Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 115. szám

Holnap folytatjuk Dobezy Imre szinmGve a Szegedi Nemzeti Színházban ZENEI NAPTAR ! Ki mit tud? b Agass László egy fontos kutatóintézet felefős, mondhatni nélkülözhetetlen beosztású mérnöke. Az ötven körüli férfi a háborúban tisztként szolgált, s a parancsnoksága alá tartozó egységnél egy alkalommal két magyar partizánt fogtak el. Egyiküket kivégezték. a másik megszökött. A kivégzési parancsot nem Agass adta ki, sőt az ő tiltakozása ellenére hajtották végre a gyilkosságot, az eset mégis nyomta lelkiismeretét Hosszú ideig hallgatott róla, annál is inkább, mert a magyar értelmiségnek ahhoz a rétegéhez tartozott amely gyűlölte a nácikat, de nem tudta elfogadni az új kibontakozó szocialista rendet sem. Az eltelt évek, események viszont gyökerében megváltoztatták világnézetét s a darab cselekményének idején — 1962-ben — már szabadulni szeretne minden batyutól, amely a múlthoz köti. Ezért határozza el, hogy életének ezt a megrázó epizódját saját elbeszélésében magnetofonszalagra rögzíti, s átadja igazgatójának. Ez éppen azokban a napokban történik, amikor az intézethez katonai szakértőt' neveznek ki, Barla alezredest aki nem más, mint az egykor megszökött partizán. Noha Ág&ssnak módjában lenne hallgatni a régi esetről, az alezredes sem ismeri föl, mégis föltárja múltját vállalja a velejáró meghurcolást, felfüggesztést állásából, bízva abban, hogy igazára fény derül. Ez a cselekmény kiindulópontja, amely a további fejleményekkel együtt magába nvéve is izgalmas konfliktust jelent. Csak az írói igényességre vall, hogy mégsem hagyja e cselekménynek elfednie az igazi, a mélyebb és általánosabb érvényű konfliktust. Azt, amely egyrészt Agass bensejében, másrészt közte és környezete, munkatársai, végső fokon pedig közte, illetve — kiszélesítve — az Agass Lászlók és a szocialista társadalom közt lezajlik. Mi is ez valójában? Valójában annak az elvünknek drámai kivetítése, mely szerint hiszünk, hinnünk kell az emberek fejlődésében, hinnünk kell szocialista eszméinknek a gondolkodó, jószándékú emberekre tett hatásában. Olyan emberről van szó, aki tépelodéseken át jutott el mai társadalmi rendünk igenléséig, miközben munkájával, minden erejével, egész szellemével dolgozott a rábízott feladatok tisztességes megvalósításáért. S eközben mindinkább a szivével is közeledett olyannyira, hogy testestől-lekestől csak itt érzi már jól magát. Többet kíván azonban a rideg elismerésnél: bizalmat, a teljes befogadást, amely nemcsak a munkáját fogadja el. hanem őt, saját magát is. Ebből az aspektusból nézve szinte mellékessé is válik a cselekményt elindító ok — a kivégzés körülményeinek — vizsgálata, mert a darab egy ember jellemfejlődésének és a körülötte levő társadalomnak a drámájává rfő. A bizalmatlanságnak, a gyanakvásnak, az emberek statikus szemléletének azt az áporodott felfogását veszi célba, amely oly sok kárt okozott közéletünkben. Nem arról van szó, hogy boldog-boldogtalant! bűnösöket és megátalkodott reakciósokat öleljünk keblünkre, de ne fogadjuk eleve gyanakvással azokat, akik bár sokszor messziről erkeztek. ám munkájukkal, magatartásukkal méltókká tették magukat a bizalomra. Ilyen ember Agass mérnök is, kinek a fia már ebben a rendszerben nőtt föl, egyetemista, munkásőr. S az apa* sem akar máshova tartozni, mint a fia, akit így nevelt. Ezért vállalja, hogy megküzd mindazzal, ami — bármilyen vékony, ismeretlen szállal is — a múlthoz, a másik világhoz láncolná. De a küzdelem nem kisebb, s nem kevésbé fontos az egykori partizán, az alezredes számára sem, akinek viszont a szubjektív előítéleteket kell magában fölszámolnia, s meg kell tanulnia az emberek értékelését valódi énjük, tetteik, megnyilatkozásaik alapján. (Sajnos ez utóbbiban kissé adósunk marad a dráma.) E két pólus, e két társadalmi képlet összeütközése játszódik előttünk, semmiképpen sem a befejezettség igényével. Erre utal a cím is: a Vitákat, az emberek meggyőződését folytatnunk kell, de egyszersmind bíznunk is kell saját igazunk erejében, bíznunk kell az emberekben, bíznunk kell abban, hogy egyre többen és többen helyeslik őszintén mindazt, ami napjainkban nálunk folyik. Színházunk prózai irányítása, sajnos, közismert a bizonytalankodó és többnyire lassú reagálásáról az igazán időszerű problémáinkat színpadra állító művekkel kapcsolatban. így Dobozy Imre drámája is másfél évvel a fővárosi bemutató után jutott el Szegedre. Gondolatai, okfejtései azonban mitsem vesztettek aktualitásukból, s a konfliktus maiságához, igazságához sem férhet kétségünk. Szenvedélyes ihletésű, művészien megfogalmazott, hiteles jellemábrázolású mű ez, amelyet szívesen láttunk. A darabhoz illő lelkes, átgondolt előadást kaptunk a bemutatón. Az egyszerűségre, a gondolati elemek hangsúlyára törekedett Komor István elismerésre méltó rendezése, s ehhez alkalmazkodó, sallangtalan játékstílust teremtett meg a színpadon. (Reméljük, a további előadásoknak már a tempója, ritmusa is megfelelőbb lesz.) Egységes elképzelést szolgálták az együttes tagjai is, főként a két főhős: az Agass mérnököt alakitó Várady Szabolcs és a Barla alezredest játszó Mentes József. Mély átélést, teljes eszmei tisztázottságot kívánó, nehéz feladat jutott Várady Szabolcsnak. A mérnököt ugyan külsejében idősebbnek képzeljük, de ennek ellenére eleget tett feladatának, meggyőző volt és pátosza is szinte észrevétlenül egyszerű, a mondanivarióhoz helyesen alkalmazkodó. Lényegében ugyanezt mondhatjuk Mentes Józsefről is. Nála legfeljebb valamivel több határozottságot hiányolhatunk. A végső nagy dialógusbeli melegsége, érzelemgazdag kifejező játéka azonban még ezért is kárpótolt. A gerinces kommunista Laczkó mérnököt, Ágass közvetlen munkatársának érzelmeit magábafojtó, érdekes egyéniségét — minden külsőség nélkül — a maga sokszínűségében tudta bemutatni Pagonyi Nándor megkapó, érzékletes alakítása. A pozícióját féltő, lavírozó, a felelősséget vállalni gyáva igazgiatót Kátay Endre jól jellemzett, hiteles figurában keltette életre, de helyenként csak egy hajszál választotta el az ide nem illő vígjátéki stílustól. Máriát, Ágass menyasszonyát Simon Erika játszotta főként az asszonyos melegséget állítva előtérbe. Legutóbbi szerepe óta lényegesen fejlődött Szabó Kálmán: most az ifjú Ágass, a mérnök fia alakjában — korábbi modorosságait jórészt elhagyva — rokonszenves, tudatos fiatalembert rajzolt meg. Kár, hogy Marosi Károly az utóbbi időben mindig egy szerepkörben mozog, ami óhatatlanul bizonyos megszokottságot idéz elő alakításában, noha mostani Bertók figurája így is találó volt A darab szcenikai megoldása — különösen Székely László kifejező lakószobadíszlete — dicséretes. Ló'kös Zoltán Emlékezetes siker Irina Bocskora, a rendkívül tehetséges szovjet hegedűmüvósznő és Carl Garaguly, a magyar származású külföldön élő kitűnő karmester vasárnap délelőtti szegedi vendégszereplése hosszú időre emlékezetes marad. Elsősorban azért, mert Irina Bocskoixi személyében egy csodálatosan tehetséges művészt ismertünk meg, akinek eszményien szép tónusa, abszolút technikai fölénye és rendkívüli zenei intelligenciája lenyűgöző. Művészi nagyságának érzékeltetésére csak annyit: a Csajkovszkijhegedűverseny szólójának előadásában Bocskova játéka túl ment azon a határon, amely szavakkal megközelíthető. Ez már bűvölés volt Persze nemcsak Bocskova tehetségét kell csodálnunk, hanem annak a művészképző iskolának munkáját is, amely ilyen eredményeket képes felmutatni. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió e tekintetben is az első helyen áll. A szovjet művésznő ideáiis karmesterrel koncertezhetett. Garaguly maga is kiváló hegedűs, s ugyanakkor izzig-vérig muzsikus lévén, nagyszerűen kísért. A szólóhangszer minden rezdülését követve — természetesen kotta nélkül dirigálva — vitte magával a zenekart, amely ezen a koncerten a megszokottnál jóval szebben és lendületesebben muzsikált. Nemcsak a Csajkovszkij-mű tükrében láthattuk így, hanem ezt igazolta Berlioz: Benvenuto Cellini nyitányának és Brahms: II. szimfóniájának színvonalas megszólaltatása is. Vántus István Énekkari hangverseny A Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló általános iskolájának énekkarai rendezték meg Tavaszi hangversenyüket vasárnap délután a főiskola dísztermében. A kórusok produkcióit a világos, érthető szövegmondás, a változatos, színes dinamikai kidolgozás, a majdnem egészen megbízható intonáció és a példamutató énekkari fegyelem jellemezte. Különösen figyelemreméltó volt a műsorban elhangzó modern művek meglepően biztos előadása. A legsikerültebb műsorszám Mendelssohn: A gyöngyvirágok bálja, Lesur: A kecske és Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz című kánon volt. A lelkes közönség mind a három művet megismételtette. A műsort színvonalas hangszer-szólók és szavalatok tették változatossá. Zongorán Szőnye Katalin kísért kiválóan. méltán osztozva az énekkar sikereiben. A jólsikerült koncert dr. Baranyai Aibertné. Erdős Jánosné és Erdős János elismerésre méltó karvezetői munkáját dicséri. P. J. Gyorsan és pontosan Tűzoltóverseny Zakón yazéken Kisipari szövetkezetek művészeti csoportjainak bemutatói Vasárnap már kora hajnalban hangosak voltak Zákányszék utcái. Tűzoltóegyenruhába öltözött idősek és fiatalok csoportokban várták a városi és a járási önkéntes tűzoltók versenyének kezdetét. A versenyen reszt vevő csapatoknak elméleti és gyakorlati kérdéseket kellett gyorsan, pontosan megoldaniuk. Az elméleti vizsgák már 6 órakor megkezdődtek. Nyolc órától a gyakorlat megkezdéséig a kiskundo; rozsmai önkéntes tűzoltók j zenekarának előadása jelenI tett kikapcsolódást az önkénj tes tűzoltóknak. Nyolcvanegy csapat Kilenc őréikor felsorakoztak a csapatok. A gyakorlati bemutatók előtt Farkas István, a szegedi tarási tanács vb-elnüke mondott beszédet. Megállapította, hogy az önkéntes tűzoltók eredményes munkát végeztek a tüzek megelőzéséért. A járási tanács vb-elnökének megnyitója után megkezdődött a verseny, amelyben 81 csapat vett részt. Először lajtí'ecskendő-szerelési bemutató volt, majd az ütőképesebb kocsifecskendők gyors üzembe helyezését mutatták be az önkéntes tűzoltók. A 400 hter/perces kismotorfecskendők szerelési bemutatója után a 800-as kismotorfecskendő gyors összeszerelésében vetélkedtek a csapatok. Tűzöl tóataf éta A tűzoltóstaféta versenyen is 20 csapat vett részt. A verseny után látványos tűzoltási bemutatót láthatott a népes nézőközönség. A zsűri gyors értékelése után kihirdették az eredményeket. Lajtfecskendő-szerelésben Domaszék férfi és Üllés fiúcsapata ért el első helyezést. A kocsifecskendő-szerelésben Rúzsa férfi és női csapata, valamint Forráskút fiúcsapata jeleskedett. 400-as kismotorfecskendő-szerelésben a szőregi férfi, a pamutszövőipari vállalat férfi és a kiskundorozsmai fiúcsapat bizonyította be jó felkészülését. A röszkei férficsapat, a Szegedi Ruhagyár férficsapata, és a szegedi kenderfonógyár női csapata a 800-as kismotorfecskendő-ezerelésben lettek elsők. A tűzoltóstafétán részt vevő 20 csapat közül a í'orráskúti férfi és a zsombói fiúcsapat érte el a legjobb eredményt. Ujabb verseny előtt Az első helyezést elért csapatok lelkesem készülnek a megyei tűzoltóversenyre, mert ott dől el, hogy kik mehetnek majd az országrész), illetve országos döntőre. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztása után a versenyzők s a családtagok kel. lemes hangulatban szórakoztak a késő délutáni órákig. Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Békés megye kisipari szövetkezetei művészeti csoportjainak kulturális vetélkedőjét rendezték meg Szegeden a Móra Ferenc Művelődési házban. Szombaton egész nap tartott a területi vetélkedő. Hat népi tánccsoport mutatta be a már feledés homályába tűnő magyar táncokat. A Szegedi Irodalmi Színpad a Szerelmem Párizs, a szolnoki Tavasz van, gyönyörű, a szarvasi irodalmi színpad pedig Tavaszi szerelem című irodalmi összeállításával lépett színpadra. A kunmadarasi színjátszók Ida Ewald egyfelvonásosát a Rogozin-ügy-et mutatták be. Az együttesek szereplésén kívül 20 egyéni szavaló is vetélkedett azért, hogy bekerüljön az országos döntőbe. Változatos versválasztásukkal, jó előadásukkal a szavalók nagy többsége művészi telje! sítményt nyújtott. A szombat esti díszelóadá: son, melyet a Móra Ferenc Művelődési Otthonban tartottak meg. három szavaló, Fodor András (Szolnok), Dudás Katalin (Szolnok) és Négyökrű Mária (Szeged) lépett színpadra. Itt mutatta be színvonalas műsorát a túrkeveá, a hódmezővásárhelyi, a makói és a kalocsai tánccsoport is. Az irodalmi színpadok közül a szegedi é6 a szolnoki vett részt a díszelőadáson. A szombati díszelőadáson szereplők közül egy hónap múlva választják ki majd azokat a csoportokat és egyéni versenyzőket, akik a kisipari szövetkezetek kulturális vetélkedőjének országos döntőjében képviselik a délmagyarországi megyéket. Vasárnap a vetélkedő résztvevői a várossal ismerkedtek. Az Úttörőházban Vasárnap délelőtt a városi Üttörőház egészségügyi vetélkedő színhelye volt. A városi úttörőbizottság és a Magyar Vöröskereszt városi titkársága rendezésében az általános iskolák felsőtagozatcs tanulói adtak számot arról, mit tanultak meg egv év alatt az egészségügyi előadásokon. gyakorlatokon. Mintegy 80 fiatal vett részt ?zen a vetélkedőn. Az elméleti kérdéseket nagyon célszerűen állították össze, és a mindennapi életben előforduló ifjúsági egészségügyi kérdésekkel foglalkoztak. A gyakorlatnál — a kötözéseknél — az úttörők bebizonyították. hogy elsajátították az elsősegélynyújtás valamennyi fortélyát Az V—VI. osztályosok közül első helyen a Gagarin iskola diákjai végeztek, második helyen a Mező Imre iskola, harmadikon pedig a Gutenberg iskola. A VII—VIII. osztályosok mezőnyében a Mező Imre iskola tanulói szerezték meg az első helyet. Második helyen a Gagarin, harmadik helyen pedig a Dózsa iskola végzett Tápén Vasárnap Tápén rendezték meg a szegedi járási Ki mit tud? vetélkedőt a járás énekesei, hangszeres szólistái, szavalói és tánczenekarai részére. Énekben a legjobb eredményt Tatár Mária (Szőreg), Vass Ilona (Tápé) és Terhes Irén (Tápé) érte el. A hangszeres szólisták közül Schmidt Károly tiszaszigeti fiatal tangóharmonika szólója emelkedett ki. A szavalók közül az első helyet Miklós Mária (Tápé), a másodikat Jávor Olga (Tiszaságet), a harmadik helyet Faragó Mihály (Szatymaz) szerezte meg. A zenekarok közül a tiszaszigeti tánczenekar teljesitményét értékelte legtöbbre a zsűri. Gyorslista a gépkocsinyereménybetétkönyvek sorsolásáról A Szegedi Konzervgyár értesíti Szeged város lakosságát, hogy a szezonra való felkészülés alapján a munkaerő biztosítása céljából az előjegyzéseket megkezdte Jelentkezni lehet minden 14 évet betöltött lakosnak, mindennap reggel fél 7 órától délután 15 óráig a vállalat munkaügyi osztályán Szeged, Rókusi ff. 6. x S 85 106 Az Országos Takarékpénztár hétfőn délután a MOM művelődési házban tartotta meg a gépkocsinyereménybetétkönyvek tizenkettedik sorsolását. A húzáson az október 31-ig váltott és április 30-án még érvényben volt 10 000 és 5000 forintos nyereménybetétkönyvek vettek részt A 67 336 tízezer forintos betétkönyvre 82 gépkocsit, 120 016 ötezer forintos betétkönyvre pedig 72 autót sorsoltak ki. Ezen a húzáson talált gazdára az ezredik nyereményautó. A »jubileumi* kocsi — Moszkvics 403-as típusú — fővárosi, 40 615 számú tízezer forintos betétkönyv tulajdonosáé lett. A 10 000 forintos betétkönyvek közül nyertek: 01 2648 Trabant lim. 01 6277 Wartburg lim. 01 8267 Trabant lim 01 8379 Moszkvics 403 02 2232 Moszkvics 403 02 4808 Moszkvics 403 02 5164 Moszkvics 403 03 228 Moszkvics 403 03 4934 Wartburg lim. 03 8397 Moszkvics 403 04 7033 Moszkvics 403 04 9826 Wartburg lim. 04 11216 Moszkvics 403 04 11775 Moszkvics 403 06 1947 Trabant lim. 07 3058 Trabant lim 07 5789 Moszkvics 403 08 3322 Moszkvics 403 09 4573 Moszkvics 403 09 4849 Wartburg lim. 09 5045 Wartburg lim. 09 5940 Simca a. 09 6157 Trabant lim. 09 7123 Trabant lim. 10 2994 Fiat 1500 10 3441 Wartburg lim. 10 4356 Wartburg lim. 10 4400 Trabant lim. 11 4041 Moszkvics 403 12' 7529 Moszkvics 403 13 5729 Moszkvics 403 14 3554 Moszkvics 403 14 4609 Wartburg lim. 14 5959 Wartburg lim. 15 3392 Moszkvics 403 15 4271 Wartburg lim. 16 2493 Wartburg lim. 17 984 Wartburg lim. 17 1857 Trabant hm. 17 1982 Moszkvics 403 18 6448 Moszkvics 403 Az 5000 forintos betétkönyvek köziil nyerlek: 01 501228 Moszkvics 403 01 505929 Moszkvics 403 01 507046 Trabant lim. 02 505375 Wartburg lim. 03 503450 Moszkvics 403 04 502579 Wartburg hm. 04 505205 Wartburg lim. 04 507970 Moszkvics 403 04 510597 Moszkvics 403 05 505374 Moszkvics 403 05 505937 Wartburg lim. 05 505850 Moszkvics 403 05 507604 Trabant lim. 06 507290 Trabant lim. 07 502817 Wartburg lim. 08 500356 Wartburg lim. 08 505555 Moszkvics 403 08 507054 Wartburg lim. 09 508442 Moszkvics 403 10 501835 Moszkvics 403 10 503688 Wartburg lim. 10 505310 Moszkvics 403 13 505353 Fiat 1500 14 500303 Moszkvics 403 14 501298 Wartburg lim. 14 506838 Simca 1000 15 505100 Moszkvics 403 15 508418 Moszkvics 403 16 503830 Trabant lim. 16 506343 Wartburg lim. 17 501234 Wartburg lim. 17 501639 Moszkvics 403 18 301814 Moszkvics 403 18 504350 Wartburg lim. 18 506188 Moszkvics 403 19 500497 Moszkvics 403 A gyorslista csak a vidéki betétkönyvek számait tartalmazza. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A hivatalos nyereményjegyzék május 20-án jelenik meg. V, Kedd, 1964. május 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5