Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

Régi barátok jelentkeztek... A szegedi szovjet emlékművek építészeinek levele Ogyesszából Szovjet testvérvárosunkból, Ogyesszából gyakran érkezik levél Szegedre. Mégis nagy meglepetést és örömet okozott az a szíveshangú levél, amelyet a minap kapott dr. Biczó György elvtárs, a városi tanács vb elnöke. Mondhatnánk így is: ismeretlen ismerősök írták, de mindenképpen régi barátok, egykori felszabadítóink egyike. Névszerint Vaszkujin Nyikolaj Alekszandrovics és felesége Holodilina Szofja Sergejevna írták. Nemcsak felszabadításunkban vettek mindketten részt, hanem — mint levelükben írják — tevékeny részesei voltak a Széchenyi téri két szovjet hősi emlékmű megalkotásának és építészként irányították a munkálatokat. "Azóta 19 év telt el — írják egyebek között. — Emlékeink azonban frissek maradtak Magyarországról, különösen pedig Szegedről. Sokat emlegetjük a tehetséges és dolgos magyar embereket, akikkel alkalmunk volt együtt dolgozni az emlékművek felállításánál ifi-. Leírják a továbbiakban, hogy mo6t tanárokként dolgoznak Ogyesszában és a fiatal építészeket oktatják. "Nagy érdeklődéssel követjük mi is, tanítványaink ts a két város, Szeged és Ogyeszsza erősödő barátságát, örülünk a testveri kapcsolatoknak, melyek kialakításához mi is hozzájárulhattunk Magyarország felszabadítása alkalmával-. Befejezésül azt hangoztatják levelükben, hogy mindig nagy örömet okoz ma is számukra, amikor előveszik a régi ismerősök, barátok címeit és nézegetik a Szegedről készült egykori felvételeket Arra kérik ezért Biczó György elvtársat, hogy küldjön felvételeket a mai Szegedről és az emlékművekről. A válaszlevél hamarosan elmegy, s vele a kért fényképek is útrakelnek. Hírül viszik, hogy Szeged népe nemcsak a nagy ünnepeken borítja el virággal az emlékművek talapzatát, hanem mindig hálával, kegyelettel és szeretettel veszi körül felszabadítóink emlékét. Befejeződött az ipari gyógyszertechnológiai konferencia Szerdán befejeződött a amelyet a magyar kutatók Magyar Kémikusok Egyesü- ezen a tanácskozáson hirlete rendezésében a Magyar detbek meg. Az új szemlélet Tudományos Akadémián szerint a gyógyszerkészitésmegtartott első nemzetközi nek a különböző rokon tuipari gyógyszertechnológiai dományágak, a kémia, a fikonferencia, amelyen csak- zika, a fizikai kémia, a manem száz külföldi és több tematika stb. összehangolt száz magyar szakember vett alkalmazásán kell alapulnia, részt. Végh Antal, a Buda- A vitában részt vevő nepesti Orvostudományi Egye- ves külföldi szakemberek tem gyógyszerész karának megállapították, hogy a budékánja záróbeszédében ki- dapesti nemzetközi gyógyemelte, hogy a konferencián szertechnológiai konferencia az a nézet alakult ki. hogy , ,, , a gyógyszerkészítésben rá lgen hasznos volt 05 clorekeli térni arra a korszerű, vitte a gyogyszerkeszites új tudományos szemléletre, korszerűsítésének ügyét. Nem lehet rá fütyülni! Próféta a saját falujában Lehet az bányavidék, vasút- vagy gyárépítés bármely táján az országnak, kiváltképp, ha nagy munkáról van szó. a kisteleki ember mindenütt megtalálható. Csak éppen odahaza nemigen boldogultak ezek a jó kistelekiek soha. Tisztesség a kivételeseknek, valahogy úgy tartották: ami lehetséges az ország más tájain, azt nem lehet megcsinálni otthon, mert senki sem lehet próféta a saját falujában. Sisák János azonban a 3500 holdas Üj Élet Tsz elnöke megpróbált küzdeni teljes erejével ez ellen a tehetséget, szorgalmat ölő babonaság ellen. Három év átformálta Amikor eldőlt, hogy Kisteleken is kellenek a mezőgazdásági nagyüzemek, Sisák János is módos középparasztnak számított. S ha valakinek volt mit „sajnálni", hát akkor neki is lehetett. Sajátja, meg felesége öröksége meghaladta a húsz holdat is. Szép fiatal gyümölcsösök, szőlők, jószágok bizonygatták a kis család nagy életerejét S most ez az alig 34 esztendős fiatalember már mintha semmire sem emlékeznék a múltból. Az utóbbi három esztendő tsgész gondolkodásmódját, világszemléletét fenekestül átformálta. Most már csak azt sajnálja, hogy nem hamarabb kezdődött ez a nagy egy ember 3—4 holdat vígan karbantart. Később pedig gondolunk arra, hogy családi művelésbe adjuk a területet, ki-ki képessége szerint vállalhat. A telepítéátrendeződés, akkor tán az sekkel már egyenesbe jutotÜj Élet Tsz is előbb állna, tunk — folytatja tovább 1961-ben, amikor a frissen verbuválódott nagy család fejévé választották, azonnal elment egyéves mezőgazdasági szakiskolára. Itt zamatolta meg először igazán a tudás jó ízét. Az egyéves iskola és az ezt követő előkészítő tanfolyam segítségével bejutott a hódmezővásárhelyi felsőfokú mezőgazdasági technikum levelező tagozatára. S ha ezt is elvégzi — amire hajdan még álmában sem gondolhatott — diplomás mezőgazdasági mérnök lesz. Az írásos diploma azonban még messze van, de diplomamunkának máris el lehetne fogadni azt, amit rövid pár éves fennállása alatt alkotott az ő vezetésével az Üj Élet Tsz közössége. Száz hold őszibarackos A 3500 holdnyi szövetkezeti birtokon máris készen de az állattenyésztés, mi tagadás. még nincs rendben. Mindössze 160 számosállatot számolhatunk a közös állományban. Pedig máris lenne annyi takarmányunk, hogy legalább 350-et elbírna a gazdaság. Tavalyról kimaradt szénánk is van még. Csak istállóink nincsenek. Hitelt sem kapunk, de majd megvicceljük a járási tanácsot Ha annyi takarmányunk lesz, hogy fele sem fogy el, nem mondhatják többé, hogy nem adnak építkezési hitelt. Lehet itt tanulni Egyébként készen vannak itt már az állattenyésztés tervei is. Főprofil a szarvasmarha-hizlalás. A 120-as szarvasmarha-állományból 50 jelenleg is hizlaldában van. 10 kövér bikát és 14 hízott marhát éppen a közelmúltii allgatom a tánczenei " koktélt. A Kossuth rádió sűrűn ismétlődő kedves műsorában nem minden szöveg szikrázik a mély elmésségtől. De most felkapom a fejemet egy mondatra. A -Fütyülök rá* slágerben énekli egy kedves női hang: -és, hogyha mozi helyett túlóráznom kell...* Baj van, ha a túlóra már slágerbe vonul, igy jelezve persze mindig és mindenkinek jólesik..., de — a munkás hosszú távon biztosan megsínyli. A következő kérdés természetesen az: miért van túlóra? Egy dunántúli gyár igazgatója (egyáltalán nem egyedüliként szakmájában) így nyilatkozott az ügyről • -A dolgot nem szabad egyoldalúan felfogni Nékem tervkötelezettségeim vannak. Devizáról van szó. Ügy hitermészetességét, az élethez szem, ez eléggé nyomós néptartozását. A magyar ipar jelentős részében a túlóra rendszerré és törvényszerűvé vált. Lassanként ott tartunk, hogy minden negyedév és év végén olyan szokványos újságtéma lesz, mint a tanévnyitás és zárás, az őszi szántás-vetés, vagy június végén az aratás ... Miközben minden munkásmozgalmi hagyomány szent emlékként tartja nyilván a nagyapák, dédapák küzdelmét a -három nyolcas*-ért, a napi nyolcórás munka, nyolcórás pihenés, nyolcórás alvás lehetőségéért. s miközben egész iparga.ró'• • ' érdek!Nem itt van vajon a kérdés egyik gyökere? Az, hogy sok gazdasági vezető gondolkodásmódjában népgazdasági érdek alatt más értődik, mint ami a munkás érdeke is. Még pontosabban: ebben a gondolkodásmódban a munkás ereje, közérzete, pihentsége, családi élete — gondoljunk csak a túlórázó, s a vidékről, nemegyszer száz kilométerről bejáró munkásokra — népgazdaságilag nem érdekes annyira, mint a terv. Pedig állhat-e szemben egymással ez a két dolog? Vajon nem abból kell-e kiindulnunk, hogy ágakban haladunk a hétórás egész társadalmi rendszemunkanap felé ..., nem el- j-ünk, gazdasági tevékenysészigetelt területeken, de más günk minden tervünk a iparágak sok ezer munkást dolgozókért van? Félreértés foglalkoztató üzemeiben, s ne essék: nem arról van V Napirendem szakrendelések Szegeden a központi rendelő intézetben nagy gondot fordítanak a város lakóinak fogászati ellátására. Az intézet főorvosának, dr. Gergely Győzőnek tájékoztatása szerint a központi rendelőben 13—14 orvos naponta összesen 68 órai rendelőidővel áll a betegek rendelkezésére. A helyzet mégis az, hogy ez sem elegendő, mert sok a beteg és kevés a fogorvos. A zsúfoltság enyhítésére tavaly, de főleg ez év elején decentralizálták a fogászati szakrendeléseket. Több körzeti szakrendelőben megvalósították a fogaszati rendeléseket Így például a Feltámadás utcában délelőttönként naponta öt órát rendel a fogorvos. Az alsóvárosi rendelőben napi négy. Üj Petőfitelepen napi három, az újszegedi rendelőben pedig naponta hat órán át gyógyítja a beteg fogakat a szakorvos. Idén február 1-től a Korda sori lakosság kérésére szintén kihelyezett körzeti fogorvosi szakrendelést biztosítottak. A fogorvos naponta hat órát rendeL Sajnos, ennél az új rendelésnél ütközött kj legjobban az orvoshiány. Már szinte törvényszerű volt, hogy havonta más-más orvos került a Korda sori rendelőbe, mert állandó fogorvost nem tudtak biztosítani. Ez persze nem jó sem a betegek, sem az orvosok szempontjából. Az észrevételek alapján a rendelő intézet főorvosa intézkedett és sikerült olyan fogorvost helyezni a körzeti rendelőbe, aki — remélhetően — hosszabb ideig itt marad. Ugyancsak a lakosság, főleg az üzemi dolgozók kérésére több szegedi nagyüzem rendelőjében bevezették a fogorvosi szolgáltatást is. Az újszegedi szövőgyárban például naponta há romórás fogorvosi rendelést adnak. A szegedi kenderfonóban is szintén három órát rendelt a fogorvos, aki azonban időközben súlyosan megbetegedett. Az ígéret szerint hamarosan ide is kerül állandó fogszakorvos. A Szegedi Ruhagyárban, a textilművekben, a szalámigyárban és a paprikafeldolgozóban szintén létesítettek fogászatot Egyelőre még csak napi néhány órára sikerült fogorvost biztosítani, de a tervek szerint jövőre ismét továbbfejlesztik a fogászati szakrendelést, nagyobb számban rendelnek majd a szakorvosok a -kitelepített* fogászati rendelőben. Jövőre elsőként a Feltámadás utcában akarják bővíteni a fogászati szakrendelést és a tervek szerint nemcsak délelőtt, hanem délután is ellátja az orvos a betegeket. Ugyancsak terv szerint fejlesztik a többi kihelyezett szakorvosi rendelőt is. Hosszú idő után az idén megvalósult a vasárnapi fogászati ügyelet is. A Párizsi körúti ügyeletes fogorvos vasárnaponként igen sok beteg fogat kezel, illetve szünteti meg a kellemetlen fogfájást. Kezdeti nehézségek itt is akadtak. Példáu] gondot oko>zott a felszerelés, beszerzése, sőt az ügyeletes orvosok biztosítása is. Most már azonban szinte teljesen zökkenőmentesen, jól felkészülten ál] ez a fogorvosi szolgálat is a betegek rendelkeállnak az új szőlő- és gyü- ban adott el a gazdaság. A mölcs termesztő üzemegységek. Látni érdemes ezeket. Százholdas, teljesen egy tagban levő szövetkezeti őszibarackos csak itt látható a járásban. Igaz, hogy az ültetés még csak az idén tafejőstehén-állomány még csak 25, de a mostani éves terv végére 50-nek kell lenni. Nemcsak az elnök, hanem a gazdák is tisztában vannak itt már azzal: a vasszal fejeződött be, azon- szőlőből és a gyümölcsösből ban a területet már ősszel csak akkor számíthatnak bevetették rozzsal, s mire milliós bevételekre, ha maelkészültek az óriás telep be- gasszintű közös állattenyészkerítésével — felállították a téssel is rendelkeznek. Ebszinte megszámlálhatatlanul bői kiderül: van itt még sok betonoszlopot, s kifeszí- gond és probléma is bőven, tették a dróthálókat — hoz- Azonban a kisteleki Üj záiáthattak a zöldtrágyának Élet Tsz-t is merném már vetett rozs bemunkálásához. ajánlani: látogassanak el ide Most már csak itt-ott el ma- más tesz-ek gazdái is. Példás radt kalászok jelzik a szépen rendet, fegyelmet, kiegyenlombosodó ezernyi kisfa kö- súlyozott vezetést, gazdáikozött: mekkora is volt a ter- dást lehet itt tanulni. résére. EL Hl. més. Cipőnk mélyen süpped a rotációs kapák által felmart laza homokban, s miközben körbejárjuk a telepet, nagy elragadtatással mesél saját maga s szövetkezete jövőjéről. — Majd ha teremnek a szőlőink és a kisfáink!? A legkevesebb, amire számíthatunk, egy közepes esztendőben is 100 vagon barack: minimum ötmillió forint Ilyet valóban csak termelőszövetkezetben csinálhatunk. — Később elvezet az új szölőtelepekre. Eddig már 125 holdon vannak készen az ültetéssel. Az első 50 holdat tavaly tavasszal telepítették. S a buján fejlett piciny tőkéken már itt is, ott is látszik az első termés. A másik 50 holdat az ősszel „nyomták el", most legutóbb tavasszal pedig 25 holdat. Az egymást követő számok nagyszerűen érrékeltetik a fejlődés ütemét. Ha semmi mása sem lenne a közösségnek, már akkor is megélhetnének az itt dolgozó parasztcsaládok. Pedig a tsz-ben most is mérnökök dolgoznak, újabb táblákat jelölnek ki a következő őszi telepítésekhez. Az állattenyésztés még nincs rendben — A szőlőtermesztés végső kifejlesztésében — gondolom, mondja az elnök — elmehetünk jó 400 holdig. Számítunk a gépekre. Most még amúgy sem sok a szőlőben a munka. Éven által Csépi József nem itt vagy ott, de országos méretékben természetessé vált a -ráverés*. Hogy ez a -ráverés- mit jelent, azt mindenki tudja, aki már járt gyárban. Hónap elején, negyedév elején pangást — aztán pedig hajrát, -mindent, ami belefér*, természetesen a dolgozók idejéből és a túlórakeretből. VT annak munkások —« nem is kevesen —, akik remek fizikai kandiszó, hogy ezek a gazdasági vezetők gonoszak, lelketlen emberek lennének! Csak éppen a kevésbé bonyolult megoldást választják. Hiszen a túlóra nélküli tervteljesítés valóban nem gyerekjáték. Sokszor egész népgazdasági ágak jobb kooperációja kellene hozzá. Anyagellátási folyamatosság. Exportimport összefüggések előzetes alaposabb elemzése. Szállícióban és pénzszűkében lé- tási módszerek tökéletesítése, vén (utóbbi is megesik) hí- Üzemen belül szervezettebb vei a túlórának, s védik, sőt munka ... Sorolhatnám még bekalkulálják az év végi ki- tovább, de ez is mutatja, adás-bevétel egyenlegbe. Be- nem Kolumbusz tojása a szeltem vasasfeleséggel, aki túlóranélküli tervteljesítés, a karácsonyt a túlórára épí- De hát akkor maradjunk tette. És ismerek sok mun- abban, hogy ez így volt, kást, aki örömmel mutatja így lesz? Mindörökké? Vagy ne is beszéljünk róla, csia cédulát: ebben a hónapban ennyi túlórám volt... De valahányszor a téma szóba kerül, eszembe jut egy Andrea nevű szőke kislány, ákj mnidig megvárja aput, akármilyen későn megy haza ..; Az apukák tizenegy vagy tizenkétórás műszakjai bizonyára nem használnak a gyerekek gyarapodásának, a nevelésnek, a családi együttlét nagyvárosban úgyis elég szűkös óráinak. Nagy kérdés, kiegyenlíti-e ezt a vesza forinttöbblet ami náljuk, ahogy eddig, — Jütyüljünk rá?" Néhány esztendő óta beszélünk már róla. Ideje lenne továbblépnünk. Ez azonban nem képzelhető el a felső gazdasági vezetés, a pártszervek és a szakszervezetek közös akciója nélkül, az üzemek vezetőinek nagyobb figyelme s a gyári párt- és szakszervezeti szervek keményebb kiállása nélkül! BAKTAI FERENC / Teljes üzem a MEK-telepeken B Egymillió csomó sárgarépa B Jó az epertermés is B Kevés a korai uborka B K rakodás gépesítése kedvezett az időjárás. Tavaly ilyenkor már naponta Május középétől egészen tott férfiak valóságos hada késő őszig, hajnal 3 órától dolgozik az újszegedi teleestig nagy a munka a Szö- pen. Mérik, osztályozzák a vetkezetek Csongrád megyei zöldséget és a gyümölcsöt Értékesítő Központjának te- A földiepret kékszínű műlepein. Az áru könnyebb anyag dobozokba csomagolosztályozása és a gyorsabb ják, s már másnap Berlinszállítás érdekében a tele- ben, Prágában vásárolhatják, peket „profilirozták". Pél- A telep -mindenesnek* szádéul a mit,. mert a zöldborsótól az mihályteleki felvásárióte- eperig és a zöldhagymáig lepen eddig a retek volt a minden megtalálható itt. Kifő cikk, most pedig a korai alakult rend szerint a tersárgarépát osztályozzák, melők első csapata reggel 5 _ s indítják útnak az ország és 8 óra között hozza be az mintegy 100 mázsát szállíkülönböző részeire, sót kül- előző este leszedett árut A tottak, az idén még nem haföldre is. Hegyes István, a másik csapat déli 10—12 óra ladták túl a napi 40 mázsát telep vezetője megállapí- között adja át áruját, amit sem. totta, hogy az idén jó a ter- a kora reggeli órákban sze- a Szövetkezetek Csongrád més. A korai sárgarépából úett. megyei Értékesítő Központpéldául csak exportra 100 — Elégedettek lehetünk a jának munkája az egész nyáezer csomót gyűjtöttek be, gyümölcsök mennyiségével ri zöldség- és gyümölcsés indítottak útnak. A terv ós a minőségével. Különö- szezonban gyorsaságot, gonszerint ebben az idényben sen jó a termés eperből — dosságot kíván, mintegy egymillió csomó ré- mondja Juhász Tibor, az új- A gyümölcsöt is pa kerül exportra. szegedi telep vezetője. Az- kell eljuttatniok Természetesen nagy figyel- után telefonon jelentette a tési helyére, met fordítanak a helyi központnak, hogy másnapra különben könnyen szükségletek kielégítésére mennyi áru szállítása várha- lik. Éppen ezért a is. tó. A korai cseresznyével évről évre jobban Napról napra szebb és együtt már vezi a munkát, s több árut küldenek a sze- nagyobb szállítmány ropo- több helyütt alkalmazzák gedi üzletekbe. gós cseresznye is érkezik a már a gépesített rakodást. Sok gondot okoz azonban a telepre. A villamos targoncákkal az gépkocsihiány, ami nehezíti Korai uborkából sajnos eddigi másfél-két óra helyett a gyors áruszállítást. nem tudnak annyit szállíta- 10 perc alatt pakolnak meg A forró napon fiatal asz- ni. amennyi kellene. Az áruval egy pótkocsis teher szonyok, lányok, napbarní- uborkának ugyanis nem autót. mielőbb rendeltemegromközpont megszerjelenleg Csütörtök, 1964. június 18. DÉL-MAGYARORSZAG 3 1