Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartett. Jóváhagyólag tudomásul vette a szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról elhangzott beszámolók A pénzügyminiszter a KGST valutáris és pénzügyi állandó bizottságának berlini ülésén folytatott tárgyalásokról, az igazságügyminiszter a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének budapesti üléséről tájékoztatta a kormányt, amely a beszámolókat tudomásul vette. A Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke az idei zöldség- és gyümölcsfelvásárlásra történt előkészületekről a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájának tapasztalatairól, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vezetője a bányák baleseti és biztonsági helyzetéről, a Nógrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a megye egészségügyi helyzetéről tett jelentést A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és határozatokat hozott A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésével egyetértve a kormány határozatot hozott a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége vörös vándorzászlóinak, valamint az OKISZ elnökének javaslata alapján a Minisztertanács vándorzászlóinak odaítélésére. A kormány ezután napi ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával tüntettek ki két szegedi vállalatot Minden évben május elseje előtt adományozza a Vörös Vándorzászlót a legjobb eredményt elérő vállalatoknak a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. A több vállalat, kutatóintézet, kisipari és földművesszövetkezet között most ott van a Húsipari Tröszt Csongrád megyei vállalata ós az Országos Vízügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó Szegedi Viz- és Csatornamű Vállalat. Nagy megtiszteltetés és dicsőség elnyerni az élüzem címet, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A Szegedi Szalámigyár homlokzatán már sokszor hirdette az élüzem jelvény e híres szegedi élelmiszeripari termék készítőinek jó munkáját. Nemcsak a szalámi vásárlói, fogyasztói dicsérik idehaza és külföldön a szegedi gyár készítményeit, hanem nagy elismeréssel szólnak az üzem dolgozóinak A nevelőmunka tervezését fontos feladatnak tekintik a pedagógusok Tanácskozott a pedagógus-szakszervezet városi bizottsága Tegnap délután Április 4. óíí helyiségében kivővített ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi bizottsága. Dr. Für Istvánnak, a pedagógus-szakszervezet Szeged városi bizottsága elnökének megnyitó szavai után Borsos László, a szakszervezet városi titkára az idei tanévben az általános iskolákban bevezetett nevelési tervvel és az új tantervvel kapcsolatos tapasztalatokat összegezte. Beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a nevelömuvka tervezését ma már fontos feladatnak tekintik városunk iskoláiban. Része ez a megfelelő világnézetre való nevelésnek, a gyermekek szocialista szellemű oktatásának. Ebből a feladatból valamennyi pedagógusnak részt kell vállalnia, kisebb vagy nagyobb mértékben, aszerint, ki milyen tantárgyat oktat. A nevelési terv bevezetése egyes helyeken kezdetben bizonytalanságot idézett elő. Ez elsősorban sok adminisztrációs, Írásbeli munkában, a pedagógusok ilyenirányú túlterhelésében • jelentkezett. Az eredményeknek, a hiányosságoknak a rögzítése kétségkívül szükségesnek látszik. Mindezt azonban nem szabad túlzásba vinni. Nem látszik célszerűnek a nevelési tervet minden egyes tanulóra lebontani. Helyesebb, ha nagyobb csoportok, osztályok elé tűznek ki például a közösségi életre, vagy a szocialista hazaszeretetre való neveléssel kapcsolatos feladatokat. Az előadó részletesen elemezte, hogy a tanulók szocialista szellemű nevelését sokban segíthetik a szülök. Célszerű tehát az iskola és az otthon közötti kapcsolat további elmélyítésére újabb erőfeszitéseket tenni. Az új tantervvel kapcsolatban a tanácskozás megállapította, hogy egyes kézikönyvek, útmutatók késedelmes kiadása akadályozta a tervszerű oktatómunka megkezdését. A kezdeti nehézségek ellenére a pedagógusoknak mégis jó a véleményük az új tantervről, jónak tartják a kibocsátott új tankönyveket. Különösen sikert aratott a II. osztályos nyelvtan, az V., VI., osztályos élővilág könyv és a környezetismereti tantárgy. Nehéznek tartják azonban a III. osztály tananyagát. Szó esett a tankönyvek más hibáiról is. A pedagógus-szakszervezet hel jó bizottsága a hibák megszüntetésére tett javaslatokat továbbítja az illetékesekhez. Nagy jelentőségű gyógyszervegyészeti találmány Dr. Gerendás Mihály Kos. kezesére. A találmány iránt euth-díjas vegyész, kutatóin- külföldön is nagy az érdektézeti osztályvezető évekkel lődés. ezelőtt megkezdett laboratóriumi kísérleteinek eredményeként a vérplazma fehérje anyagából, a fibrinből, különböző más anyagok hozzáadásával olyan műanyagszerű vérzéscsillapító és sebvédő terméket állitott elő, amely az élő szövetek közé beültetve — miután regenerálta a műtéttel eltávolított beteg testrészt — lebomlik és nyomtalanul felszívódik a szervezetbe. A Bioplasztnak elnevezett anyagnak különleges tulajdonsága az is, hogy felszívódását Gerendás Mihály eljárásával szabályozni lehet, élőre be lehet állítani. A Bioplaszttal végzett nagyszámú klinikai kísérlet azt igazolta, hogy az új anyag felhasználása nagy haladást jelent a sebészetben, ezért laboratóriumi előállításáról át kell térni üzemi gyártására, hogy a klinikáknak, kórházaknak kellő mennyiségben álljon rendelmunkájáról az Élelmezésügyi Minisztériumban is. Ezt tanúsítja az, hogy három év ntán ismét felterjesztette a minisztérium a szegedi üzemet e megtisztelő cím elnyerésére. A Csongrád megyei Húsipari Vállalat az elmúlt év második felében alakult, pontosabban június elsején fuzionált a szalámigyár a Megyei Vágóhíd Vállalattal, amelynek három telephelye volt: Csongrádon, Vásárhelyen és Makón. Bz a vállalati átszervezés, amelyet rögtön profilrendezés is követett, némileg visszavetette az új vállalat munkáját. Nehezítette az élőállat-ellátás ütemtelensége is, de az év végére leküzdötték a nehézségeket. A negyedik negyedévi jó hajrával 111,2 százalékos tervteljesítéssel messze túlszárnyalták az éves tervet. Az éves mérleg elkészítése után, amikor már látták az éves tervteljesítés adatait, az önköltség mutatóit, a gazdaságos termelés számait, reménykedtek a Vállalat vezetői és dolgozói. Remélték, hogy ismét felkerül üzemük homlokzata, ra az élüzem jelvény. S most ennél is többet kaptak. Elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. 1960-ban volt itt első ízben a zászló ós most készülnek másodszori fogadására. A kommunális vállalatok szolgáltatásai a korábbi évekhez általában javultak az elmúlt esztendőben. A szolgáltatások egy részét pedig jelentős mértékben kiterjesztették a megye városaiban ós Szegeden. E vállalatok közül kűlönö. sen kiemelkedik a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat. Nagy szerefje volt tavaly abban, hogy a megye városaiban ós Szegeden közel 20 kilométer vízvezeték-hálózatot fektettek le és több mint nyolcszázzal növelték a házi bekötések számát. Az új bekötésekkel a megyében és Szegeden a vízzel ellátott lakások száma egy év alatt több mint 1400-zal nőtt. Ebből a munkából jelentős részt vállalt a szegedi vállalat és egész évi jó munkája eredményeként nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját Az építőipari párthatározat megvalósításáért A típustervek gyakorlati alkalmasása adaptálása mellett, de ez a fokozott tervezési tevékenység egyúttal kényszerítőleg is hatott. E tényezőknek köszönhető, hogy ma mar sokszor, még a foghíjak esetében is található típusterv-felhasználás kisebb módosításokkal. A csak sok építmény készült el típustervek alapján. Mindez bizonyítja a tervezők és a beruházók szemiéletbeni változását; a típustervek magasabb színvonalát; a típustervek alkalmazásának célszerűségét, valamint azt, hogy típustervek A gedói 8 tantermes általános iskola. Tervezője: Snopper Tibor Az MSZMP Központi Bizottságának az építőiparra vonatkozó határozata és a második ötéves népgazdasági terv egyértelműen meghatározzák az építőipar feladatait Nagy hangsúlyt kap ezekben a gazdaságosabb, a szervezettebb építés megvalósítása. Egyik alapvető feltétele ennek tóobek között a szerkezeti elemek üzemszerű, tömeges gyártása és az ehhez szükséges típustervek biztosítása. Az ötéves terv időszakában el kell érni. hogy a lakás- és kommunális építkezések legalább 60—70 százaléka, az ipari építkezések legalább 15 —20 százaléka legyen típusterv alapján felépítve. Ez igen nagy feladatot ró a beruházó és a tervező számára. A második ötéves terv első éveiben e fontos célkitűzés nem talált kellő megértésre sem a beruházók, sem a tervezők részéről, gyakran azonban az adott körülmények is gátolták a típustervek megfelelő alkalmazását A beruházók idegenkedtek a típustervéktől. mert az akkori tervek nem biztosították azt a szín- nagyobb összefüggő lakótele- alapján is lehet szép, hasavonalat, amit egyedi tervezés peken a típustervek felhasz- nálható, gazdaságos létesítker etében kaptak azonos költ- nálása ma már különösebb ményeket építeni, ségek mellett. A tervezők problémát nem jelent. A be- Ma már tehát csak keveugyanakkor úgy látták, hogy ruházok és tervezők szemle- sen vonják kétségbe a típusgátolják alkotói tevékenysé- letében bekövetkezett váltó- tervek népgazdasági jelentőgük kibontakozását. Utólag zás tette lehetővé, hogy a Sze- ségét és azok szükségszerűsémegállapítható, hogy az aggá- gedi Tervező Vállalatnál 1963- gét. Az érdekeltek felismerlyok sokszor jogosak voltak, ban lakóépületek esetében ték, hogy ez megkönnyíti a egyrészt mivel nem volt meg- 83,5, kommunális épületeknél beruházások előkészítését, a felelő választék típustervek- pedig 40 százalékos volt a ti- munkahelyek szervezését, megfelelő koordináció mellett biztosítja a szerkezeti elemek üzemszerű tömeges gyártását, majd egy következő fázisban az építőipar szerelő jellegűvé válását. A feladatokat mindezzel nem szabad befejezettnek tekinteni, hiszen elég sok tennivaló akad még a kulturáltabb alaprajzi rendszerek és szerkezetek tipizálása terén, mivel a létesítményekkel szembeni igény napról napra nő. Mindezek mellett érdemes vitatkozni azon — ha egyáltalán vita tárgyát képezheti —, hogy nem kell-e a különböző országrészek sajátosságainak megfelelő típusterveket kialakítani. Nem biztos A Petőfi Sándor sugárúti 40 férőhelyes bölcsőde. Terve- ugXanaz a zője: Berni czky József ben, másrészt mert színvona- pustervek luk a jelenlegihez képest ala- mértéke, csonynak bizonyult. Igaz, hogy a tervezők alkotóvágyát nem elégíti ki, ha egy épületen csak a színek megválasztása, a szintalatti részek meg pusterv jó Orosházán, ami Budapesten. A vidéki várófelhasználásának sokban a jelenlegi körülmények mellett — és még elég Ma már az a jellemző, hogy hosszú ideig — más jelleggel a típustervek felhasználása kell a konyha és a kamra változtatás nélkül történik, problémáját értékelni. ÉrdeKivételek azok az esetek, mes azon is elgondolkodni, amikor a talajviszonyok rná- hogy az egyedi tervek esetétervezése és a beépítési terv att a szintalatti munkákon ben nem kell-e jobban fokozelkészítése a feladatuk. vagy a kazánelhelyezésében ni a többszöri felhasználást A típustervek minőségében változtam kell. Ezek szükség- Elképzelhető az, hogy egyes bekövetkezett igen nagyfokú szerűek, de eléggé elenyésző- . létesítmények megtervezését változás a beruházók és a ter- ek az összes volumenhez ké- olyan feltételekhez kötné a vezők szemléletét pozitív pest felügyeleti szerv, hogy minirányban befolyásolta. Nagyon jó módszernek látszik a típustervek decentralizáltan való készítése is. mert így a tervezők sokkal jobban magukénak érzik a tervet. Változást dézett elő az is, hogy az utóbbi években sokszorosára nőttek azok a tervezési feladatok, amelyek biztosítják a tervező alkotó tevékenységének kibontakozását a típustervek i 1 * hifi ^TW-ir Átterveznif de miből? Már elmúlt a tel tavaly amikor hozzáláttak a Szegedi Ruhagyár szentesi telepe bővítési tervének készítéséhez. Bizonyára már elfeledték a decemberi, januári 20 —25 fokos hideget, azt, hogy foga volt a télnek. A fűtőberendezés tervezésénél ugyanis csak 15 fokos hidegre számítottak. Nem vették figyelembe, hogy az egykori szentesi repülőtéren, ahol a pusztán süvít a szél, télen hideg lesz a munkatermekben. A tervet a tervezőn kívül többen is átnéz* ték, jóváhagyták, de senkinek se jutott eszébe, hogy esetleg fáznak majd a munkások. Senki sem szólt, hogy számítsanak nagyobb , hidegre. , Ami késik, az nem múlik. Ha hinni lehet az építési naplónak, a Szegedi Tervező Vállalat egyik munkatársa fedezte fel a tervezési fogyatékosságot. Szabvány írja elő — mondta —, hogy 15 fokos hideget kell alapul venni, de a sokévi tapasztalat szerint ennél hidegebb szokott lenni Szentesen, is, ezért hát javasolta, hogy terveztessék át a fűtőberendezést. Ezt javasolják az építők is. A tervkészítés 150 ezer forintjába került a Szegedi Ruhagj'árnak. Ha időben szólnak a tervezők, rendelkezésre állott volna az a 6500 forint, amit most kérnék az áttervezésért. De most honnan kaparják élő ezt az összeget? De hogy át kell terveztetni, azt mindenki látja. S ebben nemcsak az a baj, hogy kétszeres költségbe kerül a fűtőberendezés tervezése, hanem félő az is, hogy emiatt elhúzódik a beruházás megvalósítása. Ajánlanak egyéb áttervezést is. Azt mondják az építők, jó lenne, ha a tervezett magnezitpadló helyett parkettát építenének be. Nem vitatjuk, hogy a parketta jobb lenne, de tudjuk, hogy ez az átszervezés nem hasznos. Lehet, hogy a tervező vállalatnak igen, mert könnyű pénzt jelent, de ez a népgazdaságnak súlyos összegébe kerül. A Petőfi Sándor sugárúti 53—61. számú lakóépület. Tervezője: Berni czky József Szegeden és környékén sok szép példáját említhetjük meg a típustervek alkalmazásának, ilyen többek között a szegedi Ogyessza városrész, a Tolbuhin sugárúti 80 lakás, a Kálvin tér és Vidra utca sarok, a Petőfi Sándor sugárúti lakóépületek, az Oskola utcai házak, a gedói és Ságvári telepi 8 tantermes iskolák, a 40 férőhelyes bölcsőde, Békéscsabán pedig a Bánszky utcai és a Vásártéri lakóépület stb. Sorolhatnánk még a példákat Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján, Hódmezővásárhelyen, ahol ugyanmum még egy esetben felhasználják. Végső soron az a következtetés vonható le az ismertetett eredményekből és problémákból, hogy a Szegedi Tervező Vállalat kollektívája és a velük kapcsolatban lévő beruházók megértették a tipizálás jelentőségét, igyekeznek a problémákat megoldani, hogy az MSZMP és a kormány célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak. Szebellei Mihály okleveles építészmérnök, a Szegedi Tervező Vállalat igazgatója Csütörtök, 1964, április 3. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5