Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

i x 1962. január elseje 5ta dolgoznak együtt. Ha azt mondjuk ró­luk, hogy szocialista brigád, ez csak rész­ben fedi a valóságot. Ügy élnek együtt mint egy nagy csa­lád. 11 testvér, 11 nő. Székhelyük a Szé­chenyi Tejivó. A csa­lád neve "Zója szo­cialista brigád*. S hogy a megtisz­telő címre rászolgál­tak, mi sem bizb­iiyítja jobban, mint az, hogy a panasz­könyvbe három éve csak dicséreteket ír­nak a vendégek, s még nem fordult elő leltárhiány. A tervet mindig 100 százalé­kon felül teljesítik. — Persze, nem ment mindig olyan simán a dolog, mint most — mosolyodik el a brigád vezetője, Lakatos Istvánné. — Vannak olyan tagja­ink is, akiket más üz­Virágot „lójáéinak99 ide, mint rossz mun­kaerőt. Itt bebizonyi­tották, hogy nem igaz. Csak — egy ki­csit elgondolkozik — bízni kell az embe­rekben ... — Én is itt lettem ember. Itt, ebben a kollektívában érez­tem hosszú idő után újra azt, hogy szük­ség van rám — me­séli Molnár Istvánné. — Családi gondjaim voltak. Máshol nem törődtek velem, de itt támogattak, segí­tettek. Először egymás há­tamögött panaszkod­tak a vezetőnőnek. "Nem tisztítja le a pultot*, a "tányérok mosatlanok voltak*. Most már csak mo­solyognak rajta, és évődve mutogat­nak egymásra, ami­— Te is. — Te is. — Ha esetleg va­lamelyik elfelejt va­siét. Akkor soron kí­vül kiszolgáljuk, ter­mészetesen az előtte várakozó vendégek engedelmével. — Mit csinálnak szabad idejükben? — Moziba, színház­lamit, ami ritkán ba járunk. Együtt, fordul elo - nem is Idős néni lép az tudok róla, elintezik üzletbe, egyik kezét egymás között — mondja a vezetőnő. — Nem félnek a munkától. Gyakran látják a vendégek a konyhaszemélyze­tet a presszógép mel­a hátamögött tartja, s csak fél kézzel szedi elő a pénztár­cáját. — Egy teát és egy kalácsot kérek. — Tessék várni, SlaltVofLmr.PPen megmriegaem, 'mert — Segítünk egy­másnak, ez termé­szetes — szól köz­be ismét Molnár Ist­vánné. már nem olyan forró, ahogy szeretni tetszik — mondja a kiszolgálónő. A néni egy csokor letekből úgy küldtek kor szóba kerül. S már elfelejtet- vörösrózsát húz elő ték, hogy három éve a háta mögül, s át­ez nem is volt nyújtja a kiszolgáló­olyan természetes. nőnek. — Hogyan birkóz- — Virágot Zójáék­nak meg a zsörtölődő nak — aztán még vendégekkel? hozzáteszi: — A ked­— Aki ide jár, nem vességükért... zsörtölődikj esetleg k. A. A szabálysértés — pénz Felesleges számla kétévi összege 200 ezer forint haszon nélkül Hat hónapon át így nesedik. Az előzetes kalkte a deszka a szabad- láció szerint ezzel a mód­Á szabály — szabály, a szabálysértés — pénz. Sen­mindenki, ha több tisztelet­tel él a társadalmi együtt­ki se higgye azonban, hogy élés szabályai, mások jogai az államnak valami kedves iránt jövedelem, amit polgáraitól különböző hanyagságokért kötelességmulasztásért gon­datlanságból eredő kártevés­ért, kisebb közösség-ellenes vétségekért "bevasal'. Öröm­mel lemondana erről, mert ellenértéke csupa-csupa fe­gyelmezett, kötelességtudó, a szabályokat és rendelete­ket maximálisan tiszteletben tartó állampolgár lenne. Kél év - kétezer ügy Minthogy azonban még nem egyforma öntudattal és fegyelemmel élünk, Szege4 den egy-egy napra körülbe­lül három felfedezett sza­bálysértés esik. Az utóbbi két esztendő statisztikája szerint 1622, illetve 1707 fel­jelentés alapján 1079, illetve 884 esetben kellett bizonyos szegedi lakosokat pénzbün­tetéssel figyelmeztetni a tár­sadalmi tulajdon becsületé­re, a közegészségügyi szá­ll tipikusabb esetek Érdekes böngészni a szá­mok között, hogy lássuk, a szabálysértés milyen típusai fordulnak elő gyakrabban. Az alábbi két év mérlegén a társadalmi tulajdon rová­sára elkövetett szabálysér­tések képviselnek legna­gyobb számot Tavaly 309, azelőtt 181 esettel "Vezetett* ez a minősítés. Utána a köz­egészségügyi, köztisztasági szabályok megsértése követ­kezik 77, illetve 164 rend­ben. Sok embert kaptak sza­bálytalan vagy orvhalásza­ton, a honvédelmi és légol­talmi kötelességek elmulasz­tásán (a két év átlagában kb. 60—60). Negyvenkilenc kája alkalmat ad bizonyos összehasonlításokra is — jól­lehet a számszerű változá­sokat nem foghatjuk fel ten­denciaként. Egyik évről a másikra majdnem megkét­szereződött a társdalmi tu­lajdon elleni s ezzel együtt az iparban történt szabály­sértések száma, ugyanakkor jó felére csökkent a köz­egészségügyi, köztisztasági mulasztások, vétkek aránya. A fokozott ellenőrzés miatt kevesebb volt tavaly az élel­miszerhamisítás, mint az­előtt, ue megugrott a vásár­lók megkárosításának sta­tisztikai oszlopa. A számok összessége azt "magyarázza*, hogy együt­tesen kevesebb volt á" Sza­bálysértés tavaly, mint 1962­ben, s így a kirótt bünteté­sek összege is csökkent. Bár­csak így lenne az idén is! szabálysértési előadók pénz­büntetést vásárlók megká­rosításáért, s 41 szülőt bün­tettek meg, mert gyermeke | iskolalátogatási kötelességét báíyok vagy" a házirend be- semmibe vette. A házirend esetben szabtak ki tavaly a Bárcsak lemondhatnánk már a pénzzel fegyelmezés, rend­reutasítás eszközéről! Sz. S. L Egy műveletből kettő lett, kalap. egy bér helyett két bért fi- szárad _ zettek ki. Vajon hol itt a ban. Amikor letelik a hat szerrel jelentős mennyiségű gazdaságosság? És mind- hónap, s elérte a fa a 30 fát menthettek volna meg ezért 12 ezer forintot adott százalékos kritikus nedves- a népgazdaságnak, ki a vállalat a két újítónak, ségtartalmat. kocsikra rak- — Elméletileg, műszakilag Pedig az újítás nem véltbe, ják, s viszik a besslerbe, a jó a megoldás, csak éppen Amikor közöltük az igazga- mesterséges szárítóba. a gyakorlatban nem valósít­tóval körülményeit, kiadta A máglyatető védi a desz- ható meg a mi körülménye­az utasítást a régi technoló- kahalmot az időjárás vi- ink között — mondja a fó­gia visszaállítására. szontagságaitól. Ezért a te- mérnök. A levélrészletet a Fale- tőnek használt lapok meg- Az előkalkulációban szá­mezgyár egyik dolgozója ír- rongálódnak, eldeformálód- moltak a máglyatető több­ta. Az írást, amely alá be- nak, meggörbülnék. Ez nép- szőri megmozgatásának bér­csülettel odaírta nevét és gazdaságunknak kér, mivel különbözetével, s így nem lakcímét, panaszos levélnek ezek a bútorlapgyártáshoz ez a többletmunka okozta* nevezzük. Tekinthetjük azon- már nem használhatók fel. hogy visszatértek a régi tech­ban inkább felszólalásnak nológiára. A megmentésre közügyben, mivel az eset, Az új technológia szánt tetőlapok kis halmok­amelyről beszámol soraiban, l ban hevertek a deszkatér nem egyedülálló. területén, de hogy méretra c , ... . . , így csinálták ezt régen, és fajtára megegyező nyers­Sok ujitas — sok haszon mivel nem volt más me,,_ máglyaba kerülhessenek ar­,,, , .... ... „ ra kiszámíthatatlan ideig Az újítási irodák asztalain oldás es rövid két hónap teUett vo]na várakozniuk, magasra emelkednek a pa- megszakítás után ilyen a pírhalmok, s szinte minden természetes deszkaszárítás A szakemberek gondja darabjuk ötletet, elképzelést, __ . . , . javaslatot rejt magában. Van mal technológiája i®. Az újítást két hónapig al­közöttük értékes, de akad — Az újítás lényege az kalmazták körülbelüL Nem olyan is, amely megvalósít- volt, hogy megmentsük eze- számították még ki, mennyi hatatlan. Az újítási felelős, ket a tetőnek használt desz- hasznot hozott ez idő alatt* - -ondja Szabó csak egy dolog vált nyíl­az elképzeléseket, ki válasz- Lajos, a falemezgyár fő mér- vánvalóvá: a módszer itt tani és megállapítani, me- nöke. — Ketten adták be nem jó. vissza kell térni a lyek érettek a megvalósí- elképzelésüket, amelyet el- régi technológiára. "Tsok újítás sok hasznot *nak találtunk. ® A három újító - a paca­hozott már a népgazdaság- így műszaki kivitelezésével szos levél írója szamukban nak. Mert válóban sok újí- egy technológusunkat bíztuk tévedett — felvette elgon­tást nyújtanák be nap mint meg /^z ő neve később oda dolásáért a honoráriumot. A nap, bizonyságául annak, került két elméleti újítóé vállalat meg kidobta azösz­hogy egyre többen értik ki­válóan munkájukat, s teljes melle. szeget az ablakon. Ki fizeti felelősséggel igyekeznek A műszakilag már kidől- meg most már az újítási munkamódszerben. techno- gozott újítás nagy vonalak- díjat?! Hiszen maga az újí­16fbmunSmni -Vé- a következő: telezzük, hogy nem önzés­tás valószínűleg nem fedezi A mesterséges szárítóba még az eddigi kiadásokat bői és irigységből —, de ár- hordott máglyák tetejét fél- 6em, gus szemmel figyelik, ho- retették, s amikor a fafaj- Ki fizeti meg ezt fe a ha­SazhaS az' úf^Sdszír! & méretnek kárbaveszett újítási Az esetleges kezdeti húzódó- lel0 új máglyát raktak, eze- díjak összegét? Gondolom, a zások után pedig a jó újítás ket a deszkalapokat a nyer- s2akemberek, az újítási fe­minden esetben sikert arat. sek közé helyezték. Az el- lelősök gondja kihámozni* képzelés szerint a nyers fa- felülvizsgálni a benyújtott anyag között a meggörbült elképzeléseket. A falemezgyár deszkaterén tetőnek használt lap kiegye- M. É. hatalmas halmokba rakva szárad a felfűrészelt fűz- és nyárfadeszka. Egy máglyába lehetőleg azonos fajtájú és hosszúságú deszkákat he­lyeznek el. A máglyákba ra­kott lapokat ezután leborít­ják, lefedik az úgynevezett máglyatetővél, ami nem más, mint e célra használt desz­A régi módszer megsértéséért 1963-ban 48­an, élelmiszerhamisításért 17-en, árdrágításért ketten fizettek. n számok „magyarázata" A szabálysértések jellege nem árulkodik arról, hogy kik és hol követték eL Leg­több szabálysértés az ipar­ban és a közlekedésben tör­tént — 1963-ban számsze­rint 434. Kilencvennégy eset­ben értelmiségi, 80 esetben nyugdíjas, 54 esetben mező­meggondoljuk, mégis kidor gazdasagi dolgozókat ma­tartására, a vásárlók megká­rosításának tilalmára, a gyermekek iskoláztatásának kötelességére és így tovább. Vagyis összesen 1963 sza­bálysértőt bírságoltak meg, együttesen több mint 200 ezer forintra. A summa nem nagy, ha átlagosan elosztjuk, ügyen­ként alig több száz forint­nál. Nem növelné sokkal az a harminc büntetés sem, melyet pénzről elzárásra kellett átváltoztatni. Ha jól bott pénz. Ettől a kiadástól megmenekülhetett volna rasztaltak el. A két esztendő sta tiszti­Csalót, verekedőt ítélt el a bíróság A szegedi járásbíróság dr. szerelvonó kezelésre. Azíté­Lippav László tanácsa há- let nem jogeros. rom bűnügyben hozott ité- Négyrendbeli folytatóla­letet Miklós Péter 40 éves, gosan elkövetett erőszakos Tápé Tisza sor 21. szám természetelleni fajtalanság alatti' lakos, töbszörösen és folytatólagos megrontás büntetett előéletű, csalás mi- miatt a birosag egy ev es att állt a bíróság előtt, négyhónapi szabadságvesz­Munkahelyét gyakran vál­toztatta, utoljára 1963 de­cemberében a vasöntödét önkényesen hagyta el. Ettől kezdve nem dolgozott, a mindenapi italra valót csa­lás útján teremtette elő. Nem létező tüzelőjét, szal­máját, sertését kínálta el­adásra s ügyfeleitől előle­get vett fel. Tizenegy embertől mintegy ötezer forintot csalt ki. A pénz nagyrészét italra for­dította. A bíróság hatrend­beli folytatólagosan vissza­esőként elkövetett csalás, ötrendbeli csalással elköve­tésre ítélte Mezei László, Szeged, Széchenyi tér 8. szám alatti lakost. Az ítélet jogerős. Súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek a sze­gedi járásbíróság Borbély István, Szeged, Gép utca 3. szám alatti lakost, a 10-es AKÖV rakodómunkását. Január 21-én a Takaréktár utcai Halászcsárdában Csur­gó József szerelőtől 100 forintot kért kölcsön. Csur­gó átadta a pénzt, majd meggondolva, viszakérte. Borbély István nem adta vissza, hanem leütötte Csur­tett tulajdon elleni bűntett gd Józsefet, aki súlyos sérti­és közveszélyes munkake­rülés miatt két év és tízhó­napi szabadságvesztésre ítél­te, valamint négy évre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sától. Egyben kötelezte a bíróság Miklós Pétert kény­lést szenvedett. A bíróság 10 hónapi szabadságvesztés­re ítélte a verekedőt és két évre tiltotta el a köz­ügyek gyakorlásátóL Az Íté­let jogerős. Képzőmű veszeti kiállítás Rúzsán Érdekes kiállítás nyílt Ru- Nem első esetben szere­zsán: Major István a Képző- pel nyilvánosság előtt Major művészeti Alap által zsűri- István. Több közös tárlaton zett mintegy 30 képét állí- vett már részt, többek között totta ki a pártházban. Vácott, Nagymaroson a Du­A képek még a laikus szá- na-kanyar festőinek tárla­mára is könnyen két cso- tán, Budapesten egy peda­portra választhatók. Az egyik gógus képkiállításon. Kissé csoportot azok alkotják, ame- merész igénytelenségnek hat lyeket a művész előző mun- talán tőle, hogy Rúzsán, eb­kahelyén, Nagymaroson al- ben a kis községben rende­kotott. Ezek zömmel a Duna- zett képkiállítást. A környék kanyart és környékét ábrá- lakosai azonban nem hálát­zolják. Nagyrészt olaj és lanok. Nagy érdeklődést ta­tojástempera képek, melye- núsítanak a kiállítás iránt, ken érzik a müncheni festő- amely tanulságosnak bizo­iskola — ahol Major is sze- nyúl mind a látogatók, mind rezte képzettségét —, szín- a művész 6zámára. szeretete. A Nagymarosi ősz cimű képe érdemel ezek kö­zül említést, amely némi Cezanne-hatásra enged kö­vetkeztetni. Ezekkel a kicsit tanulmány ízű képekkel szemben az Al­földet ábrázoló képei már azt sejtetik, hogy a művész itt a Szeged környéki tájon találta meg művészetének tárgyát, s a pasztellben azt a technikát is, amellyel leg­inkább ki tudja fejezni ma­gát. A lágyabb tónusú al­földi képei közül talán leg­jobban sikerült az Este. Egy tanya téli esten. Ablakából kiviláglik a lámpa fénye. A téli est hideg-ridegségét ál­lítja itt szembe a családi otthon ablakán kiszűrődő lámpafény melegségével. Árokpart című képe a sem­lyékesek szélén viruló al­földi füzesek csendes idilljét ábrázolja. Igazi alsótanyai ízű képe a Szántás, amely­ben talán leginkább eltalál­ta azt az egyedi tónust, amely a sivóhomokcs alsó­tanyai föld legfőbb jellem­zője. Egy kis romantika ér­ződik a Felhős égbolt című képén. Böhm József Május 15-től húsz fűszerüzlet lesz nyitva vasárnap A szegedi városi tanács 56-os önkiszolgáló (József végrenaj io DizottsaganaK ha- Attila sug. 62.), az5S-as(Föld­tározata alapján a kereske- műves utca 1.). Továbbá a flelmi osztály május 15-tól vasárnaponként rendszeresen móaosítja az üzletek vasar- nyitvatartó üzletek, a 8-as napi nyitvatartását. Eszerint önkiszolgáló (Széchenyi tér május 15. és szeptember 15. 6.) reggel 7-től 10 óráig, a között Szegeden 20 tejet áru- 29-es önkiszolgáló (Marx tér Sító üzlet van nyitóvá vasár- 4.), a 62-es önkiszolgáló (Szil­naponként és természetesen léri sugárút 32.), a 66-os a tejen kívül egyéb élelmi- (Marx tér) reggel 6-tól 9 szert is árusítanak. óráig és a Szent István téri Az Élelmiszerkiskereske- 123-as számú pavilon 6 órá­delmi Vállalat árudái közül tói 10 óráig lesz nyitva. reggel 7 órától 9 óráig az A Szeged- és Vidéke l-es (Petőfi Sándor sugárút Körzeti Földmű vesszövet­65.), a 12-es (Kossuth Lajos kezet üzletei közül sugárút 71.), a 17-es (Vedres a következők tartanak utca 11.), a 24-es (Csongrádi nyitva vasárnaponként 7-től sugárút 36.), a 31-es önkiszol- 9 óráig: l-es vegyesbolt (Pe­gáló (Kölcsey utca 5.), a 32-es tőfitelep, I. utca 106.), 2-es (Kálvária sor 2.), a 46-os ön- vegyesbolt (Mihálytelek, Fel­kiszoleáló (Petőfitelen XT-es EZabadulás utca 52.), 10-es Kiszoigaio (Petofitelep Xl-es vegyes (Közép fasor 50.), 37-es utca 703.), az 53-as ónkiszol- tejbolt (Szent István tér), 38­gáló (Április 4. útja 67.), az as tejbolt (Párizsi körút). A hal-göngyölegtől az absztrakt szatyorig A tápéi gyékényesek új cikkei Á hírneves tápéi gyékény- rokat, amelyeket liszt-űri 6zövők egyre korszerűbb cik- mértékként is használtak, kek készítésére térnek át. Mindezeket a helybeli há­Több mint fél évezreden ke- riiparl szövetkezet vezetői resztül, egészen a legutóbbi állapították meg, könyvtá­időkig szinte semmit nem rakban, levéltárakban ku­változott cikkeik formája. tátva, annak reményében* Az első nagy változás kö- hogy az ősi mesterség doku. rülbelül a XV. században meritumait, eszközeit a szü­következett be a tápéi gyé- letőfélben levő tápéi falu­kényszovésben. Annak ide- múzeumban az utókorra jén még a halászat volt az hagyhatják, egyik fő foglalkozás. A sózott Az évszázados, hagyomá­halat gyékény göngyölegben nyoa formák között azonban szállították Aradra, Temes- Tápén is útat tör magának várra, s még Fiúméba is. Az a mai kor ízlése. A régi tí­ottani kereskedőknek annyi- pusú szatyrok mellett már ra megtetszett ez a csoma- ovális, trapé^ legújabban golás, hogy később, már hal pedig valósággal absztrakt nelkul is vásároltak ilyen formájú kézitáskákat is ké­gongyoleget. így alakult ön- szítenek a hazai és külföldi álló mesterséggé a gyékény- vásárlóknak. Ez utóbbinak szövés, illetve a csomagoló- érdekessége, hogy szinte vé­eszköz, majd a szatyorkészí- ]etlenül sikerült a szabályta­tés. Évszázadokig készítették SíakTt^Tv^ *£ az úgynevezett molnárszaty- lett nagy sikere. —— A legtöbb újítást most a strandcikkek készítésénél vezették be. Már bevezették a "Napfény- nevű gyékény­heverők szövését, amelyek néhány mozdulattal füles strandtáskává csukhatók ösz­sze. Üjfajta. pántos strand­papucsok készítését is meg­kezdték, ezekből rövidesen 15 000 párat adnak át a ke­reskedelemnek. Nyugat-Né­metországba 38 000, strand­fülkévé alakítható gyékény­szövetet, Angliába pedig 8000 modernvonalú strandtáskát szállítanak. Dobó Balázs A Szegedi Szabadteri Játé­kok Igazgatósága szerző­déssel alkalmaz asztalosokat meghatározott időre, mel­lékfoglalkozásban ls. Je­lentkezés az igazgatóságon* Klauzál tér J. sz. alatt, K. 282 .Vasárnap, 1964. május 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom