Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

1 ZTÚRSfiSQG IŰLF8LITIUÜI A Magyar Népköztársaság — és a Magvar Szocialista Munkáspárt — külpolitikai tevékenysége az utóbbi 3—4 évben észrevehető módon megélénkült Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk a szocializmus teljes felépítéséhez, és egyben elősegítsük a béke, a demokrácia, a szocializmus nemzetközi erőinek növelését. Ez határozza meg a párt és a kormány külpolitikájának legfőbb célkitűzéseit, amelyek * béke fenntartására, a békés egymás mellett élés megszilárdítására, a társadalmi haladás előmozdítására irányulnak — mondotta bevezetőben Kállai elvtárs. Rámutatott: A kialakult új erőviszonyok lehetővé és egyben szükségessé is tették, ho© új módon vessük fel és oldjuk meg a két világrendszer küzdelmének, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott harcnak a kérdéseit. Reális a lehetősége annak, hogy megakadályozzunk az imperializmust az újabb világháború kirobbantásában, és a társadalmi haladást a béke körülményei között mozdítsuk elő. A békés e©más mellett élés politikáját a nemzetközi kommunista mozgalom magáévá tette, az 1957-es és 1960-as Moszkvai Értekezletelven. A békés e©más mellett élés politikája szolgálja legjobban korunk három nagy áramlatának: a szocializmus és a kommunizmus építésének, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak az érdekeit. A Szovjetunió következetes békepolitikájának egyik legna©obb eredménye, hogy az Amerikai É©esült Államok vezető körei végül mégis tár©alásokra — néhány fontos, a békét szolgáló megállapodás megkötésére — kényszerültek. Az imperialista na©hatalmak vezetői — bár a néptömegek előtti nyilvános szerepléseik alkalmával kénytelenek a béke védőinek tógáját magukra ölteni, sőt ezen túlmenően már tettek is néhány lépést fontos nemzetközi kérdések megoldásáéáltalában még nem fogadták el a bekes egymás mellett élés elvét. A szocializmus fokozódó térhódítása, a demokrácia és a béke erőinek növekedése azonban arra kényszeríti őket, ho© számoljanak a tényekkel. A hajdani hírhedt dullesi erőpolitika végérvényesen és viszszavonhatatlanul csődbe jutott. Kennedynek az a felismerése, ho© a nem létező erőfölényre támaszkodó, a szocialista országok ellen nyíltan agresszív politika végveszélybe sodorhatja az E©esült Államokat, jelenleg tovább él az új amerikai elnök számításaiban is. Mindez azt mutatja, ho© a szocializmus és a béke erői növekedésének hatására az imperialista államok politikájában is kényszerű változások következnek be. Ez arra enged következtetni, ho© — ha mi erőinket továbbra is növeljük — a békés egymás mellett élés elve mindinkább leküzdi ellenállásukat, és még fokozottabb mértékben utat tör magának. További szívós küzdelmet kell folytatni azért ho© eltávolítsuk a hidegháború maradványait, és felszámoljuk mindazokat a feszültségi gócokat amelyek időről időre kiélezik a nemzetközi helyzetet és háborús veszéllyel fenyegetnek. Ebből a szempontból kell meghatározni a békés egymás mellett élés átfogóbb programját. A politikai és diplomáciai küzdelem programja a következő alapvető kérdéseket foglalja magában: 1. Az általános és teljes leszerelés megvalósítása. 2. A gyarmati rendszer maradványainak azonnali teljes és végleges felszámolása. 3. A német kérdés megoldása: a békeszerződés megkötése, és ennek alapján Nyugat-Berlin szabad demilitarizált várossá nyilvánítása. 4. A Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai között megnemtámadási e©ezmény kötése, majd ezt követően a külföldi katonai támaszpontok felszámolása, a külföldön állomásozó katonai egységek visszavonása a nemzeti határok mögé. 5. Általános e©ezmény megkötése a területi ós halárviszályok békés megoldásának biztosítására. A béke érdekeit az szolgálja, ha mindenki elfogadja és tiszteletben tartja a világkereskedelem néhány legfontosabb elvét, amilyenek a legna©obb kedvezmény, a kölcsönös előnyök, a ©armati rabságból felszabadult fejlődő országoknak nyújtandó előnyök és segítség A békés egymás mellett élés kiteljesedésének része a tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítése is. Nem áthidalhatatlan akadálya ennek az a tény, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kultúrája különböző világnézetet sugároz. A tudományok, az oktatás, a ©ó©ítás területén természetesen nemcsak az eredmények kölcsönösen előnyös kicserélését tartjuk lehetségesnek, hanem az együttműködést is, hiszen ez az egész emberiség érdekében áll. U©anez azonban nem mondható el az ideológiákról. Ezen a téren — mint már annyiszor hangsúlyoztuk — nincs és nem is lehetséges együttműködés. Itt a polgári és a szocialista világnézet éles harcáról van szó és kell is, ho© szó essék! Ez sem lehet azonban gátja a békés egymás mellett élésnek. Mindenki beláthatja: jobb az eszmék vitája, mint az atombombáké A Ma©ar Népköztársaság külpolitikáját, Kállai Gyula elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján, szerda délután Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese A Ma©ar Népköztársaság külpolitikája címmel előadást tartott. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent Gáspár Sándor, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja. Részt vett az előadáson a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak több tagja, ott volt politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. i állásfoglalásait korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben elsősorban az határozza meg, ho© szocialista ország vagyunk, a szocialista világrendszerhez tartozunk.* A mi külpolitikánk a szocialista világrendszer, a béke és a haladás általános érdekein túl, e©ben a legsajátosabb magyar nemzeti érdekeket is szolgálja. Ennek köszönhetjük, ho© tartós és szilárd a függetlenségünk, s bár kis ország va©unk — történelmünk folyamán most van először tartósan igazi nemzetközi tekintélyünk: számolnak velünk, szavunkra felfi©elnek a világban. A szocialista társadalmi rend ©őzelme, a többi szocialista országgal kötött szoros szövetség adta vissza nemzeti függetlenségünket, nyitotta meg az önálló ma©ar külpolitika útját és tette lehetővé, ho© megvalósuljanak alapvető nemzeti érdekeink : a nép felemelkedése, hazánk politikai, gazdasági és kulturális felvirágzása és ©arapodása. Vannak olyan, látszatra „harmadik utasszirénahangok is — főleg az emigráció lapjaiban találhatunk ilyeneket —, amelyek azt kérdezik: miért kell olyannyira elkötelezni magunkat a szocialista tábor külpolitikája mellett? Nem lenne-e hasznosabb, ha valamiféle semlegességi, va© el nem kötelezettségi álláspontra és ©akorlatra helyezkednénk, s ennek révén nyerhetnénk a két tábor ellentétein? Nem, ez nem lenne sem hasznosabb, sem nemzetibb, sem önállóbb politika! A semlegesség óhaja mögött a mi esetünkben más célok húzódnak meg! Ezt saját keserű tapasztalatainkon tanultuk meg. Nagy Imre útja az úgynevezett „semleges* külpolitikától, a Varsói Szerződésből való kilépéstől e©enesen az imperialista tömbökhöz való csatlakozásig, nemzeti függetlenségünk feladásáig és a kapitalista restaurációig vezetett volna, ha a magyar forradalmi erők, élvezve a szocialista világrend hathatós segítségét, idejekorán meg nem szakítják ezt a veszedelmes, népellenes folyamatot. Ellenfeleink a nemzeti érzelmek gerjesztésével i©ekeznek úgynevezett „önálló* politika követésre ösztönözni, de — mondjuk meg nyíltan — ezen tulajdonképpen a Szovjetunióval és a szocialista táborral való szembefordulást értik. Mi a kapcsolatainkat természetesen fejleszteni kívánjuk a tőkés államokkal is, de ez jottányit sem változtat azon az elhatározásunkon, ho© önálló nemzeti külpolitikánk szilárd alapelveként továbbra is megőrizzük a Szovjetunióval és a. szocialista világrendszer más országaival kialakított szoros együttműködést és közös fellépést! Aktív külpolitikai tevékenységünket megkönnyíti, elősegíti, ho© az utóbbi években nemzetközi tekintélyünk számottevően megnövekedett. Nemzetközi kapcsolataink normalizálódtak az imperialista tömbökhöz tartozó országok legtöbbjével, va© közelednek a normalizálódáshoz. Ma 64 országgal állunk diplomáciai viszonyban. Az utóbbi időben — partnereink kezdeményezésére — a külképviseleteket kölcsönösen na©követi szintre emeltük Angliával, Franciaországgal, Svédországgal, Görögországgal, Svájccal, Belgiummal, Olaszországgal és Japánnal, s nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítünk Kanadával. A nemzetközi érdeklődés hazánk iránt az utóbbi években megnövekedett. Hazánk viszonyainak „elemzése* — ha szabad ezt a tudományosan hangzó kifejezést használni — csaknem állandó témája a nyugati sajtóorgánumoknak. Olyanokat olvashatunk bennük magunkról, ho© „a szovjet tábor liberális részében* helyezkedünk el; va© például: „a kormány lassanként. .. politikai liberalizálást hajt végre«. És sorolhatnám tovább az ehhez hasonló megállapításaikat. Nálunk a változás 1957—58-hoz képest csak annyi, hogy következetesen haladunk tovább és megyünk végig azon az úton. amelynek irányát még 1956. november 4-én kijelöltük. Ezen haladva egyre na©obb eredményeket érünk el. Továbbiakban Kállai Gyula arról beszélt, ho© hazánkban a tömegek békemozgalma ós a kormány külpolitikája között teljes az összhang: azonos célokért küzdenek, egymást, támogatják. Külpolitikánk legfontosabb törekvése: a szocialista országokhoz fűződő viszonyunknak, kapcsolatainknak, a velük való együttműködésünknek töretlen, folyama* tos fejlesztése és elmélyítése. Tagja vagyunk a Varsói Szerződésnek. Feladatunk erősíteni a Varsód Szerződésbe tömörült szocialista országok erejét és katonai hatalmát, mint nemzeti függetlenségünk, s a világ békéjének legfontosabb zálogát. A szocialista világrendszer további előrehaladásában na© a szerepe az e©ség megőrzésénele és megszilárdításának. Egységünket napjainkban leginkább a nacionalizmus veszélyezteti. Mai megjelenési formáinak egyik jellemzője, hogy nemcsak jobboldali opportunizmus megnyilvánulásaként, hanem szektásdogmatikus elhajlással, álbaloldali, frázisforradalmiság'gal e©ütt jelentkezik. Ez például a Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikai irányvonalában testesül meg. A nacionalizmus ma tagadja a szocialista országok fokozottabb, a meglevőnél nagyobb arányú politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének szükségszerűségét, ezek je©ében le akar mondani a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek jobb hasznosításáról, s demagóg módon szembeállítja az önerőre történő támaszkodás és a nemzetközi együttműködés elvét. Változatlanul valljuk: küzdeni kell a nacionalizmus minden — régi és új — formája, jelentkezése és megnyilvánulása ellen, a proletár internacionalizmus széles körű érvényesüléséért, mert ez a küzdelem is a szocialista világrendszer e©ségének megszilárdítását szolgálja. A proletár internacionalizmus lényegét, legfontosabb kérdését ma is így fogalmazzuk: „Milyen a viszonyod az első proletár* államhoz, a ma már kommunizmust építő Szovjetunióhoz?* Ma is ez a proletár . internacionalizmus próbaköve. A proletár internacionalizmus elvei alapján erősítjük barátságunkat és e©üttmúködésünket a szocialista világrendszer többi országával is. Külön kell szólnunk a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatainkról. Sajnálatos, ho© a nemzetközi kommunista mozgalomban vita támadt a Kínai Kommunista Párttal, s a nemzetközi helyzet, a kommunista pártok politikai irányvonalának alapú vetően fontos kérdéseiben a Kínai Kommunista Párt vezetői helytelen nézeteket vallana és hirdetnek, s az e©ségbontás, a szakadár tevékenység útjára léptek. A kínai vezetők helytelen nézeteikkel a nemzetközi munkásmozgalmat vissza akarják vetni a Szovejtuníó Kommunista Pártja XX. kongresszusa előtti időszak viszonyai közé. Ez lehetetlenség! A marxizmus—elemrúzmus igazságai, a szocialista társadalmi rend, a mai világ fejlődésének törvényszerűségei erősebbek a kínai vezetők nézeteinél, és feltétlenül legyőzik azokat Ilyenformán a vita, ha lassítja is, de nem akadályozhatja meg a szocializmus erejének további növekedését. Mi a Kínai Népköztársaságot szocoialista országnak, a szocialista világrendszer szerves részének tekintjük, s ennek szellemében törekszünk kapcsolataink ápolására. Kiállunk azért ho© az E©esült Nemzetek Szervezetében helyreállítsák a Kínai Népköztársaság jogait; támogatjuk a Kínai Népköztársaságnak Tajvan szigetére irányuló jogos követelését Az a véleményünk, ho© az ideológiai nézeteltéréseknek, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kínaj Kommunista Párt között a nemzetközi munkásmozgalom alapvető kérdéseiben fennállnak, nem kell feltétlenül visszahatniok államközi kapcsolatainkra. Mi továbbra is e kapcsolatok fejlesztésének hívei va©unk és arra törekszünk, ho© szerződéses kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget te©ün.k. A szocialista világrendszer léte és szolidaritása lehetővé tette, ho© az utóbbi években felszabadult a nemzeti függetlenségükért küzdő népek egész sora. Több országban a felszabadulás békés útja is járható volt. A Ma©ar Népköztársaság is erkölcsi és politikai szolidaritást vállalat a szabadságukért küzdő népiekkel, s erejéhez mérten támogatta és továbbra is támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Hazánk a fejlett kapitalista országok irányában is elvi alapokon nyu©ó politikát folytat. A békés e©más mellett élés szellemében fenntartjuk és e©re bővítjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal is. Egyenlőség és kölcsönös előnyök alapján kereskedünk, s hajlandók vagyunk hoszszabb távú gazdasági együttműködésre is; szélesítjük a kulturális értékek cseréjét Államközi kapcsolataink kölcsönös érdekek és kezdeményezés eredményeként fejlődnek. Hazánk külkereskedelmi forgalmának 30 százalékát a nem szocialista világgal bonyolítja, ennek zöme a fejlett tőkés államokra jut. 120 országba exportálunk és 68-ból importálunk. Rendszeres kereskedelmet a világ minte© 100 államával folytatunk. Érintve a Ma©ar Népköztársaság és az e©es kapitalista országok viszonyát szólott Kállai Gyula arról, hogy további javulás — és a függő kérdések rendezése szükséges a magyar—amerikai viszonylatban. Az imperializmus vezető hatalma, amely korábban a nemzetközi szervezetekben a Ma©ar Népköztársaság ellen indított jogtalan és alaptalan támadások szervezője volt, az utóbbi 2 évben ezeken a fórumokom már általábam nem lép fel hazánk ellen. Élénkülnek a gazdasági kapcsolataink, amelyhez hozzájárult, ho© az E©esült Államok kormánya csökkentette az ellenünk irányuló diszkriminációt. Ü© látjuk, megnyüt a magyar—amerikai kapcsolatok teljes normalizálásának útja. Mi ezt a folyamatot üdvözöljük, mert normális viszonyt akarunk az Amerikai E©esült Államokkal is. Közvetlen szomszédunk, a semleges Ausztria. A múltbeli kapcsolatok jellegéről felesleges itt beszélni, hiszen ez közismert és már az iskolai történelemkönyvek témája. Az utóbbi időben a magyarosztrák viszony is javult Növekedett a kölcsönös keresekdelmi forgalom, gyakoribbá váltak az államférfiak személyes találkozásai. Mi ú© véljük, hogy a békés egymás mellett élés példájává lehetne tenni a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonyát. A Ma©ar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatának fejlődésében jelentős állomás volt a tavaly megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi e©ezmény és a kereskedelmi képviseletek kölcsönös felállításáról szóló megállapodás. Ezzel nemcsak a két ország viszonyát javítottuk valamelyest, hanem újabb rpst ütöttünk az úgynevezett Hallstein-doktrinán, amely a hírhedt nyugatnémet revanspolitika „elvi* alapjául szolgál. Ennek alapján u©anis a mai nyugatnémet kormány nem létezőnek akarja tekinteni a Német Demokratikus Köztársaságot és nem hajlandó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni olyan államokkal, amelyek elismerik az első német szocialista államot. Nyilvánvaló, ho© ez a doktrína kiáltó ellentétben áll a valósággal. A Német Demokratikus Köztársaság már 15 éve létezik, mint önálló szuverén állam. Erről tudomást nem venni — enyhén szólva: struccpolitika. Az élet arra kell, hogy késztesse a nyugatnémet vezető köröket is, ho© módosítsanak rövidlátó, makacs álláspontjukon. Sajnos, ennek ma még kevés jele mutatkozik. /Meggyőződésünk, ho© a Német Szövetségi Köztársaság népének és az általános békének is csak előnyére válnék, ha vezetőik az ország külpolitikáját a mai világban kialakult realitásokhoz igazítanák. Országunk történelmének sorsadta, szomorú ténye, ho© ma©arok százezrei vándoroltak ki az országból. A külföldre szakadt magyarok, különösen az 1956-os disszidensek körében, e©re . erősebb a felismerés: csalódtak, amikor a kapitalizmusban keresték a boldogságot Mind többen és többen térnek haza: számuk 1957-től napjainkig megközelíti a negyvenezret. Mi a külföldi ma©arok zömét becsületes, munkájukból élő embernek tekintjük. Ha ú© gondolják, látogassanak haza. nézzenek körüL Ha vállalják a szocialista életformát, költözzenek haza, az itthonélőkkel e©enlő alapon, munkájukkal arányban álló megélhetés vár reájuk. Aki pedig már meggyökeresedett az új országban, és ott kíván végleg letelepedni, arra sem vetünk követ, azt kívánjuk neki: le©en boldog, tartozzék a haladógondolkodású emberek na© táborába és maradjon mindig igaz barátja az „óhazának*. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy a külföldre szakadt magyarok hazájuknak tekintsék még akkor is, ha nem kívánnak hazatérni. A Ma©ar Népköztársaság aktívan részt vesz különböző nemzetközi szervezetek munkájában, amelyeket a békére, a békés egymás mellett élésre, a népek közötti barátságra és e©üttműködésre. az emberiség társadalmi előrehaladásának előmozdítására irányuló külpolitikánk meghirdetésének és megvalósításának fontos fórumaként tekint. Ma hazánk 437 ilyen szervezet teljesjogú tagja. Ezek közül 36 kormányközi, politikai és 401 gazdasági, kulturális, tudományos, e©házi, illetve sportszerv. Legnagyobb jelentőségű természetesen az E©esült Nemzetek Szervezetében folytatott munkánk. A Magyar Népköztársaság helyzete az E©esült Nemzetek Szervezetében is normalizálódott. Mindez lehetővé teszi, ho© ezen a téren is fokozzuk külpolitikai aktivitásunkat és hozzájáruljunk ahhoz, ho© az E©esült Nemzetek Szervezete hatékonyabban működjék közre a világbéke fenntartásában. Befejezésül Kállai Gyula összegezve a ma©ar külpolitika tennivalóit, hangoztatta: E feladatok megoldása a béke. a társadalmi haladás ügyét szolgálja szerte a világon és ezzel e©etemben a legkedvezőbb nemzetközi körülményeket biztosítja ahhoz. ho© eddigi eredményeinket megszilárdítva. tovább haladjunk előre a gazdasági, kulturális és ideológiai feladatok megoldásában, és sikerrel fejezzük be hazánkban a szocializmus teljes felépítését (MTI) Csütörtök, 1964. június 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3