Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

Jól telelt az állalállomány A Minisztertanács legutób­bi ülésén megtárgyalta az ál­latállomány átteleltetéséről szóló jelentést. Ezzel kapcso­latban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Földmüvelésügyi Miniszté­riumban és a Központi Sta­tisztikai Hivatalban. Az áttelel tetés tapasztala­taiból és az 1964. március 31-i országos állatszámlálás előzetes adataiból arra lehet következtetni, hogy o szarvasmarha-tenyésztés ked­vezőbb irányba változott. Az állomány ugyan még csök­ken, de az előző éveknél jó­val kisebb mértékben. Ezen belül a nagyüzemek szarvas­marha-állománya növekedett. 1964 első negyedévében 19 000-rel növekedett a bor­júszaporulat. A tejtermelést illetően a hozamok növekedése lénye­gében ellensúlyozta a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány csökkené­sét. Tavaly a termelőszövet­kezetekben 13 százalékkal, országos átlagban pedig 2115 literről 2240 literre nőtt az egy tehénre jutó évi tej­termelés. Az állami kereske­delem 1964 első negyedében 26 millió literrel több tejet vásárolt fel, mint egy évvel korábban. Jól telelt át a sertésállo­mány is. A sertések száma március végén 6 400 000 volt, 11 százalékkal több az egy év előttinél, s a szokásostól eltérően jóval nagyobb az előző év véginél is. (MTI) Az álmok beteljesülnek Közéletünk hírei Volt idő. amikor Komáro- telmetlen hang ennek elébe Komáromit, hogy társuljon, mi Ede, a bálástyai Homok- vágott: gyöngye Tsz főagronómusa — Csak akkor jöjjön kö­is azok közé tartozott, akik zénk, ha ő is kapál. másvalaki közbekia-Egy bált: — Fizessen tíz forint óra­diplomával a zsebükben nap­számoskodtak, <5 maga ra­kodómunkás volt Újszege­den, Dunántúlon, így élt az bért, akkor jöhet! ötvenes években. Valamikor a nagy kiterjedésű olasz őszibarackosokban dolgozott laj végzettséggel rendelke­évekig, magába szívta mind- zik. hát bizalmatlanul fo­azt a tudást és gyakorlatot, gadták, mint valamikor min­vállalkozzon felesbe. Elhagyni az olaszokat — Nekem több kell — fe­lelte •—. az egész szegedi járás őszibaracktermő vidé­Nem is ismerték pedig de ke' hosy utolérjük és el­mert náluk magasabb tíko- az olaszokat a vi­amely -megtermi­gyümölcsöket Virágzó homokföldeket! Arról álmodozott régen, hogy virágzóvá kell tenni a a hamvas den vasalt nadrágos városi embert. Hogy jó szakember vezetésére bízzák több tsz gyümölcstermesztésének irá­nyítását Balástyán, a ma­kacs fejek miatt egyelőre nem sikerült. A Homokgyön­lágpiacon. Ök 40 ezer va­gon őszibarackot kínálnak évente folyamatosan. Mi ezt még nem tudjuk pordukálni. Nálunk minden negyedik esztendőben elfagy a termés még a rügy ben, míg az ola­szok versenytárs nélkül ter­peszkednek a piacon. Mi nem maradhatunk el, hát keressük, kutassuk a biz­APRÓ ANTAL FOGADTA A LENGYEL KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG VEZETŐJÉT Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­miniszter, a kormánykül­döttség tagja, valamint H. Grochulskl, a Lengyel Nép­Szeged környéki homokos gye Tsz-ben viszont biza- . területeket, az őszibarack lommal fogadták az új ag- » MymtM ter­napíényes hazáját, amelynek ronómust. A bemutatkozás, sokkal jobbak az adottságai, M találkozás kellemi útitok, a mi Alföldünk is klimatikai viszonyai, mint volt. Nagy szavak nem hang- ont3a a lásy husu ÖSZ1' az olasz és a spanyol földe- a^ttak ed. csupán annyi: emberek, fogjunk össze, dol­gozzunk mindannyiunk bői­ké. A nálunk termett őszi­barack minden tekintetben veri a nyugaton termesztet- dogulásáért. Ez egyenes he­tet, csak nincs belőle elegen- széd vo.u - —-re­dő. A folyamatos termelésbe rázni, bele-beleszól a fagy, ós ab­barackot és a többi gyümöl­csöt. Komáromi őszibarackfái­^ ^^ __ nak legmagasabb ága is száT nem' kéli T&>t rif- ^ T1^8 ér az ember­gának tagja szombaton fo- köztársaság budapesti nagy­gadta Steian Jedrychowskit, követe. Ott volt dr. Ajtai a hazánkban tartózkodó len- Miklós, az Országos Tervhi­gyel kormányküldöttség ve- vatal elnöke és Lázár zetőjét, a Lengyel Állami György, az Országos Terv­Tervbizottság elnökét, a hivatal elnökhelyettese. A Lengyel Egyesült Munkás- megbeszélésen baráti eszme­párt Politikai Bizottságának cserét folytattak a magyaré­tagját. Jelen volt Z. Ost- lengyel gazdasági kapcsola­rouiski lengyel nehézipari tok időszerű kérdéseirőL FEHÉR LAJOS FOGADTA A CSEHSZLOVÁK KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG VEZETŐJÉT Fehér Lajos, a Miniszter- szlovák külkereskedelmi mi­niszter helyettese, valamint Frantisek Pisek, a Csehszlo­tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá- ^B gának tagja fogadta Michal vák Szocialista Köztársaság Chudikot, a hazánkban tar- budapesti nagykövete. Meg­bán az évben hiába keresik a nyugati cégek a magyar őszibarackot Az olaszok ilyenkor törnek elő, s kötik le évekre előre a termést. Hol vannak a fiatalok! Csak akkor döbbentek meg a gazdák, amikor Komáromi Ede megkérdezte: — Hol van soraikból a nek. A fák megmunkálása és a gyümölcs leszedés© is szinte játszj könnyedséggel megy. A titok nyitja az új technológiai eljárással kez­dődik a földbe, a gyökerek­ben, a tápanyagok egyensú­lyával, majd folytatódik a 4, "IfnOTilt-iáfrVvVI nehéz — ' a Jyavaj, maja u íeMd^NtrW^ ^hajtással. A tapssal Komáromi Edét sem "ősidőktől" fogva értenek a —30 évosek, akiknek az ere- úgynevezett érett vesszővel indult fáival Komáromi Ede. is élvezik a gyümölcsét leg­tovább, utánuk pédíga fiaik. tóshez, különösen pedig az őszibarackéhoz. Hogy náluk ehhez jobban is érthet va­laki, azt kétkedéssel fogad­Ez védi meg a jövő évi ter­mést a téltől? Lehet EIsS a munkában a lányaik. A felelettel nem sietett ^ senki. A konok hallgatás a ^ tálc' Az "elgondolás pedig "az vizsgálódását is jelen- tikarmánvozásT gondok meg­volt, hogy Komáromi több tette' hagyta* elmen- 0idása szintén rá vár, s az - - - - ni a foldtol a fiatalságot Sokat törődik az állatte­nyésztés fejlesztésével is. A tsz-ben fogja majd össze a gyümölcstermesztést Az ér- AWror nem gondoltak arra, is, hogy kigazdálkodjak a múlt esztendei 436 ezer fo­Aláírták a magyar—angol árucsere-forgalmi megállapodást Szombaton a Külkereske- számos magyar ipari, vala­delmi Minisztériumban alá- mint néhány mezőgazdasági írták a jelenleg érvényes cikkre vonatkozóan szabad 1°gy-aí-vélet1.f0y^ ^2a rintos mérleghiányt. Ennek ele gördítsek akadályt, ami- kedvezöbb alakulásába még kor a nehéz feladatok val- nem tudott beleszólni mert lalása elől hagyták elsza­ladni a fiatalokat, akiket pedig nem nélkülözhetnek a csak tavaly decemberben ke­rült a tsz-be. Hogy most minden gazda számára élő­tózkodó csehszlovák kor­mányküldöttség vezetőjét, a jelent Mulató János, külke­reskedelmi miniszterhelyet­Szlovák Nemzeti Tanács el- tes és Sztankó Pal, a Kül­nökét, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága Elnökségének tag­ját. A fogadáson részt vett Frantisek Mares, a kor­ügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese. A megbe­szélésen a két országot érin­tő kérdésekről folytattak ba­mánydelegáció tagja, a cseh- ráti eszmecserét MEZŐGAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT JUGOSZLÁVIÁBA Joze Ingolic, a Jugoszláv viába. A magyar mezőgazda­Szövetségi Végrehajtó Ta- sági szakemberek 10 napig nács mező- és erdőgazdasá- tartózkodnak Jugoszláviá­gi ügyek szövetségi titkárá­nak meghívására Losonczi Pál, földmüvelésügyi mi­niszter vezetésével szomba­ton öttagú mezőgazdasági küldöttség utazott Jugoszlá­ban, megtekintik a Novi­Sad-i mezőgazdasági kiállí­tást majd ellátogatnak több állami gazdaságba, mező­gazdasági kutatóintézetbe és intézménybe. (MTI) földek a legkorszerűbb tech- nyösebben alakulhat az esz­magyar—angol hosszúlejá­ratú árucsereforgalmi meg­bevitelt biztosít Ugyanakkor a továbbra is kontingensek állapodás második évi elő- alapján szállítandó árucik­irányzatát szabályozó jegy­zőkönyvet. Az ez év áprili­sában Londonban folytatott tárgyalások eredményeként kek lehetőségei mindkét ol­dalon bővülnek. 1964-ben a kölcsönös áruforgalom közel 20 százalékos növekedése létrejött megegyezés alapján várható. A jegyzőkönyv rög­az angol kormány a magyar áruk egy részénél megszün­teti az eddig érvényben levő beviteli korlátozásokat és nika mellett sem. — Majd visszajönnek! — tételek, ha a vezetés és hagyta el a kérdésére váró tagság közötti feleletet Komáromi, akiről csorbítatlanul annyit tudtak -csak" a Ho­mokgyöngye Tsz gazdái, hogy jeles szakember. Az újszegedi kötött talajon egy 380 négyszögöles telken 50 métermázsa őszibarackot ter­melt 1960-ban, amikor a Szeged környéki homokon olyan gazdaság is volt, ahol tendő, arra megvannak afel­BBpÉfc * összhang is érvényesül. Reggel a főagronómus rend­szerint a legelsőnek ér a gazdaságba, pedig Szegeden lakik. Fél 6—6 órakor már kint van. Aki keresi, az iro­dában nemigen találja meg. Kint jár a földéken. hogy tekintetével, vizsgálódó sze­zíti a két kormány megálla­^L^L^cLfefS ^ termett csak 38 ki- mévei táplálja az egész ha­galmi megállapodás érvényét Wt, a többit elvitte a fagy. tárt. 5 évre terjesztik ki. (MTI) Nyomban többfelé hívták Lődi Ferenc r Uj tanulmányi és vizsgaszabályzat a felsőoktatási intézményekben j A művelődésügyi miniszter merteti a vizsgák célját, faj­rendelkezést adott ki a felső- táit, a vizsgára bocsátás fel­oktatási intézmények tanul- tételeit, tájékoztat az értéke­mányi és vizsga-, valamint a lésről, az államvizsgáról, hallgatók fegyelmi szabályza- Egyebek közt kimondja, hogy tárói. az a hallgató, aki az állam­A tanulmányi szabályzat irizsga minden tárgyából je­magában foglalja a tanulmá- les érdemjegyet szerzett, nyi idővel, a beiratkozással, szakdolgozata (diplomaterve) más felsőoktatási intézmény- is jeles, továbbá tanulmá­be történő átlépéssel, a hall- nyai során valamennyi szí gatók jogaival és kötelessé- gorlata jeles volt, összes töb geivel kapcsolatos tudnivaló­kat A vizsgaszabályzat is­ilyen azért sem történhet meg, mert a párttag­nak a becsülete tiszteletet parancsoló. Ez ösz­szefügg e pártpolitikát igenlő közvéleménnyel, amelyet milliók alkotnak. Szakmai gyengeséget beleburkolni a párttagságba és úgy érvelni, hogy a kommunisták elveszítik a bizalmat, a bizalom talaját... enyhén szólva is nélkülöz minden realitást, s politikai képtelenség. A cikkben felvetett aggódás, sajnos, nem más, mint megrekedt politikai nézetek kicsapó­dása, amely távol áll mai valóságunktól. Az efféle aggódásoknak nem szerencsés helyt adni lapokban. Más nézőpontból is fölmerülnek „aggódá­sok". Míg az előbbi szerző a „jó szakember túltengésével" szemben méltatlankodik, addig egv másik az ellenkezőjét írja: „Régóta gya­nítom, hogy az élet minden területére zsenik kellenének. Társadalmunk ideálja pedig a kö­zépszerű pozitív hős, az eszményi "végrehajtó-." (Kortárs, 4. sz.: Közös gondjaink.) Igazán saj­nálnám azokat az embereket, akik — egy-egy ilyen írás hatása alá kerülve — egy szomorú napon megszaggatnák ruhájukat, esetleg elbuj­dosnának az erdőkbe, mert az írásos döbbenés folytán meghasonlottak két évtizedes munkás múltjukkal. Hogyne keseredne ez az az ember, akj két évtizede húzza-vonja a szocializmus szekerét, s most azt olvassa magáról, hogy csak középszerű eszményi végrehajtó, ami „közép­szerű" nyelvre fordítva annyit jelent, hogy vég­rehajtja a törvényt, de új törvény alkotására képtelen. E másik szerző szerint zsenik szükségesek az élet minden területére. A termelőszövetkeze­tek élére is. Ez a kívánság önmagában véve nem volna baj, de enyhén szólva annyira naiv, hogy erőteljes önfegyelem árán lehet meg­őrizni a komolyságot ilyen mondat olvasása­kor. Hiszen zsenik ritkán születnek, egy-egy évszázad mutat föl egyet-egyet, miért kíván a riporter minden mezőgazdasági egység élére egy szervező-közgazdász zsenit I GAZ, NEM ZSENIKET igényel a szó va­lódi értelmében. Hozzáértő tanult embe­reket, akik a közgazdaság eme bonyo­lult ágaiban olyan otthonosan járnak-kelnek és produkálnak, mint a legjobban képzett eszter­gályos a maga szakmájában. Ez a követelés jo­gos (kár, hogy nem így írta le), s a választ maga az élet adja: emberek tömegei szakmát tanul­nak, hozzáértést, hogy magasabb fokon szer­vezzék, irányítsák a vezetésükre bízott gazda­sági egységeket. De kik ezek az emberek? Olyan parasztok és munkások, akik évekkel ezelőtt egészen más természetű gondokkal és bajokkal küszködtek, nem szervező-vezető munkakörökben dolgoztak. A riporternek nem fájhat az — meggyőződé­sem, hogy nem is fáj —, ha a fölemelkedett termelőosztályok tagjai vezetőkként lépnek elő. S az is természetes, hogy nem mindenik lesz kitűnő közgazdász-szervező, de a vezetés kivá­lasztódásának ezt a folyamatát nem lehet át­ugrani még „nagy ugrással" sem. Üdvös volna már. ha magasabb fokon, tökéletesebben ve­zetnék a szövetkezeti gazdaságokat ott, ahol döcög ez, a tanácsi szakigazgatásokat is, ahol nehézkesen megy a munka..., de a kritikai megjegyzés akkor lenne jogos, ha valamiféle belenyugvás, lemondás volna tapasztalható kor­mányzati szervekben. A riporter nagyon jól tudja, hogy éppen az ellenkezője folyik orszá­gosan és tömegméretben. E két ellentétes véglet mutatja, hogy akár bálról, akár jobbról szubjektív alapokon néze­getjük dolgainkat, mindenképpen hibás követ­keztetésre jutunk: elszakadunk életünk valósá­gától. Ha elfogadnánk e nézeteket, akkor az egyik esetben el kellene zavarnunk a szak­embereket, a másik esetben pedig azokat, akik termelő parasztokból nőttek fel kiváló és egyre kiválóbb vezetőkké a mezőgazdaságban. Csak­hogy e nézetek nem találnak megértésre és követésre, a párt álláspontja az említett kér­désekben több éves tapasztalat alapján helyes­nek bizonyult. Miért támadnak ilyen nézetek? Sok oka lehet ennek. De a leggyakoribb mégis az, hogy az élet felületén mozgó emberek egy-egy adott életjelenségből messzemenő következtetéseket vonnak le. Előfordul, hogy ezek a következte­tések olyan szomorú képet tárnak elénk, hogy ebben az országban minden rossz, a bajok so­kasodnak és voltaképpen hazánk nem más, mint bajkomplexum. Ilyen szubjektív siránko­zások láttán nem lehet mást tenni, mint aján­lani: érdemesebb magasabb dombra állni és jobban körülnézni, mert akkor könnyebben meg­látható az összefüggő, egészséges kép. Ugyanezt ajánlhatjuk azoknak is, akik séta közben a tömött kirakatok előtt állva azt mond­ják: „Nemsokára beérkezünk Kánaánba." S lel­kendezésük, mindent feldicsérő őszinte hangjuk annyira magával ragadja őket, hogy nem haj­landók semmiféle gondot, problémát észre­venni. A szocializmusban már ma a „terülj asztalkám" társadalmát látják, amelyben nin­csenek gondok, bajok, és nem is kell nagyon törnie magát az embernek azért, hogy több legyen ..., megy ez magától is. Aki felelősséget vállal szavaiért és gondo­lataiért, nem mehet a felszínes tüneteket ál­talánosnak kikiáltó vélemények után, mert ezek hamisak és valótlanok. Függetlenül attól, hogy kik és hol hangoztatják. Komoly emberek csak megalapozott véleményt fogadhatnak el, amely magában foglalja egy-egy kérdés fontosabb összetevőit és összefüggéseit. Sajnos, az uóbbi időben szaporodik a számuk azoknak, akik megalapozatlanul, kellő tárgyismeret hiányá­ban, egyoldalúan mondott szubjektív vélemé­nyüket akarják elfogadtatni igazságos és meg­fellebbezhetetlen tényként I ZEKKEL SZEMBEN az érvelő, tényközlő Eí j vita módszere nélkülözhetetlen. Szóban és írásban egyaránt szükséges eloszlatni e ferde információkból fakadó hamis állításokat s nem lehet szó nélkül hagyni még akkor sem, ha látszatra nevetségesek, naivak, vagy egészen komolytalanok. Nekünk van elvi alapunk, tényünk és érvünk, csak mondjuk el' ott, ahol szükséges. S írjuk is le, ott ahol a helyzet megkívánja. Ez a vita jegyében történik. Érvelőkből és el­lenérvelőkből áll a vitafórum. Ezen a fóru­mon a mi szerepünk igen nagy. Ez vonatkozik valamennyi pártszervezetünkre és párttagunkra, s azokra a párton kívüli milliókra, akik helyes, Józan, reális módon látják és érzékelik a valósá­got. Az a jó, hogy vitatkozunk, ez mutatója an­nak az egészséges közéletnek, amelyben élünk. Az is jó, hogy emberek mindenről mondanak íté­letet és véleményt, de a vélemények helyes ki­formálásában elsősorban a kommunistáknak kell közreműködniük. Azért is jó a vita, mert ezek­ben rendkívül sok hasznos vélemény észrevétel kerül felszínre, segítőszándékú, konstruktív alap­tendenciával, amelyeket mind-mind gyümölcsöz­tetni lehet: az ésszerűt hasznosítani, az éssze­rűtlent elvetni, a tendenciózusan jelentkező véle­ményeket — akár jobboldali, vagy balodali ten­denciák szálán futnak — elutasítani. Nem isteni kinyilatkoztatással, hanem érvelő, tényközlő mó­don. K ÖZÉLETÜNK demokratizmusa tovább erő­södik, a vita szélesebb, tömegesebb mé­retű lesz — ez egészséges életünk egyik fokmérője. Valamennyien hazánk, népünk boldo­gulásának érdekében vitatkozunk. Akik eleve hamis szándékkal vitatkoznak, nagyon hamar alul maradnak. bi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, osztályzatai között pedig nincs közepesnél alacso­nyabb, — kitüntetéses okle­velet kap. A szabályzat az utóvizsgák­kal kapcsolatban kimondja, hogy az elégtelen vizsgák pótlására — két, illetve há­rom tárgyból — tárgyanként két alkalommal tehetnek a hallgatók utóvizsgát. Tanul­mányaik ideje alatt a hallga­tók egyszer ismételhetnek félévet, ezenkívül a nappali tagozaton egyszer, az esti és levelező tagozaton pedig két­szer engedélyezhetnek ré­szükre — elmaradt -tanulmá­nyaik pótlására — évkiha­gyást. A szabályzat szerint a fe­gyelmi vétséget elkövető hallgatók büntetése — az el­járás lefolytatása után — le­het: megintés, megróvás, szi­gorú megrovás végső figyel­meztetéssel, eltiltás a tanul­mányok folytatásától két vagy négy félévre, kizárás a felsőoktatási intézményből, kizárás valamennyi felsőok­tatási intézményből. A fe­gyelmi büntetés — kivéve a valamennyi felsőoktatási in­tézményből történt kizárás — ellen a hallgatók fellebbez­hetnek. A miniszteri rendelkezés szeptember 1-én lép életbe, s hatálya kiterjed valamennyi egyetem, egyetemi jellegű fő­iskola, főiskola, felsőfokú technikum, felsőfokú szakis­kola és felsőfokú intézet nap­pali, esti és levelező tagoza­tára. A vizsgarendszabályzat a művészeti főiskolákat nem érinti. (MTI) '^aap, 1964. május 17. DEL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom