki­demelt volna. Szövetkeze­derül. hogy pénzre is szük­tükben ugyanis ismeretlen a ség van. még a mi tárea­dicsero, az elismerő szó; ve- dalmun'kban is ... zetőik szájából még nem igen ...... . „ , hallotta senki, hogy »kö- A kozos<;n . vaIla t szönjük, ezt jól csináltátok, erofefte3ek » c8ak akkor ez derék munka volt!* megalapozottak, ha fií<ye­Nem csupán az említett 'e"lbf yeszik az egyani. er" fiatalembet- gondolkozik így, dekeket is. Ha a közösség hanem általában mindenki, ™mden tagja azt érzi es azt akinek fejlett önérzete & tapasztalja, hogy o is jól jar, önbecsülése van. S ha már ^ a kozos ugyet 51" így nézzük a dolgot akkor ke£'e , . , a becsületesen dolgozó mun- Garatunk, akinek panasza kasban nem csupán azt a e gondolatsort elindította, valakit kell látni, aki mun- 82232 érvel hog>" sok9Zor le" kájával csalt önmagának monda"a egy"egy celprerm­szerez, hanem azt is, aki. mi- u™ro1 hf ehelyett kezet szo­' rirurvmnl. Troln ac mf mnn _ közben önmaga boldogul, másokért is fáradozik. Ezért pedig mindeképpen kijár a köszönet, az elismerés. rítanának vele, és azt mon­danák neki: "Derék ember vagy, büszkék vagyunk rád«. JZ' ülönös dolog, hogy né­hány vezető ember Teljesen érthető ez a magatartás, hiszen em­ber nem élhet az emberi szó még ma sem gondol arra, melege nélkül. De az is igaz, hogy nálunk már nem csak hogy fiatal barátunk akkor a társadalom szerkezete vál- is elégedetlen volna, ha szor­tozott meg az utóbbi évek- galmas munkáját csupán di­ben, hanem az emberek is cséretekkel, szavakkal ju­napról napra változnak, fej- talmaznák. Ha csupán a lödnek. S ennek a változó, fényképe díszelegne a fali öntudatosodó embernek egyik újságon, az önzetlenségét legsajátosabb vonása éppen magasztaló újságcikkek kö­a közösségért vállalt felelős­ség, az a szép és magasérté­kű tudat, hogy miközben fárad, verejtékezik, a közös­séget és annak jövőjét is zepén, de anyagi megbecsü­lés hiányában mindennapi gondok kínoznák. Jó szóra, a jó munkának szolgálja. Ezért nincs abban kiJár° tiszteletre és a lét semmi meglepő, hogy a dol­gozók többségét már nem le­het csak pénzzel kifizetni. A mi embereink részt kér­nek a jó szóból, az együttér­zés melegéből, az elismerés­ből is, hiszen mindezt a szo­cialista társadalom ismérvé- ösztönöz. megalapozott biztonságáról, tehát anyagi és erkölcsi meg­becsülésre van szükség, mert a kettő együtt jár. Jó mun­kára, helytállásra, a jöven­dőért vívott kemény küzde­lemre a kettő csak együtt nek tartják. KÉKESDI GYULA A KGST közlekedési állandó bizottságának ülése tározták, hogy eljárnak az összpontosítsák a vegyipari illetékes hatóságoknál az gépészmérnökök képzését építőipari gépbeszerzések egy-két egyetemre. Az igé­gyorsításáért — az erre az nyeket, szükségleteket ismer­evre tervezett 107 gepbol az ' első fél évben ugyanis mind- ve érdemes lenne azt is meg­össze 27-et kaptak a vállala- vizsgálni, hogy a budapesti tok — s brigádvizsgálattal műszaki egyetemen nem próbálják felkutatni, hol van- tudnának.e ^ évenkénti 50 nak kihasznalatlan építőipari .,....„ kapacitások. helyett 150 vegyipari gépész­mérnököt kiképezni. Az élei­Két megye — együtt mezésügy vezetőit azzal a jo­A hevesi és a nógrádi kép- gos észrevétellel keresik viselők a közelmúltban meg a megye képviselői, hogy az erőkhöz mérten te­gyenek meg mindent a terv­bevett, vagy már megkezdett tejipari és sütőipari beruhá­zások gyorsabb lebonyolítá­sáért. A mezőgazdasági szakem­berek képzésének erényeit és hibáit vették vizsgálat alá a Szolnok megyei képviselő­csoport tagjai is. Vélemé­nyük szerint — s ezt tolmá­csolták is az illetékeseknek — a jövőben tovább kell szé­lesíteni a tanulmányi ösz­töndíjak rendszerét, s az ag­ráregyetemi hallgatók beis­kolázásánál növelni kell a vi­A KGST közlekedési ál- főbizottságának (OSZZSD) landó bizottsága július 24-től képviselői is. 27-ig Varsóban megtartotta ^'JgföJSTSSnSt 17-ik ülését, amelyen Bulgá- közi közlekedésben résztvevő na, Csehszlovákia, Lengyel- vasúti teherkocsik kihaszná­ország, Magyarország, Mon- lásának megjavítását célzó gólia, a Német Demokratikus kérdéseket és szabatosan Köztársaság, Románia és a meghatározták a KGST tag­Szovjetunió küldöttsége vett országok 1966-tól 1970-ig tér­részt. Jelen voltak az ülésen jedő időszakra vonatkozó a közös vasúti teherkocsi- közlekedésfejlesztési tervei­park irodájának és a vasutak nek egyeztetésére szolgáló együttműködési szervezete 1964. évi munkatervet, (MTI)' déki fiatalok arányát. A kép­„MekOTcl"­iiHiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii kemence lllllillllllllllllllllllllllllllllililillllll Építménynek — gépeket, termeket, hatalmas berende­zéseket magábanfoglaló épületnek — sem lenne kicsi. (Pe­dig egy berendezés »csak«, egy hatalmas üzem egyetlen műveletre alkalmas része. Csőgyári körkemence. Csepe­len, a Fémművek Egyedi Gépgyárában készült, szovjet megrendelésre. Ebben hevítik fel a csőgyártáshoz szüksé­ges öntecseket 1250—1300 fokra. Közép-Európa legnagyobb méretű ilyen kemencéje: átmérője 32 méter, súlya 480 tonna. Teljesen automati­kusan működik. \ aíWtKik, mi. mm a, OtL-MMtARORSZAC, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom