Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

Töhb hízott sertést adnak a háztáji gazdaságok Tisza-parti oromok Vasárnapi kirándulók, lubickoló gyerekek, magányos horgászok öröme, pihenőhelye, Tisza ... Homokos partjain hűs hullámaiban felüdül a munkában elfáradt ember, s az iskolapadból elszabadult gyereksereg vidám zsibongásától hangosak partjai. Tavasszal lázadozik egy kicsit, aggódna figyeljük naponta haragosabb, szennyes áradását — de leszelídült, csendes víztükre láttán újból békét kötünk. Lássuk, mivel szórakoztatja látogatóit! mmá (Somogyi ICárolyné képriportja) KÉPEINKEN: Fiatal kirándulók az újszegcdi parton * Indulás előtt a motorosok * Estefelé a víz mellett * Telt ház a Ráckeve sétahajón Szerte a szegedi járás háztáji gazdaságaiban megnőtt az érdeklődés a sertéstenyésztés és hizlalás iránt. Minden remény megvan arra, hogy év végére, illetve a jövő esztendő első felére helyreáll az egyensúly a háztáji sertéstenyésztésben is. Ezt bizonyítja az is, hogy rohamosan megnőtt a háztáji gazdaságok anyakocaállománya a múlt évihez viszonyítva. Tavaly 5468 anyakocát számláltak, most viszont 7505 darab a háztáji állomány. Rösskeés Algyőaz élen A tsz-ek és tszcs-k sertéstenyésztése és hizlalása mellett fontos szerepet töltenek be tehát a húsellátásban a háztáji gazdaságok, s biztosan számíthatunk is rájuk. A járási tanács felvásárlási csoportja a tsz-ekkel, tszcslkkel és háztáji gazdaságokkal kötött szerződésekkel 71 százalékban biztosította éves sertésfelvásárlási tervét. S ebben az adatban igen szépen képviseltetik magukat a háztáji gazdaságok. A ruzsaiak például amellett, hogy közös gazdaságaik teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket, 332 sertés hizlalására kötöttek eddig szerződést. A röszkeieket korábban is arról ismertük, hogy szívesen hizlaltak szerződéses alapon az államnak, mcet 400 háztáji szerződést írtak alá. Az algyőiek is vissza akarják szerezni korábbi jó hírnevüket. Ezt bizonyítja, hogy közel 180 háztáji sertésre kötöttek szerződést. Közismert, hogy Kistelek és környéke a legrosszabb takarmánytermesztő területtel rendelkezik, a háztáji gazdaságokba azonban bőven juttattak takarmányt a tszek. Ennek tulajdonítható, hogy eddig 183-an szerződtek hizlalásra Szerződés ötezer süldőre A jövő esztendő sertéste' nyésztésének alapját erősíti 'az is, hogy süldőnevelésre is mind többen kötnek szerződést a háztáji és egyéni gazdaságok. Eddig közel 5 ezerre kötöttek szerződést, s ez a szám még várhatóan előnyösen változik majd. Fokozatos fejlődést mutat a háztáji gazdaságókban a szarvasmarha-állomány is. Most 20 ezer 331 darabot tartanak nyilván a szegedi járásban, s ebből tehén — az előhasi üszőket nem számolva —11 ezer 243. A segítség kedvet ad Hízómarhából a felvásárlási tervét eddig 87 százalékban biztosította már a járási tanács felvásárlási csoportja, s ennek egy részét, pontosan 3150 darabot a háztáji gazdaságok adják. Hízómarhát ilyen nagyszámban még nem adtak eddig a háztáji gazdaságok, noha az előbbi adat sem végleges még. A gazdák ugyanis élnek a lehetőséggel, a kedvezménnyel, amelyet a Közös gazdaságok biztosítanak a háztáji állatállomány fejlesztésére. Olvan példa ma már minden községbe.í van, mint Pusztaszeren, ahol az Árpád Tsz sertésenként 200 négyszögöl másodvetést biztosít tagjainak. Az állam viszont sertésenként másfél mázsa olcsó abraktakarmánnyal segíti a háztáji hizlalást. Az ilyen kézzel fogható segítség csak tovább fokozza a gazdák kedvét az állatállomány gyarapítására. L. F. Hol Játszhatnak a gyerekek ? Közérdekű javaslatok a szülők akadémiáján A Szeged városi nőtanács a szülők kérésére kerületenként a szülők akadémiáján ankétokat rendez gyermeknevelési kérdésekről. Eddig két helyen — Móravárosban és Felsővároson — tartották meg a szülők akadémiáját. Mindkét alkalommal igen sokan jelentek meg. Elsősorban a szülőket érdekli a téma, de a nevelők, országgyűlési képviselők, rendőrök, s mindazok, akik felelősnek érzik magukat az ifjúság neveléséért, részt vettek a megbeszéléseken. A II. kerületben a felsővárosi pártszervezet helyiségében tartották meg a szülők akadémiáját. Daróczi Istvánné, az óvodák körzeti szakfelügyelője tartolt előadást az óvodáskorú gyermekek neveléséről. A referátum után a szülők ós a megjelentek számos hasznos, közérdekű javaslatot mondtak el. Például többen kifogásolták. hogy a gyermekek kiszorultak a játszóterekről. Szép dolog a parkosítás. de a legkisebbekre is gondolni kellene, s olyan játszóteret kellene kialakítani számukra, ahol futballozni is lehet. Ugyanez vonatkozik a nagy bérházak udvaraira is. Sok helyen világosítják az udvart, s rossz szemmel nézik, ha a gyermekek labdája a virágos ágyba hull. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatban sok szó esett az alkoholizmusról. Családok életét teszik tönkre a részeges apák. Az asszonyok véleménye szerint erélyesebben kellene fellépni a magáról megfeledkezett szülővel, s kényszer elvonókúrára utalni. Elmondták azt is, hogy több szülő a legkönynyebb megoldást választja, s állami gondozásba adja nehezen nevelhető gyermekét. Pedig a gyermek neveléséért elsősorban a szülő felelős. A szülői munkaközösségek beszámoltak arról is, hogy rendszeresen látogatják a nehezen nevelhető gyermekek szüleit, s ott érnek el .legnagyobb eredményt, aho] a munkahelyen is felkeresik a gondatlan apát, vagy anyát, s a munkahely vezetőjével is megbeszélik a problémákat. A közeljövőben hasonló tanácskozást tartanak a belvárosban is. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1964. junos 3. friss víz tükrén. Pár lépéssel odább az évezredes szik — még valameddig. Két fő irányban halad a kutatás. 1951-ben dr. Herke Sándor Kossuth-díjas szegedi egyetemi tanár kezdte el. ö rakta le a szúnyogpusztai állomás alapjait. A ma 82 esztendős, idős tudós munkáját Harmati István és Szekér Tamás folytatják. Az egyik irány a Duna-völgyi szikesek, rét- és legelőként való hasznosítása. Másik: a jtémiai úton megjavított területek alkalmassá tétele szántóföldi művelésre. Pár számot arról, mit eredményezett itt eddig a 13 éves tudományos küldetés! 11 év átlagában a sziki mézpázsit öntözés nélkül 4,5 mázsáról műtrágyázás határéra 20,20 mázsára emelte szárazszénatermését. Ez a lucernával csaknem azonos értékű takarmányfű 4 mázsa pétisóval trágyázva és öntözve már 30.4 mázsát adott holdanként. A haszontalan gyepállományú területeket feltörték, disztillerezés után megfelelő fűkeverékkel újra telepítették, s a munka nyomán országos csoda született. A szántóföldi terméshozamok hasonlóképp csodálkozásra késztetik a szakembereket is. A búza sokévi átlaga hektáronként lignitporral és gipsszel javított mútrágyázott és öntözött teMisszió a kiskunsági pusztákon Azt hittem, hogy a hajdani kunsági puszták, a "tikkadt szöcskenyájak* legelői már csak Petőfi meg Arany János szép verseiben élnek. Azt gondoltam, hogy amióta néphatalom van, itt is jóra foniult minden. A minap, amikor Sári, Bugyi, Dömsöd meg Kiskunlacháza után megpillantottam a tájat, láthattam, hogy a változás nem kevés. Mégis nagy lehangoltság vett, rajtam erőt. Harmati Istvánnal, a Délalföldi Mezőgazdasági Intézet talajjavítási osztályának tudományos munkatársával érkeztem Szúnyogpusztára. Igazi puszta ez még. A legközelebbi falu is — Dömsöd —, 8 kilométerre van ide. A szemhatár aljáig, még annál is messzebb húzódnak el a kopár pusztaságok. Magasabb dombokra szorulva ragyog messze a Kiskunsági Állami Gazdaság egy-egy istállója. Az épületeknek csak a közvetlen környékén látszik egy kevés zöld. Allatok is legelésznek ott, de beljebb a pusztába nem jönnek, úgysem találnának ott semmit. Kevés veresbarnára aszott fű vánnyadozik, más nem él I meg itt. Mindent megöl a só, ' a szik és a szóda. Három Kis ház a főhadiszállás, vagy tán misszionárius tanyának* is nevezhetném. Három kisebb ház áll a sziken, meg egy gépszín. A parányi irodában a kutatók éjjeli szállásán petróleumlámpa világit, bár a magas villanypóznák is a közelben "settengnek* már. Harmati István — még mielőtt alaposabban szemügyre vehettem volna a pusztát — bemutatta Szekér Tamás kutatótárrét. Ez a barnára égett arcú 50-es. tudós az évek során tisztára pusztai ember lett. A telep munkásai havonta egyszer utaznak haza látogatóba, meg tiszta fehérneműért, így él ő maga is. Térképet raknak elém, hogy jól lássam mi készül itt. A szerteágazó vonalak a belvízelvezető-csatornák teljesen behálózzák az egész Duna-völgyét. A fővárostól lefelé délre, Baja térségéig 370 ezer hold földet markolnak össze. Ezen a megyónyi területen három frontszakaszon folyik a küzdelem a Kiskunság végső meghódításáért. Az első szakasz a Duna-völgyi Északi öntözőrendszer nevet viseli. 125 ezer hold rosszul termő és teljesen terméketlen földet zár magába ez a körzet. E területen a munka teljes befejezése után 83 ezer holdat öntöznek majd. Ide tartozik többek között Szúnyogpuszta is. A másik gyűrű 115 ezer holdat fog körül és 54 ezer hold öntözést jelöl. A kalocsai rendszer a térképen alul helyezkedik el a maga 130 ezer holdjával. A kunsági sztyeppéken tizenhárom éve dolgozó kutatókat gyakran meglátogatták a párt és a kormány képviselői és országosan ismert vízügyi, mezőgazdarégi szakemberek is. Szúnyogpuszta meggyőzte őket a Kiskunság csodálatos jövőjéről. Így születhettek meg ezek az óriási tervek, melyek beteljesülése végén a Duna vize javítja meg azokat a területeket —, mintegy büntetésképpen —, melyet ú3* rontott el hajdan. Kunsági oázis I A tervek l regen nemcsak tervek már. Befejeződött a Duna-völgy belvízrendszerének kiépítése, a mocsarak, szittyósok lecsapolása. Most már az öntözésé és a talajjavításé a szó. Magam még sohasem láttam a Szaharát, de azt hiszem, valami hasonlórég van a Szahara homokjába szorult oázis és az itteni kép között. A csatornákkal övezett kísérleti telepen térden felül érő sziki mézpázsitban járunk. Egy másik parcellán és még sok-sok más parcellán csodálatosan szép réti ecsetpázsit, tarackos tippan és sokféle pillangós díszlik. Távolabb, a szikvilág kellős közepében buja rozsok, búzák bólogatnak súlyos kalászaikkal. Közvetlen szomszédságukban pedig zsenge rizshajtások ringatóznak a 1