Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

Korszerűsödnek az élelmiszerüzletek A következő hónapokban tovább korszerűsödnek a Szegedi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat üzletei. Űj, nagy teljesítményű elektro­mos hűtőszekrényeket és vit­rineket, valamint különféle gépi berendezéseket állíta­nak be folyamatosan. Az év végéig 20 elektromos mák­darálót és 20 ugyancsak szép kivitelű elektromos diódará­lót is felszerelnek a boltok­ba A különféle gépekre az idén mintegy másfél millió forintot fordítanak. Most érkezett négy darab ezerliteres hűtőszekrény és két hűtővitrin. Az egyik hű­tővitrint a József Attila su­gárúti üzletben már működ­tetik, a másik az Arany Já­nos utcai boltba kerül, egy hűtőszekrénnyel együtt. A Rózsa Ferenc sugárúti pe­remboltról is gondoskodnak. Ide egy, az átalakítás alatt lévő ságváritelepi üzletbe pe­dig ahol húst is árusítanak majd, két hűtőszekrényt állí­tanak üzembe. Május 15-én nyit a vásárváros! A legnagyobb budapesti vásár 32 orsxág, 1000 külföldi cég Automata informátorok Dr. Vitéz András, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár igazgatója, szerdán a Ma­gyar Sajtó Házában tájékoz­tatta az újságírókat a má­jus 15-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásár előkészü­leteiről négyzetméternyi szabad te- Olaszország például 2300 Elmondotta, hogy az idei rületen tárják áruikat a lá- négyzetméter alapterületű vásár a bemutatott áruk bő- togatók elé. Egész sor olyan b^yetdtPreZentatíV pavUont ségét, széles körét. a kül- ország is képviselteti ma- A "magyar kiállítók is arra földi résztvevők számát te- gát, mint az Egyesült Arab törekednek, hogy növeljék a kintve Köztársaság Tanganyika, Ni- vásár nemzetközi tekinté­minden eddigi budapesti ^na, Etiópia. Indonézia, Gö- S^ki^elySISkS vásárt felülmúl. Hazánkon kívül 32 ország, több mint ezer külföldi cég mutatja be legújabb, leg­korszerűbb termékeit. Elz év­ben először a külföldi kiállítók terü­lete már meghaladja a ha­zai vállalatokét, a külföldiek összesen több mint 30 000 négyzetméternyi fedett pavilonban és 10 000 rögorszag, amelyek eddig még nem vettek részt ma­gyar nemzetközi vásáron. A fejlett tőkés országok jelen­a külföld érdeklődését, s egyben arra is előkészülete­ket tettek, hogy rendelés esetén a bemutatott árukból ... , . , ,,,, , a legrövidebb időn belül tekeny részét, mmt például szállíthassanak. Olaszországot, Franciaorszá- Sok más szempontból is got, Angliát, Belgiumot az kidomborodik a vásár szak­idén már nemcsak egy-egy ™ai jelleg«' A délelőtti órá­,..,., , kat, szombat es vasarnap ki­ceg kepviseh, hanem ezek vételével, a vásár egész tar­az országok tama alatt szakmai bemu­. . , _ , tatókra, a szakemberek üz­hivatalosan is reszt vesz- letemberek tárgyalásaira Védjük termőföldjeinket! nek vásárunkon. (Somogyiné felv.) Tüfaiíklr C73f37ntl Sok nézője akad a Tiszának, de ha a vízállásjelentés Itt djUS SiflídcöU áradásról szól, csaknem mindennap megnézik a szegediek a folyó szintjét Az elmúlt hetekben, a magas vízállás idején a szemlélődőknek fel­tűnt hogy a Tisza hatalmas tutajokat ringat széles hátán, szokatlan helyen, a Magyar Tanácsköztársaság úti rakparton. A Gyufaipari Vállalat szegedi üzemének vezetői, kihasználva a magasvízállást — jelentős szállítási költség megtakarítással — nyersanyagukat, 300 köbméter nyárfát tutaj formájában a parthoz vontatták. A víz levonulásával a hatalmas tutajok szárazra kerültek, most már csak elszállításukról kell gondoskodni. Felvételünkön: a szárazra került tutajok. Tudós konferencia Tihanyban A Hazafias Népfront Vesz­prém megyei bizottsága "Tu­dósok a békéért" tudományos konferenciát rendezett szer­dán Tihanyban a leszerelési hónap alkalmából. A konfe­rencián, amelyen vegyészek, biológusok és agrárszakembe­rek vettek részt, dr. Szántó András, a Vegyipari Tröszt mérnöke tartott vitaindító előadást a vegyiparnak a mezőgazdaság kemizálásában betöltött szerepéről. Többek között elmondotta: hazánk­ban a harmadik ötéves terv­ben a mezőgazdaság kemi­zálására 7,5—8 milliárd fo­rintot fordítanak, s ezzel sze­rény számítások szerint is 16 —17 milliárd forint értékű terméstöbblethez lehet jut­ni. JÓ A TELJEStTMÉNYATLAG — N ÖT T V FOGLALKOZTATOTTAK SZAMA Könnyűipari munhaugyi tanácskozás Szerdán a könnyűipar idő- a törekvés, hogy az azonos szerű munkaügyi kérdéseiről munkakörben dolgozók azo­rendezett tanácskozást az nos bért kapjanak, egyelőre MTESZ többi könnyűipari azonban ennek érdekében egyesületével együttesen a még nem történt intézkedés. Textilipari Műszaki és Tu- A vállalatok az eddiginél na­dományos Egyesület ipargaz- gyobb önállóságot kaptak a tartják fenn, ezért a nagy­közönség számára hétközna­pon délután 2 órakor nyit­ják meg a vásár kapuit. Mind a külföldi vendége­ket, mind a hazai látoga­tókat igen sok új, érdekes termék várja, s gondoskodnak arról, hogy mindenki jól érezze magát. A vásár egész területén pél­dás tisztaságot, rendet te­remtenek, s ötnyelvű felira­tok adnak útbaigazítást, hogy mi, hol található. Az idén első ízben automatainformátor is ren­delkezésre áll a forgalmasabb útvonalakon, gombnyomásra a térképelken fényjelek igazítják útba a közönséget. A vásár egyéb­ként is a fény városa lesz, előreláthatólag 500 000 kilo­wattóra villanyáramot hasz­nálnak majd fel a világí­táshoz, s különböző gépek üzemben tartásához, tízszer annyit, mint 1957-ben. Ez a nagy mennyiségű energia egy 25 000 lakosú város vil­lanyellátásához is elegendő lenne. A vásár igazgatója elmon­dotta, hogy ezúttal már min­den beépíthető területen pa­vilonokat létesítettek, így csak a vásár ellátásához valóban szükséges gépkocsi­kat engedhetik be a nemzet­közi vásár területére. Ezzel is lehetővé akarják tenni, hogy a látogatók a vásár te­rületén zavartalanul közle­kedhessenek. Az előkészüle­tek egyébként minden te­kintetben tervszerűen halad­nak és május 15-én a vásár­város teljesen felkészülten fogadja látogatóit. (MTI) IZ özismert, hogy az cr­szág mezőgazdasági művelésre alkalmas területe, ezen belül a szántóföld te­rülete az utóbbi időben ro­hamosan csökken. A csök­kenés 1935 óta eléri már a 10 százalékot, mely közel egymillió kataszteri holdnak felel meg. Ennek a folya­matnak ésszerű lelassítását, illetve a termőföld védelmét szolgálja az 1961. évi VI. tör­vény, és az 1003/1964 (II. 22) sz. kormányhatározat is. Igen nagy szükség volt már ezekre a törvényes in­tézkedésekre, hogy a termő­földdel való pazarlás meg­szűnjön és áttérjünk a ter­mőfölddel való takarékos gazdálkodásra. Hazánkban á termőföld nö­velésének számottevő lehe­tőségei nincsenek, ugyanak­kor a fejlődő ipar és közle­kedés számára, valamint a szociális és kulturális léte­sítmények céljára évről évre jelentős mezőgazdasági terü­letek szükségesek. De szá­mottevő területet igényelnek a mezőgazdasági nagyüze­meink épülő telephelyei is. Mivel népességünk számá­hoz viszonyítva aránylag ke­vés a mezőgazdasági műve­lésre alkalmas területünk, okosan takarékoskodnunk kell, hogy az egyre csökkenő területen a szocialista me­zőgazdaság a növekvő ter­melési követelményeknek eleget tehessen. Elsőrendű feladatunk te­hát, hogy mindazon terüle­teket, amelyek jelenleg ki­használatlanul állnak, de mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy gazdaságo­san alkalmassá tehetők, ve­gyük mielőbb mezőgazdasági rendeltetésű földként nyil­vántartásba és művelésbe. Ennek érdekében vizsgáljuk meg az utak, árkok, rakodók, árvédelmi és öntözési tölté­sek és csatornák, közutak és vasutak indokolatlanul mű­veletlenül hagyott környé­két, és az igy parlagon tar­tott földek művelhető részét azonnal hasznosítsuk. Ez­úton sok ezer holddal nö­velhető az ország mezőgaz­dasági rendeltetésű földjé­nek a területe. TP ermőf öldünk további * védelmét szolgálja az ésszerű és gazdaságos föld­használat. Gyümölcsösök és szőlők, erdők és erdősávok telepítésénél, üzemi utak; öntöző csatornák, rakodók létesítésénél fokozottan ügyeljünk a szántónak al­kalmas területekkel való ta­karékos gazdálkodásra. Tény, hogy a szőlő és a gyümölcsös, meg az erdei fa is jobban díszlik a jó termő­talajon, mint a sovány ho­mokon, vagy a sziken. Az ország érdekei azonban azt követelik, hogy szőlőt, gyü­mölcsöst és erdőt a kevés­bé termékeny talajokon lé­tesítsünk és a búzát és a cukorrépát termő földeket hagyjuk meg szántónak, mert ezen nyugszik elsősor­ban az ország lakosságának élelmiszerellátása és sok iparág nyersanyag ellátása. Szántóföldi művelésre al­kalmas termőföldjeink külö­nös megbecsülését azonban nemcsak mezőgazdáinkkal kell tudatosítani, hanem azt általánossá kell tennünk. Jövőben az ipari, szociális, kulturális és más intézmé­nyeink létesítésekor, arra megfelelő hely kijelölésekor az illetékeseknek a termő­föld védelmére, a termőföld­del való takarékos gazdálko­dásra különös figyelmet kell fordítaniuk. Az ilyen telep­helyek kijelölésénél meg kell szűnni annak a szemlélet­nek, amely a telephely ta­lajára tekintettel nem lévén, elsősorban a közlekedési szempontokat veszi alapul, és a telepeket a már meg­levő utak és vasutak mellé telepíti. Nem számol azzal, hogy intézkedésével belter­jes művelésre alkalmas ka­taszteri holdanként! és évenkénti nyolc-tizezer fo­rint értéket termelő szántó­földi területek esnek ki a mezőgazdasági termelésből, mely beruházásból építhető utakkal és vasutakkal meg­menthető. A termőföld védelmét szolgálja végül a me­zőgazdasági területeink meg­óvása az erózió és a deflá­ció pusztító hatásától. A nagyüzemi táblák kialakítá­sával az összehangolt talaj­védelmi munkák elvégzése elől most már az akadályok elhárultak. Ezzel egyidőben lehetővé vált a talaj termő­képességének fokozott növe­lése, amely jobb termelési eredményeknek egyik fontos biztosítéka. DR. SOMORJAI FERENC Ha iieg^csiilik az ember anyukáját... A szakma kiváló dolgozóié a szó I Néhány nappal ezelőtt ün- az ecsetkészítéssel kapcsola­nepelték az ecsetgyár dolgo- tos, szőrkeverést, fúrást, dasági szakosztálya. A tanácskozáson elmondot­prémiumkeret felhasználásá­ban, de még mindig sok vál­zói élüzemavatój ukat. A Ti- stancolást stb. sza Szálló hangversenytérmé- — Mégpedig kitűnően — Erőteljes felmelegedés kezdődött A kedden este érkezett legutóbbi Atlanti óceáni hűvös hullám szerdán reggelre átvonult az országon. Szerdán — a többórás intenzív napsütés következtében —, ország­szerte erőteljes felmelegedés kezdődött, s a koradélutáni órákban általánosan 13—18 fokot mutattak a hőmérők. A Meteorológiai Intézet központi előrejező osztályán közölték, hogy a nappali felmelegedés ellenpárjaként a csütörtökre virradó éjszaka az előzőnél kissé erősebb le­hűlésre kell számítanunk. Bár a kétméteres »mérőmagas­sógban« előreláthatólag csak plusz 5—10 fokig hül le a levegő, a talajszint közelében szórványosan lesznek gyenge — egy-két fokos fagyok is. A következő napokban a jelek szerint kevesebb lesz a felhő, a szerdán még élénk északnyugati szél elcsitul, a felmelegedés fokozódik. A csütörtöki hőmérsékleti maximumok 15—20 fok között alakulnak ki, de néhány helyen már a 20 fokot is meg­haladják. (MTI) ták: a könnyűipar átszerve- lalat nem azzal a lehetö­zésének befejezése különö- séggel, hogy a helyes pré­sen időszerűvé tette a napi- miumfeladatok megjelölésé­renden szereplő munkaügyi vei ösztönözzenek a jobb kérdések megvitatását. Az munkaszervezésre. A köny­átszervezés után ugyanis az nyüiparban jónak tekinthető , a teljesítményátlag, körülte­kintőbb munkaszervezéssel azonban még jelentős tarta­lékok kihasználására nyílik lehetőség A továbbiakban elmondot­ták, hogy bár országos vi­szonylatban munkaerőhiány van, a könnyűipar munkaerő ellátottsága nem romlott, sőt a foglalkoztatottak létszáma a tavalyihoz mérten még va­lamivel nőtt is. Ennek elle­nére a három műszakos üze­mekben sok helyen nincs ele­gendő munkás, és hiány van nehéz fizikai munkára vállal­kozó segédmunkásból, és tmk-dolgozókból is. (MTI) nek fehérrel terített asztala- segít neki Erősné. — Amikor it ülték körül, s pirosra tap- még voltak ipari tanulóink, solták tenyerüket, amikor a ő volt szakmai tanítójuk, minisztérium képviselője be- ;••!,„„„„,ve jelentette, hogy három mun- hajnalom majd ,tthagyni« katársuk, Végvári Istvánné, Erős Jánosné és Zalahegyi Istvánné a Könnyűipar Kivá- Mindig oda osztanak be, ló Dolgozója kitüntetésben ahol segítségre van szükség. S most mit csinál? — Azt, amit rám bíznak. részesült. Megtanulta, mégpedig kitűnően Éppen most mentem át pél­dául a szárazkötéstől a szur­kolóba. Bár már 53 éves va­gyok, úgy érzem, jól bírom a munkát. Teljesítményem so­Végvári Istvánné, az igaz- hasem esik vissza, inkább gató nincs benn a gyárban, még emelkedik is kissé. Ha tanulmányi szabadságon van valami extra feladat van, éppen. Szobájában, mely azt is rám bízzák, mint a pa­macskészítést is. A minőség miatt még senki sem szólt most különben üresen állna, Erős Jánosné, a vállalat terv­statisztikusa és Zalahegyi rám egy rossz szót sem. Istvánné munkásnő beszél­getnek arról, hogyan igye­Mindeddig jókedvűen be­szélt munkájáról, de most keztek munkájukkal hozzá- egyszerre elborul, segíteni a gyárat az élüzem — Eltelt az idő. Nemsoká­cím elnyeréséhez, s miként ra nyugdíjba mehetek. Nem érdemelték ki eközben az mondom, örülök neki, de na­egyéni kitüntetést is. gyon-nagyon sajnálom majd Mind a ketten régi dolgo- !"kagyl® gyarat- a m,un" zói az ecsetgyárnak, még a kf iadf?kl olyan Winter-féle időkben kezdték. mpst ,ez a io/iq Ko„ 7,i0u0„„í tuntetes! Nem eloszor jutal­l94_3-ban/_ maztak meg, tüntettek ki, né 1926-ban lépte át először a küszöböt. mégis olyan jólesett, mint­ha életemben először kaptam Két év kivételével az- volna ilyesmit óta mindig itt dolgozom — mondja Zalahegyiné —, s megtanultam mindent, ami Együtt fejlődött a gyárral Egy kis csend támad, az­után Erös Jánosné szólal meg. — Huszonegy éve dolgo­zom az irodában. Eleinte még egyedül voltam, azután ahogy fejlődött a gyár, mind többen lettünk, s a gyárral együtt fejlődtem én is. Min­den munkást ismerek a ré­giek közül. 1950 óta vagyok a tervstatisztikusa az üzem­nek. — Azt hiszem, nem túlzás, hogy én talán mindenkinél jobban érzékelem, milyen eredményeket, ért el a múlt években az ecsetgyár. Hiszen a terveket én bontom fel, a statisztikákat én állítom ösz­sze. S áki egy kicsit is ért a számok nyelvén, úgy olvas belőlük. mint a nyitott könyvből. — Most, hogy a seprűgyár és az ecsetgyár egyesült, több a munka, mint volt eddig. De nem baj, szívesen csi­náljuk mindannyian. Ha megbecsülik az ember mun­káját, akkor szereti. És itt megbecsülik. Erre példa Za­lahegyi Istvánné és az én esetem is. Ma már nem kisüzem az Ecset- és Seprűgyár. De ki­váló dolgozói — az említet­teken kívül még sok van, ha nem is kapott mind kitünte­tést — biztosítják az újabb és újabb munkasikereket. K. F. Csütörtök, 1964. május S. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom