Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

Ui kórház Tízmillió forintos beruházással elkészült a Harkányi Gyógyfürdő Kórház új szárnyépülete. A modern épület Köves Emil Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján kéARATÁS UTAK Harkányban szült és rövidesen átadják rendeltetésének. Az új kórházépületben 126 ágyat helyeznek el. Képünkön: Az új szárnyépület A

JÖ GAZDA állandó „permanenciában" él. A tavaszi vetések után már növényápolás közben boldog izgalommal készül az aratásra. Közben számvetést készít magának az őszről, sőt e következő tavaszról is. A tarlók helyére — a tavaszi kapások alá szánt területek kivételével — másfél-két hónap múlva ismét vetni kell. Tehát már a cséplés időszakában el kell dönteni: melyik táblán mit termesztünk jövőre? És a jövő jó termés érdekében — miközben még az ideit be sem takarítottuk egészen — máris munkálkodni kell. Az már világos: Szeged és a járás területén az új gazdasági évben is ugyanannyi őszi kalászos gabonát kell termesztenünk, mint amenynyi az idén volt. Afelől viszont semmi bizonyosságunk sincs, hogy az őszi vetésekhez az időjárás most is olyan kedvező lesz mint tavaly volt. Épp úgy lehetséges komisz aszályos ősz, mint esős vizes időjárás. Az új vetéstervek teljesítését azonban A közélet hírei DOBI ISTVÁN LÁTOGATÁSA TOLNA MEGYÉBEN Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kedden és szerdán Tolna megyében járt Kedden délben a megye vezetőivel találkozott Szekszárdon. Délután a zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezetet kereste fel, majd a tamási járásban folytatta útját A vendégek ezerdán a szekszárdi és a paksi járásba látogattak. FOCK JENŐ AUSZTRIÁBA UTAZOTT Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese dr. Bruno Pittermann osztrák alkancellár meghívására, néhány napos látogatásra csütörtökön Ausztriába utazott MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ DELEGÁCIÓ UTAZOTT KUBABA A Kubai Külügyminisztérium a nemzeti forradalom napjának ünnepségeire magyar újságíró küldöttséget hívott meg háromhetes tartózkodásra a Kubai Köztársaságba. A küldöttség szerdán délelőtt utazott el. A delegációt Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője vezeti, Búvárok a Tisza medrében Rajz fekszik az asztalon. Somoskövi Albert, a roncskiemelés vezetője magyar rázza: — Ez a régi szegedi vasúti híd, amit a németek felrobbantottak, ez pedig az ideiglenes híd, amit a jég elöntött a Tiszába. Persze ez csak az elképzelés arról, hogyan fekszenek a víz alatt a roncsok. Most végezzük a felderítést, aminek alapján elkészítjük a reális rajzot, hogy megkezdjük a roncsok kiemelését. A feladat — Mi a feladat? — Meg kell állapitanunk, milyen mélyen fekszenek a hidak hogyan helyezkednek el a roncsok, hol van a régi pillér — mondja Éles István I. osztályú búvár, aki társával, Kiss Gyula búvármesterrel együtt végzi a vízalatti felderítést — Mekkora területet térképeztek már fel? — A Tisza közepén vagyunk, most kezdjük a második szakaszt. — Hogyan végzik a munkát? — Tapogatózva, mert a folyóvízben nem lehet látni. Jöjjön le velünk! A nyolc ember, aki a búvárok kiszolgálását végzi, gyorsan dolgozik. Bemérik a távolságot a parttól, a csörlBk, drótkötelek segítségéved új állomáshelyére vontatják tetejére — nevetnek az úszóaz úszóházat. házról. Telefont' Űjra lemerülünk. A tömlő, amin a levegőt adják, beakad. Beöltözünk, int a búvár- Nehezen sikerül kiszabadítamester, Kiss Gyula. Előke- ni a mohos kövek kozüL rülnek a búvárruhák. A hő- Hirtelen erősödik a víz mérő higanyszála 40 fok kő- sodrása. A hajóútba kerülrüi van, mégis először egy tünk. A talaj homokos, alig gyapjú kezeslábast húzunk tudunk megállni. A folyás fel, aztán combig érő gyapjú irányába dőlünk, úgy induharisnyát. Arcunkon patakok- iunk felefelé, jobbra forduban folyik a verejték. lünk. Érezzük, hogy facölöÉles István fürdőruhában pök állják el az utat. Szasegédkezik. Mosolyog. bálytalan magasságúak. — Délelőtt 4 órát voltam Ahogy a jég elsodorta a ponlent. Ugyanolyan meleg van tonhidat, s letörte az oszlo ott is, mint itt fenn, mert a pokat, úgv állnak még most meleg levegőt nyomják be a is. Körülöttük kő. sisakba. _ . , . , . „. , .,, •-_.,„ — Gyertek fel — halljuk a -Akkor mxert kell a gyap- telefon;X juruha? — A víz alatti nyomás ki- Merre? egyenlítésére. — Jobbra. Most körülbelül Belebújunk derékig a bú- a feljárótól 5 méterre vagyvárruhába. Két markos em- tok- ott J°n fel a buborék, ber megragadja a ruhát, s be- Lassan indulunk a létra leráz. A vállunk nehezen fér felé. Néhány lépés, s kiérünk be a szűk felső nyíláson . a szabadba. Erősen tűz a nap, . .. szemünk hunyorog a fénySlLu tol. Gyorsan -leszerelnek*. * Leáll a szivattyú, leveszik fe — Telefont! vezényszó. Fejünkre csatolják a hallgatót Ennek se- j^kről X "steakotTkezünkrtl a kesztyűt. Most hűvösebbnek érezzük a tűző napot. Szabaddá teszik a folyó medrét Nehéz munka, fáradságos Liliputi kvarclámpa —sorozatban gítségével fogunk a fennm.a radókkal beszélgetni. Merülés Sisakot! Hatalmas csavarokkal erősítik fel a sisakot a ruhára. Felkerül a kesztyű is, s belé- és szép hivatás a búvármunpünk a súlyos ólomcipőkbe, ka. Alig voltunk lent fél órát Hátunkra akasztják az ólom- a mélyben, mégis az idő nehezéket. szinte egy napnak tűnt Kézmozdulatokkal jelzik: Fentról sima a víztükör, lemerules! csak néha a szél táncoltatja Néhány lépcsőfok a létrán, a habokat Lent a mélyben s eltűnünk a Tisza vizében. A két egymásra borult híd ronszivattyúk egyenletesen Csai, a háború és a természet nyomják a sisakba a levegőt, pusztításának áldozatai. De Semmit sem látunk, csak ta- hamarosan eltűnnek a mapogatózunk. Felnézek. Csak radványok Néhány nap múlkorahaj nali derenges. Meg- . , , , . szólal a harangszó. va megerkeznek a daruk, - Menjetek jobbra. Az uszályok és kotrók, szabaddá úszóház alatt vagytok. Mi teszik a Tisza medrét. Esztergomban, a Műszeripari Műveknél megkezdték a „Liliputi" nevű zsebkvarclámpa sorozatgyártását. A készülék árusítását ősszel kezdik meg. A kvarclámpát orvosi felügyelet nélkül is lehet a háztartásokban használni van? — A bolya felé homok, Újszeged felől kőszórás. — A provizórikus híd egyik pillére — magyaráz fentről Éles István. — Ügy készült a híd, hogy körbe cölöpöket vertek le, s azt megszórták kővel. — Sima meder! — jelenti az eredményt Kiss Gyula, de közben keze megakad két szegecselt roncsban. A régi híd maradványa, mert többrétegű lemez van átszegecselve. A hajóútban — Óvatosan, mert robbanásveszélyes — hallom újra a fentieket. — Igaz, hogy a fel nem robbant repülőbombák és lövedékek lesüllyedtek az iszapba, de azért nem árt az elővigyázatosság. Kőkupacokon haladunk. Egyszerre kivilágosodik. Derékig érő vízben álunk a Tisza közepén. — Felmásztatok a kupac Kovács Attila nem tehetjük az időjárás függvényévé. Szövetkezeti mezőgazdászok, tsz-elnökök és a tapasztaltabb gazdák is jól tudják: a most előkészített, műtrágyázott s megfelelően lezárt talajokon száraz időben is késedelem nélkül lehet majd vetni, mert a bőséges nyári csapadékot megőrzi az aratás után közvetlenül szakszerűen elmunkált talaj. A nyáron előkészített terület esős őszön sem okoz nagy gondot. Egyrészt sokkal nagyobb az ilyen talajnak a vízfelvevő képessége, másrészt a kész területeken már nem kell ekékkel, traktorokkal dagasztani a sarat. S^J EM ISMERETLENEK ezek a fogalmak, azonban mégis azt tapasztaljuk, Szegeden és a járásban egyaránt jócskán elmaradtak a gazdaságok a nyári tarlóhántással, mélyszántással. Nem egy helyen — ahol meg is kezdték a nyári talajelőkészítést — rosszul csinálják. Az eke után nem járatnak gyűrűs hengereket, még csak sima hengert és fogast sem. Emiatt aztán még hamarabb kiszárad a levegős talaj, romlik a talajerő-állapot, a talajélet E hanyagságnak később az egész közösség látja kárát Tsz-einkben az ellenőrző bizottságok munkája eddig leginkább csak arra korlátozódott, hogy szemmel tartották az enyveskezű eket és segítettek év végén a leltár elkészítésében. A jövő évi termés is társadalmi tulajdon 6 nemcsak az lehet veszteség. amit egyesek ellopnak, hanem az is, ami látszatra ártatlan könnyelműség miatt meg sem termett. Az iparban technológiai fegyelemnek nevezik ezt. Szigorúan megbüntetik azokat az ipari vezetőket, akik a technikai, technológiai előírásokat megsértik. Fiatal közös gazdaságainkban technológiai fegyelemről eddig még csak általában beszéltünk, azonban e tekintetben is tovább kell lépnünk. A másik nagy téma, mely a mezőgazdászokat, tsz-tagokat máris foglalkoztatja: az őszi betakarításra való felkészülés. Homokterületeken pedig az idei őszi és a jövő tavaszi telepítések előkészítése. Vannak, akik úgy vélik, korai még erről beszélni. Hol van még az ősz és hol a tavasz? Nos, ehhez tudni kell azt, hogy a járásban újabb 1800 kataszteri hold szőlő és gyümölcs telepítéséről van szó. Az új telepítések előkészítésének első lépéseként tehát több mint 1800 hold homokot kell 70— 80 centiméter mélyen felforgatni. Ez a hatalmas munka csak úgy fér bele az időbe, ha már most mindennap lehetőség szerint két műszakban reggeltől estig dolgoznak a mélyforgató ekék, lánctalpas traktorok. Idén nem történhet meg olyasmi sem, ami más években nagyonis gyakori volt, hogy a telepítésekre szánt területeket aratás után másodnövényekkel vetették be, mondván, hogy mire a gépállomás megérkezik, még a másod vetések is Folyamatos ellenőrzés az áruszállításban Az idei népgazdasági terv A Csongrád megyei népi fokozott feladatokat hárít a ellenőrzési bizottság július 15közlekedésre. Mivel különö- .. , . sen a csúcsszállítási időszak- 31"lg a ban nincs elég szállítóeszkülönböző szakcsoportjaiból köz, a vasút és a köziekedé- jdakított . munkabizottság si vállalatok komoly problé- közreműködésével ^mamákkal küzdenek. A szál- ^enor5 a? áruszállítási feladatok jó ellátása "tást. Észrevételeit allanköveteli a megfelelő koor- dóS>. J^ J™^ a dinálást, a szállító és szál- . bizottsággá! Jalíttató felek együttpiűködé- vaslatokat tesz a feltart tusét, a szállítóeszközök és ra. egyuttműkodes fokodóberendezések jobb ki- játékosságainak megszunhasználását. Hogy ezt minél tetesere. jobban megvalósítsák, s az Ezzel is segíti, hogy esetleges hibákat feltárják Csongrád megyében a lehees megszüntessék, a nepi el- á. . , . . .... lenőrzési bizottságok figye- toseghez merten a legjobban lemmel kísérik az áruszállí- bonyolítsuk le az áruszállítási munkát fásokat. termést adnak. Kissé aggasztó körülmény, hogy még mindig nem készült el a gépállomások pontos menetirány terve, hogy melyik gazdaságba pontosan mikor érkeznek, s mikor adják át készen a munkát. Ezzel egyidőben készülni kell már most a kapásnövények termésének betakarítására A gazdasági bizottság Határozatának megfelelően július utolsó napjáig min den tsz-ben el kell készíteni az őszi munkák részlete" munkaerőmérlegét, belek.?" kulálva a szövetkezeti gadák családtagjainak várhat maximális segítségét is. Fel kell mérni a szállítóeszközök, gépek, fognterők teljesítőképességét. Ezek után derül ki, hogy a nagy őszi munka idején hol és mikor milyen társadalmi segítségre lesz szükség, melyek azok a közös gazdaságok, ahol egyedül nem tudnak megbirkózni a feladatokkal s kérni kell társadalmi szervek, üzemek segítségét. S

OK TAPASZTALAT szól arról, hogy vannak gazdaságok, ahol a vezetők még úgy vélekednek: jó ha megvan a kampánytervünk, hadd lássák a járásnál, a megyénél, hogy nem sértjük meg az előírásokat. Egyébként úgyis másképpen lesz minden. Az effajta látszatmunkát, mely zűrzavart, ösztönösséget takar, a jövőben nem engedik meg a felettes szervek. A jó munkatervezésnek, üzemszervezésnek nemcsak nagy gazdasági előnye, hanem pótolhatatlan erkölcsi, politikai jelentősége is van. Semmi sem növeli jobban a gazdák előtt a vezetők tekintélyét, mint az, ha látják, hogy közösségükben minden munka pontosan, kapkodás nélkül halad. Az időjárás kellemetlenkedése, gonoszkodása ellenére is közel kéthetes fórjuk van más évekhez képest Szeged és a járás gazdaságainak az időszerű munkákban. A szokásosnál előbb fejeződött be az aratás s várhatóan megmarad ez az előny a cséplés befejezésében is. Van tehát lehetőség, hogy jól átgondoljuk az év hátralevő feladatait. Az sem vitás, hogy még a leggyakorlottabb, legtapasztaltabb szövetkezeti elnököknek, mezőgazdászoknak is maximális segítségre van szükségük a pártszervezet és a tagság részéről. Nyáron sem szünetelhet a pártmunka. Nem ritka a szegedi járásban sem az olyan szövetkezeti alapszervezet, ahol a kommunisták azzal magyarázzák a pártmunka „vakációját", hogy most nem a gyűlésezések, hanem a mimka ideje van, hagyjuk dolgozni az embereket. Tények bizonyítják, hogy ahol már megszabadultak ezektől a kényelmes és maradi nézetektől — s megtalálta helyét a pártszervezet a közösség életében —, sokkal gyorsabban halad a munka. Jó úton jár például az üllési Kossuth Tsz pártszervezete, hasonlóképp a rúzsai Napsugár Tsz-é is. I

DÉN MAR sok-sok szakmai tapasztalatcserén vettek részt a szövetkezeti vezetők, kommunisták. Mégsem haszontalan egy-egy szűkebb körű tapasztalatcserét szervezni a termelőszövetkezeti pártmunka tanulmányozására sem. Ez is seg'tene abban, hogy végre mindenütt felhagyjanak a tsz-pártszervezetekben az „elvileg alátámasztott" semmittevéssel, s felismerjék annak a nézetnek a károsságát, hogy „nyáron nem érünk rá politizálni." Végül pedig csak az marad az ilyen pártszervezet számára, hogy bogozza, hol és mikor követték el a hibát. Semmi sem lehet most hasznosabb, mint hogy a következő mezőgazdasági feladatok megoldásánál a szövetkezeti szakmai vezetés és a pártszervezet jusson mindenben közös nevezőre, vállalják egymás munkájáért a közös felelősséget. E közös felelősség a szakmai és a politikai nevelőmunka tökéletesedését eredményezi. CSÉPI JÖZSEF Csütörtök, 1964. július 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3