Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

/tLXv s Hruscsov svédországi látogatásai Uf. (iltotzkcM Beszélgetés a tégla készítésről Egy „halgyár' rejtelmei Új devizagazdálkodási rendelkezés VILÁG PROLETÁRJAI. E:GYES0L]ETEX1 A M A G t 4 R SZOCIALISTA HUSKAS PA RT LAPJA 54. évfolyam, 148. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1964. június 26. Napirenden t Az új postatörvény A kereskedelem helyzete A legtöbb ügyész beszamolója Interpellációk Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselőről, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két elhunyt közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. Kozma József helyére Varga Zoltánnót. a Győr-Sopron megyei választókörzet soron következő pótképviselőjét hívták be. Ezután Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak napirendjét. Eszerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánné megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Csanádi György: Időszerű és indokolt törvényjavaslat otthonaiban csöröghetett a te- később kezdődtek meg az lefon, arra törekszünk, hogy adások, mint más európai oraz életszínvonal, a kulturális szágokban, az elmaradást léha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánjuk elkészíteni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját •egyengeti*, s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben levő megkötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos személyek, részint hivatali szervek — például szövetkezeti központok. ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik azokat A telefonigények kielégítése fontos feladat Dr. Csanádi György bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutoljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybe vevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született technikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon országépítő terveink valóraváltásához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve kötelezőnek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy A csupán rövid múltra visszatekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélő szolgáltatás -címére* szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefankérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélőhálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő-állomások szánui három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement A hálózat bővítésében, kiépítésében csak kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetóek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő. nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélő-állomás jut Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb-nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk öszszehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra; s bár azelőtt csupán az úgynevezett jólszituált családok igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igénycinek. — Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélő-állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő szolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyümölcsöző együttműködést alakítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperáciora törekszünk más országokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távíró szolgáltatása világszínvonalon áll, s például a rendelkezésre álló automatikus géptávírók, telex-gépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. A rádió- és tv-hálózat fejlesz'ése Rátérve a rádióműsor továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut —, s hogy a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvenciaszolgálat összhangjának megteremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízió-előfizető Jut, s bár nálunk jónéhány évvel nyegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adás és a vétel zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között ter* mészetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. Erre azonban csak a hoszszútávra szóló tervek valóraválása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megtermetése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv-adások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövidhullámú műsorának továbbítását; a Jó hangminőségű URHadások vételi körének bővítése elsősorban a komoly zene kedvelőinek szerez majd sok örömet. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta: — A felvevőszolgálat korszerűsítése, az automata-telefonközpontok számának (Folytatás a 2. oldalon) KÉPEINKEN: Fent: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke Ncmeth Imre és Bencéik István képviselőtársaival beszélget az ölésszak szünetében, Lent« az ülésterem egy részlete A képviselőkkel V