Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

HATÁRIDŐ ELŐTT Hat hónappal a tervezett határidő előtt átadták ren­deltetésének az Alföld egyik modern új üzemét, az oros­házi üveggyárat. A nagy kapacitású üveggyár avatóün­nepségén részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Képünkön: az üveggyár madártávlatból. Mivel töltik szabad idejüket aiiatalok? Ülést tartóit a KISZ Csongrád megyei bizottsága i Tegnap délelőtt az Ifjúsági Ház előadó termében a KISZ Csongrád megyei bizottsága ülést tartott. Meg­beszélte A szabadidő kulturált, célszerű felhasználásá­nak tapasztalatai és feladatai Csongrád megyében cí­mű témát. A megbeszélésen részt vettek ifjúsági ve­zetők és az előadás témájában érdekelt állami és tár­sadalmi szervek képviselői is. Az ülésen megjelent dr. Földi Gábor, a KISZ Közpcnti Bizottságának mun­katársa. Bevezető előadást dr. Lökös Zoitánné, a KTSZ Csongrád megyei bizottságának nevelési osztályvezetője tartott. Az írásban megküldött referátumhoz és a be­vezető előadáshoz tizennégyén szóltak hozzá. Az ülés második napirendi pontjaként Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára ismertette a KISZ II. kongresszusa előkészítésének feladatait. A szabadidő célszerű eltöl­tése a XX. század problé­mája. A technika rohamos fejlődésével, az üzemek au­tomatizálásával egyre több lesz a dolgozók, a fiatalok szabadideje. Az ifjúsági ve­zetők, az állami és társadal­mi szervek feladata, hogy az ifjúságnak tudatosan olyan életcélt, ideálokat, lel­kesítő példákat mutasson, hatalmas feladatokat adjon, melyek képesek betölteni napjait, meghatározni élet­kedvét. Hasznos elfoglaltság j Ha a fiatalok szabadidejé­I nek felhasználásról beszé­lünk, szem előtt kell tartani azokat a hasznos foglalatos­ságokat, melyek Csongrád megyében is leköti a fiatalok i nagyobb hányadának jelen­tős idejét. Megyénkben 37,400 fiatal tanul az állami, szak­mai, politikai oktatás vala­mely formájában. A múlt évben 30 ezer fiatal 668 ezer oldásához. Az egész társada- és oldanak meg az irodalmi lom, az állami és társadalmi színpadok. Munkájukban sok szervek támogatása, összefő- fiatai vesz részt, tehetséges fiatal tanárok vezetésével. Műsoraik általában igénye­sek, bátor kísérletezésekről vallanak, ha itt-ott roűke'' • velői szinten is. A múlt év­ben nagy sikert hoztak a vá­rosokban megrendezett ifjú­a fiatalok minden szabad­idejét. Nem időszakos, ha­nem több évre szóló nagy feladat a jövő emberének, a felnövekvő generációnak műveltségi szintjét, erköl­csét, munkáját, politikai ál­lásfoglalását pozitív módon befolyásolni. A KISZ ereje kevés volna e feladatok meg­togató. A rendszeres szín­házbajárók egyre inkább igényelnék a mai konfliktu­sok színpadi ábrázolását, az ifjúság erkölcsi, világnézeti problémáit művészi színvo­nalon megválaszoló előadá­sokat. A fiatalok irodalmi és művészeti nevelésében nagy szerepet vállaltak magukra óra társadalmi munkát vég­zett. Több ezren a pártban, a KISZ-ben és más társa­dalmi szervezetekben végez­nek társadalmi munkát. A KISZ Csongrád megyei bi­zottsága kulturális és sport­rendezvényei alkalmával kö­zel 40 ezer fiatalt mozgósí­tott. A felsoroltak azonban nem töltik és nem is tölthetik ki gása szükséges e munka si­keréhez. A művelődés lehetőségei A megyében 85 művelődé­Kozgazdá§z vándorgyű S és Budapesten Kedden délelőtt a Techni­ka Házában csaknem ezer szakember jelenlétében meg­kezdődött a III. országos közgazdász vándorgyűlés. Dr. Vajda Imre egyetemi tanár­nak, a Magvar Közgazdasági Társaság elnökének megnyitó szavai uán Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára vázolta a vándorgyű­lés feladatait. Ezután Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese az irányítás és a vállalati önállóság kér­déséről. dr. Fáth János egye­temi tanár a szocialista vál­lalatok vezetésének új voná­sairól, Poros Tamás, a Buda­pesti Vegyiművek igazgatója pedig a vállalatvezetésen be­lül a rendszeres szervező te­vékenység szerepéről tartott vitaindító előadást. A vándorgyűlés résztvevői kedden délután és szerdán külön szekciókban tárgyal­ják meg a három fökérdést. (MTI) Kitüntetés Az Ifjúsági Házban tegnap délután a városi és megyei KISZ-bízottság vezetőinek és munkatársainak baráti összejövetelén Deák Bélát, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát, a KISZ-ben végzett több éves munkája elismeréséül KISZ Érdeméremmel tüntették ki. A kitüntetést a megyei KISZ-bizottság nevében Bíró Lajos, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának első tit­kára adta át. A baráti talál­kozón részt vett Varga Fe­renc, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának" mun­katársa is. Még egyszer a pusztamérgesi rizling sorsáról O'esóbb less a zöldborsó A vasárnapi piacon egy-egy kiló zöldborsó­ért 22—25 forintot js elkér­tek. A Csongrád megyei MÉK azonban elhatározta, hogy rövid idő alatt letöri ezeket az ijesztően magas árakat, s a hét végére nagy borsószál­lítmányokat biztosítanak a szegedi piacokra. Számítá­sok szerint vasárnapra már felére zuhannak az eddigi zöldborsóárak. Tavaly decemberben esett szó utoljára a Dél-Magyar­országban a pusztamérgesi szőlőtermesztés jövőjéről. Akkor még cseppet sem vol­tak kecsegtetőek a kilátások, már-már úgy látszott: ebből a nagyígéretű szőlő- és bor­termő kistájból sosem lesz az, ami tulajdonképpen le­hetne. Az Ultetvénytervező és Kivitelező Vállalat olt­ványhiányra panaszkodott. Nincs szaporítóanyag a mesz­szi földön kedvelt és keresett olasz rizlingből! Meg aztán a gazdák se igen kultiválják. Munkaigényesebb ez, kénye­sebb, kevesebbet terem, mint például a minősége mi­att bornak nem sokat érő izsáki sárfehér fajta. Viszont itt az izsáki sárfehér szőlőt is jó áron megveszik, mert Pusztamérgesen éppen a jó hírnév miatt a kettes ártáb­lázat szerint fizetnek. Csak­hogy ezzel nem lehet mégse kidugni a fogyasztók szemét. Attól az izsáki sárfehér bora sem lesz jobb, hogy Puszta­mérgesen szüretelték, viszont a népgazdaság károsodik. Ez volt a probléma Puszta­mérgesen fél évvel ezelőtt. Azóta cikkünk nyomán a té­; ina számos párt- és állam­' igazgatási szerv, társadalmi testület tanácskozásait meg­járta. S most lássuk mi tör­tént azóta? Számoljanak be erről a legilletékesebbek, a pusztamérgesi Rizling Tsz ve­zetői, Fekete Antal tsz-elnök, Papp Antal és Puskás Sán­dor mezőgazdászok. fH 1300 hold új szőlő — Időközben elkészült, s most már végleges formát öl­tött a falu távlati szőlőter­mesztési programja — ma­gyarázta Fekete Antal. — E terv szerint, figyelembe vé­ve az összes lehetőségeket, összesen 1300 kataszteri hold űj szőlőt ültetünk a falu ha­tárában. S ezzel teljesen be is fejeződik a régi puszta­mérgesi szőlőtermesztői kis­táj rekonstrukciója. Megtör­ténik az áttérés a hagyomá­nyos kisüzemi termelésről a korszerű nagyüzemi termesz­tésre. A tsz vezetői már arról is örömmel számoltak be, hogy mégiscsak sikerült megoldani a tavaly még kilátástalannak mutatkozó rizling szaporító­anyag-problémát. Igaz, hogy három távoli gazdaságból, de sikerült még a tél idején 100 ezernyi olasz rizling szőlő- barackosokat szaporították oltványt összegyűjteni. Ez­zel az anyaggal láttak neki most egy 100 hold nagyságú, egybefüggő rizlingtermő táb­la kialakításához. Ez már szerves része a 15 éves táv­lati tervben szereplő puszta­mérgesi rekonstrukciónak. BH A rizlingé a jövő Papp Antal és Puskás Sán­dor mezőgazdászoknak is nagy részük van abban, hogy végre eldőlt a vita: a na­gyobb mennyiséget adó gyen­gébb szőlőfajták pótolják-e a minőségi veszteségeket? Egy­ségesen szót értettek a gaz­dákkal abban, hogy mégis­meg. Közvetlenül a falu mel lett 40 hold új őszibarackos terül el, méghozzá a legjobb, Bulgáriából importált ame­rikai eredetű fajtákból, s 10 holdon megtaláljuk itt a sze­gedi Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézetben ne­mesített T—l-es és T—2-es fajtájú sárgahúsű, magvavá­ló hibrid őszibarackokat is. A pusztamérgesi határban magam is tapasztalhattam: a szövetkezeti gazdák nagy erőfeszítéseket tesznek most a takarmánytermesztés fej­lesztésében is. Papp Antal egyik nagy büszkesége ez a 40 holdas lucernatábla, me­lyet most először sikerült csak a sokkal jobb minőségű ilyen nagyban megállítani rizling boroké a jövő. Dön­töttek abban, hogy a puszta­mérgesi határban — bár­mennyire csábítónak is tűnt eddig — nem telepítenek több izsáki sárfehér szőlőt, kadarkát és kövidinkát sem. Jelenleg már 49 kataszteri hold sárfehér és 26 hold kö­vidinkája van készen a tsz­nek. Ha ezeket a területeket a leendő 1300 holdnyi szőlő­területhez viszonyítjuk, meg­állapíthatjuk, hogy nem több, de azért ennyi kell is ide ezekből a fajtákból. Megállapodás született a gazdákkal abban is, hogy az új közös telepeknek utat ál­ló öreg szőlőket irgalom nél­kül kivágják, s ha éppen jobb termőerőben levő par­cellákat is ki kell dobni, a tulajdonosokat kártalanítják E hatalmas táj- és kultúra­átalakító munkát egyedüi aligha tudnák elvégezni a szövetkezeti gazdák. Megkü­lönböztetett állami segítségre van szükségük. S amint az előjelek mutatják, az állam támogatásában nem is lesz hiány. Már az idén 50 hold rizling termő területre biz­tosítottak 250 mázsás adagú tőzeges, három mázsa mű­trágyával dúsított talajjaví­tó anyagot. A rizlingoltvá­nyok beszerzési gondjai is megoldódnak a közeljövőben. Hl U> gyümölcsösök A Rizling Tsz fő termelési profilja ilyen körülmények között máris a szőlő lett. Ki­egészítő üzemágként kapcso­lódik ehhez a gyümölcster­meszlés. ötven hold télialmát már korábban ültettek, idén tavasszal pedig a közös őszi­ezen a szilaj szürke homo­kon. Ez is biztos jele annak, hogy a szőlő és gyümölcs mellett igazi nagyüzemi ál­lattenyésztés is kibontakozik itt. Mert erre is szükség van ahhoz, hogy a pusztamérgesi kistáj mezőgazdasága, szőlő­kultúrája ne csak az ország határain belül, hanem nem­zetközi szinten is kivívja be­csületet, méltó rangját. Csépi József sí otthon van. Ezek program- sági hangversenyek és bér­ja. tartalmi munkája ma letsorozatok, a középiskolák­még elég hézagos. A megye ban a lemezes bemutatók, két ifjúsági háza sem dicse- Sajnos, a fiatalok körében a kedhet olyan felszereléssel, komoly zenei igények rová­mely megfelelhetne a kor- sára túlzott közkedveltség­szerű követelményeknek, igé- nek örvend a tánczene. A nyeknek. Programjuk jórészt közelmúltban alakult szegedi követi a politikai és nevelési ifjúsági dzsessz klub tervei­munka irányelveit. Sokat tesznek is a fiatalok ízlésé­nek formálásáért, igényessé­gük fejlesztéséért Az úttörő­házak — szám szerint három ben szerepel, hogy össze­gyűjti a megye tánczené­szeit és arra ösztönzi őket: a közkedvelt tánczene mel­lett jóval igényesebb művé­— sokoldalú segítséget nyúj- szí munkát követelő dzsesszt tanak a legfiatalabbak érde­kes, kultúrált foglalkoztatá­sában. Az ifjúsági klubok, mint kulturális fórumok óriási lehetőségeket rejtenek magukban. És hogy mégis sok a kívánnivaló ezeknek az intézményeknek a mun­kájában, az elsősorban abból ered, hogy az igényes felada­tok végrehajtását legtöbb helyen akadályozza helyiség­hiány, a hiányos felszerelés. A KISZ Csongrád megyei bizottságának felmérése rész­letesen tájékoztat azokról a lehetőségekről, amelyek a megye ifjúságának kulturált szórakozását, elfoglaltságát segítik elő. Beszámol arról is, hogy az ISZM kulturális követelményeknek 32 ezer 206 teljesítő közül több mint 23 ezer fiatal színház, mozi és múzeum látogatással tett eleget. Ennek a számnak kö­rülbelül 85 százaléka mozilá­is játszanak. Sajnálatos ta­pasztalat, hogy a fiataloknak csak kis hányada fordul ér­deklődéssel a képzőművé­szet alkotásai felé. Társadalmi segítséget . A sport és testnevelés ia a fiatalság kedvelt szórako­zásai közé tartozik. Az ISZM sportkövetelményét a' 35 ezer 921 jelentkezőből több mint 32 ezer fiatal teljesítette. Je­lenleg több mint kétezer a természetjárók száma is. Hogy a Kilián Testnevelési Mozgalom mégsem vált köz­kedveltté, annak első oka az. hogy a KISZ-szervezetek többsége nem rendelkezik még a minimálisan szüksé­ges sportfelszereléssel sem. A KISZ Csongrád megyei bizottsága az állami és tár­sadalmi szervek, konkrét se­gítségét kéri a vázolt törek­vések megvalósításához. M aratás, gabonafelvásárlás ás tárolás szakszervezeti feladatairól tanácskozott az SZMT elnöksége Kedden délelőtt ülést tartott a Szakszer­vezetek Csongrád Megyei Tanácsának el­nöksége. Ülésen megjelent és felszólalt Juhász Ferenc, a SZOT szervezési osztá­lyának munkatársa. Az elnökség megtár­gyalta a MEDOSZ és az ÉDOSZ megyei bizottságainak közös jelentését a gabona­aratás, felvásárlás és tárolás szakszerű feladatairól. Megállapította az elnökség, hogy a szakszervezetek megyei bizottságának, alapszervezeteinek is többet kell törődni az idén a kombájnaratás problémáival, a ga­bonafelvásárlás és tárolás kérdéseivel, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok­kal. A különböző gazdaságokban, gépállomá­sokon június 23-ig mindenütt megtartják a szezon előtti gépszemléket. A szakszer­vezetek valamennyi gépszemlén képvisel­tetik magukat. Az idén — hogy minél zavartalanabb legyen a felvásárlás —. növelik az átvevő­helyek számát. Több mint 60 helyen vesz­nek majd át gabonát. A torlódás elkerülése végett a Élelmezésügyi Minisztérium és az ÉDOSZ megyei bizottsága az átvevő­helyek nyitvatartási idejét napi 16 órában szabályozta. Kedvező változás történt a gépállomási kombájnvezetők bérezésében. Az eddigi 130 forintról 200 forintra emel­ték a két műszakban dolgozó kombájno­sok normálhold utó,ni bérezését. Javították a raktárosok bérezését is. Bél-szabályza­tukban rögzítették a kombájnosok premi­zálását. Eszerint nemcsak a tarlómagasság csökkentéséért kapnak jutalmat, hanem a szemveszteség megakadályozásáért is. A szakszervezetek az idén minden állami gazdaságon, gépállomáson nagyobb gon­dot fordítanak a munkaverseny szervezé­sére. hogy minél kevesebb szemveszteség­gel arassuk le a gabonát. Az elnökség ezután meghallgatta a me­gye kiemelt beruházásainak helyzetéről szóló tájékoztató jelentést, majd határoza­tot hozott a szakszervezeti művelődési otthonok költségvetésének átcsoportosítá­sára, elfogadta az MTS megyei elnökségé­nek, az SZMT megyei elnökségének, a KISZ megyei bizottságának és az MHS megyei bizottságának együttműködésére vonatkozó tervezetét, amellyel segítik a testnevelési sportmozgalom 'fejlesztését 1964-ben. Szerda, 1964. május 27, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom