Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

Központi kérdés az élelmiszeripar automatizálása Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia székhászotos, a baromfiiparnál tízszeres, a gyorsfagyasztó és zabán megkezdődött az idei, hűtőiparnái pedig 22-szeres sorrendben immár ötödik növekedést írnak elő. Mint élelmiszeripari ülésszak. Az ülésszakon magyar és 26 külföldi tudományos hogy pedig a munkáslétszám e közben a jelenleginek mástöbbszáz félszeresére sem emelkedhelen- tik, elkerülhetetlen, hogy gyei, NDK-beli, román, nyu- mindenütt az adott területen gatnémet es svájci szakember vesz részt A tanácskozást Babos Zollehetséges legkorszerűbb berendezéseket honosítsák meg és a leghatékonyabb termetén élelmezésügyi miniszter- lési folyamatokra térjenek át. helyettes nyitotta meg. Hang- A jelenlegi ülésszak felsülyozta, hogy a háromnapos adata a tudomány által meg. megbeszélés középpontjá- oldandó kérdések megvitatában a gyártási folyamatok sa — mondotta a miniszterműszerezése és automatizá- helyettes, lása áll. A most következő Ezután megkezdődött a években ugyanis az élelmi- szakmai tanácskozás. A hászeripar egyes ágazataiban a jelenleginek átlag másfélnégy és félszeresére kell növelni a termelést, sőt a terrom nap alatt összesen 36 előadás hangzik el, amelyek közül négyet külföldi szakemvek a konzerviparnál nyolc- berek tartanak. Francia küldöttség Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Georges Marchaist, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a francia pártmunkásküldöttség vezetőjét és a küldöttség tagjait. Magyar—lengyel ünnepi est Budapesten A magyar—lengyel barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének 16. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi estet rendeztek a budapesti Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségében. Az esten megjelent a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több képviselője. A külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a világkereskedelmi értekezletről Brró József külkereske- létesítéséhez vezető út tondelmi miniszter az ENSZ ke- tos állomása. reskedelmi és fejlesztési értekezletén részt vett magyar küldöttség vezetője Genfből való elutazása előtt fogadta Lehel Miklóst, a Magyar Távirati Iroda kiilöntudósíAz új kereskedelmi és fejlesztési tanács tagjai közé Magyarországot is beválasztották. A fő országcsoportok állásgazdasági kapcsolatban olyan szabályok érvényesüljenek, amelyek minden ország számára — társadalmi rendszerüktől függetlenül — biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét, a piacokra való szabad bejutást. Bízunk abban, hogy a konferencia ebpontjáról többek között ezetóját és válaszolt kérdéseire, ket mondatta: bár a fejlett Az ENSZ kereskedelmi és tőkés országoknak egy sereg hői a szempontból is tartós fejlesztési értekezletének je- kérdésben egymás között is és kedvező folyamat elindíhangsúlyozta, érdekellentéteik voltak, abban azonban ők is egységesnek bizonyultak, hogy a fejlődő országok igényeinek len tőségéről hogy az átfogó módon igyekezett megoldást találni tója. Végül hangsúlyozni nom, hogy kíváa gyarmati rendszer szét- nem, vagy csak kis mértékhullása nyomán önállóvá ben kívántak eleget tenni. vált fejlődő országok gazdasági problémáira. Sokféleképpen — a többi között belpolitikai okokkal — a konferenciát eredményesnek és történelmi jelentőségűnek ítélem meg. Ügy vélem, hogy a konferenelfogadott obstrukciós, merev politika- J^SSS rorWl — nak alapjában " matnaK, a gyarmata sorooi A csaknem három hónapos lehet ezt magyarázni, de az konferencián az volt az ajánlások száma igen nagy. A sok értékes ajánlás közül oka, hogy mégis kiemelném a követke- a fejlett zőket: az értekezlet ajánlotta, hogy a fejlett országok meghatározott időn belül töröljék el a nyersanyagokra, különösen a tópusi termékekre vonatkozó vámokat és szont a konferencián tevéfelszabadult országok általános gazdasági emancipációjának fontos állomása. Ezt a folyamatot, bár a konferencia véget ért, nem tekinthetjük lezártnak és a vele kapcsolatos feladatokat megoldottaknak. Még sok a ten. , . , i- * -,-j- nivaló, hogy egy hatásos vimennyiségi korlátozásokat, kenyen tamogattak a fejlődő láítkeréskedelrrü szervezet — £ — II ü J T . c. rvncoTO rt/vL t»ócTf .. jöjjön letre es a nemzetközi munkamegosztásnak új, a megváltozott politikai erőviszonyoknak megfelelő rendje alakuljon ki. (MTI) tőkés országok meg kívánják tartani egyoldalú gazdasági előnyeiket, a neokolonializmus módszereit. A szocialista országok vimódosítsák a fejlődő országok érdekeit sértő protekcionista rendszabályokat A országok követeléseit, részt vettek a különböző javaslatok kidolgozásában, megakakonferencia kimondta, hogy dályozták a tőkés országoktámogatást kell adni a fejlődő országokból származó kész- és félkész termékek exportjának, nak azt a törekvését, hogy a fejlődő országokat szembeállítsák a szocialista országokkal, illetve, hogy az ipaEgymást segítve A

lig néhány éve, hogy kezdünk hozzá, nem is elér- mégpedig szinte tévedhetetrészt vettem egy hetetlen álom. Az idei év e lenül, mikor volt valódi a olyan üzemi termelési tekintetben is jól kezdődött, válasz, s mikor csak olcsó tanácskozáson, melyen az s az első negyedévi termelési porhintés. A résztvevők lételőadói beszéd hosszú perce- tanácskozások Szegeden is számából és aktivitásából viket szentelt annak taglalá- azt bizonyították, hogyha szont leginkább kikövetkezszerepet nem üres kézzel fordulunk tethetjük a valóságos helyzea dolgozókhoz, nem is ma- tet. Ezért nagy a vezetők feközi imperializmusban. Nem rad kezünk üresen. Az üze- lelőssége, ezért nem szabad mondott butaságokat, a hall- mek már időben ismertek elkönnyelműsködni a dolgogatóság nem is unatkozott, termelési terveiket, ennek zók bizalmát, ami most már Csak éppen -hallgatóság* alapján az előkészítő müsza- kétségtelenül megnyilvánul a maradt akkor is, amikor szót ki konferenciákon alapos vi- termelési tanácskozások kapott. Ugyan ki hozakodott ták alakultak ki, a termeié- iránt. Ezért kötelezte a korbevezetés si tanácskozásokra a koráb- mány az országos hatáskörű binál sokkal több dolgozó szervek vezetőit, hogy tegyesára, hogy milyen tölt be a pápaság a nemzet-bagatell* volna elő ilyen után a maga „ „ „ _ ügyeivel? Azzal például, ment el, és sokkal több szo- nek megfelelő intézkeuéseket hogy gyenge az anyagellátás, lalt fel. Példák sokaságát le- a még meglevő hibák kikükésőn javítják meg az el- hetne felhozni annak bizo- szöbölésére, és a hozzájuk romlott gépeket, s ehhez ha- nyitására a ruhagyárból, a tartozó középirányító szervesonlókkal? kéziszerszámgyárból, a tex- ket és vállalatokat időköMa persze már túl va- tilművekből, sőt még az zönként számoltassák be argyunk az ilyen iskolás dol- építőiparból is, hogy ezek a ról, hogyan hajtják végre a felszólalások milyen színvo- termelési tanácskozásokról kezleteket, hanem tanácsko- nalasak voltak. Ha szükség szóló határozatot, hogyan vazásokat rendezünk. Az ünne- volt rá, nyíltan, őszintén bí- lósítják meg a dolgozók hepélyes alkalmakat kivéve ráltak, feltárták azokat i lyes javaslatait, nem csődítjük össze az üzem. hiányosságokat, melyek vé- A termelési tanácskozások a gyár teljes kollektíváját, leményük szerint gátolják a a munkásellenőrzés fórumai mert tapasztalatból tudjuk, jó munkát is. S ez nemhogy csorbítaná kevés haszna lenne: a sok Ilyen volt a kezdet, s nem az egyszemélyi vezetés nábába között elvész a gyerek, szabad engedni, hogy a foly- lünk egyébként bevált avasok embernek sok problémá- tatás elmaradjon, hogy a ter- korlatát, ellenkezőleg: előses egyszerre mindről melési tanácskozásokon ta- gíti megerősödését. Nyilvánpasztalt fellendülés után r,e való ugyanis, hogy a vezeamikor a kő- következzék be a további fej- tés nem egy személy, hanem Szakszerveze- lődés. Ezért egyaránt felelős- az egész kollektíva, a néptek Országos Tanácsa és a ség terheli az üzemek veze- gazdaság érdekeit képviseli. Központi Népi Ellenőrzési tőit és dolgozóit, de mi ve; s ha a termelési tanácskozáBizottság jelentése alapján beosztásuknál, munkakörük- sokon bátran alkotnak vélemegvizsgálta a termelési ta- nél fogva a gazdasági, moz- íbényt róla a dolgozók, olyan nácskozások munkáját, meg- galmi vezetők különösen so- oldalról világítják meg a téállapította, hogy azok a ter- kat tehetnek a termelési ta- nyeket, ahonnan eddig ármelés irányítása és ellenőr- nácskozásokért, elsősorban nyékban maradt, a vezetés, zése szempontjából az üzemi nekik kell bábáskodni fölö', • s általa mindenki számára fóiu- tük. A munkásember szíve- utat nyitnak a jobb eredmégokon, nem termelési érteja van, lehetetlenség beszélni. A Minisztertanács, zelmúltban a dolgozók legfontosabb maivá, az üzemi demokrácia sen elmondja bármiről véle- nyek eléréséhez. Ezt a lejelentős tényezőivé váltak. menyét, ha tudja, figyelnek - Kétségtelen, hogy a kö- rá, ha szavai nem pusztába zelmúlt években kialakult a kiáltanak, hanem eredménytermelési tanácskozások új re vezetnek. Jól esik látni, módszere, mely lehetőséget hogy a szakszervezeti bizoithetŐ6éget kiaknázatlanul hagyni nemcsak dőreség, de lelkiismeretlenség is. A segítség, melyet a ter, . , _ , , . , . , ., ... melési tanácskozások adad ra, hogy csak a legfonto- sagok milyen gonddal <~uj- nak szinte sohasem tartalsahh kerní*cí>k-rrtl ejtce*n Z7rx rilc excrvhu. a tírmpLa *a_ . ..... , sabb kérdésektől essen szó, tik egybe a termelési tade azokról azután alaposan, nácskozások jegyzőkönyveit. Megteremtettük a lehetősé- s csatolják hozzzá azokat az gét annak, hogy ezen a iá rumon minden munkás el- zonyítják mondhassa, mi az ami tet- egyetlen szik, s mi az, ami nem tetszik neki, akár a termelés iratokat is, melyek azt bihogy lehetőleg kérdés, egyetlen felszólalás sem maradhatott , . ... . válasz nélkül. Ismét csak _ „ Jf, mn+„t rB sel a keresettel, , akár a kol- több üzem nevét lehetne fel- konkrét favariltokaT tö Ha az üzem exportál, arról bemaz olyan általánosan igaz, csak éppen a helyi körülményekre nehezen alkalmazható megállapításokat — mint teszi olykor még ma is egy-egy gyenge beszámoló hanem egyenelektíva vagy egyéni életével jegyezni példának, személy kapcsolatban. Olyan lehető- szerint legutóbb a cipőgyárség birtokába jutottunk, ban találkoztam ezzel a gonmelynek haszna a napi mun- dossággal. kában éppúgy lecsapódik, mint a munka nagyobb távlatában. Hiszen a kormánv • taz azonban az is, hogy a felelet, a válasz lehet felszínes, számít és épít az emberek nem kielégítő, s lehet alapos. véleményére. eírva igen egyszerű pontos. Ezt szépen gépelt jegyzőkönyvekből nem lehet szélnek a dolgozók, miként lehetne az exportáruk minőségét tovább javítani, még akkor is, ha a felszólalás csupán az alapanyag-ellátást kifogásolja. Vagy teszem azt, ha rendkívüli feladatok állnak az üzem előtt, versenyL

| _ ... „| „..„„ feladat": a "kereteket meglapítani",'~"még akkor felhívással fordulnak a töbmeg kell tölteni tartn- sem. ha végigülünk egy-egy biekhez. Ez történt legutóbb nei i tanácskozást. Azt csak a dollommal. Persze ez könnyű, de mivel nem most gozók tudják megmondani, a Pénzügyi segély nyújtásánál f.lag fejlett országok közé tarsadalmi es 1— pedig olyan feltételeket (maximálisan 3 százalék kamat) í^^f™*161 • írt elő. amelyek élősegítik a fejlődő országok gazdasági nehézségeinek megoldását Ez értékes ajánlások egy részét azonban végül is — a fejlett tőkés országok nyogazdasági függetlenül egyenlőségi jelet tegyenek. A magyar küldöttség munkáját értékelve Bíró József elmondotta, hogy a magyar delegáció tevékenyen részt vett a konferencia teljes mására — eléggé erőtlenül ülésének és mind az öt főfogal mázták meg. Igen nagy jelentőségük van azoknak a kereskedelempolitikai elveknek, amelyeket a konferencia kidolgozott. A kidolgozott elvek tükrözik a világ megváltozott gazdasági és politikai erőviszonyait. A bizottságának munkájában. Az általános kereskedelempolitikai elvekkel foglalkozó ötödik főbizottság alelnökévé például a magyar küldöttet választották meg. A viták során küldötteink ismertették a magyar korkonferencián elfogadott álta- mány gazdaságpolitikáját a lános elveket alapjában a fejlődő országok irányában, szocialista országok részéről amelynek alapja, hogy mint évek óta hangoztatott köve- szocialista ország, a kölcsötelések szellemében fogalmazták meg. Érthető viszont, nös érdekek alapján a gazdasági kapcsolatokat szélesíhogy ezek az elvek az impe- teni és fejleszteni kívánjuk rialista államok, elsősorban és erőnkhöz mérten segíteni az Egyesült Állmok élénk akarjuk ezen országok gaztiltakozását váltották ki. dasági fejlődését, iparosítáA konferencián elfogadott sát. Delegációnk a többi szoszervezetí megoldásról szól- cialista országgal karöltve va a miniszter hangsúlyozta, következetesen támogatta a hogy a fejlődő országok az fejlődő országokat jogos köértekezleten felismerték azt, veteléseikben. hogy a konferenciának talán a legfontosabb kérdése az új ban nemzetközi kereskedelmi benyújtott szervezet létrehozása. A végülis elfogadott megoldás nem irányoz ugyan elő A magyar delegáció, amely a konferencia főbizottságaiés elfogadott több ajánlásnak társszerzője volt, a többi szocialista országgal egy átfogó nemzetközi keres- egyetértésben követett szikedelmi szervezetet, amit a szocialista országok eredetileg javasoltak, de előírja, hogy a világkereskedelmi konferencia három évenként lárd elvi politikájával kivívta igen sok fejlődő ország megbecsülését és rokonszenvét Magyarország a világgazüljön össze, annak állandó daságban csak szerény helyet szerveként létrehozza a nem- foglal ei, de a magyar népzetközi kereskedelmi és fej- gazdaságban a külkereskelesztési tanácsot és a tanács delem jelentősége nagy, és állandó titkárságát. Vélemé- ezért gazdasági fejlődésünk nyem az, hogy ez a hármas szempontjából is igen fontagozódású megoldás az új tos, hogy a világkereskedevtíágkereskedelna szervezet lemben és a nemzetközi Gyorsabban épültek fel a tavaly átadott építmények A beruházások és az építőipar koncentrálásáról tárgyat a közgazdászok tanácskozása Az Építőipari Tudomá- célokat, nehogy szétforgácsonyos Egyesület rendezésében lódjanak a még le nem tercsütörtökön a Technika Há- helt beruházási erőforrások. zában megkezdődött a hazai beruházási, tervezési és építésügyi intézmények mintegy 400 közgazdászának és műszaki vezetőjének kétnapos konferenciája, amelyen az építőipar koncentrálásának legfontosabb kérdéseit tárgyalják meg. Simor János építésügyi miA tanácskozáson dr Trautmann Rezső építésügyi miniszter az építőipar termelő erőinek koncentrálásáról beszélt. Az építőiparnak az a kedvező, ha kevés helyen nagy erővel dolgozhat, mert ez a módszer biztosítja a házgyárak, az előregyártó niszterhelyettes nyitotta meg üzemek, az építőgépek és a a tanácskozást, majd Bálint korszerű építési eljárások kiJózsef, az MSZMP Központi használását, a munka jelenBizottsága államgazdasági tős meggyorsítását. Az Épíosztályának helyettes veze- tésügyi Minisztérium vállatője a beruházások koncent- latai a tavaly átadott építrálásának feladatairól tar- menyeket már átlagosan 18 tott előadást. Hangsúlyozta, százalékkal rövidebb idő hogy a népgazdasági ágak alatt építették fel, mint az gyártó üzemek, a beton és a habarcs-gyárak országos hálózatainak kialakításával meg kell teremteni a tömeges építés műszaki és anyagi feltételeit is. Rendkívül sürgős és fontos feladat azonban, hogy a termelőerők tudatosabb és tervszerű felhasználása érdekében kidolgozzák az országos építőipari programozás rendszerét, amely figyelembe veszi a vállalatok műszaki helyzetét, az erők területi elosztását és ezeket a lehetőségeket összehangolja az építési tennivalókkal. fejlesztési céljait és ennek megfelelően a beruházásokat is koncentrált módon kell kialakítani. A harmadik 5 éves terv előkészítése során a kialakult fejlesztési célok — mind a második tiszai vízlépcső, a dunai vizierőmű, a műtrágyagyárak, a földgáz-program, a földalatti vasút, a mintegy csökkenti, ha 150 000 lakás, stb. — száz- zetbe telepítik milliárdos nagyságrendű beruházási igényt jelentenek. At kell térni a kétéves építőipari tervezésre, hogy a kivitelező vállalatok 1960-ban befejezett épülete- gondosabban felkészülhesse ket. A lakóházak építése pedig a korábbi 14,5 helyett 10,5 hónapig tartott. A lakásépítés területi koncentrálásában is értek el eredményeket, de ennek hatékonyságát rontja, hogy Nyilvánvaló, hogy túl sok látják el ezeket a gyárakat újabb és jelentős beruhá- Így az építésben is érvényezást nem tervezhettünk, mert sülhet a termelés tömegszeaz új feladatok már a korábbi nagy célok elérését veszélyeztetnék, kell fontolni nek a műszaki és munkaszervezési feladatok előkészítésére. Ez lényegesen meggyorsítja az építést és jelentősen csökkentheti a beruházások költségeit is. A tanácskozáson dr. Neegy-egy varosban tul sok ményi István, a Magyar Behelyen kell még építkezni. ruházási Bank vezérigazgatója, Tar József, a Központi Statisztikai Hivatal, főosztályvezetője. valamint az Országos Tervhivatal, az Építőipari Tudományos Egyesület, továbbá a szovjet és a lengyel küldöttség képviselői is értékes javaslatokkal egészítették ki a vitát. A konferencia pénteken az építőipar üzemszervezési feladatainak megtárgyalásával folytatja munkáját. (MTI) Az ipari beruházások költségeit 15—20 százalékkal azonos köraz üzemeket és közösen használt, központi szolgáltató művekkel rűsége, amely az építés ipa rosításának egyik jelentős Nagyon meg feltétele. Az épületszerkezetehát az új tek tipizálásával, az előrea konzervgyárban is. Igaz, új munkaerőt, jobb rakodási, szállítási lehetőségeket nem tudnak produkálni, de az adottságok jobb kihasználását szívesen vállalják. Ebből is látható, hogy nemcsak a vezetők, a dolgozók is érzik a tervteljesítésben, a munkában rájuk háruló felelősséget. És ez a mi körülményeink között természetes is. A termelési tanácskozásokon elhangzó felszólalásokat csoportosítva, megállapíthatjuk, hogy legtöbbjük a tervekhez és azok teljesítésének feltételeihez fűződik. Természetesen szóba kerülnek a munkásokat érintő más problémák js, melyek gyakran semmivel sem lényegtelenebbek az előbbieknél. A

hány ház, annyi szokás. a termelési tanácskozások előkészítésére és megrendezésére nincs „központi vezérfonál", de felesleges is lenne receptet adni hozzá. Mások a lehetőségek és feladatok a textileseknél, mások a vasiparban, s megint mások az építőknél. Üzemenként és vállalatonként sem egyformák a tennivalók. Az a fontos, hogy az előkészítés, a rendezés pontosan egyezzen a helyi igényekkel, hogy a termelési tanácskozás elérje célját: továbbfejlessze az üzemi demokráciát, váljon a munkásellenőrzés nélkülözhetetlen fórumává. Az emberek szívesen hallgatnak a másikra, és minél jobban szót értenek, annál megfelelőbb közszellem alakul ki az üzemekben. S akkor a munkás és vezető, műszaki és adminisztratív dolgozó egyaránt kitűnően érzi magát. s egymást segítve munkálkodik a közös feladatok elvégzésében. A Minisztertanács határozata erre hívta fel ismét a figyelmet. FEHÉR KÁLMÁN Vasárnap. 1964. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3