Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

0 politikai felszabadulás elválaszthatatlan a társadalmi felszabadulástól N. Sz, Hr uscsov Port Saidban A kairói tisztíklubban hétfőn este Amer marsall az EAK első alelnöke, a fegyveres erők főparancsnokhelyet­tese és felesége vacsorát adott Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő és felesége, Nyina Hruscsova tiszteletére. A vacsorán megjelent Nasszer elnök feleségével, Szalal je­meni elnök, Aref iraki elnök és több más meghívott. A vacsorán Amer marsall, Nyikita Hruscsov és Nasz­szer elnök beszédet mondott. Nyikita Hruscsov kedden Port Saidba látogatott. Hruscsov a pályaudvarról nyitott gépkocsin a Port Saíd-i Hősök terére hajtatott, ahol Nasszer elnökkel é6 Araf marsallal együtt koszorút helyezett a város vé­delmében elesett hősök emlékművére. Ezt követően a Pert Said-i Hősök terén sokezres tömeg részvételével nagygyűlésre került sor. Nasszer elnök beszéde A nagygyűlésen Gamal Ab. del Nasszer, az EAK elnöke beszédet mondott — Ez a város híven meg­őrzi emlékezetében, hogy milyen álláspontra helyezke­dett a Szovjetunió népe és kormánya a súlyos időkben, amikor e városunkat az im­perialisták veszett támadása érte, amikor ez a város a maga és hazája becsü­letét, az arab nemzet be­csületét és a népek sza­badságát védelmezte — mondotta a többi kőzött. Ez a csata — folytatta Nasszer — megmutatta ez arab nemzet népeinek egysé­gét a megpróbáltatások sú­!ycs és veszélyes napjaiban, és határozottan feltárta az arab nemzethez tartozó né­pek nemzeti egységének tár­sadalmi tartalmát is, miután összekapcsolta az egység problémáját a néptömegek akaratával és törvényes tár­sadalmi jogaival. Az Egyiptomban kivívott győzelem és annak társadal­mi jelentősége megmutatta minden népnek, hogy a politikai felszabadulás elválaszthatatlan a társa­dalmi felszabadulástól — jelentette ki az EAK elnö­ke. — A függetlenség nem csupán zászló és himnusz. A függetlenség területi sért­hetetlenséget, nemzeti szuve­rén itást jelent mind gazda­sági, mind politikai értelem, ben. N. Sz. Hruscsov beszéde Nasszer után Nyikita Hrus­csov is beszédet mondott Port Said ma az egész világon arról ismert, hogy ennek a városnak az ellen­állásán zúzódtak szét az agresszorok tervel — mondotta bevezetőben Nyikita Hruscsov. — Port Said hőstettét, amelyet az 1956. évi angol, francia és izraeli imperialista agresz. szió napjaiban hajtott vég­re, nagyra becsülik a Szov­jetunióban. — A háborúban a győzel­met mindenekelőtt Egyiptom népe vívta ki Gamal Abdel Nasszer vezetésével. A sza­badság megtízszerezi az ember erőit, s az egyiptomi népnek fokozta erejét az a tudat, hogy hazájának a szabadsághoz és a függetlenséghez való jogát védelmezi. Hruscsov hangsúlyozta: nemcsak ez döntötte el a há­ború kimenetelét. — Port Said védelmezői­nek, Egyiptom népének ol­dalára olyan hatalmas erők álltak, amelyek gátat tudtak vetni az ag­ressziónak, nem engedték, hogy a gyar­matosítók kiszélesítsék az mtervenciót, újabb eszközö­ket és tartalékokat vessenek i>e. Ilyen erőnek bizonyult a szocialista államok világ­rendszere, amely kezdettől fogva támogatta Egyiptomot, ilyen erőt jelentettek a fia­tal afrikai, ázsiai független államok, amelyek szolidari­tást vállaltak az egyiptomi néppel, ilyen erőt képviselt Anglia. Franciaország és más tőkés ország proletariátusa, amely felháborodottan ítélte el saját urainak szégyenletes tetteit. — A Szovjetunió nagy mennyiségű fegyvert küldött Egyiptomba. Sok szovjet em­ber jelentkezett, hogy kész önkéntesként Egyiptomba menni és fegyverre] a kéz­ben, egyiptomi testvéreivel vállvetve küzdeni az impe­rialista agresszorok ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy abban a nehéz órákban a mi szavunk, a Szovjetunió figyelmeztető szava, az Egyiptomnak nyújtott támo­gatása határozottan segítette az egyiptomi nép harcát. Hruscsov hangoztatta: a szocializmus, a demokrácia, illetve új erőviszonyai mel­lett a nemzeti felszabadító mozgalom még gyorsabban bontakozott ki. A világ po­litikai térképén ma már több mint ötven új nemzeti állam jelent meg. A felsza­badult népek számára megnyílt a lehetőség, hogy lerázzák magukról a gyar­mati rendszer béklyóit, ha pedig éberek lesznek és folytatják a harcot a kiví­vott függetlenség megerősí­téséért, akkor végérvényesen felszámolhatják a gyarmati rendszer maradványait. — A szabadságukért küz­dő népek ellen irányuló ak­ciók tervezésével ma már a gyarmatosítók is kénytele­nek állandóan Moszkva felé tekinteni, a szocialista világ­ra is nézni. — Olyan helyzet állott elő, hogy a szocialista tábor erejének növekedése, a fia­tal nemzeti államok szere­pének erősödése, a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom erőinek aktivizá­lódása következtében túl­súlyba kerültek a béke erői a háború erőivel szemben, a népek elejét tudják ven­ni egy újabb világháború­nak, biztosítani tudják a békét a világon. Ez, természetesen, nem Jelenti azt, hogy csök­kent a háború veszélye. A népek tudják, hogy az Im­perializmus természete nem változott meg. A szovjet kormányfő ez­után a palesztinai kérdés megoldásáról, a dél-vietna­mi, angolai, Mocambique-i igazságtalan háborúról, a Je­meni Arab Köztársaság füg­getlenségi harcaról szólt. Hangoztatta: nagymérték­ben veszélyezteti e térség biztonságát annak a tervnek a végrehajtása, amelynek ér­telmében Polaris-rakétákkal felfegy­verzett tengeralattjárókat küldenek a Földközi-ten­gerre. A NATO stratégái megpró­bálják a Földközi-tenger me­dencéjét és a partmenti or­szágokat hatalmas rakéta­támaszponttá változtatni anélkül, hogy kikérnék az érintett országok vélemé­nyét, vagy törődnének né­peik létfontosságú érdekei­vek A nemzeti függetlenségü­ket kivívott országok fel­adata a társadalom gazda­sági és társadalmi szerkeze­tének átalakítása, a külföldi monopóliumok gazdasági ön­kényének megszüntetése. En­nek az imperializmusellenes harcnak a súlypontja a nemzeti felszabadító, an­tifeudális, demokratikus forradalom befejezésére helyeződik. Az Egyesült Arab Köztár­saság népe ma saját mun­kájával építi az új életet — mondotta befejezésül Hrus­csov és kijelentette: a szovjet emberek őszin­tén kívánnak egyiptomi ba­rátaiknak nagy sikereket az új élet építésében, új eredményeiket a békéért és boldogságért végzett alkotó­munka területén, sikeres előrehaladást a szocialista fejlődés útján. A Port Said-i nagygyűlés után Hruscsov miniszterel­nök. Nasszer elnök és Aref elnök, valamint a kíséretük­höz tartozó személyek meg­tekintették a szovjet—egyip­tomi gazdasági együttműkö­dést ismertető kiállítást. Dr. Rusdi, Port Said kor­mányzója ebédet adott a ma­gas rangú vendégek tisztele­tére. Ezután a három vezető megtekintette a Szuezi-csa­torna létesítményeit. A vendégek kedden este visszautaztak Kairóba. 1964. október 24-én új független állam jelenik , meg Afrika politikai tér­képén: Zambia Köztár­saság (jelenleg Észak­Rhodesia). Erről szá­molt be kedden a"z Észak-Rhodesia ' alkot* mányáról tárgyaló lon­doni értekezlet záróülé­, sén Sandys brit nemzet­közösségi és gyarmat­ig ügyi miniszter. Hétfőn éjjel lenyűgöző mé­retű ifjúsági nagygyűlés, majd fényes tűzijáték, a ta­lálkozón részt vett ifjak és leányok fáklyás felvonulása zárta be a német ifjúság pompásan sikerült pünkösdi találkozóját. Kísérleti atomfiziku­sok részvételével nem­zetközi tudományos ér­tekezlet nyílt meg ked­den Dubnában. A talál­kozón bolgár, csehszlo­vák, kínai, koreai, len­gyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet tudósok vesznek részt. A Wilson elnök nevét vi­selő amerikai kereskedelmi hajón yokohamal vámőrök ötszáz gramm — háromszáz­millió japán jen értékű — heroint foglaltak le. A le­génység két tagját őrizetbe vették. Eltemették Ottó Kuusinent A moszkvaiak ezrei, a bizottság első titkára búcsúz­Szovjetunió Kommunista tatta Kuusinent. Pártja -és a szovjet kormány Vlagyimir Kirillin, a Szer­vezető^.-a Finn'Kommunista jetunió Tudományos Akadé­Párt küldöttsége,-valamint az miájának alelnöke, a szovjet argentin,' spanyol, r kubai, tudósok nevében vett búcsút sVájéi és más testvérpártok a nagy politikustól és tudós­küldöttségei, Ottó Kuusinen tói. rokonai és ismerősei gyűltek össze kedden délelőtt a moszkvai Vörös téren a mun­kásmozgalom nagy halottjá­nak temetésére. Ville (Pessi, a Finn Kom­munista Párt főtitkára gvász­beszédében kijelentette: a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az egész szovjet A gyászmenet megérkezése néppel osztozunk a súlyos után az Ottó Kuusinen ham- csapás elviselésében. vait tartalmazó urnát a Lenin mauzóleum közelében felállí­tott ravatalon helyezték el. A gyászünnepséget Nyikolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja nyitotta meg. A gyászünnepség végén tü­zérségi díszsortűz mellett he­lyezték el a Kreml falaba-i az Ottó Kuusinen hamvait tartalmazó urnát. A szovjet párt és kormány vezetői a Lenin mauzóleum l J1J i OLCA "IVf,. " — — ­Podgornlj emlékeztetett ar- mellvédjére mentek. A mau­ra, milyen nagyra értékelte zóleum előtt elvonultál; a Kuusinen tevékenységét és moszkvai katonai akadémiák képességeit Lenin. Pártunk hallgatóinak díszegységei, ha­egyik legjobb teoretikusává, dilobogójukon gyászszaln­nagy marxista tudóssá lett. Tudományos munkái, előadá­sai, beszédei mintául szolgál­hatnak arra, miként kell alko­tó módon alkalmazni a mar­xista—leninista módszert ko- r.u^m Bwflaea*'"" • runk legfontosabb problé- -titkára, a forradalmi munkás­máinak elemzésénél. Kuusi- paraszt kormány elnöke Ottó gokkal. Ottó Kuusinennek megadták a katonai végtisz­tességet * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első nen következetesen és elvhű­en küzdött a párt XX. kong­resszusán kijelölt lenini irányvonalért. Ezután a moszkvai párt­szervezet és a főváros lakos­ságának nevében Nyikolaj Jegoricsev, a moszkvai párt­Souvanna Phouma kiegészítette kormányát Vientianeban hétfőn hi­vatalos közlemény jelentet­te be a laoszi kormány ki­egészítését. A laoszi külügyminiszter tárcája tavaly augusztus­ban, Quinim Pholsena kül­ügyminiszter meggyilkolásá­val megüresedett, és azóta betöltetlen volt. Szufanu­vong miniszterelnök-helyet­niszter, valamint a hadvi­seltek ügyeinek államtitká­ra helyett. Souvanna Phouma minisz­terelnök hétfőn sajtóértekez­letet tartott, amelyen beje­lentette, hogy „a jelenlegi körülmények között" nem tehet eleget Szufanuvotjg meghívásának, aki felkérte, bögy kedden üljenek tár uuity umuooiv-ii-iii^v - ~ • - - -oí « tes a Laoszi Hazafias Front gyalóasztalhoz Khang-Khay­nevében több ízben java- ban. (MTI) solta, hogy az új külügymi­nisztert a három laoszi fél közös megegyezése alapján nevezzék ki. Mint a közleményből ki­derül, Souvanna Phouma miniszterelnök az idézett ja­vaslatot figyelmen kívül hagyva egyoldalúan kinevez­te Pheng Phougsavan bel­ügyminisztert külügyminisz­ternek is. Ezenkívül szintén egyol­dalúan új minisztereket ne­vezett ki a személyi bizton­sági okokból Vlentianetól távollevő egészségügyi mi­Kuusinen elhunyta alkalmá­ból részvéttáviratot küldött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak. Ottó Kuusinen elhunyta al­kalmából kedden a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gén részvétlátogatást tett Biszku Béla és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Púja Frigyes, az MSZMP KB kül­ügyi osztályánál; vezetője, az MSZMP KB nevében; Kishá­zi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke az Elnöki Tanács ne­vében, valamint Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Pé­ter János külügyminiszter, a Magyar Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány revében. (MTI) Kereszténydemokrata „csúcskonferencia" Ethardnál Kedden fontos politikai tár- A nyugatnémet lapok azt gyalások kezdődtek a bajor- írják, hogy a Tegernsee országi Tegernsee partján partján lezajló keresztényde­üdülő Erhard kancellár vil- mokrata "csúcskonferencia* Iájában. Erhard kedden és elsősorban a Schrőder— szerdán külön-külön fogadta Strauss-viszály »tisztázására* Strausst, a CSU bajorországi szolgál. elnökét, Schrőder külügymi- Bonnban nyílt titok, hogy nisztert, valamint több más a "csúcskonferencia* mégren­vezető kereszténydemokrata dezését elsősorban Strauss politikust sürgette. A tanácsrendszer • és más államszervezetek A Z 1905-ÖS és az 1917-es februári forra­dalom tapasztalatait általánosítva, vala­mint hivatkozva az 1871. évi Párizsi Kommün tapasztalataira, Lenin az oroszországi munkások alkotó kezdeményezéséből született tanácsokban jelölte meg a proletárdiktatúra ál­lamformáját. Tanácsok Oroszországban — mint ismeretes — első ízben a munkásküldöttek tanácsaiként az 1905-ös forradalom idején születtek. A bol­sevikok már akkor hatalmas jelentőséget tu­lajdonítottak ezeknek, meglátva bennük a for­radalmi hatalom csíráit A tanácsok ereje és felbecsülhetetlen jelen­tősége abban rejlett, hogy valóban a nép tö­meges és közvetlen forradalmi aktivitásának megnyilvánulásai voltak. A munkásosztálynak a történelemben addig ismeretlen politikai tö­megszervezetét képezték. Ott, ahol a tanácsok tevékenysége határozott és bátor volt, a for­radalmi hatalom szerveiként léptek fel. Alkotóan továbbfejlesztve a marxizmust, Le­nin arra a következtetésre jutott, hogy nem a parlamentáris köztársaság, hanem a tanácsköz­társaság képezi a proletárdiktatúra legjobb for­máját. A híres 1917. évi Áprilisi tézisekben az áprilisi összoroszországi konferencián elmendott beszámolójában és számos, későbbi időszak­ban íródott cikkében Lenin megállapította, hogy a tanácsok formájában az állam egészen új formája fejlődik ki, a történelemben ismert államformától eltérő talajból. A tanácsköztár­saság igazolta ezeket a várakozásokat és végre feltárult az a politikai forma, amelynek kere­tei között megtörtént a proletariátus gazdasági felszabadítása és a szocializmus teljes győzelme a Szovjetunióban. Lenin történelmi összefüggést állapított meg az 1917. évi tanácsok, az 1905. évi tanácsok és a Párizsi Kommün között. Megvizsgálta a Pá­rizsi Kommünt is a két oroszországi forradalom fényénél és meglátta benne — ahogy annak idején Marx látta — a proletárdiktatúrát. A Párizsi Kommün az első — számos okból ugyan sikertelen — kísérletet jelentette az ál­lamhatalom bürokrácia nélküli, katonai-rendőri gépezet nélküli, új típusú apparátusának meg­teremtésére. A Párizsi Kommün, fennállásának rövid ideje alatt, a proletariátus államalkotásának mintája és példája volt, jellegzetes formát mutatva a nép széles rétegeinek az államügyek vezetésébe való bevonására. Lenin kimutatta, hogy a ta­nácsok új történelmi helyzetben, magasabb fej­lődési fokon a Párizsi Kommünnek, mint ál­lamszervezetnek a jegyeit tükrözik. A tanácsok megkülönböztető vonósa minde­nekelőtt az, hogy a legtömegesebb és legde­mokratikusabb államszervezetet képezik az osz­tálytársadalomban lehetséges összes államszer­vezetek közül. A tanácsok ereje már megala­kulásuk idején abban állt, hogy: 1. a legszélesebb körű tömegszervezetek vol­tak; 2. egységes tömegszervezetek voltak, ame­lyek a proletariátus vezetése alatt minden el­nyomottat és kizsákmányoltat egyesítettek; 3. a tömegek forradalmi harcának leghatható­sabb szerveivé váltak; 4. maguknak a töme­geknek közvetlen szervezetei, tehát a legde­mokratikusabb szervezetek voltak. Kezükbe véve a hatalmat, államszervezetté válva, a tanácsok nemcsak hogy nem veszí­tették el — de épp ellenkezőleg: még inkább kifejlesztették azokat a vonásaikat," amelyek a dolgozó nép tömegszervezeteiként jellemzik őket. A TANÁCSI HATALOM lényege .abban rejlik, hogy a tanácsok — mint maguk­nak a dolgozó tömegeknek legtömege­sebb. legforradalmibb szervezetei — az állam­hatalom állandó és egységes politikai alapját alkotják. Egyesítik magukban mind az állami szervek, mind a társadalmi szervek ismérveit. A nép képviselőinek személyében egyesítik továbbá a törvényhozó és a végrehajtó hatal­mat. A burzsoá parlamentarizmussal ellentét­ben a tanácsok az államszervezet olyan típusát alkotják, mely egyesíti magában mind az álla­mi szervek, mind a társadalmi szervek is­mérveit. , A nép képviselőinek személyében egyesítik továbbá a törvényhozó és a végrehajtó hatal­mat. A burzsoá parlamentarizmussal ellen­tétben a tanácsok az államszervezet olyan tí­pusát képviselik, amelynek képviseleti szervei hatékony és operatív szervek. A tanácsok egy­séges egészet alkotó államszervezetet képeznek; olyan rendszert, amelyben mind a legfelsőbb, mind a helyi hatalmi szervek közös demok­ratikus alapon épülnek fel. Elméleti értelembén a dolgozó nép egységes szervezetei, olyan szervezetek, amelyek össz­pontosítják a törvényhozó és végrehajtó hatal­mat, s e koncentráció következtében a szocia­lista állam kommunista társadalmi önkormány­zattá való átalakításáért folyó harc hatékony szervei. A szocialista állam eddigi gyakorlatá­ban — annak ellenére, hogy bizonyos funkció­kat, bizonyos végrehajtó-rendelkező funkciókat különféle igazgatási szervek formájában külön­választottak; tehát annak ellenére, hogy nem teljes koncentrációról beszélhetnénk — minden végrehajtó-rendelkező szerv közvetlenül vagy közvetve alá van rendelve a tanácsoknak. A tanácsok struktúrája a demokratikus cent­ralizmuson, azaz a centralizmus és a demokra­tizmus elemeit dialektikusan összekapcsoló alapelven épül fel. A tanácsok rendszerében a demokratizmus ábban nyilvánul meg, hogy a 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1964. május 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom