Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

A századik Kincses Könyv Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem porlaszt — falun sem. Ez a valami a kultúra, amelynek szebbnél-szeblt hajtásai szolgálján immár a faivak népét országunk leg­kisebb zugában is. Kultu rális fejlődésünk egyik ne­vezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent meg e remek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Olcsó Könyvtár hallatlanul olcsó és hallatlanul érté­kes kötetei. Ezekből igen sok egyszerű falusi házban már valóságos kis házi könyvtár gyűlt egybe. Eh­hez a sorozathoz csatlako­zott teljes vértezeteben a Kincses Könyv sorozat. E sorozatban nemcsak szép irodalmi művek jelennek meg, hanem mezőgazdasági ) szakirodalmak is. Ari je­lenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés nemes esz­közei szinte-szinte egy-egy mozijegy árán, gusztusos, modern „öltözékben" kerül­nek a falu fiataljadnak, öregjeinek , nőknek és fér­fiaknak a kezébe. E sorozat megjelenése és térhódítása — nemzeti érdeket szolgáló xtetL A Kincses Köny a legki­1 tűnöbb magyar és külföldi írókat vezeti be a kultúrált ' falusi otthonokba. Jókai. Mikszáth, Móricz, Koszto­lányi, Solohov, Seghers — hatalmas a választék, sok­színű az irodalmi élmény­anyag és ebben jelen van­nak az újak és a legújab­bak is: Fekete István, Ta­kács Imre és mások. A so­rozat tartalma, ami a válo­gatást illeti, kitűnő. A kul­turális forradalom zászlóvi­vőire hárul az a feladat, hogy a szó erejével segítsék a Kincses Könyvet — a második száz kötet, az űj jubileum felé. m ÜNNEPI • A könyvhét hagyományos ünnepe kulturális életünknek. Évről évre meg­jelennek ilyenkor, május végén, a könyvsátrak az utcákon, s az üzemek munká­sai, a termelőszövetkezetek parasztjai és az értelmiségiek író—olvasó találkozó­I kon ismerkednek, beszélgetnek az íróinkkal, költőinkkel. A könyvkiadók ünnepi ki­adványokkal, a régi és a mai irodalom reprezentatív alkotásainak megjelentetésé­vel szolgálják ennek a koranyári kulturális ünnepségsorozatnak a céljait, a könyv, a kultúra terjesztésének ügyét, új és új olvasók ezreinek a nevelését. I Évről évre megrendezzük ezt a hagyományos ünnepet. De azért a könyvhét, bár­mennyire is állandóanak látszanak a formái, nem vált és sohasem válik megszo­kottá, unalmassá. Mert ha formák a régiek is, ha az író—olvasó találkozók, külső képüket tekintve, nem is sokban különböznek egymástól, tartalmuk mindig válto­zik. Az az anyag, amelyet az egyes könyvhetek esztendőnként az olvasók, a könyv­I barátok, a kultúraszerető emberek százezres táborának eljuttatnak, mindig más, mindig az újszerűség eleven izagaimát hordozza magában. A könyveket nem lehet megunni, aki szereti a könyveket mindig tanulhat az író—olvasó találkozók be­szélgetéseiből, vitáiból. I Az idei ünnepi könyvhét azonban ezen kívül is sok tekintetben különbözik az eddigiektől. Az új könyvek és a találkozók természetesen az idén is magukban il mai magyar irodalom a könyvhéten TÓTH SÁNDOR RAJZA Fiatalok ünnepi könyvespolca Nem pontos a cím. Miért ne lenne ott a fiatalok ünne­pi könyvespolcán — mond­juk — a fiatal írók antoló­giája, Péchy Blanka Regé­nye, Jókai Mór Aranyembe­pe, Mikszáth, Móricz, a Mu­zsikáló zenetörténet, Ráth— Véffh, vagy A repülés törté­nete? De most beszéljünk ar­ról az öt könyvről, amely csak a fiataloknak jelenik meg a könyvhétre. Csak nekik? Megint nem vagyunk pontosak. Fekete Gyula remek fantasztikus szatírája, A szerelmesek bolygója például élvezetes olvasmány lenne felnőttek­nek is, bár a Móra. Ferenc Kiadó „csíkos könyvek" so­rozatában lát napvilágot. Fe­kete Gyula ebben a könyvé­ben a „jó élet" megszállott­jait, a szórakozni, „élni" vá­gyókat állítja szellemesen pellengérre egy érdekes, a XXX. században lejátszódó történetben. S vajon hány felnőtt for­gatta eddig is élvezettel Fe­r Garai Gábor: 1 kete István „gólya-meséjét", a Kelét, amelyet a Magvető most sokadik kiadásban bo­csát közre, oly nagy és szé­leskörű az érdeklődés iránta? Vagy talán az idősebb gene­ráció nem okulhat Csillik Gábor érdekes-izgalmas könyvéből, amelynek címe: Budapesten harcoltunk (Mag­vető kiadása). Csillik a Bu­dapest felszabadításáért har­coló partizáncsoport, a le­gendás Szír csoport egyetlen életben maradt tagja, él­ménybeszámolójában hős társainak állítemléket „Nyolc éven felülieknek" — ez a jelzés olvasható a Móra további két könyvheti kiadványán, mindkettő az is­meretterjesztő Bölcs Bagoly sorozatban jelenik meg. Lu­kács Ernőné Szűcs Pál il­lusztrációival a mértékek- vi­lágában igazít el Mekkora? címmel, Nóber Imre pedig Lukáts Kató rajzaival virá­gokkal, fákkal ismertet meg. Tetszetős, szép könyvének cí­me: Kirándulás növényor­szágba. Mindkét könyv hasz­nos és szép is, könnyű olvas­mány, kitűnő nyomdai előál­lításban. Az idei ünnepi könyvhét regényei, elbeszélés- és vers­kötetei hű keresztmetszetét ! adják az elmúlt évek magyar , irodalmának, a könyvhét magyar klasszikus művei pe j dig legnemesebb irodalmi hagyományainkat képviselik. Tiit wued könyu Hét verseskötet reprezen­tálja a mai magyar- költésze­tet A fiatal Bárányi Ferenc új kötettel jelentkezik: a Hazatérés-sel, amelyben leg­újabb költeményeit gyűjtötte össze, költői világának fejlő­déséről, gazdagodásáról ad számot. A Világ füstje a cí­me Benjámin László új ver­seskötetének. Válogatás a harminc éves költői pálya terméséből. Garai Gábor kö­tete, az Artisták. Megtalálnak címmel adja közre verseinek válogatását Hidas Antal. A kötet a hosszú s harcos köl­tői-közéleti pálya legjava termését tartalmazza. A Gyümölcsoltó Simon Ist­ván új kötete. A verseskönyv anyagát az elmúlt évek leg­szebb költeményeiből válo­gatta a költő. Váci Mihály űj kötete Szegények hatalma címmel jelenik meg. (A kötet anyagából hanglemezes kiad­ványt is készítenek.) A Sze­gények hatalma Váci Mihály közéleti ihletésű verseinek gyűjteménye, a közélet gond­jaival birkózó, vívódó költő vallomásai. Az ünnepi könyvhétnek valóban ünnepi kiadványa lesz a Tiszta szi­gorúság, a fiatal költők anto­lógiája, amely mintegy har­minc ifjú lírikust szólaltat meg: különböző - világnézetű, költői alkatú művészeket Spy. kiemeikedb legány Az ünnepi könyvhétnek ki­emelkedő élménye lesz a Részeg eső, Darvas József űj regényének első része, Az ol­vasóközönség — s a színház­látogatók egy része is — is­meri már Darvas regényé­nek témáját. Ez a könyv ha­talmas íród vállalkozás egy felszabadulás után kiterebé­lyesedő művészi pálya meg­rázóan őszinte, olykor zakla­tott hangú összegezése. Gala­bárdi Zoltán, a tehetséges fi­atal író Átkozottak című re­gényében egy népi tehetség tragédiáját ábrázolja, egy szobrásztehetséggel megál­dott nyomorék gyermek éle­tét írja le, bemutatva a har­mincas évek magyar falujá­nak erkölcsi-politikai atmosz­féráját. Goda Gábor kötete, az ördögűzés. Győry Dezső regénye, a Viharvirág EZ ün­nepi könyvhéten ötödik ki­adásban lát napvilágot £eng.yet J-óz<íe{ nooeítái Kolozsvári Grandpierre Emil Párbeszéd a sorssal című űj regénye a közelmúltban aratott emlékezetes sikert. Kolozsvári Grandpierre Emil társadalmi életünk alapvető morális problémáit feszegeti ebben a regényben, igen nagy írói felelősségtudattal. Komlós János könyve: Az érem harmadik oldala. Len­gyel József Elévült tartozás című elbeszélésgyűjternényé­ben régi élményeit, harcait is a személyi kultusz idején át­élt fájdalmas emlékeit írja le, de sokat foglalkozik nap­jaink morális és közélett kér­déseivel is. Péchy Blanka ta­valy megjelent Regény című könyve érdekes színfoltja lesz az idei könyvhétnek is. Először jelenik meg könyv­alakban a Kortárs hasábjai­ról ismert Húsz óra, Sánta Ferenc riportkötete. A mai falu társadalmi problémáit elemzi e könyvben Sán­ta, a mai paraszt­ság útját, összes dilem­májával és sorskérdéseivel. Megjelenik Szabó István el­beszéléseinek gyűjteménye a Varázslat kertje. A kötet leg­jobb elbeszélései a régi és az űj bonyolult küzdelmét áb­rázolják, a család szűkebb keretei között. Szabó Magda regénye .a Danaidák. Színes, egzotikus világba vezeti el olvasóit Széchenyi Zsigmond vadásznaplója, a Nahar, amely India földjén lezajlott izgalmas vadászkalandokat elevenít meg. 1eidándtky. cíf kinyi)te öröm lesz forgatni az új Tersánszhy-kötetet is, amely A céda és a szűz címmel je­lenik meg. Az író legszebb kisregényei találhatók benne, köröttük a Viszontlátásra drága, A vén kandúr, az Il­latos levélkék és a Kakuk Marci-változatok. Még egy elbeszéléskötetről kell szólni, a Kilátóról, amely a fiatal novellisták legjobb munkáit tartalmazza. Egy színműveket tartalma­zó kötet is található az ünne­pi könyvhét könyvei között: Németh László társadalmi drámáinak két kötete, amely a Bodnárné, a Villámfénynél, a Papucshős, a Cseresnyés, az Erzsébet-nap, a Győzelem, a Mathiász-penzió, a Ször­nyeteg, a Pusztuló magyarok és a Sámson című drámákat foglalja magában. TMtloMátl %fOS és isMereiferjesztö müvek A szépirodalmi művek mellett számos érdek'ts, szín­vonalas tudományos és isme­retterjesztő munka jelenik meg az idei ünnepi könyvhé­ten. Korunk világnézeti kér­dései című sorozatba i jelent meg Aradi Nóra Az abszt­rakt képzőművészet című munkája. Valóság és iroda­lom címmel adták ki Maxim Gorkij irodalompolitikai írá­sait. A kötet anyaga segítsé­get ad a mai magyar irodal­mi vitákhoz. Nagy :?éter az ismert irodalomtörténész Szabó Dezső című tanulmá­nya is a könyvhétre jelent meg. Az ellentmondásokkal teli író életútját kíséri végig az összefoglaló monográfia. A Hatalom, pénz című kö­tet szerzőjének, Ráth—Végh Istvánnak eddigi műveihez méltó munka. Általános ér­deklődésre tarthat számot Gerherd Wissmann német író A repülés története című könyve is. A kalandregények izgalmasságával vetélkedő olvasmány a repülés első kí­sérleteiről, megvalósításáról és fejlődéséről beszél. Újdon­ság Kroó György Muzsi­káló zenetörténete. A könyv­höz a zenei példákat hangle­mez-illusztrációk kíséretében kapja meg az olvasó. L Veled vagyok Érzed, ha gondod, bánatod van, szólok hozzád, veled vagyok; mint én is meghallom bajomban hozzám szivárgó sóhajod? Nélküled élni TlCTTl tudok már; lásd, ha távol vagy, ha közel — édes bájad körül-lobog bár — keserű mámorod ölei. Kik összeforrottunk a bajban, tilosban (s bűnben — mondanál• a szentek!) megleljük-e majdan a közös kegyelem szavát? Megleljük-e? Veled keresném étlen is ítéletnapig! Míg ránkgyújtja e képtelen fény hűségünk gyémánt holdjait. TISZTA, SZIGORÚSÁG Váci Mihály. Százhúszat verő szív Szolgált a szerelem — szolgáltam én alázattal a szerelmet, s voltam olyan fagyokba vetett, mint a küszöbre rakott zabi gyerek öleltem, mint az utolsó görcs a szivet, szinte már könyörögve, és ugatott a szívem a magány ólja előtt kúszva hiába-kapart küszöbökre. Jónást a cet: — magábazárt a test, ez az esetlen állat, átúszta velem a tiszta óceánokat, itatott velem pocsolyákat; éhei jászlaihoz négylábra elázott — de a sors meredekjén ő emelt szakadásig, kínjaitól üvöltve a földbe haraptam, s önkívületemben ittam gyönyöre muzsikáit. Dolgoztam — mint az akác-törzs a homokon — égre emelve a munka termő ágát, s fejem alá vetettem a lustaság felhőkön úszó szénaágyát. • A könyvnapra megjelent hasonló című kötetből. Mások bajainak gerendáiból ácsolt tutajon örvénybe eveztem, s az én nyorr orúságaim kis gyufaszálaival tüzet adni siettem. Meneteltem hűen a sorban, hadakoztam az élen, soha mm menekültem, de a pázsitokon fegyvereim ledobáltam, s meztelenül heverésztem a fűben. Csillagokért magasodtam — s a földre hajoltam madarak lábanyomát imádni, fölöttem rakéták szálltak — kezem fejéről meg verseim piros katicabogárkái. Ö, minden voltam én, amire a lélek fényes, és engedelmesen letérdeltem a rest minden ítéletéhez. Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat pásztázva kereste, a sejtések szétszórt sugarait tűzzé lobbantottam, én — a tiszta lencse. Ügy éltem, mint a százhúszat verő sziv, úgy gyűlöltem és szerettem, mindenhez úgy fogtam, kívánva hogy az legyen a vesztem! Ügy éltem én .ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni! Egy emberöltöt éltem — de a sorsor, történelem és ezerévnyi! 12 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. május 78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom