Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

ZENEI NAPTAR Levelek és emberek Lakáskezelési „receptkönyv" Orgona hangverseny a Dómban Albérlő és főbérlő * A „kéregető" * Egy házeladás következményei Kedden este 1200 főnyi közönség előtt Gábriel Verschraegen, a Brüsszelben élő európai hírű orgonista adott hangversenyt a Fogadalmi templomban. Műsora, amelyben klasszikus, romantikus és modern szerzők müvei egyaránt szerepeltek, mintegy áttekintést adott arról, hogy milyen szellemben, stílusban írták műveiket a különböző korok zeneszerzői orgonára, mit akartak kifejezni ezzel a hangszerrel. Ha ez a műsor — a dolog lényege és természete szerint — vázlatos és zenetörténeti szempontból hiányos is volt, egyszerű ízelítőnél mégiscsak többet nyújtott, s az összeállításból következő erőteljes kontrasztjai miatt is nagy hatásúvá vált. Verschraegen modern orgonista. Játékától távol áll az olcsó hatások keresése, tudja, hogy az orgona letéved a helyes útról, ha zenekari színek utánzásába kezd. Ilyesminek nyoma sem volt előadásában, noha — helyesen — erőteljesen kiemelte az ellentéteket, azokat a szinte rikító szembeállításokat, amelyek Bachtól egészen napjainkig az orgona megszólaltatásának lényegéhez tartoznak. Játékában ebben a szellemben hallottuk Bach műveit, Frank korálíantáziáját, Jongen és Alain műveit A koncerten Verschraegen. mint zeneszerző is bemutatkozott. H-moll toccatája a hagyományokhoz ragaszkodó és azokat jól felhasználó művészt mutatta be. Szegedi hangversenye után Verschraegen Budapesten lép fel, majd Prágaba utazik. A koncerten Liszt 23. zsoltárának előadásával nagy hatással működött közre Werner Mária. Szép énekhangja, drámai erejű előadása méltán váltott ki elismerést. Orgonán Pécsi Sebestyén, ismert művészünk kísérte. I(égéi éri a Ságvári Endre kulturális szemle A KISZ városi bizottsága által rendezett Ságvári Endre kulturális szemle tegnap este az egyetem aulájában tartott hangversennyel ért véget. Hat szegedi műkedvelő énekkar mutatta be tudását A Juhász Gyula Műve-1 lődési Otthon Bartók Kórusa és a DÁV Erkel Ferenc Kórusa Kertész Lajos, az ÉDOSZ kamarakórusa Waldmann József, a MÁV Hazánk munkáskórusa Erdős János, a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa dr. Mihálka György és a Szegedi Szövetkezeti Bizottság Énekkara Várady Zoltán vezénylésével szerepelt. A közönség több érdekes produkciót hallhatott. Különösen szép élményt nyújtott a MÁV Hazánk munkáskórusa. Vegyeskarának teljesítményét arany fokozatra értékelte a zsűri, amelynek tárgyilagosságához már csak azért éem férhet kétség, mert többségében nem helybeliekből állt: Hegyi József, pécsi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője és Agócsi László, a pécsi zeneiskola igazgatója mellett csak egy helybeli, a szegedi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője, Kardos Pál vett részt benne. Ugyancsak arany fokozatra találták ércjemesnek a MÁV férfikarát, valamint a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusának vegyeskarát is. Ezüst fokozatot a Szegedi Szövetkezeti Bizottság Énekkara, a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusának női kara,, az ÉDOSZ kamarakórusa — melynek stílusos, finom énekét csak a női kar halványította —, valamint a DÁV Erkel Ferenc Kórusa ért el. Itt az indokolatlan nehézségeket tartalmazó Szelényi művel való birkózást értékelték, melyben egyébként többszólóénekes — Jobba Éva és Gabriella, továbbá Farkas Andrásné — szerepelt A Juhász Gyula Művelődési Otthon Bartók Kórusa bronz fokozatot kapott, hibájául a női kar csúszkáló* énekét rótták tel. Emellett a népművelő mítnka elismerésére ok levéllel jutalmazták. A zsűri igényesebb, változatosabb müvek betanulását javasolta a szegedi énekkaroknak. Az arany fokozatra érdemesítettek tovább jutnak a szolnoki országos kategorizáló versenyre. „Mint albérlő kerültem a Csongrádi sugárút 22. számú ház első emeleti lakásának főbérlőjéhez — hajadonként. A szobában laktam 1961. szeptember 17-e óta. Később, 1962. augusztus 28-án a főbérlő elköltözött Budapestre családjához, teljes ingóságaival. Előbb azonban adott egy nyilatkozatot, miszerint főbérletl igényjogosultságra, illetve lakáshivatali igénylésre felhatalmaz. mivel ők már úgysem jönnék vissza Szegedre. Én akkor már menyasszony voltam. közben férjhez is mentem és a lakást igényeltem a meghatalmazás birtokában. Ekkor viszont lejött a főbérlő Szegedre és elcserélte a lakásét. Az új főbérlő kipakolta a szobából az összes holminkat, férjemmel és öthetes piciny fiammal a konyhába kerültünk ... Nyugalmunk nincs, a főbérlőék a konyhában főznek, mosogatnak. ebédelnek, vacsoráznak. Lehetetlen állapot...« Szóval SOS. vagyis segítsen a Dél-Magyarország. Tisztázzuk először a kérdés fő mozzanatát, vagyis hogy az albérlő nem igényelhet: a főbérlő lakását — erre rendelkezés van. A főbérlő elcserélte a lakását — ezt megteheti. Igen ám, de eredetileg egy albérlője volt és most már hárman laktak — más lakásában! Az új főbérlő — mivel jelenlegi szobája mégiscsak nagyobb a korábbinál — vállalta a cserével járó közösködést, de ebből persze bírósági tárgyalások sora következett. Az albérlő fellépett az igényével. a főbérlő a jogaival és mo6t sokan azt gondolhatják, hogy mindennap egymás haján búcsúznak. De nem. A szegedi kenderfonógyárban dolgoznak. És együtt laknak. A főbérlő felesége már többször segített a kicsiny gyermek fürdetésénél, szóval igyekeznek megértők lenni, de persze azért a hangulat eléggé feszült. Mindenesetre. számolva a fennálló reális helyzettel, nem a veszekedést, hanem ebből az áldatlan állapotból való kiutat keresik. Ezt tanácsoljuk mi is minden hasonló körülmények között levőnek. Érdekes esetet vetettek fel Zentai Gézáné, Koncz Jánosné ós Fábián Eszter hód- jó eladás volt :100 ezer fomezővásarhelyi lakosok. Sze- rint, még maiad egy kis lageden jártak a múlt hónap- kás, plusz egy szoba bútorban és a Virág Cukrászdá- raktárnak, s ráadásul közÓ6 ban — mint írják: „egyszer konyhahasználat, csak megállt asztalunknal Szerencsére Zsurkán Jóegy erőteljes, munkaképes, 7xSef nem annyira elesett rosszul öltözött ember és ember hogy ne tudna crkéregetett. Mi felháborodva vényt' szerezni a számára elutasítottuk és megkérdez- kedvező szerződésben tük a felszolgálót, miért tű A Lakóépülettervező Vállalat mérnökei összeállították a korszerű lekósok kezelésének első hazai „receptkönyvét", a lakáshasználati útmutatót. Régi mulasztást pótolnak az új könyvvel. így mar nemcsak a néhányezer forintos mosógépnek, televíziónak és más háztartási berendezésnek, hanem magúnak a soktízezer forintos vafog- gyontárgyat jelentő modern lakásnak a kezeléséhez is , u laltaknak Szűcséknek pedig : " n, rik el hogy ilyen ember , szakszerű tanacsot kapnak a kompromittálja a cukrász- viselniük kell azt, amit vál- lakók ebben az útmutatóban. dát és a vendégeket. Azt vá- laltak. Egyébként mi jogon Az idén az ÉM vállalatoktól laszolta: „Ezt mindenki tud- avatkozhatnánk mi bele az átvett új lakások bérlői vagy ja, még a rendőrség is". Ak- - 1Tlagánüevükbe? ' tulajdonosai már valameny l/viOTlllr Cl kiéixiésl Markovits Tibor Beszélgetés a vasöntödében Az üzemek helyi anyagmozgatásának korszerűsítéséről meglehetősen sok szó esik mostanában. Érdemes is beszélni róla, mivel nemigen található olyan gyár Szegeden sem, ahol ne volna szükség rá. Az Öntödei Vállalat üzemében éppen a napokban vettek használatba a dolgozók két görgősort. Az a kérdés, mint vélekednek róla? Négy darab: 900 kilogram Két formázónak a munkáját érinti közelebbről az új berendezés, Martonosi Mihályét és Domonkos Pálét. — Négy év óta dolgozom a mostani gyártmánnyal — mondja Martonosi Mihály —, gondolhatja, ismerem jól, milyen erőkifejtés kell hozzá. Naponta 38—44 formaszekrényt csinálok, s eddig 10—12 méteres távolságra kellett elvinni őket öntésre. — Most már nem kell a nehéz szekrénnyel „szaladni— mondja a másik munkás, Domonkos Pál. — A görgősor jól működik, egyszerre négy szekrényt is el lehet tolni rajta, pedig a súlyuk van vagy 900 kilogramm. Javasolják az újat Gyakran azt tartják, hogy az emberek idegenkednek az újtól. Ez a két formázómunkás nemhogy idegenkedne, de javasolja. — Szerintem a két görgősor közé még egy harmadik is elkelne — vélekedik Martonosi —, az üres szekrények részére. Akkor azokat sem kellene cipelni. — S a mag szállítására egy kis daru lenne a legalkalmasabb. A szekrénybe kerülő magot ugyan nem kell ólyan messzire vinni, mint kellett a teli szekrényeket. csakhogy a 41 kiló súlyt félkézzel tesszük a helyére. Kétszeresen húzza az izmot. Reméljük, a jó kezdetnek, amit a két görgősor jelez, a daru lesz a folytatása. Cél a könnyítés volt — A két görgősor újdonság a szegedi öntödében, ilyen eddig sohasem volt itt — mondja Arvai László főtechnológus. — A gyártmányfejlesztési terv egyik intézkedése valósult meg általa. Célja a munka megkönnyítése, s csupán egyegy szekrénnyel többet kell majd a formázóknak ezentúl elkészíteniük. — Az úgynevezett UG-szerelvények régi gyártmányai az öntödének, legalább tiz év óta szállítjuk az Egyesült Villamosgépgyár egyik gyáregységének. A görgősor beállításakor áthelyeztük a formázógépeket és a magkészítőt is, s ily módon ésszerűbbé vált az említett szerelvények gyártási folyamata. Ami a daru felszerelését illeti, szintén szerepel a műszaki fejlesztési tervIkét új görgősorról két régi formázóval ben, és szeretnénk is mielőbb beszerezni. Nem „világrengető" dolog történt az öntödei Vállalat szegedi gyáregységében azzal, hogy üzembe helyezték a két görgősort. De Martonosi Mihály és Domonkos Pál a megmondhatója, hogy ilyen egyszerű módszerrel, aránylag olcsón is érdemes a célnak megfelelőbbé tenni a helyi anyagmozgatást. F. K. kor feltesszük a mint a vásárhelyi nőbizottsag tagjai: miért engedik meg az ilyesmit, amikor mindenki számára van munkalehetőség? !" Hát igen, valóban így történt a dolog, csakhogy ez nem rendszeres. Az ilyen „kéregetők" — munkakerülők vagy valamilyen elmefogyatékosságban szenvedők. Semmiesetre sincs engedélyük. Bárhol megjelenhetnek és ha a helyiségben levők el akarják kerülni a botrányt, megvárják, amíg „simán« eltávoznak. Elítéljük és részben sajnáljuk őket. azt viszont ma máimindenki tudja, hogy ez ritka jelenség a városban. Mindenesetre abban igazuk van a levélíróknak, jobb idejében felszólítani őket a távozásra, esetleg a becsületes munkavállalásra. Megint csak idézünk az egyik panaszos levélből: „A Szappanos utca 5/a számú ingatlanom eladása nagy ölelgetóeek és csókolódzások között jött létre. Szűcs István és neje. a vevők, mindent ígértek, hogy ők tisztelik az öregeket,.. Később megígérték, hogy használhatjuk az ő butángáz-tűzhelyüket, de ezt a megállapodást sem tartották be.. Most már a veszekedésig jutottunk ... 90 százalékos a látásom csökkenése, már 80 éves vagyok, kérem ügyemet kivizsgálni...« És még egyéb részletekről is írt, amelyek a rossz viszonyt tükrözi. Többszöri látogatás után találtam csak otthon az egyik és a másik felet. Csak a tényeket tárom fel: Zsurkán József, a régi tulajdonos 100 ezer forintért adta el két szobából és mellékhelyiségekből álló házát még 1958-ban. olyan feltételekkel, hogy az egyik szobát továbbra is ő használja — bútorát tartja benne — és az udvari épületben — kicsi szoba-konyha — húzódott meg feleségével. Tehát az új tulajdonos szobáján átjárnak és ugyanakkor Szűcsök már évek óta havonta 1200 forintot fizetnek törlesztésként a házért. Ez nyien megkapják ezt a hasznos „receptkönyvet". Négyezer pajtás, kétezer kisdobos MEGKEZDT ÉK A GYERMEKNAP E L O K ESZÜLE TEIT AZ ÜTTÖRÖK Az előző évekhez hasonlóan az idén is megrendezik az Üttörő Szövetség Szeged városi bizottsága az úttörőszervezetek szemléjét. A szemlét a gyereknapon, az úttörőszervezet megalakulásának 18. évfordulója alkalmából, május 31-én tartják. Nevezhetnénk talán előzetes gyermeknapnak is e hónap 24-ét. Ezen a vasárnapon a körtöltés mentén húzódó erdőségben nagyszabású számháborút rendeznek. A háborúsdira a mozgosítási, felkészülési parancsokat titkos írással írott expedíciós futárok viszik a csapatokhoz. A gyermeknap programja is változatosnak, színesnek ígérkezik. A délelőtti órákban tartják íz úttörők szemléjét, melyen négyezer pajtás és kétezer kisdobos vesz majd részt. Ünnepi beszédet Nagy Richárd, a KISZ budapesti bizottságának első titkára mond. Megrendezik ezen a napon a mái- hagyományos aszfaltrajzversenyt, mely közben az Uttörőház fúvós- és harmonika zenekara ad térzenét. Délután bonyolítják le a görkorcsolya- és rollarversenyt a Széchenyi téren és a jubileumi úszóversenyt az újszegedi uszodában. Délelőtt és délután bábelőadásokkal, filmvetítésekkel szórakoztatják majd a pajtásokat. Az Üttörő Szövetség Szeged városi bizottsága már megkezdte az előkészületeket. Elkészítették a részletes programot. Egy általános iskola rajzkiállításáról Az általános iskolákban mány is Rzerepel. Az V— kapják a rajzolgatni-festegetni szerető fiúk és lányok az első szakszerű irányítást, VIII. osztályosok már döntően a színes ábrázolású és a jelenségek képpé formáláhogy ne csak ösztöneikre sával kapcsolatos feladatahagyatva, hanem tudatosan kat kapják. Szorgalmuk igazodjanak el a színek-for- eredményeként derűs, vidám mák világában. S a ceruza- koloritú csendéletek és jól val-ecsettel ábrázolni pró- megfigyelt portré-stúdiumok bálgató fiatalok közül itt függenek a falakon. Ezek születik meg az a néhány közül néhányuké, mint Kotehetség is, akik a nyolcadikat befejezve, már elhatávács József, Prehoffer Gábor és Gál Péter képei kirczott szándékkal indulnak magaslanak az átlagból. Különösen Gál rajzai, aki legtehetségesebbként az Iparművészi pályájuk felé. Meg kell vallani, hogy ezekkel a szívvel-lélekkel művészeti Szakközépiskolába rajzolgató-fedtegető gyere- már felvételt nyert. kekkel nemcsak a tárlatlátogató közönség, de mi. Ha tekintetbé vesszük azt, hogy általános iskoláinkban művészeti szakemberek is szakképzett rajztanárok frikeveset foglalkozunk. Ezért nézegettem bizonyos megil. letődöttséggel a minap a ján országszerte nem kielégítő a valóság formáival és színeivel ismerkedő gyerekek Dózsa György általános is- vizuális nevelése, akkor kola kis tanulóinak rajzai- nyilván még inkább tudjuk bél, akvarell-képeiből rende- értékelni azokat az evedmézett házi-kiállítását. Papp nyeket, melyeket a látáskulSándor igazgatóhelyettestől túra, a képigondolkodás temegtudtam, hogy az iskolá- rén egy-egy fehér hollónak ban képzőművészeti szak- beillő általános iskolai képkört alakítottak. Az ő vezetésével itt megtehetik a műzőművészeti szakkör, mint a Dózsa iskoláé elér. Az ízlés vészét iránt érdeklődő nő- nevelésen és a szép megszevendékek kezdeti szárnyprórettctésén kivül, nemcsak a térben való tájékozódás alapvető követelményeit tanulják meg a szakkör-tagok; hanem sokszor, amint a példa is mutatja, társulásukkal kis műhelyeivé válnak a művészeti utánpótlásnak, egy, . , egy itt dolgozgató festő vagy gyakorlatokon kivul, néhány szobrász-tehetség legkorábbi sikeres fej és mozdulattanul- felismerésével. bálgatásaikat. A kiállított munkák között ceruzával vagy vízfestékkel készített geometrikus testeket, mértani idomú edényeket stb. láttam. De a tapasztalati távlattan körébe eső Exportcikkük az olló is Vörös lánggal lobog a tűz és vörösre ízzítja a vasat. Hosszú fogóval szedik ki a lángok közül az anyagot és adják tovább, hogy a fémtest alakot öltsön. Lendül a kalapács, szétfröccsenti a szikrákat. Nagyot dobbant a prés, s alatta formát nyer a tüzes anyag. Ezres tételekben A szerszámkovács kisipari szövetkezet termékei eljutnak csaknem a világ válamennyi tájára. Főként exportra termelnek. Az itt dolgozók keze munkája a külkereskedelmi szerveken keresztül eljut Jugoszláviába, Izraelbe, Dániába, Hollandiába, Belgiumba és csaknem valamennyi demokratikus országba is. Gyártmányaikból ezres, tízezres, százezres tételekben rendelnek. Autóvízpumpa-fogóból 100 ezret, különböző méretű gömbölyű fogókból ebben az évben közel 300 ezret rendelt a külkereskedelem. Cipészráncfogót inkább csak belföldi használatra készítettek. Most már Jugoszlávia és Izrael 2—3 ezres tételben ebből a cikkükből is rendelt. Megérte a fáradságot A belgák tavaly 12 ezer svéd csípőfogóra tartottak igényt. Csak ennyire, mivel drágállották a villamosiparban használt szerszám árát. A szövetkezet olcsóbban nem adhatta, mert sokba került a svéd fogó alapanyaga. Aztán következett egy kis fejtörés —, és az eredmény sem maradt el. A svéd csípőfogó alapanyagát cserélték fel — a minőség szem előtt tartva — s így jelentősen csökkenthették a késztermék árát. Megérte a fáradságot, a fejtörést: ebben az évben mái- 26 ezret kell Belgiumba szállítaniuk. Most új cikkel jelentkezett a szövetkezet a piacon. Lehet, hogy az előző példán buzdultak fel, a fáradság mindenesetre most is kamatozott. fl minta tetszést aratott — Komámasszony, hol az olló? A válasz pedig így hangzik: Szegeden, a szerszámkovács kisipari szövetkezetben. Magyarországon nem találták a gyártáshoz szükséges mintát. Nyugati tájékoztatókat lapozgattak és tanulmányozták a múlt évben. S a negyedik negyedben már a külkereskedelmi szervek rendelkezésére bocsáthatták az első, úgynevezett nagylyukú szabóolló példányokat. A minta tetszést aratott, bizonyítják a megrendelések. Sőt! Annyira megnyerte a külföldi cégek tetszését, hogy megtekintése után a szövetkezet egyéb megbízást is kapott. Fénykép után kellett elkészíteniük a megrendelő ízlése szerint, kívánságának eleget téve, egyéb ollótípusokat is. A harmadik negyedév végéig kell átadniuk az öt különböző fajta ollóból összesen 105 ezer 500 darabot. Eddig három széria gyártását kezdték meg, de készítik már a másik kettőhöz szükséges szerszámokat is. Az első ollószállítmányokat már útnak bocsátották. M. É. Csütörtök, 1964, május 7. DÉL-MAGYARORSZAG 5