Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

NEM MINDEGY A családi légkör szerepe a nevelésben Igen sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor a szülök azt hiszik, hogy gyer­mekeik biológiai szükségle­teinek, kívánságainak, sót olykor szeszélyeinek a kielé­gítésével, magas szintű anya­gi ellátásukkal már mindent megtettek, ami egy jó szülő­től elvárható. És csodálkoz­nak, hogy a gyermek fejlő­dése mégsem úgy alakul, ahogyan szeretnék. Egymás után fordulnak elő vele kap­csolatosan súlycs problémák, ók meg, tanácstalanságuk­ban, nem tudnak vele mit kezdeni. Az ilyen szülők nem tud­ják azt, hogy minden ott­honnak, minden családi élet­nek megvan a maga sajátos légköre, amely önmagában is kedvezően vagy kedvezőtle­nül hat a gyermekekre. Mint ahogy a növénynek sem mindegy az, milyen annak a helyiségnek hőfoka, páratar­talma, amelyben elhelyezték, hogy mennyi napfényt kap, a gyermeknek sem mindegy, hogy milyen családi légkör, atmoszféra veszi őt körül napról napra, reggeltől estig. A családi légkör minősége igen sokféle, olykor egészen jelentéktelennek tűnő mozza­natból tevődik össze. Meny­nyiségüknél fogva egyszerű­en számon tarthatatlanok ezek. Mégis néhány ténye­zőt kiragadhatunk, amely minden esetben, feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a családban a nevelés munká­ját megkönnyítő, kedvező légkör alakuljon kl Családon általában a teljes családot értjük, amelyhez hozzátartoz­nak a szülők és a gyerme­kek. Még az egyetlen gyer­mekű — egykés — családot is csonka családnak kell mi­nősítenünk, hát még az olyat, amelyből vagy az apa, vagy az anya hiányzik! A családi közösség, vagy ahogy régebben emlegették: a családi tűzhely légkörének legfontosabb összetevői: a szeretet, a tekintély, a ne­mes vetélkedés és a szolida­ritás. Vessünk most ezekre külön-külön egy-egy pillan­tást Megfelelő mennyiségű és minőségű szeretet folyamatos áramlása nélkül nem alakul­hat ki kedvező családi lég­HTvi HbrwJ i V ^v'ívai kör. A szeretetnek minden családtagból minden család­tag felé kell áramlania, még­is — egészséges és normális helyzetekben — az anya en­nek a szeretetnek igazi for­rása. Az ő lényéből kell áradnia leginkább annak az oldó, védettséget, jóérzést biztató szeretetnek, amely a világ üzenetét először tolmá­csolja a gyermek felé. A szoptatás közben gyermekére mosolygó anya örök szimbó­luma ennek a talán minden­nél fontosabb, melegítőbb emberi érzelemnek. A tekintély forrása, ugyan­így, normális körülmények között elsősorban az apa. De ennek a tekintélynek szinte magától, természetesein meg­levő személyi értékekből kell kialakulnia. A tekintélyt csak ideig-óráig lehet kierő­szakolni, s akkor sem több az, mint áltekintély. Az igazi apai tekintélyt a családtagok elfogadják, mert erejüket, biztonságukat fokozza, mert jó érzés rá támaszkodni. Persze, vannak esetek, amikor az említett szülői szerepek területén bizonyos csere történik. Amikor az anyát jellemzi a több erély és inkább ő a tekintélyíor­rás, mint az apa, s az apa gyöngédebb, kedvesebb, meg­értőbb gyermekeihez, mint az anya. Ez még sokkal ki­sebb baj, mintha egyik fél­ből sem sugárzik a tekintély és a szeretet. Inkább csak az egyik vagy másik tulajdon­ság túlsúlyáról beszélhetünk, mert hiszen mindkettőben mind a két tulajdonságnak meg kell lennie. Éppen úgy baj, ha az anyának nincs megfelelő tekintélye, mintha az apa nem tudja eléggé melegen szeretni gyermekeit A családi közösség dina­mizmusához hozza tartozik a családtagok, elsősorban a gyermekek között törvény­szerűen kialakuló bizonyos fajta versengés, rivalizálás. Tegyük mindjárt hozzá a szép tartalmú -nemes* szót Értékes célokra törő, egy­más értéket nem csorbító, a személyiséget nem torzító, valóban nemes, magasrendű vetélkedésről va/n itt szó, amely arra sarkantyúzza a testvéreket, hogy kifejtsék a bennük csíraállapotban meg­levő lehetőségeket, hogy ak­tívak legyenek, s ne várják a szájukba a sült galambot A szülők szeretete és tekin­télye megfelelő biztosítéka annak, hogy el ne fajuljon ez a kívánatos,, -nemes* ve­télkedésL A családi légkör negyedik, feltótlenül szükséges összete­vője az összetartozás érzése, az egymásért vállalt felelős­ség, a szolidaritás. Ennek az erőforrásnak éppen a csalá­di tűzhely, az -otthon* a hordozója, amely nem csupán falakból és bútorokból, hasz­nálati tárgyakból és játékok­ból áll. Sokkal több ennél. Azoknak a céloknak, esz­méknek, ideáloknak az ösz­szessóge ez, amelyek a szü­lőkből kiindulva a gyerme­keket is rabul ejtik, követőik­ké teszik. Az egész családot összefo­gó közös értékes célok és eszmények nélkül hiányos, tartalmatlan a családi " lég­kör, s ne csodálkozzunk, ha nélküle nem tudunk értékes nevelőmunkát biztosítani a családban. v Dr. Harsányl István Fekete fehérnemű A fehérnemű-viselet is vál­tozó, bár a divat sokkal rit­kábban változtatja, mint a felsőruhákét. A fehérnemű­divatot elsősorban az új anyagok diktálják. Sokan emlékezhetnek még nagyanyáink fehér vászon vagy batiszt fehérneműire, amelyeknek hosszú egyed­uralmát a 30-as években a színes, mintás goldsol vál­totta fel. A háború alatt a fűtetlen lakásokban a flanell alsóruha vált általánossá. Ezt követte a szintetikus szál térhódítása, a nylon női fehérnemű elterjedése. A nylont azonban nem min­denki tudja viselni, mert nem elég szellős, légát­eresztő. A nők most ismét visszakanyarodtak a ba tiszt­hoz. Igaz, hogy a mostani batiszt nem azonos a régi­vel, nem kell vasalni, ke­ményíteni, mosása ls egy­szerűbb, mert alapanyaga szintetikus szál és pamut ke­verék. Ez egvesíti a kelle­mes batiszt és a könnyen kezelhető nylon kedvező tu­lajdonságait. Üzleteinkben anyagának nevéről, Kriszti­na megjelöléssel hívják fel a figyelmet erre az új, cél­szerű fehérneműre. Az utóbbi évtizedekben, sőt években nemcsak a fe­hérneműk kelméje, hanem formája, színe és díszítése is változott. A fehér vászon után az aprómintás. később az egyszínű, pasztell árnya­latú következett. Most az egyszínű mellett a nagy­mintás a kedvelt, s aki nem fehéret vásárol, az élénk, erős árnyalatok között is válogathat. Üjabban a na­rancssárga. a közép- és sö­tétkék, a piros vagv a do­hányszín és sötétebb lila is kezd megszokottá válni, s egyre gyakrabban lehet látni fekete fehérneműt. Nemcsak a kombinénál, hanem fűző­nél, pizsamánál is elfogadott a fekete szín, s ha mérnem fekete a teljes anyaga, leg­alább fekete csipkével dí­szítik. A díszítés pedig manap­ság semmivel sem kevesebb, mint nagyanyáink idejében volt, minden fehérneműn annyi csipke, fodor és hím­zés van, amennyit az csak elbírhat. A formák egyszerű­södtek: a hálóing szűkebb, rövidebb, a kombiné pedig hosszabb, mint néhány év­vel ezelőtt volt Az alsó­azoknyák nem tűntek elvég­képp, csak éppen „lefogy­tak", pontosan a szoknya vonalát követik. Emberek a hajóútban Ellenőrzésen a rérőrssel a Tiszán Konzerv a háztartásban A Szegedi Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat sok­fajta konzervet hoz forga­lomba az asszonyok otthoni munkájának megkönnyítésé­ért. Egyre nagyobb az érdek­lődés Szegeden a konzerv iránt, az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat statisztikája szerint idén 68 százalékkal többet vásároltunk, mint tavaly ha­sonló Időszakban. Korábban csak a kompó­tokat, s különböző ízeket vá­sárolták' szívesen, napjaink­ban igen sokan fogyasztanak kész­ételeket is. A kiskereskedelmi vállalat rendszeres árubemutatót ren­dez a szegedi nagyüzemek­ben, s ezeken hasznos taná­csokat mondanak a házi­; asszonyoknak. így például sokan nem tudják, hogyan kell helyesen melegíteni a konzervet Sók háziasszony kiöntve, lábasban készíti. Ez nem helyes, mert a nyílt lángon a tartósító anyagok kicsapódnak. A helyes melegítés: vízbe helyezzük el a konzervet originált állapotban és for­ráspontig melegítsük. Ez ál­talában 15 percbe kerül és ez idő alatt a háziasszony' elkészítheti a vacsorához, vagy az ebédhez a köretet is. Két fej imbolyog a Tisza közepén. — Tiltott helyen fürdenek! — mutat feléjük a szegedi révőrs parancsnoka. A rocsó felgyorsul, sebesen siklik a két fekete pont felé. Mellé­jük állunk. — Szálljanak be! Két szélesvállú fiú zihálva mászik be a csónakba. — Nem tudják, hogy hajó­útban nem szabad fürdeni? — De igen — hajtják le fejüket. — Akkor miért csinálják? Nem válaszolnak. Mind­ketten most végeztek az egyetemen, tanárok. — Nem emlékeznek, né­hány napja fulladt vízbe az egyik kollégájuk... A motorcsónak újra elin­dul. A part félé tartunk. — Máskor előbb gondol­kozzanak Csak utána ússza­nak, de akkor se szabályta­lanul! A fiúk mereven várják a büntetést, mikor kilépnek a partra. A rendőrök tiszteleg­nek, * elhúzunk a nocsőval. — Kár megbüntetni őket! Többet biztosan nem fürde­nek tilos helyen. Kisfiú a vízben A régi hídnál ismét lassít a csónak. — Ne verjünk hullámot, lent van a búvár. Nagy mun­kát végeznek a víz alatt Feltérképezik a híd roncsait s hamarosan robbantanak. Kitisztítják a folyó medrét Alig száz méterre a bú­vároktól, a Boszorkánysziget partján, a horgászok csendes paradicsoma mellett kisfiú áll a vízben. Amikor meg­látja a rendőrségi motorcsó­nakot, gyorsan a partra siet, s eltűnik a bozótban. Tudja, hogy tiltott helyen fürdik, nem várja meg a figyelmez­tetést. Pedig ha megtudná, hogy azért nem szabad erre fürdeni, mert az Itt l?eömiö szennyvizektől fertőzött a víz, bizonyára meggondolná, hogy strandoljon-e ezen a részen. A Bertalan-szobor körül Megfordulunk, A két fiatalember, akiket a folyó közepéről szállítottunk a partra, moít a bólyán belül úszkál. Barátságosan intenek a rendőrök felé. Ebben a mozdulatban az is benne van: -Igazuk volt, nem ér­demes az élettel játszani.* A strandon minden rend­ben van. De a tavasszal ki­jelölt szabadfürdő területén, a Bertalantól egészen a strandig, nem szabad für­deni. Talán azért, mert cam­ping épül a parton.. Ez a leg­jobb fürdési területe Szeged­nek, s a táborozókat sem za­varnák a strandolok. Csak egy mentős kellene, s bólyák. —- Kevesebb lenne a mi dolgunk is, mert bizony va­sárnaponként túlzsúfolt a szegedi strand, « a két sza­badfürdő sem elegendő. Ilyenkor a legtöbb a sza­bálysértés, mert itt a Tisza, s mégsem lehet fürdeni ben­ne, — mondja a rendőrőrs parancsnoka. De már a túlsó partot figyeli. A tutajon Átvágunk a Tiszán. Gye­rekek játszanak a kikötött tutajon. Érdeklődve figyelik a közeledő motorost. — Miért vagytok a tuta­jon? — Jó itt játszani. — S azt nem tudjátok, hogy veszélyes? — Miért? — csodálkozik az egyik kisfiú. — Ha e szálfák közé csú­szik a lábatok, a két fa ösz­szecsapódik és eltöri. A gyerekek megszeppen­nek, s elodalognak a tutaj­ról. A veszélyre viszont a szülőknek kellene őket fi­gyelmeztetni, mert a révőrs rendőrei a Tisza 52 kilométe­res szakaszát ellenőrzik, g nincs idejük állandóan a tu­taj mellett őrködni. Engedély nélkül Más gondjaik is vannak. A Felszabadulás Tsz például engedély nélkül működtet egy vízkivételi művet. Nem akarják leállíttatni, mert akkor nagy terület maradna víz nélkül. — Miért nem kérnek enge­délyt? — Kértek, de a KPM nem adta meg mert 25 hibát ta­lált az építményen. A vízkivételi mű mellé ál­lunk. — Semmit nem javítottak ki — jegyzi meg a parancs­nok. Tizennégy év körüli fiú áll a korlát mellett. — Te mit keresel itt? — Én fogom leállítani a gépet. — Hát a kezelő hol van? — Hazament — feleli egy­szerűen a fiú. Ez sem a legszabályosabb! A szabálysértők nagy része tudja, hogy hibázik, • mégig csak akkor -bánja meg*, mi­kor a -rocsősok* felelősségre vonják. Csak akkor jut eszükbe, hogy az idén már öt emberéletet követelt a Tisza. Kovács Attila Hasznosan töUeni /•. • fl fiatalok szaliad idejéről — Nagyobb lehetőségek Fejleszteni a klubhálózatot — ifjúsági eszpresszót Kellenek a javaslatok Ipari tanulókat üveges és üvegcsiszoló szakmába felveszünk. Jelentkezés: Szeged, Hajnóczy u. 30. 3424 PANNÓNIA oldalkocsis motorkerékpárt újszerű állapotban megvételre keresünk. Bemutatás: Szeged, Bárka u. 1., Asztalos Ktsz. S. 86 933 Nálunk — szocialista tár­sadalmunkban — a szabid idő, ugyanúgy mint a ta­nulás és a munka, az embe­rek felemelkedését, művelő­dését, szórakozását, pihené­sét, személyiségük sokol­dalú kibontakozását szolgál­ja. A szabad idő értékelése azonban a fiatalok körében nem egyforma. Egyesek a minden igényes elfoglaltság­tól mentes -tétlen pihenést* értik,szabad idő alatt, mások a mu'hkán kívüli idő egészét. A szabad idő eltöltésének sáámtalan lehetősége van. Ezek a lehetőségek Budapes­ten a legkedvezőbbek, az iparvárosokban, a Dunántú­lon és Észak-Magyarorszá­gon jobbak, mint az Alföl­dön. Természetesen minde­nütt meg lehet teremteni a szabad idó hasznos eltöltésé­nek feltételeit. Ehhez azon­ban az ifjúság érdeklődésé­nek alakulását kell figyelem, be venni. Ha Szegeden vizsgáljuk a fiatalok továbbtanulási, szó­rakozási lehetőségeit, az el­múlt évekhez képest nagy előrehaladást látunk. Ho­gyan is töltheti szabad ide­jét kultúráltan, hasznosan a szegedi ifjúság? A városban 19 ezer 376 fiatal tanul a politikai, szakmai, állami ok­tatás valamilyen formájában. Ezen kívül jelentős időt tesz ki a fiatalok tömeges rész­vétele a társadalmi munká­ban. Nagy szerepet játszanak az építőtáborok is. Több ezerre tehető azoknak a fia­taloknak a száma ls, akik a társadalmi- és tömegszerve­zetek munkájában, kulturá­lis és sportmozgalmakban vesznek részt. De ezen kívül is jelentős szabad idejük marad, amelyet nem kellően tudnak és Sok esetben a je­jenlegl feltételek mellett szubjektíve hem is akarnak a fiatalok széleskörű műve­lődésre. vagy aktív pihenésre fordítani. A KISZ Központi Bizottsá­ga irányelveinek megfelelően a KISZ Szeged városi bizott­sága egyre több segítséget nyújt, hogy a fiatalok szabad idejüket kulturáltan, célsze­rűen, hasznosan töltsék el. A' szabad idő szórakozásra szánt részét a fiatalok leg­kellemesebben a klubokban tölthetik. Ezért fejleszteni kell Szegeden a klubhálóza­tot a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat ifjúmunkás klubjának • mintájára. Ezek a fiatalok változatos prog­ramot állítottak össze. A hét különböző napjain más­más érdeklődési körű fiata­lok gyűlnek össze. Hangle­mez-hangversenyt rendeznek, irodalmi ankétokon, film­ankétokon vitatják meg az őket érdeklő kérdéseket Bővítik a szegedi középis­kolai diákklub programját úgy, hogy az iskolákban is működtetnek egy-egy szek­ciót. MHS-köröket is alakí­tanak az iskolákban, ahol a technika iránt érdeklődő diá­kok találhatnak szórakozást Az ipari üzemek fiataljainak pedig a tudományos társa­ságokkal kell felvenni a kap­csolatot. Fel kell kérni a tár­saságokat olyan előadások megtartására, melyek témája érdekli az ifjúságot. Például a textilgyári KISZ-szervezet, ha megteremtené a Textil­ipari Tudományos Egyesü­lettel a szoros kapcsolatot, akkor a szakmai továbbkép­zésben is sok segítséget kap­hatnának. A KISZ városi bizottsága a vendéglátóipari vállalattal közösen egy sza­badtéri tánckertet és egy központi zenés ifjúsági esz­presszót is létesíteni akar, ahol a fiatalok kötetlenül szórakozhatnak. Sok fiatalnak a vágya, hogy — nem versenyszerű­en, hanem csak a szórakozás kedvéért — sportoljon. A KISZ városi bizottsága java­solta, hogy a sportegyesüle­tek a minőségi sport mellett aktívabban segítsék a tömeg­sportot is. Biztosítsák annak a lehetőségét, hogy ne csak a versenyzők, hanem a szó­rakozni vágyó ifjúság is he­lyet kapjon a sportpályákon. A KISZ szegedi városi bi­zottsága már felvette a kap­csolatot a színházzal, a mű­velődési otthonokkal, a mo­zivállalattal, az idegenforgal­mi hivatallal és a vendéglá­tóipari vállalattal, hogy úgy állítsák össze műsortervüket és programjukat, hogy azok a fiatalok igényeit is kielé­gítsék. Ezeknek az Intézmé­nyeknek a segítsége is szük­séges ahhoz, hogy a fiatalok­nak bő kulturális, szórako­zási terület álljon rendelke­zésükre, s legyen választék szabad idejük eltöltésére. A KISZ-vezetőségek akti­vitásán kívül azonban szük­ség van arra is, hogy a fia­talok igényeljék a társas szórakozást és időtöltést. Ne várják a kész programot, hanem maguk is nyújtsanak segítséget javaslataikkal, öt­leteikkel a szervezőknek, akik ezeknek az ötleteknek az alapján megteszik a meg­felelő intézkedéseket. A. K. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. július 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom