Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

Hruscsov ma elutazik Svédországból Bolíviai miniszter Szegeden A városi tanács és a városi népfrontbizottság együttes ütése Ami niocs a levélbea Lemondott az olasz kormány 54. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1964. június 27. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK) efejezte tanácskozását országgyűlés Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az ülést Polyák János, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg, majd a képviselők folytatták a vitát a belke­reskedelmi miniszter jelentése felett, melyet az országgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vett és elfogadott. Ebédszünet után Vass Istvánné elnökletével folytató­dott a tanácskozás. A tárgysorozat szerint dr. Szénást Géza legfőbb ügyész tartott beszámolót A törvényesség helyze­téről a Magyar Népköztársaságban, Beszámolóját vita kö­vette, majd Szénási Géza válaszolt a felszólalásokra. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A következőkben az országgyűlési képviselők inter­pellációkat nyújtottak be, mélyekre az illetékes miniszte­rek válaszoltak, majd az országgyűlés befejezte tanácsko­zását. Nyers Rezső: A fogyasztás forrása a termelés Dr. Szénási Géza: Országunkban szilárd a törvényes rend Dr. Szénási Géza legfőbb rendelet hatályba lépése óta még ma is társadalmi jelen- eltelt egy év távlatából meg­ügyész a törvényesség hely- eltelt két esztendő tapaszta- ség. állapítható, hogy zetét ismertette a Magyar latai..azt bizonyítják, hogy az A közkegyelmi rendeletről Népköztársaságban UJ buntetokodexek megfelel, szólva elmondta, hogy az • tek az élet követelményei- elsősorban a politikai bűn­Kiemelte, hogy a Magyar nek Bíróságunk ügyészsé- cselel""ény miatt elítélteket Népköztársaságban a törvé- günk ^ rendórs^günk lelki- érint€tte S a megjeienése óta nyes rend és a törvényesség ismeretes munkáját dicséri szilárd. az új büntető rendelkezések A Magyar Népköztársaság végrehajtása és gyakorlati büntető törvénykönyve és a alkalmazása — az ország büntető eljárásról alkotott egész területén — úgyszól­törvény, illetve törvényerejű ván zökkenőmentes. jelentéktelen azoknak a száma, akik szabadulásuk után újabb államellenes bűncselekményt követtek el. A társadalmi tulajdon növekvő becsülete Szigor a törvénysértőkkel szemben Á belkereskedelmi minisz­ter jelentése feletti vitában elsőként Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára szólalt feL Hang­súlyozta, hogy a belkereske­delem fejlődése igen számot­tevő. Ez feltétlenül a helyes gazdaságpolitika eredménye, de nem tagadhatjuk meg az elismerést kereskedelmi ap­parátustól sem. Az elmúlt három esztendő igazolta, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő a vásárlóerők növelése. Jó áruellátásra is szükség van, nehogy bizonyos hiányokkal a tényleges igény­nél nagyobb vásárlásokra ösztönözzünk. Általános áru­hiány már évek óta nincs és egyre bővül az áruválaszték. Hogy bizonyos cikkekből mégsem tudjuk időnként és helyenként fedezni a szük­ségletet, azt a közvélemény általában megérti, mert gyor­sabban nő az egyes cikkek iránti igény, mint a termelő kapacitás. Ezzel a türelem­mel és megértéssel azonban nem számolhatunk az idők végezetéig, intézkedni kell a szűkében lévő árúk termelé­se érdekében. Az életszínvonal a fogyasz­tással realizálódik — mon­dotta egyebek között Nyers Rezső —, mégis fontos hang­súlyozni, hogy a tulajdonkép­peni forrás, maga a termelés. Mint most. a jövőben is az látszik helyesnek, hogy az életszínvonal emelését három fő tényező összehangolt al­kalmazásával szorgalmazzuk: biztonságosan növeljük a pénzjövedelmeket, érjük el a társadalmi juttatások helyes mértékét, és maradjon fenn, sót javuljon az áruellátás jó színvonala. Szorosabbá kell tenni az ipar és a kereske­delem kapcsolatait, gondos­kodni kell erről, hogy az úgy­nevezett »apró-cikkek« ter­melése is folyamatos legyen, minden fogyasztó megfelelő méi-etben vagy fazonban jut­hasson cipőhöz vagy ruhához, bővíteni kell a csomagolt és fogyasztásra előkészített áruk Társadalmi tulajdon meg- ítélt személyek ne kerűl­károsítása miatt kevesebb hessenek felelős gazdasági személy került bíróság elé; beosztásba, az ilyen ügyekben bírósági ahol alkalom kínálkozik a eljáráson kívüli felelősségre- társadalmi tulajdon károsí­vonást is alakalmazunk. A tásara. társadalmi tulajdonban okré J^ggVffiÍSJKSE zott kár összege 1961-tól 1963 kenésének általános tenden­_ . , „ . _ . , végéig 40,7 millió forintra ciáján belül az élet és testi Az ŰJ buntetó rendelkező- szerveink, a büntető djáras. csökkent Ez rendkívül biz_ épség eUen elkövetett bűn­sek helyes gyakorlati alkal- rol szolo tórvényereju ren- többek kö arra w _ vádemelé_ mazásához lgen nagy segít- deletnek ^gíeleloen bizto- ,g mind a ^ tekmyve _ emelkedlk. séget nyújtott a jogpohtikaa sitjak a?^elem Kgait sadalom) mind az arra hi- Ebben nagy szerepet ját­irányelvekrol szolo kor- A yedo nem csupán a ter- gze ellenőrzése mányhatározat. beit jogi képviselője, ha­/ , . nem önálló perbeli sze- sósat javult. A tarsadalnu együtteles mél s Figyelemreméltó az Is, szabaJyaival konouul szem- ^ Jelen lehet különböző hogy a társadalmi tulajdon ^ZuZ^TZ^?™** n behelyezkedo torvényser- cselekményeknél, kárára 1963-ban bűncselek- ellenonzni' hogy a vallalatok szik a közlekedési balese­tek számának ugrásszerű növekedése. Fokozottabban kellene körét, törekedni kell korsze­rűbb és szebb csomagolásra. Miután a sütőipar néhány problémáját elemzete, a fo­gyasztási cikkek importjáról és exportjáról beszélt Nyers Rezső. Megemlítette, hogy az elmúlt hat évben exportunk 90 százalékkal, importunk 160 százalékkal növekedett. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a fogyasztási cikkek ter­melésében sem rendezkedhe­tünk be önellátásra, és tá­maszkodnunk kell a nemzet­közi munkamegosztás lehető­ségeire. A KGST országok to­vább bővíthetik a fogyasztási cikkek cseréjét is. Fogyasztási árpolitikánkról megállapította, hogy jól védi a fogyasztók érdekeit. Fon­tos azonban, hogy árpolitikánk rugalmasabb legyen, de ugyanakkor gátoljuk meg a burkolt áremeléseket és bün­tessük meg azok elkövetőit Nyers Rezső elemezte az önellátó fogyasztás és a sza­badpiaci beszerzés arányát, az önkiszolgáló üzlethálózat fejlesztésének eredményeit, a kereskedelmi szolgáltatáso­kat, a kereskedelmi hálózat fejlesztését, s végül a keres­kedelmi dolgozók munkáját Nőnek a velük szemben tá­masztott követelmények — mondotta —, nagyobb áruis­meretre, emberismeretre, a fogyasztó jobb megértésére és megbecsülésére, a szocialista tulajdon gondosabb kezelésé­re van szükség. Növelni kell körükben a mukafegyelmet, az önállóságot és a felelős­séget. Nyers Rezső a miniszteri beszámolót elfogadta és elfo­gadásra ajánlotta az ország­gyűlésnek. Nagy tapssal fo­gadott beszéde után Boros Gergely Békés megyei, dr. Katona Lajos Győr-Sopron megyei, Bartha Árpádné Haj­dú-Bihar megyei, Hunyadi Károly Tolna megyei és dr. H. Nagy Anna Heves megyei képviselő szólt hozzá a mi­niszteri beszámolóhoz. A vitában elhangzottakra Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszolt és intézmények a törvényes lehetőségeink által megha­tározott kereteken belül a Gondosan ügyelni kell te- legkorszerűbb munkásvédel­hát arra, hogy a vagyon mi beruházások megvalósítá­elleni bűncselekmények sáról tervszerűen gondoskod­miatt már jogerősen el- nak-e? tokkel es a visszaesőkkel a nyomozási anyagot meg is ményt elkövetők 35,3 száza­szemben a bunuldozo szer- tekinthetii észrevételeket te- foka már büntetve volt vek munkáját egyre in- het a nyomozás kiegészíté­kább a keUő szigor jel- gét indítványozhatja stb. Kí­lemzt vánatos, hogy a védők ma­amély nem mondható el az radéktalanul éljenek törvé­egyéb köztörvényi ügyekben nyes jogaikkal, történő intézkedésekről. Bi- Rámutatott a legfőbb « . • . j i a i , • róságaink differenciáltabban ügyész ezután, hogy olyan AZ egVeill erŰCKeK lieiTl mfilietneK járhatnának el, mert ez bűncselekményfajták, mint adott esetben szigort is je- például a zsarolás, az or­lenthet, nem csupán enyhe- gazdaság — amelyek a ka­séget. Kedvezően alakul a pítalista viszonyok között kifejezetten nevelő jellegű állandóan virulensek voltak intézkedések aránya. a népgazdasági érdekek rovására A továbbiakban a legfőbb lókat szolgáló igények érvé­, . , ... ügyész hangoztatta, hogy biz- nyesítésétől. — ma mar szinte teljesen tosítani kell az egyéni és tár- Sainos ezen => téren még A bűnözést kiváltó, főleg tenyésztek. Mas_bun«elek- sadalmi érdekek összhang- tá^rTstócs minden re^d? szubjektív okok megszűnte- mény-fajtóknál ját. Az állampolgárokat támo- 7aMa"ís"előfordü'í, ho'gy aildm cueil ciB.uvci.cti aatni kall trlr-u^nva- i/voailr ,-l- _ »Reg egész társadalom erőfeszító- pasztaiható. Egyes bűncse- - — ereamennyei jaro ujitas ese­tése nem lehet egyedül a ul az anam cucn ^vetett tni kell törvényes jogaik valóban ielentős " esetie° bűnüldöző szervek admi- politikai bűncselekmények- érvényesítésében. Meg kell többmilliós^ néogazdS nisztratív feladata. Ehhez az nél * Jelenti* csokkenes ta- viszo7 akadaiyozni a* össz. eredmé^nyeTiáró úiüas <,o«7 tát^ndoWrr, erüfí^zfté- nasz.telható Eeves buncse- ereamennyei jaro ujnas lekménvek elkövetésének in- ^Pg3^3®?' érdekkel szem- tén az metékesek megretten­íeKmenyeit eiKuvetesciicB 111 aj^ vállalati, vagy szo- nf,k -ttől hoev a törvénv A büntető ügyekben eljáró dító okai is megváltoztak; M .f-J^®-__ 7 "Y se szükséges. hatóságaink nevelő jellegű így például nyereségvágyból vetkezeti érdekek ervenye- szerint járó magas - de az intézkedéséket alkalmaznak elkövetett emberölés ma már sülését, és meg kell tagadni ujitas altal elert haszonnak elsősorban azokkal szemben, alig fordul elő. A bűnesetek a segítséget az állampolgá- J™;818-c - .rGde" akik kevésbé súlyos bűncse- száma csökkenő tendenciát rok ^szér61 támasztott meg- Sttat kifi*3 "ilyenkor lekményt követtek el és ezt mutat. A bűnözést kiváltó . . a,'dt, kiiizesseK. íivenKor megelőzően becsületes élet- okok száma azonban még alapozatlan, vagy nyereszke- mondvacsinált ervekkel vi­módot folytattak Bűnüldöző elég tekintélyes; a bűnözés dési és egyéb jogeUenes cé- tatm kezdik az újítási díj jo­• gosultsagat. Ugyanekkor az ellenkező véglettel is talál­kozunk: újításnak nem is te­kinthető egyszerű ötleteket több ezer forinttal díjaznak Előfordult például, hogy az Észak-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat felügyelője -újítási javaslatot* nyújtott be a Győri Szeszgyárhoz, amelynek az volt a lényege, hogy a hagyományos világí­tás helyett szereljenek fel higanygőzlámpákat, mert ezek energia-megtakarítás mellett nagyobb fényt ad­nak. Az -újító* bejelentette, hogy a korszakalkotó újítás megvalósításában a szesz­gyár főmechanikusa közre­működőként vesz részt. Ezért az -újításért* mint­egy 30 000 forintot vettek fel. A legfőbb ügyész beszéde befejező részében hangsú­lyozta a szocialista demokra­tizmus mind szélesebb körű kibontakoztatásának szüksé­gességét. Különösen a társadalmi bíróságok továbbfejleszté­sének fontosságát emelte ki. Az erre alkalmas ügyeket a (Folytatás a 2. oldalon) Csongrád megyei képviselők az ülésszak szünetében. Balról jobbra: Lacsán Mi­hályné, Halmágyi Ivánné, Balogh László, Győri Imre, Bódi László, Lőrincz Pálné és Kurucz Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom