Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

\ Közéletünk hírei SZIRMAI ISTVÁN FOGADTA A SZOVJET PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉGET Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn fogadta az N. R. Mitronovnak, az SZKP Központi Bizottsága mellett múködő pártfőiskola rektorának vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás-küldöttséget. A hoszszan tartó, szívélyes, baráti beszélgetésen jelen volt Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága pártfőískolájának igazgatója. A BOLGÁR KATONAI KÜLDÖTTSÉG HÉTFŐI LÁTOGATÁSAI A Dobri DZSUTOV vezérezredes. honvédelmi miniszter vezette bolgár katonai delegáció hétfőn délelőtt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára látogatott. A vendégeket Csémi Károly veiérörnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Nephadsereg vezérkari főnöke is elkísérte. A bolgár katonai küldöttség délben a Finommechanikai Vállalathoz látogatott el, ahol a delegáció üzemlátogatáson vett részt. ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A SVÉD KIRÁLYSÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn fogadta Harry A. M. N. Bagge rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Svéd Királyság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Harry A. M. N. Bagge nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Kisházi Ödön válaszolt. Harry A. M. N. Bagge nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősi emlékmüvet (MTI) * Vízum ked vezm ény Sopronba Sopronban, Kőszegen és Szombathelyen a nyáron nagyszabású sport- és kulturális ünnepségekre kerül sor. Ezért az illetékes hatóságok a tavalyi soproni hetekhez hasonlóan ebben az esztendőben is vízumkedvezményt adnak a rendezvényekre utazó külföldi állampolgároknak. így június 15tól szeptember 15-ig az érvényes polgári útlevéllel rendelkező külföldi turisták 24 órás vízumot kaphatnak Sopronban, Kőszegen vagy Szombathelyen 0 órától 24 óráig jogosító tartózkodásra. A vízumokat a Magyar Népköztársaság bécsi követségén, a bécsi IBUSZ kirendeltségen, vagy Sopronban és Kőszeg határán is megkaphatják. Még az idén csatornázzák Szeged új utcáját Szegeden a kerületi tanácsok a lakásgondok enyhítéséért kijelölik azokat a helyeket, ahol társasházakat építenek. Az I. kerületben, Újszegeden épült a legtöbb társasház és új utcákat nyitottak Egressy Béni és Blaha Lujza névvel. A Blaha Lujza utca néhány házába már beköltöztek a tulajdonosok. Panaszszal fordultak azonban a tanácshoz: nem tudják használni a fürdőszobákat, s nincs csatorna az utcában. Ezenkívül esős időben szinte megkezeli ehetetlenek a házak, rrtert nincs aszfaltút. Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke közölte: A Budapesti Hídépítő Vállalatnál május 16-án megrendelték a Blaha Lujza utca közművesítését. A tervek szerint ezt két ütemben végzik. Idén elkészül a csatorna, a derítő, az ülepítő, a gyűjtőkút, valamint az átemelő. Jövőre pedig az aszfalt gyalogjárda és kőburkolattal az út A kerületi tanács jelentős összeget fordít az új utca kialakítására. A közművesítés közel 2 millió forintba kerül, de építő kapacitás hiányában csak jövőre készülhet el az út. Rövidesen befejeződik a nagykörút Római körúti szakaszának parkosítása. Az első kerületi tanács megbízásából a virágoskertek támfalát építik, a járda köitUJIIIIIIIIIIilillllllllllllllllllliilllllllliill vezését végzik. A nagykörúton (Somogyiné felv.) Nyolcmilliós export Tavaly 17 milliós dolgozott a szegedi a tömegcikk-készítő ktsz-nél tervvel Hogy mi a szempont, az asztalka is jár, az asztallatömeg- exportáruk gyártásánál? Mi- pot rostlemezből vágják ki, cikk-készítő szövetkezet, az ként képes ez a szövetkezet s csak bevonják műanvagidén 21 millióssal. A különb- évről évre növelni kivitelét? gal. így tetszetős, mégis olseg kizárólag exportra megy, Íme, a felelet: mindig újat cső. Rövidesen a szerszámok úgyhogy 1964-ben körülbelül igyekeznek nyújtani, olyat, nagy részének nem fából, — .4, , I ( vásárló kí- hanem bakelitből adják a felhasznált nyelét. Már meg is érkezett 8 millió forint értékű árut szállítanak a Zákány utcáami megfelel a vánságának; a ból külföldre, leginkább tő- anyagok ára ne legyen drá- az a hidraulikus prés, amely kés országokba. II fele Angliába Az ÁRTEX delmi Vállalat Külkereskegább azok világpiaci áránál; azt gyártani, ami bár kelendő, mégsem annyira, hogy közvetít Az ott is érdemes legyen kéexport felét • Angliában adja el, a többit Hollandiában, Belgiumban, Dániában és másutt. Ezek az országok különböző politechnikai játékokat, eloxált ket vásárolnak, az arab országokban viszont a szegedi zsebkéseknek, bicskáknak van nagy keletjük. A szerszámkészlet több mint játék, minden darabja hasznosan kezelhető. szíteni, ahová exportálják. Újszerű csomagolás Ezért azután szinte megszerszárókészleteket, számláihatatlanul sokféle játékedény-készlete- apró szerszámot, edényt készítenek, s olyán válogatása bakelitnyelet készíti. Korszerűsítik a csomagolást is. Az Orosházi Fémipari Ktsz-től vásároltak egy vákuumgépet, mellyel vékony műanyaglemezből tökéletes és igen ízléses dobozokat lehet előállítani. Ez a csomagolási eljárás még vonzóbbá teszi majd gyártmányaikat. A ktsz az első évnegyedben 130 százalékra teljesíKözérdekű kérdés: A téli tüzelőről — nyáron Szegeden a családok több^sége most és a nyár következő hónapjaiban kívánja beszerezni téli tüzelőjét. Kétségtelen, hogy erre ilyenkor sokkal több a lehetőség, mint a fagyos télben, ami országos és családi gondokkal jár. Van-e hát tüzelő most, megvehetik-e az emberek azt a mennyiséget, amire szükségük van? Igen! Az is igaz azonban, hogy — bár állandóan 4—5 féle jó minőségű szénből lehet vásárolni —, a TÜZÉP-megrendelőirodában iszapra és berentei szén szállítására nem vertak fel készpénzes rendelést. Magyarázatul a TÜZÉP áruforgalmi osztályán közölték: a kiadott SZOT-tüzelőutalványok többségét, kétharmadát most a második negyedben, egyharmadát pedig szeptember 30-ig váltják be. Most és később az iszap vt, a berentei szenet azoknak az utalványosoknak szálü'tják, akik ezt igénylik. Az utalványok zömének beváltása után a megrendelő iroda az érkező iszap és berentei mennyisége szerint ezekre a szénfajtákra is felveszi a készpénzes rendelést. A vásárló, aki iszapot, vagy berenteit akar most készpénzért venni, nem kap, de választhat első- és másodosztályú brikettből, oroszlányi, dióból, dél-nógrádi darabosból, kovácsszénből, lignitből. A szénhez kielégítő mennyiségű tűzifát is adnak. Vigasz-e ez azoknak, akik cshk az iszapot, vagy a berenteit akarják megvenni most? A lényeget tekintve igen, mert mégis az a fő, hogy van és beszerezhető most a téli tüzelő, bár még jobb lenne, ha volna bőségesen iszap is és berentei is, mind az utalványosoknak, mind a készpénzért vásárlóknak. A TÜZÉP vezetőinek a lehetőségek szerint a legjobban arra kell törekedniük, hogy — számbaveve az utalványosok igényét — az érkező iszapból, berenteiből a megrendelő iroda útján is biztosítsanak a készpénzzel fizetőknek. Bizonyába állítják össze őket, ahogy tette exporttervét, s mivel a rendelés szól. Igyekeznek engedélye és anyagkiutalása minél megfelelőbb anyago- is van, valószínűleg fél év kat felhasználni. Ahhoz az végéig teljesítik az egész évi edénykészlethez például, tervszámot. De azután sem melyhez egy kis camping- marad „munka nélkül*, rendelés lesz elég. A közelmúltban küldtek például Ausztráliába is eloxált játékedényeket piacszerzésre. „Ránc" nélküli cső Belföldre szintén fémjátékokat, valamint zománcozott fustcsöveket, s bukósira lesz erre mód, ha továbbra is érkezik Csehszlovákiából iszap. Ebben a hónapban eddig mindennap általában 40—50 vagon tüzelőt szállítottak a családoknak, s ez az ütem továbbra is várható. A megrendelt és készpénzzel fizeT tett tüzelő házhozszállítása azonban nem zökkenőmentes. Az AKÖV gépkocsijai, bár szinte éjjel-nappal úton vannak, az általános szállításokból rájuk eső .részt így sem győzik. Ebből adódik, hogy a megrendelt tüzelőt nem szállítják néhány napon belül, hanem arra egy hétnél is többet kell várni. Ezért nagyon kell az illetékeseknek vigyázniok arra, hogy a házhozszállítás ne torlódjon fel, s hosszasabb várakozás nélkül megkapják a családok a megrendelt, kifizetett tüzelőt. Az illetékeseknek a telepek ellátására is nagy gondot kell fordítaniok, hogy a környék lakói ott is vásárolhassanak szenet és fát. M. S. sakokat gyártanak. Zománcozott füstcsövet rajtuk kívül csak egy budapesti gyár, bukósisakot rajtuk kívül sehol sem készítenek. Éppen a napokban kezdték meg egy olyan könyökcső előállítását, melynek nincsenek „ráncai-*, két darabban préselik, majd villannyal hegesztik össze. Zománcozás után észre sem lehet venni, hogyan hajlították. Eddig már 140 ezer bukósisakot préseltek a motorosok részére alumíniumból a szövetkezetben. Az idei tervben újabb 80 ezer szerepel. Időközben megtalálták azt a lemezméretet, amely erre a célra, a legalkalmasabb, úgyhogy ezek a sisakok I innyebbek, rugalmasabbak, I ellenállóbbak mint a korábbiak, s megfelelnek a nemzetközi szabványoknak. A tömegcikk-készítő ktsz egyike a legjobb szegedi szövetkezeteknek. Igyekeznek ésszerűen, gazdaságosan dolgozni. Náluk mindig akad valami újdonság. Rang az iparban A rang az iparban sem születik magától, meg kell dolgozni érte, ki kell érdemelni a „várakozási időben*. akárcsak katonáéknál egy újabb csillagot. S amikor már megvan, akkor sem lehet ölbe tenni a kezet, újra és újra be kell bizonyítani, hogy nem ok nélkül született. Szeged ipari nem túlságosan nagy, legalábbis nem lehet összevetni Budapestevei, vagy egynémely más, iparosodottabb városéval, de szerencsére rang dolgában nincs szégyenkeznivalónk. Tucatnyi olyan gyárunk van, kicsi és nagy egyaránt, melynek termékei nemcsak belföldön, hanem a határokon túl is megbecsülést, tiszteletet parancsolnak. A napi munka hevében sokszor meg is feledkezünk arról, hogy így szemléljük gazdasági életünk alakulását. A feladatok olykor annyira leegyszerűsödnek, vagy éppen ellenkezőleg, annyira bonyolulttá válnak, hogy szinte nincs mód ilyen, mondhatni „reprezentatív* értékelésre. De az általános megállapítások után vágjunk bele nyomban egy példába. Tudjuk, hogy a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat az ország egyetlen nehéztextilgyártó üzeme. Az újszegedi szövődé termékei igen keresettek a világpiacon. Nincs annyi ponyva, amit ne tudnánk exportálni. Ez természetesen gazdasági kérdés, ami arra ösztönzi a gyár vezetőit és dolgozóit, hogy erejüket megfeszítve igyekezzenek minél több ponyvát gyártani. Sajnos, ismerve az objektív és szubjektív körülményeket, nem mindig sikerül. Pedig az az érdeklődés, ami a gyár termékei iránt megnyilvánul, tulajdonképpen a feyár rangját adja. S e rang jogosságát úgy lehet bizonyítani, ha a várakozásnak mindig megfelelnek. . r ¥7ppen a múlt napokban két ízben is érintette Szeged iparát a KGST erőteljes fejlődése, a szocia^ lizmus országainak mind szorosabbra fűződő gazdasági együttműködése. Először szintén a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat esetében, amikor is csehszlovák szakemberekkel a műszaki szövetek gyártásának szakosításáról tárgyaltak igen magas szinten. Azután a ruhagyárban ültek össze hasonló öszszetételben a csehszlovák és a magyar bizottságok, hogy a munkaruhagyártás szakosításának lehetőségeit beszéljék meg. A sok külföldi és belföldi esemény mellett talán eltörpültek azok a híradások, melyek e tanácskozásokról megjelentek. De add igazi lokálpatrióta, annak figyelmét nem kerülhették el. Íme, itt van két olyan gyárunk, melynek jelentősége messze túlnő Szegeden, számontartják, sőt kötelezettségeket rónak rá a KGST-ben, Kölcsönös előnyökkel kereskedni! — ez a jelszó mindinkább hat — a békés1 gazdasági verseny lehetőségeinek felismerésével — Kelet és a Nyugat között De vak, aki nem látja meg, hogy a KGST-ben megvalósuló együttműködés mennyivel több ennél! Mert, maradva a két szegedi példánál, a műszaki szöveteket, szűröket, vagy a munkaruhákat nemcsak eladni vagy venni akarjuk egymástól, hanem úgy akarjuk eladni és venni, hogy összhangba hozzuk a termelést, hogy az ebben érdekelt országok népgazdaságán nyugvó terheket egyaránt könnyebbé tegye. Ilyen együttműködés csak a szocializmus körülményei között lehetséges, s ilyen együttműködésben részt venni olyan rang, amihez fogható eddig nem is létezett. Persze rang van sokféle, s a maga nemében egyik sem lebecsülendő. Rang az is, hogy most már évek szerint nem is követhető, mikor melyik gyár viszi haza tavasszal, a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmával kihirdetett „Az év legszebb terméke* pályázat dijait. Az újszegedi gyár — nem tehetünk róla, hogy annyiszor le „kell* írni nevét — sokáig „verhetetlen« volt korszerű és modern szőnyegeivel, a cipőgyár remekbe készült női cipőivel. S nem először csatlakozott hozzájuk az idén a szőrmegyár sem, ahol olyan bunda készült, amiért nemcsak a magyar, hanem az angol nők is szívesen csapnak otthon egy kis veszekedést férjükkél. A népgazdaságban mindenkinek megvan a maga helye, a nagyüzemeknek éppúgy, mint a kisebbeknek, vagy a szövetkezeteknek. A szalámigyár és a paprikafeldolgozó exportjának jelentőségéről beszélni Szegeden ma már szinte frázisnak hat, pedig például a szalámigyár esetében éppen most, hogy birtokba vették az új, automatikus szárító-érlelő tornyot, nem felesleges köztudomásra hozni, milyen hatalmas előrelépést jelent éppen a kivitel szempontjából. Mert nem mindegy, hogy hány vagonnal több Pick-szaiámit vásárolnak meg tőlünk külföldön úgy, hogy — mint eddig — ezentúl sem lesz okuk soha minőségi reklamációra. Ezek voltak a nagyok. S a kicsik? Vajon nem jelent rangot, hogy az Ecset- és Seprűgyár termékei beutazzák a fél világot, s eljutnák Afrikától Amerikáig? Valamikor nagyon hangosak" voltunk, ha az elért eredményeket kellett hirdetni, most még olykor túlságosan is szerények. Pedig a „világrengető* dolgok legtöbbször az apró, jelentéktelennek látszó munka összességéből jönnek létre. S bizony nem megvetendő az a munka sem, melyet a kisipari szövetkezetek végeznek Szeged ipara hírének öregbítéséért. A cipőit exportáló Április 4. Ktsz, a gépi berendezéseket gyártó Fémipari Ktsz, vagy a már szintén üzemmé növő Felszabadulás Asztalos Ktsz tevékenysége arra mutat mifelénk is, hogy a szövetkezet fejlődése milyen távlatokra nyílik. S ha már a ktsz-ek kerültek sorra, érdemes megemlíteni a tömegcikk-készítőt is. Ennek a szövetkezetnek úgy nő az exportja, mintha „húznák*. Vajon miért? Érdemes idézni a maguk fogalmazta indoklást, mert tökéletesen tükrözi á népgazdasági szemléletet," olyan,, mintha egy miniszter mondta volna. S tudjuk jól, nem minden szövetkezetre jellemző még egyelőre ez a széles, a saját kereteken túlmutató látókör. Szóval azt mondják ebben a szövetkezetben, hogy vége annak az időnek, amikor „minden áron* exportálni kellett, még akkor is. ha forintban nem volt megfelelő a haszon. Most csak olyan termékeket illik és érdemes kivitelre gyártani, amelyeknek gazdasági mutatói itthon éppoly előnyösek, mint a világpiaci árakon, vagy legalábbis megközelítik azt a színvonalat. Ezért azután igyekeznek olyan anyagokat s olyan technológiákat alkalmazni/ melyek a lehető legelőnyösebbek a termék további sorsát illetően. Statisztikai adatok felső* rakoztatása nélkül, nem is törekedve a teljességre, úgy igyekeztünk most a szegedi ipar rangjáról beszélni, hogy közben felhívjuk a figyelmet olyan tényezőkre is, melyek olykor elsikkadnak éppen a rangért tett mindennapos erőfeszítések közepette. S ez valahogy törvényszerű is: munka közben nem ér rá az ember munkájának valamennyi kihatását észrevenni. Napirenden a gazdaságos, termelékeny termelés, ezt akarják elérni mindenütt S aki ezt a célt eléri, az mellékesen eljut a ranghoz is. Ami nem is olyan mellékes! FEHÉR KALMAN Kedd. 1964. iúnius 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3