Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

Időjárás és egészség Közismert, hogy számtalan ember megérzi előre az idő változását, mint egy élő „barométer". Egyes emberek az idő változása előtt, alatt vagy után kellemetlen tünetekről panaszkodnak. Mi ennek az oka? Valóban befolyásolja az ember egészségi állapotát, közérzetét az időjárás? Ezzel, a kérdéssel az orvostudomány és meteorológia kózös határtudománya, a ineteuropatológia (idójáráskórt:B»> foglalkozik. A több évtizedes, alapos tudományos kutatás és megfigyelés alapján ma már sok kérdésre választ tudunk adni ebben is. Mi hat a szervezetre? Először is arra kell válaszolni, hogy időváltozáskor mi hat az emberi szervezetre? Az idő változását előre jelzi a légnyomás süllyedése. Nyilvánvalónak tűnt eleinte, hogy a légnyomás hirtelen változása hozza létre az emberi szervezet időjárás-érzékenységével Összefüggő panaszait. Az alapos kísérletes vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a légnyomás ingadozása egymagában nem okoz kellemetlen panaszokat. Repülés alkalmával, fel- vagy leszálláskor, rövid idő alatt sokkal nagyobb légnyomásingadozásnak van kitéve a szervezet, mint az időjárás vátozásakor, és ez mégsem okez hasonló tüneteket. Egymagában nincs jelentősebb élettani hatása a levegő hőmérséklet- vagy páratartalom változásának sem. . Bebizonyosodott, hogy az időjárásérzékenység a legnagyobb mértékben a meteorológiai frontokkal függ öszSze. A Földünk felszínét borító levegőréteg nem egységes; kisebb-nagyobb, más-más tulajdonságú légtömegek mozaikjából tevődik össze. Az egvségés tulajdonságú levegőtömegek nem állanak egy helyben, hanem állandóan mozognak. Két légtömeg találkozási felülete képezi a meteorológiai frontfelületek Az időjárásra érzékeny, úgynevezett meteorolabil egyének tünetei frontátvonulás idején lépnek fel leggyakrabban. Az időjárási frontok nem egyformák. Ha a tartózkodátehát előbb egy meleg, majd egy hidegfront halad át felettünk. Tünetek Amint említettük, a levegőtömegek egyes tulajdonságai, mint a hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, a levegő elektromos tulajdonságai külön-külön nem hatnak lényegbevágóan a szervezetre, de együttes hatásuk kiváltja az időjárás-érzékeny emberekben a meteorotrop tüneteket. Bár alapos kutatás folyik ebben az irányban, eddig nem sikerült kimutatni a levegőnek egy, sajátos tulajdonságú anyagát, mely egymagában is kiváltaná a meteorotrop tüneteket. Eddisicco rc«Nr ervoNULft&p si helyünkön levő levegőtömeghez viszonyítva hideg levegőtömeg közeledik felénk, akkor hideg front betöréséről beszélünk. A hideg frontfelület maga előtt tolja az előtte levő meleg levegő tömeget, de mivel a hideg levegő nehezebb, éle mintegy ékszerűen alányomul. A hideg front éle áthalad felettünk, de a frontfelület még hosszú ideig felettünk tartózkodik, míg teljesen kiszorítja a meleg levegő tömeget. Ez az oka, hogy hideg front betörése esetén a meteorolabil egyének panaszai a front élének betörése után még hosszabb ideig fennállanak. Ha tartózkodási helyünket aránylag hideg levegő tómeg lepi el, és ehhez viszonyítva meleg levegő tómeg közeledik: meleg frontról beszélünk. A meleg front mintegy felsiklik a hideg levegő tömegre, ezért felsiklási frontnak is nevezik. Meleg front közeledése esetén a tünetek megelőzik a front élének megjelenését, mert a felsikló meleg levegőtömeg éle a magasban már rég áthaladt felettünk, mire a földfelszínen is hozzánk ér. A hideg és meleg front mellett beszélünk okklúziós frontról is, mikor rövid idő alatt két ellentétes hatású, gl tudásunk alapján az öszszes ismert meteorológiai tényezők hirtelen változásával magyarázzuk a fronthalást. Milyen tüneteket vált ki a szervezetben az időjárási front? A legrégibb időktől ismeretesek az ízületi és izomfájdalmak összefüggései az időjárás változásával, valamint a bőrkeményedések. régi sebek hegeinek érzékenysége. Legjelentősebb az Időjárási frontnak az idegrendszerre, különösen a vegetatív idegekre gyakorolt hntása. A hideg front főképpen az idegrendszer szimpatikus rostjaira, a meleg front a paraszimpatikus rostokra hat. Az időjárási front tehát elsősorban az idegrendszeren keresztül fejti ki hutását az emberi szervezetre. Ezekből nyilvánvalóan magyarázható az ismert tény, hogy frontérzékeny egyének ingerlékenyekké válnak a frentátvonulús idején, vagy éppen depresszióban nyilvánul meg frontérzékenységük. Közismert a meteoropaták fejfájása. A tapasztalat és az orvosistatisztikai adatok világosan bizonyítják, hogy egyea megbetegedések fellépése nyilvánvalóan összefügg a frontátvonulások idejével. Frontátvonulási időszakban gyakoribbak az agyvérzések, embóliák. s2Ívtrombózisok, a simaizmok görcsén alapuló epegörcsös fájdalmak, a gyomorfekélyesek fájdalmai, túlérzékenységen alapuló betegségek, valamint számtalan más megbetegedés. Gyakoribbak a szülések, és a szülőnők rettegett terhességi betegsége az eklampszia: A statisztikák szerint a halálozások száma is gyakoribb frontátvonulások idején. Nem betegségokozó Tehát betegségokozó hatása van az Időjárási frontnak? Erre határozottan nemmel kell felelniük. Az időjárási front egymagában nem kórokozó hatású, legfeljebb kellemetlen tüneteket vált ki. Az egészséges szervezetet a frontátvonulás nem betegiti meg. Az egyes megbetegedések S2ámának, valamint az Időjárási frontok közötti összefüggésnek az az oka, hogy a már megbetegedés határán levő szervezetet a frontátvonulás olyan mértékben veszi igénybe, hogy az valójában megbetegedik. Például egy magas vérnyomásban szenvedő, elmeszesedett agyi érrendszeri! egyénnél a frontátvonulás, hirtelen emelve a vérnyomást, agyvérzést okozhat. A nagyobb sebészeti és szülészeti klinikák ma már naponta kérnek helyi meteorológiai prognózist, különösképpen a várható időjárási frontok átvonulására vonatkozóan. Ilyenkor megfelelő intézkedéseket foganatosítanak a súlyosabb betegek esetleges szövődményes megbetegedéseinek megelőzésére. Az Időjárási frontok ismeretében magyarázatát adhatjuk annak is, hogy egyes időszakokban, évszakokban miért gyakoribbak bizonyos megbetegedések. A gyomorfekélyes fájdalmak közismerten a tavaszi és őszi évszakban gyakoribbak, melyeknek oka az, hogy ebben a periódusban leggyakoribbak az időjárási fröntátvonulások is. A meteorológiai tényezőknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását újabban a napfoltok tevékenységével is kapcsolatba hozzák. A nap tevékenysége meghatározott (általában tizenegy éves) időközökben növekszik, illetve csökken. Egyes orvosi statisztikák bizonyos megbetegedések, például a szívtrombozlsok számának szaporodását észlelték a napfolttevékenység periódusainak megfelelően. Ennek magyarázatát az eruptív periódusban megnövekvő légköri elektromos tevékenységben látják. Az érzékenység megszüntetésének módja A frontérzékenység ismerete után nyilvánvaló a gyakorlati kérdés, hogy kívédbetjük-e az időjárási frontok biológiai hatásét? A kutatások bebizonyították, hogy az atmoszférikus tényezők az idegrendszer közvetítésévei fejtik hatásukat az emberi szervezetre. Nyilvánvaló, hogy elsősorkilic. v*cv tti.&iM.ftki veon t ban a IábíTTs idegrendszer ű egyének egyben meteoropaták, azaz időjárás-érzékenyek. A szervezet fizikai ellenállásának növelésével, edzésével növelhetjük az időjárási frontokkal szembeni ellenállást is. Az idegrendszer egyensúlyi állapotának megtartását célozza a különböző nyugtató hatású gyógyszerek adása is, ilyenkor az idegrendszer ingerlékenységének csökkentésével az egész szervezetet védjük az időjárási tényezők biológiai hatása ellen. Az időjárási frontokká! szembeni érzékenység megszüntetésére legjobb azonban a rendszeres testedzés, a sport, a szabad levegőn való tartózkodás. Beteg egyének, akiknek panaszai kifejezettebbek Időjárásváltozás alkalmával, jó, ha a frontátvonulás idején kikérik kezelőorvosuk véleményét a szükséges gyógyszeres megelőzésre vonatkozóan. Dr. DIenes Sándor egyetemi adjunktus "e Őszibarack, virág, bor Befejeződtek a nevezések a kertészeti kiállításokra A szabadtéri játékok idején érdekesnek ígérkező kertészeti kiállításokat rendeznek Szegeden. A kiállításokra most fejeződtek be a nevezések. Hazánk valamennyi számottevő őszibarack-termelő vidéke képviselteti magát az őszibarack-kiállításon, amelyet a Kamaraszínházban július 24-től 10 napig tartanak nyitva. Természetesen kiállítják az ízes gyümölcsöket Szatymazról és környékéről is. Az őszibarack-kiállítást növényvédelmi bemutatóval is egybekötik. Az országos virágkiállítást ugyancsak a kamaraszínház helyiségében rendezik meg augusztus 0-tól 9-lg. Itt vágott és cserepes virágot egyaránt bemutatnak. A virágkiállításon mutatja be híres készítményeit a herendi és a hollóházi porcelángyár. Az országos borkiállítást július 24-őn nyitják meg, s itt a megye bortermelő közös gazdaságaival együtt részt vesz hazánk valamennyi állami pincészete. A szabadtéri játékok egész tartama alatt a Fáklya Mozi kerthelyiségében márkás borokat kóstolhatnak, vásárolhatnak a jó italt kedvelők. Palackozott borok is forgalomba kerülnek és a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet állandóan sült halat is árusít majd. Ugyancsak a Fáklya Mozi kerthelyiségében a kisipari szövetkezetei; és a kisiparosok különféle bőrdíszműárukat stb. árusítanak, a kiskereskedelmi vállalat pedig ajándéktárgyakat. A közlekedési balesetekről — az orvos szemével A balesetet, bárhol történ- épp a reflexek késése válik jék is, tiszta szívből sajna- végzetszerűvé, lélekjelenlétét lom. Egyenesen kétségbeejt azonban, hogy a mi kis országunkban az autók számához viszonyítva a hetedik helyre kerültünk — amint arról a Népszabadság május 21-én megjelent -Sóját életünkért is" című cikkében olvastam. Tudvalevőleg lakosságunk túlnyomó nagy részénél a gyalogközlekedés életszükséglet és nem olimpiai futó-, vagy más ügyességi verseny az autósokkal, vagy más motorosokkal veszítve a veszélybe rohan. A baleset elkerülésének módja: a vezető absztinenciája, az alkoholfogyasztástól való feltétlen tartózkodása. Szigorú kötelesség ez, melynek be nem tartásáért a késő bánatban, ha életben marad, a felelősséget vállalnia kell! Ha egy vezető iszákos hajlama — akar hivatásos, álcár magán — a hivatalos közegnek tudomására jut, fél kell az illetőt venni a megfigyelendők sorába, s ha balesetet szemben. Készségesen elisme- okozó hibát nem is követett rem, hogy ezeknek is lehetnek sürgős útjaik, azonban semmiesetre sem a gyalogjárók idejének hátrányára, vagy testi épségük, életük veszélyére. Közlekedési eszközeink száma forgalmunk, még el, rajtakapás esetén a log, hogy az autók a külföld egyes nagy városai belsejében már nem is futhatnak be, az utasaik kénytelenek a kocsijalkat a külvárosok megjelölt helyein parkolni, maguk pedig vagy gyalog, vagy ha valamilyen közlekedési eszköz — földalatti, autóbusz — van, azt igénybe venni. Egy 50 év előtti jóslat következik be: „Ha sietős az utad, eredj gyalog!" Nagyobb tekintettel kel! lennünk a gyalogjárókra, hisz az ő útjuk is a legtöbb esetben sietős. A kijelölt útátkeléseknél a gyalogosok elsőbbségi jogát több szigorvezetéstől szükség szerint ral kellene biztosítani. Gyaktöbb-kevesebb időre eltiltan- ran észlelhető, hogy a nem dó. Iszákos egyén a baleset lehetőségét állandóan magával hordozza. E szigorú eljárástól kettőt várhatunk: egy iparunk, kereskedelmünk nö- embert leszoktatunk az iszávekedésével mind nagyobb lesz. A túlzsúfoltság bekövetkezése nem kétséges, ennek jeleit már ma, a kezdet kezdetén észlelhetjük. kosságról, embertársainkat pedig az őket hibájukon kívüli fenyegető balesetektől mentjük meg Meg egy fontos tényezőt kell említenem, a sebességet. Aránylag kevés az olyan vezető, különösen a kezdők között, kit alkalomadtán a haj•P tási sebesség láza el nem fook'át és körülményeit hz erre gott. Még tapasztalatlan léhivatott hatóság lelkiismere- vén, az eléje torpanó ve-tesen, alaposan kivizsgálja és szély pillanatában nem ura I^^^H^^^^H^ÉÉyfeMÉMÉftMMktt Megnyugtató, hogy minden egyes baleset létrejöttének elemzi. A baleseteket előidéző okok szubjektívek és objektívek. Az előbbiek nehezebben ismerhetők fel, mert az egyes személyekhez vangépének, vagy már nem lehet. Az objektív okok eltávolításával: a közutak szélesítésével, megjavításával, monak kötve, mint az idegrend- dernizálásával a hatóságok az szer labilis volta, a testi adott helyzetünk adta viszovagy szellemi gyorsabb kifáradásra való hajlam, a fe- Ezúton további javulás biznyegető veszélyben a villám- tan várható. A városon kívüli nagy forgalmi utakat, a város peremét érintő nemzetközi sztrádákat ma már úgy építik, hogy ezeken nagy sebesség akadály és veszély nélkül elérhető legyen. Más elbírálás alá esik , a sebesség kérdése a városok területén belül. Itt nem lehet egységesen eljárni. Az autók folyamatos szaporodása miatt a balesetek növekedése csak.a jelenleg megengedett közlekedési sebesség — kivéve a mentő- és tűzoltóautókat — igen lényeges (20—30 km) csökkentése árán hárítható el. Ugyanaz vonatkozik a nagy forgalmú utakon o villamosokra is. Tudott doszérűen gyors, logikus elhatározó lélekjelenlét hiánya stb. Mindezeket még fokozhatja az általános tapasztalat szerint az ittasság. Hogy adott esetben milyen mértékben, erre nehéz felelet adni. A különböző töménységű és felszívódási képességű alkohol hatásmódja minden embernél más lehet kezdetben s más egy bizonyos, de előre meg nem határozható idő elteltével, az egyiket fokozott gyors elhatározásra, reflexei gyorsulásával a veszély bravúros kikerülésére képesítheti, míg a másiknál %

p„A6 CTíikíkeaJ Kényelmes az ingruha és blúz CMCS 9£cfil»a9£jdl ••• Egyetlen diszítés a szegély A nagy melegben kényelmes ingruha, ingblúz a legkellemesebb viselet. Nem tapad a testhez, s egyszerű felvenni vagy kibújni belőle. Ezeknek az egyenes szabású, cifrázás nélküli ruháknak egyetlen díszítése a -paszpól*, magyarul: szegély ezés. Rajzunkon sötétkék shantunp ruhát mutatunk be. A nyakat és a nagy zsebet fehér' pánt díszíti. A másik: fehér-piros csíkos ingruha, sötétkék paszpóllal. — A harmadik ruha anyaga selyempiké, sötétpiros díszítéssel. Lent 3 blúz: 1. Fehér vászon ingblúz. Az eleje, a gallér és a zsejártas gyalogos a gyorsan közlekedő autó láttára megijed. ide-oda ugrál, csomagjait leejti, az szétgurul s igazán csak a vakszerencsének köszönhető, hogy a balesetek nem gyakoribbak. A falusi és tanyai lakosságnak e folyton növekvő forgalomhoz . Való hozzászokáshoz. beidegzéshez hosszabb időre van szüksége. Türelemmel kell lennünk. Rendeletekkel, szabályokkal egyedül, kellő gyakorlat hiányában, kedvező eredmény el nem érhető. A városi lakosság is á jártasságot hosszabb idő elteltével szerezte és szerzi még ma is, a folyton növekvő forgalomban. A balesetek elhárításának legelső és legfőbb törvénye a megelőzés! E sorok megírására, az okszerű megfigyelés vezetett. A balesetek ijesztően növekedő bekövetkezését a világszerte mind nagyobb gondot okozó forgalom növekedése igazolja. A veszély gyorsan közeledik, a nagy városok kapuit már döngeti. Megerősíti e tényt a Népszabadság május 27én megjelent „Egy vágányú függő gyorsvonatot tervéznek Angliában" című közleménye. Ez új közlekedési eszköz kivitelezésének terve, mely a városi és a távolsági gyorsforgalom lebonyolítására egyaránt alkalmas, ma már komoly stádiumban van. Dr. Buchanant, Anglia leghíresebb közlekedési szakértőjét hívták meg tanácsadónak. A kormánybizottság elkészítette jelentését, jelszava: „Vigyázzunk, nehogy a péokocsi kiszorítsa a városból az embert!" Idehaza egyelőre arra ügyeljünk, hogy előrelátással, az okok felismerésével és megelőzésével a baleseti ranglistán lejebb kerüljünk Éz kötelességünk már „saját életünkért IS!" Dr. Erdélyi Jenő c. egyetemi tanári fáorvóe bek narancsszínű szegett.2. Fekete blúz, dtromsár gs szegély. vászonnal 3. Piroscsíkos ingblúz. Piros gom és paszpól. F. M. Szegedi Háziipari Szövetkezet várrérészlege gyakorlattal rendelkező varrónőket bedolgozóknak felvesz. Jelentkezés: Takaréktár u. 2., udvar6an Jobbra. S. 85745 164 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1964. június 7,