Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

A malmok többsége felkészült A malmok többsége lelkészült az új gabona fogai, ra. Az egyhónapos nagyjavítást 13 malomban felhasznállak a kapacitás bővítésére is. Ennek nyomán többek között a békéscsabai és a hódpiezővásárhelyi malom 20—20 tonnával, a kaposvári 13 tonnával, a tótkómlósi 10 tonnával több gabonát tud naponta feldolgozni. A 13 vidéki malom pótolja ugyanis majd a január 1-én leálló fővárosi Gizella malom munkáját. A szokásos évi karbantartás a malmok többségében már befejeződött, a 196-ból 150 készen áll gz új gabona fogadására, őrlésére. Euwait emirjének köszönő távirata Dobi Istvánhoz Abdullah al-Szalim al-Sza, tah, Kuwait emirje távirat? ban mondott köszönetet Dobi stvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a kuwaiti nemzer ti ünnep alkalmából kifejer zett jókívánságaiért. (MTI) A bejelentési három nap alatt kivizsgálják Az elintézés már nehezebb az IKVrnál — Nedves, nyirkos a lakásom, félek, hogy megpenészedik benne a bútor és' a ruhanemű. Ezekkel a szavakkal kereste fel P. M. szegedi lakos a napokban az Ingatlankezelő Vállalat Deák Ferenc utcgi kirendeltségét. A' páhdszt figyelmesen meghallgatta, s ífásfja foglalta Kqfek Sándorné, a házkezeloség előadója. A hivatalos bejegyzés útan pedig kedves szavakkal' is megnyugtatta P. M.-ét. — Három napon belül kivizsgáljuk bej,elpntését, s amennyiben jogos, igyekszünk' minél gyorsabban az cléktromps szárítást 'fávégézr fetni.' Melyik jdöpont íj megfelelőbb, mikor találjál; pttr hon' az emberek? Az időpont megbeszélése után a bejelentés átkerül a központba, itt aztán hárpm napon belül valóban kivizsgálják és sorrendiség szerint orvosolják is á jogos Pátoszokat. A lakosság bejelentéseit az illetékes "házkézelŐtógék'hallgátják meg, és intézkednek elintézésükről. Jelenleg a leg? többen parkett • javítást, aszr talos munkát kérnek, valamint elektromos szántás igénylésével'keresik fel a házé kezelóségeket. Az elektromos szárítás egyébként igen sftk hely'áft megoldottá a panaszpr kat. Ahol azonban ez sem hásznál't, ott komolyabb "beavatkozással szüntetik meg a nedvességet. A Mikszáth Kálmán ütca 17-ből is — ahol elektromos szárítást végeztek — elismeréssel beszélnek a gyors és jó munkáról. A télen és a tavasszal igen sok bejelentés volt csőrepedés miatt. A csőrepedést azonnal megcsinálták. Az olyan vízvezetékszerclési munkákat vlgzon, ahol nem kellett azonnal intézkedni, b.eütsmezv'é, a bejelentés sorrendjében végezték el. ^ajijps,' nincg még ánnyi szakmunkasa áz IKVnak, hogy minden hibát egykét napon belül kijavítson. Igaz azonban az is, hogy a Követelmény a munka minőségének javítása is. © — Több ezer forintba került a lakás teljes kifestésé, de" azu'tafi' beázott a tető, tönkrement a festés is. — Közölte a napokban a Deák Ferenc utcai 'kirendeltségen a Lepjn jfgrút 2+as számú házból egy idegességében csaknem síró asszony. — Bedig a tető hibáját már hónapokkal ezelőtt bejelenr tettük, mégsem csinálták meg... — tószi hozzál Ilyenkor minden magyarázkodás hiábavaló. A lakó séí rplme jpgps. b^vak helyett tehát gyprsan intézkedett a házkezelő, hogy vizsgálják ki a panaszt, állapítsák még "a kár összegét és az IKV"'számlájára hozzak rendbe a Lenin körút' 2ü. szám alatti ház b'eázptt lakását. Jelenleg — egy.ebek között — amiatt is méltatlankodnak a bejentók, hogy késnek a bádogos inunká'k. Ennek oka: a Kárász utca Ifi. szám alatti ép'ítk'ezés- Jelenles az líí-V valam,ennyi Öádpgcsát igénybe ve§ ja- Hamarosan azonban elkészülnek az itteni munkálatokkal, azután sorrendben végzik a bádogosok a munkákat. a többi lakásokban is. Ügyetlen nap alatt 15—20 panasz érkezik egy-egy házkezelőséghez. Közülük áltálában 10—1'2 az indokol t. .jogos bejelentés.' De "a jogtalan panaszokról" is értesítik a£ ügyfeleket, vagy mindjárt a helyszínen, vagy a'kivizsgálás alkalmával.'"' Sokak elévé előítélettel vannak az Ingatlankezelő Vállalattal széniben. Ez' — bár az IKV munkájában .vannak hibák '— helytelen. Annál fe inkább, mert p közmondás rájuk is vonatkozik: addig nyújtózkódhatnak, amíg a takarójuk ér. Azaz: ffenyi munkát végezhetnek el, amennyire emberük és anyagi lehetőségük van. Horuczi Lászlúné Előttük nem maradhat titok A társadalmi bíróságok munkájáról A társadalmi _ bíróságok migyár és a konzervgyár bi- a nem nag^ múltra tekintenék roságái "dólgözn'ák. yar bi- a szegedi fürdővállalatnál ^Utóbbi vagy" a" lápéi hajójavítóban még vissza, munkájuk akkor helyei} az újraválasztás óta egyszerűén azért nem renlendült fel, araikor 1962-ben 34 ügyet tárgyaltak! Náluk dezte tácsadalipi bírósági az Elnöki' Tanács torvény- és másutt is "a határozatok tárgyalási' mert kedyezŐen erejű rendelettél, a SZOT megfeleltek a dolgozók igaz- ááHprlt * a' fegyelmihelyzet, hatfimvaftal szabályozfe meg- $ágér?etének, körültekintően Szerencsére nem vcűt ki élik és működésük mér|égelték az enyhítő és len'' eljárást indítani. ' c- 077dl <31 nl irz-kolk-ífa lr>\y»í ilrv-imr-itroib-cif <3 ' ' 1" Megelőzhetik « bqjt határozattal szervezésük módját, s ezzel megszabta súlyosbító körülményeket, s fejlődésük irányát is. A tár- munkájuk nagy hatással yplt sadalmj bíróságok rendszere újabb jelentős lépés afelé, hogy egyes állami feladatoa tárgyalásokon megjelent dolgozókra. Egy-egy ügy tárgyalásánál általában 40—50 kat társadalmi szervezetek főnyi hallgatóság vytt részt, lássanak el a dolgozók legszélesebb körű bevonásával. Nagy körültekintéssel Csongrád megyében és Szegeden tavaly már 117 tártöbben szót is kértek. A falemezgyár egyik tárgyalásán 120-an jelen fek meg. Még nem hiba nglkU1 A társadalmi bíróságok jelentősége' igen nagy. Ahol ezt felismerik, ' számtalan olyan ügyét is érdemben él tudnak intézni, ami esetleg már csal£ YgjgjS ki'féjlé^ebeh kérül&elne "az "áÜaml' birpr sagök" glé. Á ""kpÜeícj jyí} ugyanig hafeiar észreveszi! ha az' ital. "a"könnyű" éüet__ __ Természetesen a munka sadaími bíróság működött a mpg nem btb§ nélküli. A pír mód hatására családi tragé különböző üzemekben ésip- pögyárban elofór^ifjt, hogy a dia van kialakulóban. Ha az tézményeknél- összesen 216 közönség kizárásával üjfősz- ilyen i|gy társadalmi bíróügyet tárgyaltak, legtöbbeta sze a társadalmi bíróság. ság elé kerülhet, Épég idjjjecsületsértés, anyagi viták, sadalmj bírósága az egyik a munkamorál kialakítisirágal'tnazás. könnyű testi Határozatot ' "n$m íptöaltf ban mégprzésábgb Óriási sértés miatt. Néhány ügyet írásba"'Gyakran megtörté1 szerepük ván a társadalmi a rendőrségtől és az ügyész- nik. hogy a dóTgoifet nem fi- bíróságoknak, melyekben a ségtöl tették' át hatáskörük- gyelmeztetik. 'hegy jogorvos- dolgozok" maguk mérlegeikéi be. Tavaly óta 'további 30 lattal élhet, a tanúkat, hggy tik s dönthetik el. kí miben üzemben alakult társadalmi kötelesek az' igazat mon- vétkes.' ki miért felelős. Elötbíróság. !Az S"ZMT közgazdasági bitük nem maradhat titok. •A 'feongrád megyében és darai. . Hatvan plyan társadalmi . ^ zotfeágá és a Közalkaima- bíróság akadt 'tavaly a iaef Szegedén"működő társadalzották Szakszervezetének gyében, mely pgy.eüen fec- 'mi bíróságok jól dolgoznak, megyéi bizottsága, az illeté- gyalást sem tartott.'A MÉK- s még jobban dolgozhatnak! kes ügyészségek és birójá- nél példajrl 20, a Közúti ha az illetékes szervektől, gok támogatásával.' a közel- Üzemi Vállalatnál 3?' fe- különösen a vállalati vezpmúltban megvizsgálta a tár- gyelmi e-et fordult elő, mégr téstől" 'a? eddiginél' is nasadalmj bíróságök munkáját, sem vittek egyet sem a tar- gvobb támogatást kapnak, s megállapította, hogy t£ve- sadalmi bíróság élé'. Az oko- Ha a társadalmi bíróságok kenységukkel egyre inkább kat'vizsgálva meg lehet ál- munkájukról időről időre beelősegítik a dolgozók szocia- lapítani, hogy néhol népsze- számolnák, ezzel is igénvlik • , , i j r . ti.; _ i .. r Av, -.MM Z Z : r. 1 — -m. a /-,! rutnlóicl li O rv; i ml-n lista tudatformálást, a tár- rűtlennek tartják ezt 'aS el- a támogatást, ha munkasádalmi együttélés ^zabá- járást, másutt, mint a víz- elemző, "tapasztalatcsere jel1..--.-..7- 1-, „ a. „ „i'r - i.' _ irmr+o íím-: í rro c /vo íváe ó rtr\i i nem lmcfi'í moavinc '/áló.coln'o i/^-n-nzslr I MUNKAHELYHEZ lyők betartása jellemzi! közömbösek a társadalmi bi- szükség iff Vfh. Legjobban talán a szalá- rósápókkal szemben. Viszont Fehér Kálmán m m anapság sokat beszélünk a munkaIWB erő-gazdálkodásról, mert " az évről - - cvre arányosan növekvő ipari termelésünk több munkaerőt' is "igényel. A szocialista építés programjának niegíelelöen ma már .elérkeztünk oda. hogy hazánkban hárommillió ember, az összes keresők '70 százaléka az iparbán dolgozik. Áz elmúlt hét év alatt a szocialista iparban foglalkoztatottak" száma" országosan 30, Csongrád megyében pedig 40 százalékkal növekedett. Ezek a számok egyben gazdasági és politikai fejlődésünk jellemzői is! .Ma elmondhatjuk, hogy még ilyen mértékű néni volt megyénkben a termelőerők leglényegesebb elemének, az emberi munkának felhasználása a társadalmi termelésben! A jó gazdaságpolitika igazolása az is, hogy a társadalmi munkaerő döntő forrásait már bekapcsoltuk a termelés fejlesztésébe. Ennek szociális, erkölcsi jelentőségét csak akkor értjük meg igazán, na felidézzük a 4—5 évvel ezelőtti gondjainkat. Abban az időben vezették be a hagyományos szegedi ipar, a ps'prik'afeldolgozás gépesítését. A hasító asszonyok gondterhelten beszéltek errőj az újításról. Attól féltek, hogy feleslegessé válnak. Jártunk "ebr bén az" időben a Görzsai' "Állami Gazdaságban, ott pedig láttuk, hogy a r.övény.ápolásban részt vevő munkások caalódatr tan figyelik "a vc-gyszeres gyomirtás hutását; Gfpkban "reménykedve*, hogy a gyomnak mégiscsak a kapa a leghatásosabb "ellensége. Az ő "reménységük^ mögött is' az elbocsátástól való félelem húzódott meg. Á vidék iparosításának, a termelőerők szakadatlan fejlesztésének ' politikája elr őszlattá ezt a félelmei. Ma gokkal inkább ismert munkanélküli'tarfáiskhadsereget. a munkásember létbizonyijiánság'át. Elérkeztünk pda." hogy ma már nincsenek nyílt munka,erőrtartaljékek. Mőát a szoclalis-ta építőmunka egyik legidőszerűbb feladat^ feltárni azokat a íartelákokat. amelyeket sokicai nehezebb felfedezni, de ott vannak mindénnapjainkban, a munkásember (életfelfogásában, az egyszerű, hétköznapi fettekbsn. Az ipari tprmelés növekvő ütemével nemcsak' a foglalkoztatottak létszámának nöy,ekedáse jár együtt, hanem a d.Jgozók jjelen'fŐs része felfogásának' fejlődése a munkához, a munkahelyhez való viszonyról. Mindinkább sokasodlak azok a szálak. amelyek a munkásember; a gyárhoz, üzemhez, vállalathoz, a saját munkahelyéhez kötik." A

ki ma nálunk részt vesz az üzemi demokrácia különböző fórumain — — a kommunisták' taggyűlésén éppúgy, mint a termelési tanácskozáson, vagy az üzemi tanácsüléseken —. számtalanszor tanúja lehet ennek a változásnak. Nemrégiben hallgattam a Hódmezővásárhelyi' Öivat Kötöttárugyárban a termelési tanácskozáson 'H. I.-h.át, aki a normájukat még nem teljesítő munkatársaival váló vitatkozás Közben úgy érvelt: sín 16 éve dolgozom már a kötődében és úgy érzem, jobban látom az igazságot, mint Ti*. Megfigyeltem azt is. hogy amikór egy régi, köztiszteletben álló dolgozó ka.p szót, a hallgatóság feszültebben figyel, a munkásfelelősség érezhetőbb, a szavak' ereje, súlya jóval nagyobb, mint általában. Legtöbb üzemünkben már a 10—15 éve ott dolgozq munkások törzsgárda jelvényt kapnak. Egyik másik gyárunkban a létszám 50—60 százaléka rendelkezik ilyen jelvénnyel. Másfél-két évtized eltöltése egy-egy munkahelyen növeli az ember értékot nemcsak mások, hanem Önmaga élőit is. Nagyszerű dölpg az. hogv a foglalkoztatottak létszámának körülbelül fele érzi már ezt' az önbecsülést. Á mifnkahelyhez való hűség — mérce, amelyhez közvetve, vagy közvetlenül viszszavezethető a nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülés. Az állandó munkahely sok ezer munkás jellemének formálója, hiszen a szocialista termelés rendje, az üzemi közelet levegője előbb, vagy utflbb kikezdi a ne szólj szám. nem fáj fejemszerű "életbölcsességet*. 15—20 éyet egyíclvtában ledolgozni egy munkahelyen szilárd politikai állásfoglalás i§. Benne van az eszmék átalakító .erejébe vetett bizalom. A szegedi kenderfonógyárban például a dölgpzpk régpfa vártáik már a munkakörülmények javulását és nem hiába, mért most valóban sor került a rekonstrukcióra. Minden emberben van természetes türelmetlenség. ' Szeretnénk hamarabb és jobb munkakörülmények között dolgozni, több&í kéresni. De az élettapasztalattal párosuló ckos szó a belátást a türelmetlenség fölé rendeli. Qtthon sem lehet máról holnapra megválni a sizűk lakástól, ócska bútortól, ez nem csupán elhatározás kérdése. Még kevésbé nem csupán elhatározás kérdése a több millió forintos beruházás. Ezért a munkahelyhez való ragaszkodás sok esetben bizony nem könyhyű dolog, olykor lemondás, áldozatvállalás is. A?ck a dolgozók, akik ebben a kérdésben állhatatosságot tanúsítanak, megérdemlik az üzemi pártszervezet, gazdasági vezetők, szakszervezeti bizottság legtfbr-ebb támogatását. F

űtétlenül helyes, hogy számos üzemünkben a bérgazdálkodás során előnyben részesülnek az állandó munkások. Üzemi tanácsaink nyereségrészesedési szabályzatánál szintén komolyan gondolnak r.agyobb megbecsülésükre, és szavukat altalaban komolyabban veszik üzutti demokrácia íórun+to is. Az aliandó munkasok aranyangk növekedése szorosan összetugg a mun ka.cgkörrel, munkakörütofenyekJiel. Ilyen szempontból megyénkben talán még legfontosabb feladat az idényitó.ünka megszüntető; se. A rövid munkaszerződésekkel jaro hátrányos munkaviszony nem vonza a dolgozókat. A Szegedi Konzervgyárba11 ,is naey fejlődést " jelent a negyedéves m^uakaszerzocics a korábbi 2—3 hetessel szemben. A munkáslétszám gyors emelkedőket, sajnos, nemcsak a munkahelyhez való tragaszkedas. hanem a munkahely viltotígtósá is k-séri. A munkaerővándorlás jeiontos kar'o-kat okoz a népgazdaságnak, de a munkahelyét' változg'atgató' dolgozónak is. Közgazdászok kiszámították, hogy minden munkahely cserélése az iparban 5490 forintnyi népgazdasági kárt j«[ent Ebbe olyan tényezők vannak, mint az w munkás betanítási költsége, a termelés id0fea.es visszaesése, technológiai vétségek, es minőségi visszaesések stb. A vándorló munkás károsodás* is nagyfokú, inert minden új munkahelyet meg kell szoknia, az új munkafeltételek, kereseti lehetőségek gyakran okoznak oldódást, önvádáakodást. tartós, rossz hangulatot, amelynek mélyen kimondva, vagS! kimondatlanul a fefefességérzgt húzédps' meg. A munkahely üket változtató dolgozók a jobb munkalcŐrülrcfeny.e|l<fe, kennyebb munkát, á nagyobb fizetést keresjK. Az bizonyos, hogy a vidéki iparfejlesztés a munkakörülményedben is .egyenlőben fejlődést indított meg .és a jobb feltételek kevésbé álhatates dolgozókat cs.áhttják. Ez a megállapítás a helyzetet igen kom?lyan jellemzi. De az is igaz, hg az üzemi vezetők a pártszervezet tagjai, a szakszervezeti aktivisták kel-ló gondot fordítanak a hevelőmunkára, a .vándorlási -láz erősen lecsökken. A megye vasiparában például legnagyobb hullámzás a §z£gecü Kéziszerszámgyárban 'éppen a munkajjájj^menyek miatt van. Ebben a gyárban a keresetek nem rosszabbak minf máshol, ,Őe itáSF .?z üzemen belüli zsúfoltság. A gépekhez szükséges kigzolgájLŐ területe^ egyye jajban zsugorodnak; az avult technikai alappal mind nehezebb minőségi mynkát gézni ; a selejtkáiok is bosszant^űc $ 4°}' gőzókat'. A gyár vezetői tudják, hogy a harmadik ötéves tervben sor kerül az üzem r.ekoijstrukciójara. Természeteden ezt nem köiinyjű kiyáitni, ehhéz hagyfőgú nevélomunká és belátás szC^géges. V

annak a munka szervezetlenségéből eredp panaszok fe, amelyeken -már most lehetne segíteni. A Szegedi Falemezgyár dolgozói például panaszkodnak, hogy a szállítmányok előjelzés nélkül futnak be á pályaudvarra. A Vagonkrrakás mellett sok késő éjszakai érát töltenek cl a tétlen várakozással. Ha az illetékesek megszerveznék az előj,elzést, ^cyszerűbbé lehetne tenni a kirakodást, a vagonkihgsználást és a munkás fe pihenhetne. A vándorlás láza olykor a regi munkásokat is hatalmába ejti." Az ilyén eseteket azonban az üzem vezetőinek, a kommunistáknak, szakszervez;éti aktíváknak gondosan kéli tmiülmányóznipk. L£gu,tóbb' a szegedi cipőgyárat hagyta ott T. H.-ne, aki már 8 éve a gyárban dolgozott. Elhatározásának közyetlep indítéka pedig a sértődöttség ,V9íj, rpiy,el férjével, aki a MEDOSZttól kapott házaspáros ijctijlőjegy/Et, nem engcdiék el. A gyár" vezetői ebben az esetben — véfemépyem szerint — nem voltak elég belátóak. Olykor a niunkaerövájidortást maguk a vállalatok azzal is elősegítik, hogy különböző előnyöket ígérnek, különösen szakmunkásoknak és közben elhanyagolják a szakmunkások rendszeres képzései. JL. ilyen munkaerőcsábitás gyakran sérti a dolgozók igazságérzefet', mert a régi és az új munkás között bérfeszültséget szit. A vándorlásnak van egy igen káros kísérő jelensége, ez a ippnkafegyelem fellazulása. A Csongrád Megyei Tejipari Vállalattól pl. Cs. F. kocsikísérő azért akart kilépni. mert figyelmeztetést kapott a tejeskannák dobálásáért. Sajnos, éz r.em elszigetelt jelenség. Még találkozunk 'efe'g gyakran olyan dolgozóval,' akinek gondolat-'és érzelemvilágát a bérmunka törvényei alakítottak ki. és most' úgy gondol já. hogy a növekvő munkaérőkeresl,eíeí ' jol' Ja fehjei hEsználni. Az ilyen felfogi&nil csak az a liberális vezetés károsabb, amely" .eltűri a fegyelmezetlenséget, a selejtet.' az igazolatlan mulasztást. ..ettekmí" a .vándorlás törvényes' követelményeitől, nehogy a munkaerő elvándoroljon. B

onyolult gazdaságpolitikai fiadat a munkaerőgazdálk'odás társadálmi vonatkozásai egyre cazyobb figyelmet igényelnek a'munkásoktól és a'.vehetőktől eavaránt. Közülük is kiemelkedő az állandó munkások nagyobb társadalmi elismerése, mert ők példát mutatnak állhatatosságban, kötelességtudatban. A munkahelyeiket gyakran váltogatok szunnyadó felelősségérzete is hamarabb felriad, ha gyakrabban találkozik a munkahelyhez való hűség mércéjével. JUHASZ JÖZSEjF, az SZMT vezető' titkára Vasárnap, 1964. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3