Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

a magyar szocialista munkáspárt lapja 54. évfolyam, 102. szám Ára: 50 fillér Hétfő, 1964. május 4. VILÁG PROLETÁRJAI. egyesüljetek! monm n huszadik szabad május ünnepe Szegeden Mióta feljött egünkre a szabadság napja, az idén huszadszor ünnepeltük május elsejét. A munkásosztály nagy nemzetközi seregszemléjének napján derűs, szép reggelre ébredt Szeged. Mintha megemberelte volna magát az idő is: éjjel elállt az eső és friss napfény mosolygott a zászlódíszbe öltözött városra. A 6 órakor kezdődő zenés ébresztő dal* lamaira itt is, ott is kinyíltak az ablakok, gyermekek, felnőttek jelentek meg az erkélyeken és jó hangulatban integettek az utcán el* vonuló munkásőr-, MÁV- és népi zenekaroknak. A pattogó indulók, magyar nóták felfrissítették az embereket, elűzték szemükből az álmosságot Hamarosan megmozdult szinte az egész lakosság Ki az utcára, ünnepelni, illatos májusi levegőt élvezni! — ez volt a ki nem mondott, s mégis egységesen megvalósított jelszó. A dolgos szegedjeik csoportosan igyekeztek az üzemek, hivatalok, intézmények elé, hogy azután piros és nemzetiszínű zászlók kai, színes szalagokkal és virágokkal egy csoportban induljanak a Széchenyi téri nagygyűlésre. Talán csak a pólyásbabák, a különösen sokdoigű nagymamák és a fekvő betegek maradtak odahaza. De még közülük is sokan felkerekedtek és elfoglalták a park ülőhelyeit, hogy gyönyörködtessék szemüket a színpompás májusi kavalkádban. Május elsejét éltető feliratok, harcos jelszavak, a nap jelentőségét méltató dekorációk mindenfelé. A lakóházakon szerényebb, az üzemek homlokzatán gazdagabb díszítések. Az élüzem címet nyert konzervgyár előtt 8 óra után néhány perccel már nagy tömegben álldogáltak az ünneplésen öltözött munkások. Sokan közülük — főleg az asszonyok — patyolattiszta fehér és kék munkaköpenyt vettek fel, hogy ezzel is hangsúlyozzák: a munkát becsületnek és tisztességnek tekintik. Később impozáns menetoszlopban, a gyár nevét, virágokból kirajzolva, dallal, tánccal, szemet és szívet gyönyörködtető zászlóerdőben vonultak a nagyZ ászlók és emberek erdeje a Széchenyi téren Péter János külügyminiszter beszéde Vidám iinnep9 szórakozás május első napján gyűlés színhelye felé. Vidámságuk átragadt a járókelőkre és itt is, ott is megtapsolták őket. Szeged legnagyobb üzemének, a közel ötezres létszámú Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnak a dolgozói a Marx térre beszélték meg találkozójukat. A kenderfonógyár, az üjszegedi kenderlenszövő, valamint a jutaárugyár sok-sok eredményt elért munkásai az idén először, nem külön-külön, hanem együttesen vonultak fel. Kilenc óra tájon egész teherautó-rakomány luftballon érkezett a közös gyülekezőhelyre, s amikor elindult a hatalmas munkásgárda, érthetően mindenfelől ráirányult a közfigyelem. Különösen szép május elsejét ünnepeltek a szalámigyáriak: néhány nappal korábban jó munkájuk eredményeként nyerték el a Minisztertanács és a SZOT -vándorzászlaját. Nagy tisztesség ez, hiszen a szegedi üzemek közül rajtuk kívül idén csak a víz- és csatornamű vállalat érdemelte ki. A szalámigyár udvaráról elindult sereg élén egy fiatalember büszkén emelte magasba az országos elismerést jelentő vörös selyemlobogót Mögötte sorakoztak a többiek, kezükben lobogtatva a szocialista országok lobogóit Már kora reggel élénk mozgolódás volt a textilművekben is. A hatalmas beruházással fejlődő üzem kollektívája a kapu előtti betonúton sorakozott fel, mielőtt rákanyarodott volna a Tolbuhin sugárútra. A menet élén haladtak — immár hagyományosan — a kiváló dolgozók, mellükön sok-sok csillogó kitüntetéssel. Az üzem népi táncosai polkát jártak zenekísérettel, szinte valamennyi dolgozó kezében apró, színes zászlócskákat csattogtatott a felélénkült szél. Hozták a nemzetközi munkásmozgalom nagyjainak, s népünk, pártunk vezetőinek arcképeit. Fél 10 óra körül már meg sem szakadtak a raenetoszlopok a Széchenyi térre vezető utcákon. Mindenfelől tömött sorokban özönlött a daloló, nevetgélő, vidám tömeg, hogy időre elfoglalja helyét a díszemelvény előtt vagy ha már nem volt hely a közelben, akkor a park útjain valahol távolabb. Az egyetemek ifjúsága, a középiskolák diákjai végeláthatatlan sorokban vonultak, s derű sugárzott az arcokon. A Kossuth Lajos sugárúton közeledett a DAV, a ruhagyár, a kórházak, a vas- és fémipari ktsz, a gázművek, az ecset- és seprűgyár dolgozóinak tarkabarka, ötletdús és jókedvű áradata. Még aj'fonalfeldolgozó vállalat idős munkásai is csaknem táncra perdültek egy harmonika ritmusos dallamára. 'Az Oskola utcán találkoztunk az alsóvárosi pártszervezet kommunistáival, a Bajcsy-Zsilinszky utcán, áz Állami Áruház és több más vállalat májusi hangulatú menetével. Mire -tizet ütött a városi tanácsháza toronyórája, szinte talpalatnyi hely sem maradt a hatalmas Széchenyi (Folytatás a 2. oldalon.) (Somogyi Károlyné és Llebmann Béla felvételei) A Tisza Állami Áruház alkalmazottainak egy csoportja fimhnrftHywn * SafotKingl Lécen, te ünneplő dolgozok Péter János külügyminiszter beszédét baHgatjafc A textilmüvek fiataljainak tánccsoportja csárdásokkal és polkákkal szórakoztatta az ünnepi menetei Zászlók erdeje alatt vonultak fel Szeged legnagyobb Ipar! vállalatának, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnak dolgozói Pillanatkép a május etseji felvonulásról: luftbaüonok játéka a tavaszi széfben