Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

f Elüzem a szegedi ládagyár, a ruhagyár és a konzervgyár Vállalataink több alkalommal beszámol- gediek is. tak üzemeik egész évi mun­kájának eredményéről. Tájé- Mind többet vállalnak koztatták a munkásokat a M ^ tervteljesítés számairól. Az . A Szegedi Konzervgyár még"^ak*12 munkáskollek­április 4-i ünnepségek alkal- evek ota mind nagyobb fel- tíva versenyzett a szocia­mával a legeredményeseb- adatokat vaJJal, s a lenyege- lista címért számuk év vé_ ben dolgozóknak jutalmat ®en magasabb tervfeladato­osstottak ki. Több helyen kat is. Az üzem kolléktívá­átvették a tavalyi munka jának elhatározása alapján jutalmaként a nyereségrésze- megtoldják a tervet és több sedést is. De még mindig konzerváru gyártását vállal­hatna van egy jutalmazás, ják. Néhány Vállalataink az éves mű- tavaly 1340 tonna túlteljesí szaki-gazdasági tervek alap- tést vállaltak, s 1963 tonnát jó munkájuk eredménye­ján versenyeztek az élüzem teljesítettek. A főzelékfélék- ként a 13 napi keresetnek címért, a Minisztertanács és bői elért jelentős túlteljesí- megfelelő a SZOT vörös vándorzászla- tést elősegítette a tavalyi dést. jáért. kedvező zöldségtermés. A vezetői már tek élüzem címet az újsze- érésében nagy szerepe volt a „i u • szocialista munkaverseny ki­bontakozásának, s a szocia­listabrigád-mozgalom erősö­désének. Tavaly év elején gén már elérte az 52-t. Kétszeres öröm A Szegedi Ruhagyárban konzervféléből néhány napja örömmel vet­ték át a dolgozók elmúlt évi Az összevonás óta harmadszorra nyereségreszese­Örömüket most tetézi az élüzem cím, s az ezzel túlteljesítés alapját megve- járó pénzjutalom elnyerése, tették azzal is, hogy a szük- Tervüket tavaly 2,3 száza­ségleteknek megfelelően idő- lékkai teljesítették, túl, s közben átszervezték a mun- mintegy 5,6 százalékkal ad­Lsmeretes. hogy e verseny, kaszalagokat. tökéletesítették tak többet a népgazdaság­farma célkitűzéseit valamint a gyártástechnológiát. A nak, mint egy évvel koráb­. . . . , tervhez mérten zöldborsó- ban. Lendületes munkájuk a kitüntetés elnyereseneg konzervb61 41> zöldbabból 53, most sem hagyott alább, teL feltételeit az illetékes má- natúr lecsóból 118 és prita- jesítettók az első negyedévi raszterek, a szakszervezetek minpaprikából 30 vagonnal tervet, s a munka ünnepén hatá- sőtak többet a tervezettnél, A szép munkasikerek él­elnökségei együttesen roizzák meg és adományoz­zák a megtisztelő címet és a velejáró pénzjutalmat. Az idén is május l-e alkalmá­val adják át az élüzem jel­vényeket a nyerteseknek. Több iparágban már tudják, kik a nyertesek. A szegedi üzemek közül eddig a Lá­daipari Vállalat újszegedi gyárrészlege értesült elsőnek az örvendetes hírről. Mivel a vállalat négy gyáregységé­ben nem tudják egy napon rendezni az élüzemavató ün­nepséget. az újszegediek 18-án ünneplik meg a meg­tisztelő cím elnyerését. Ér­dekes, hogy mióta összevon­ták az ország ládaipari üze­meit, már harmadszor nyer­köszönti majd őket az üzem jelvény is. éi­Kitüntetések a Vöröskereszt II. kongresszusa alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vöröske­reszt II. kongresszusa alkal­mából kitüntetésben részesí­tette a Vöröskereszt legkivá­lóbb társadalmi munkásait A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 15-en, a Munka Érdemrend bronz fokozatát ugyancsak 15-en kapták. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnö­ke pénteken adta át az Or­szágház Munkácsy-termében. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Gosz­tonyi János, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és közoktatási osztályá­nak vezetője, dr. Vilmon Gyula egészségügyi minisz­terhelyettes és Rostás István, a Magyar Vöröskereszt fő­titkára. •• rr r m •• • Erősítsük a kommunisták seregét Szeged és a iárds tsz-einek jelszava: Májas 1-ig elvégzik az esedékes tavaszi munkákat A földeken szövetkezeti gazdák egész hadserege fá­radozik most, kora reggeltől késő estig. Jó háromhetes időveszteséget kell behozni. A szegedi Felszabadulás, Haladás, a Móra Ferenc és az Oj Élet tsz-ek gazdái már a télen példásan felkészül­tek. Tizenhárom órás műszakban Nincs gyenge búzavetés Teljes erővel vetik a kukoricát Földben a cukorrépa és a burgonya zöme Vasárnap is keli a friss péksütemény! Perec lesz a boltokban, de szükség van a mozgóárusokra Munkában a gyomirtó brigádok Szegeden délutánonként már üresek az üzletekben a péksüteményes pultok. Es­ténként pedig szinte oly rit­ka a péksütemény, mint a fehér holló. Vasárnap az egész városban nincs kifli, zsemlye. Május 15-től a vá­rosban több mint 25, tejet árusító üzlet lesz nyitva va­sárnap, és a tejjel együtt szívesen vásárolnák a sze­gediek a friss péksüteményt is. Ezzel a kérdéssel is fog­lalkozott a közelmúltban a szegedi kereskedelmi párt­aktíva ülés, amelyről la­punkban részletesen beszá­moltunk. Egyebek között megállapította, hogy Szege­den a péksütemény-ellátás, bár valamelyest javult, még mindig nem megfelelő, s ezen a lakosság érdekében sürgősen változtatniok kell az illetékeseknek. Ennek ér­dekében hívta össze most a városi tanács kereskedelmi osztálya a kereskedelmi vál­lalatok és a sütőipar képvi­selőit. A megbeszélésen a fogyasz­tók igényeinek megfelelően egyelőre vasárnaponként 7 —8 ezer darab péksüte­ményt igényelnek a boltok a sütőipari vállalattól, s nö­velik a hétköznapi rendelést is. Szűcs Ferenc, a Hungária étterem vezetője tűrhetetlen­nek minősítette azt az álla­potot, hegy a vendégeknek — köztük 60k külföldinek — vasárnaponként a másnapos, száraz süteményt tálalják fel. Külön témaként szerepelt a tanácskozáson a perec. A szegedi gyerekek talán nem is ismerik. Pedig nem kel) még Budapestig sem utazni, csupán a nagyobb vidéki városokba, hogy akár az ut­cán is vásárolhassunk. ! bda­rúgó-mérkőzáseken, mozik­ban, forgalmasabb útvonala­kon mozgóárusok kínálják a friss, ropogós pceceket. Ezt Szegeden is sürgősen meg kell valósítani!! Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója megállapította, hogy a perec gyártása nem jelent gondot, és annyit bocsátanak a ke­reskedelem rendelkezésére, amennyit ig Ínyei. A kei-es­kedelmi vállalatok képvise­lői éltek is ezzel a lehető­séggel, és elhatározták, hogy április 21-től a fogyasztás­nak megfelelően rendelnek perecet. Az élelmiszerkiske­reskedelmi vállalat a film­színházak büféiben is ár isit ettől a naptól perecet. A vá­ros több nagyforgalmú pont­ján péksüteményt árusító pavilonok felállítását tervezi a sütőipari vállalat és a ke­reskedelem Ezeket a pavilo­nokat már megrendelték, sajnos, a budapesti gyártó vállalat csak néhány hónap múlva tudja szállítani Sze­gedre. • A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat ed­dig még nem tartott igényt a népszerű csemegére, a perec­re — mondván, hogy saját készítményeiket hozzák for­galomba a labdarúgó-mérkő­zéseken és a strandokon. Pedig a mérkőzések látogatói is szeretnének ropogtatni, különösen ha a mozgóáru­soktól gyorsan megkaphat­ják. Helyes lenne az illeté­kesek intézkedése, hogy mi­előbb mozgóárusok segítsék elő ennek az igénynek a ki­elégítését is. A sütőipari vállalat, a pe­rec kivételével, egyelőre nem tudja vállalni — amint Külüs Sándor elmondta — a vasárnapi sütemény-meg­rendelések teljesítését. A pé­kek jelenlegi munkabeosz­tása ugyanis ezt most aka­dályozza. A városi tanács ipari osztályának kell sür­gős segítséget nyújtania ah­hoz, hogy Szeged ne legyen vasárnaponként friss péksü­mény nélkül. IL Zs. Szorgalmukkal, jó gépeikkel máris sikerült időt nyerniök. Hovorka István, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondotta: az ütemtervek szerint május l-ig a rizs vetése és a pa­lántaültetések kivételével minden esedékes tavaszi munkával elkészülnek a sze­gedi tsz-ek. A Haladás és a Móra Ferenc tsz-ekben már teljes erővel vetik a kukoricát is. Az újszegedi közös földeken befejezték a vöröshagyma és a fokhagyma ültetését. Az Üj Élet Tsz gazdái a szom­szédos Móra Ferenc Tsz-szel együtt a burgonyavetésben jeleskedtek eddig különösen. Mint sok más tsz-ben, ezek­ben a gazdaságokban is gé­pesítették a burgonyavetést, s így érték el, hogy a két tsz-ben összesen 210 holdon már befejeződött a burgo­nyavetés. ötszáztíz holdon készen van a szegedi határban a borsóvetés, befejeződött a kalászosok tavaszi fejtrágyázása. A fejtrágyázás hatása máris meglátszik a gabonatáblákon. Az összes búzavetósek 60 százaléka kifejezetten jónak mondható, 40 százalék köze­pes és gyenge búzavetés egy­általán nincs az idén. A sze­gedi tsz-ekben most minde­nekelőtt a gabonák vegysze­res gyomirtása a legfonto­sabb. A szegedi tsz-ek utóbbi jelentéseiből már az is ki­derült, hogy a tavaszi szántást is befe­jezték. Az őszi szántásokat tárcsák­kal, disztillerekkel közvetle­nül a vetés előtt lazítják fel azért, hogy a talajnedvessé­get minél jobban hasznosít­hassák a vetemények. Győ­zik is a munkát. Csak a sze­gedi határban 58, zömmel univerzális traktor dolgozik napi 13 órás műszakban. Mi­vel nincs még mindig ele­gendő traktoros, így pótolják a második mű­szakot. A szegedi járásban sokkal nagyobb feladatokat kell most megoldani. Itt is meg­van azonban az igyekezet. A járási tanács mezőgazdasági osztálya mostanában regge­lenként olyan, mint valami méhkaptár. A megbeszélések már 9 óra előtt véget ér­nek, s ezután egykettőre el­néptelenednek a szobák. Fut­nak a gépkocsik szerte a já­rásba, s a vezetők, szakemberek a helyszínen segítkeznek. S az eredményék máris nagy­szerűek. Negyvenhétezer 142 holdon készen van az őszi kalászosok fej trágyázása. Szépek a vetések. Bódi Já­nos mezőgazdasági osztályve­zető elmondotta: a borsó, a cukorrépa és a burgonya zöme a járásban is földbe került már, és határidőre elkészülnek a gazdaságok a 45 ezer 945 holdnyi kukorica vetésével is. A megyei növényvédő állomás is jól felkészült a vegyszeres gyomirtásra. összevonták a gépeket. Egy­egy tsz gabonatábláin most egész gyomirtó brigádok dol­goznak. Eddig még nagyon kevés volt a szőlő- és gyümölcsös­telepítésre alkalmas idő. Mégis, az utóbbi néhány hét alatt 830 kataszteri hold új ültetésű szőlővel és 900 hold gyümölcsössel gyarapodtak a járásban a már meglevő nagyüzemi telepek. Hajósi Tibor járási kertészeti fel­ügyelő mondotta el, hogy a telepítéseket mindenütt nagy erővel folytatják a tsz-ekben, csak pár helyen számítha­tunk lemaradásra. Azonban itt sem a gazdák szorgalma körül van baj, hanem kevés lesz a szölőoltvány és a fa­csemete. A Szatymaz, Kiste­lek, Üllés, Mórahalom kör­nyéki gyümölcsösökben az egyik legszorgosabb munka most az almafák piros bim­bós fakadás előtti perme­tezés befejezése. Május l-ig azonban még a szőlőmetszéssel is végezni kell, mert a szőlők fakadása is megkezdődött. A szépen elmunkált föl­dek, gazdag termést ígérő szőlő-gyümölcsöskertek nagy reménységgel töltik el a gaz­dákat. Látják, hogy érde­mes most éjt nappallá téve dolgozni, fáradozásaiknak gazdag lesz a gyümölcse. »Van egy-két termelőszö­vetkezeti pártszervezetünk, ahol az elvtársak nem talál­nak olyan szövetkezeti tagot, akivel erősödne a pártszer­vezet, akivel érdemes volna tagjelöltség céljából foglal­kozni. Az egyik ilyen tsz-be pártszervezőt küldtünk, s egy idő múlva kiderült, hogy vannak ilyen emberek, akik­nek azóta meg is kezdték a tagjelölt-felvételét.* 17 gy járási pártbizottság első titkárának szavai ezek, s rávilágítanak arra, hogy mennyire az alapszer­vezeti tagság szemléletétől függ a pártépítés, a tagjelölt­felvétel sikere. Szó sincs ar­ról, hogy valamiféle tagto­borzásra, kampányszerű tag­jelölt-felvételre lenne szük­ség termelőszövetkezeteink­ben. Sőt: éppen annak a fel­tételeit kell kimunkálni min­den alapszervezetben, hogy folyamatosan, rendszeresen végezzék ezt a munkát. Ám ahhoz, hogy ez mindenütt így legyen, a párttagság kö­rében kell leküzdenünk egy sor helytelen felfogást. Vitába kell szállnunk pél­dául azzal az állig begom­bolkozott elvtárssal, aki úgy vélekedik: "Elegen vagyunk így is.* Igaz: a párt erejét nemcsak és nem is elsősor­ban taglétszáma adja, hanem — a többi között — eszmei, politikai egysége, helyes po­litikája, a tagság aktivitása. Amelyik üzemben, gazdaság­ban azonban aránytalanul kevés a párttagok száma, ott — és ezt a gyakorlat ta­pasztalatai is bizonyítják a mi begombolkozott elvtár­sunknak — nem elégséges az a tudatos, szervező erő, amely az újnak, a szocialista fejlődésnek nélkülözhetetlen mozgatója. Azt, hogy »elegen« van­nak-e egy-egy termelőszövet­kezeti pártszervezetben, el­sősorban és legbiztosabban azon lehet lemérni: hogyan birkóznak meg a kommunis­ták feladataikkal mind a nagyüzemi gazdálkodás fej­lesztésében, mind az embe­rek közötti szocialista kap­csolatok kialakításában. Pártunk Központi Bizott­ságának 1964. február 21-én a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további fel­adatairól hozott határozata megállapítja, hogy a szocia­lista átszervezés befejezése óta a falusi pártszervezetek politikailag és szervezetileg megerősödtek. Ezt tükrözi, hogy országosan a VIII, kongresszus óta mintegy 6000 tagjelöltet vettek fel, s kö­zülük 43,5 százalék fiatal, 21 százalék nő. Nem szabad azonban elfeledkeznünk ar­ról, hogy minden ötödik tsz­ben tízen alul van az alap­szervezet taglétszáma; a kö­zös gazdaságok pártszerve­zeteiben átlagosan a tagság negyedrésze nem termelő­szövetkezeti tag; szövetkeze­teink néhány százalékában még nincs is pártszervezet. 4 pártépítés egyik legna­nagyobb tartalékát a termelőszövetkezeteinkben az értelmes, lelkes és ráter­mett női dolgozók ezrei je­lentik. Bár alig van olyan termelőszövetkezet ma már, ahol ne ismernék el: a nők munkája, szorgalma és sok okos észrevétele nélkül el sem lehet már képzelni a kö­zös gazdálkodást. A barom­fitenyésztésben, a növény­ápolásban például a munka oroszlánrészét ők végzik el. A szövetkezetben betöltött szerepükkel azonban még korántsincs arányban a ve­zetésben elfoglalt helyük. S munkájukkal, fejlődésükkel nem áll arányban párttagsá­guk, tagjelölt-felvételük sem. Vannak olyan mezőgazdasági jellegű járások — hogy 10— 15 termelőszövetkezeti párt­szervezetet is összeszámolha­tunk ahol egyetlen női párt­tag sincsen. A tavaszi munkák megkez­dődésével ismét megnövek­szik a falusi nők szerepe. »A nagy dologidőkben azonban nincs idő pártépítéssel fog­lalkozni* — mondják hely­telenül sok falusi, termelő­szövetkezeti pártszervezet­ben. Az ilyen »nem érünk rá* szemlélet részint azt tük­rözi, hogy egyes párttagok a mezőgazdiasági munkák ide­jén kicsit nyűgnek, felesle­gesnek tartják magát a párt­munkát, a pártéletet is. Más­részt kifejezi azt is, hogy még sok pártszervezetünk­ben a pártépítést mereven elválasztják a párt előtt ál­ló egyéb feladatoktól. A nagy dologidőben van legna­gyobb szükség az eleven, po­litizáló légkörre, az alap­szervezet gazdasági szervező tevékenységére. S ha ilyen­kor a pártszervezet bátran támaszkodik a kiváló dolgo­zókra, a munkában, s politi­kailag is aktív pártonkívüli­ekre, akkor nem kell "lám­pással keresgélni* a tagje­löltségre alkalmas szövetke­zeti tagokat. A tapasztalatok szerint ter­melőszövetkezeti pártszerve­zeteinkben a tag- és tagjelölt­felvételi munkával jobbára csak a vezetőség, ritkább esetben egyedül a párttitkár foglalkozik. A tagság csak akkor kapcsolódik bele, ami­kor a felvételi kérelmet a falugyűlés elé terjesztik. Eh­hez képest biztató előrelépés, hogy több szövetkezetben a felvételi kérelmet az illeté­kes pártcsoport is megbeszé­li. Mée jobb azonban, ha a tagielöltségre való felkészí­tésből is kiveszi részét az alapszervezet valamennyi kommunistája. 'Tagjelöltjeink további politikai és világnézeti fejlődésének elősegítése alap­szervezetenként eltérő. Álta­lános, hogy bevonják őket a pártoktatásba. Nem minde­nütt adnak azonban párt­megbízatást nekik és még kevesebb termelőszövetke­zetben számoltatják be őket megbízásaik teljesítéséről. Holott igazi kommunistává csak munka és harc közben válhatnak az emberek. He­lyes módszer viszont, hogy több községben, alapszerve­zetben időnként összehívják a tagjelölteket megbeszélés­re. Tájékoztatják őket, vá­laszolnak kérdéseikre, vagy ismertetik pártunk szervezeti szabályzatának előírásait. Pártunk politikájának ered­ményei önmagukban is a tettrekész emberek újabb seregét hozzák közelebb kommunista ügyünkhöz. Ter­melőszövetkezeti kommunis­táink adjanak kellő segítsé­get nekik a következő lépés­hez, ahhoz, hogy legjobbja­ink megtalálják a párttag­sághoz vezető utat. Erős pártszervezettel gyorsabban halad közös gazdaságaink fej­lesztése. FEHÉR JÁNOS Befejeződtek a magyar-mongol tervhivatali tárgyalások A Mongol Népköztársaság Állami Tervbizottságának küldöttsége pénteken befe­jezte tanácskozásait, amelye­ken a magyar küldöttséggel megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság 1966—70 kö­zötti együttműködésének kérdéseit. A megbeszélések befejeztével dr. Osztrovszki György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, a ma­gyar küldöttség vezetője és D. Saldan, a Mongol Állami Tervbizottság elnökhelyette­se, a mongol küldöttség ve­zetője aláírta a tárgyalások­ról készült emlékeztetőt. A mongol küldöttség pén­teken elutazott hazánkból. (MTI) Csütörtök, 1964, április 3. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom